Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9755
Nem vagyok filozófus alkat. Számomra a mező egy modell, se több se kevesebb. Semmi más nincs benne, csak azok a tulajdonságok, amiket a modell állít róla. Matematikai konstrukció. Kb annyi értelme van a "mi van benne" kérdésnek, mint hogy miből van az euklideszi sík.
Előzmény: Gézoo (9754)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9754

 

 

Pontosan ez az!  Mi van a mezőben? 

 

  Vagy egyáltalán hogyan szakadnak le a Maxwell féle hullámok, hogyan lesz

 

haladó hullám az állóhullámtérből?

Előzmény: mmormota (9752)
mmormota Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9753

A Michelson Morley kísérlet gondolata alapvetően hibás,

 

Tényleg? Akkor szerinted a hanggal, nyitott vasúti kocsin végzett MM jellegű kísérlet is negatív eredményt ad? :-)

Előzmény: Astrojan (9739)
mmormota Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9752

Nem világos, mit értesz nem kvantumos sugárzáson.

Gyanítom, hogy a mező modelleket érted félre valahogy, de hogy hogyan, ahhoz pontosabban kellene a kérdést megfogalmaznod.

 

Az elektromágneses kölcsönhatás jelenlegi modellje a QED, és "kvantumos".

 

A gravitáció altrel modellje nem kvatumos, így értelemszerűen az elmélet szerint fellépő gravitációs hullámok sem kvantumosak.

 

A mező modellekben a töltéseknek van egy mezője, amely hat más töltésekre. A mező változása hullámszerű jelenség, amely c sebességgel terjed. Emiatt a töltésekre a másik töltések retardált pozíciójának megfelelő mező hat.

Előzmény: Gézoo (9749)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9751

Köszönöm! Igen ezekről már én is olvastam, ezért gondoltam, hogy

                   megkérdezem a fizikusokat, hátha van aki ért is hozzá...

 

 

 

Előzmény: pearson (9750)
pearson Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9750
a gravitációs hullámra vannak már közvetett bizonyítékok, de tudomásom szerint a kvantált gravitációs hullámok (gravitonok) létét eddig elméletileg és gyakorlatilag sem sikerült bizonyítani
Előzmény: Gézoo (9749)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9749

 

 

  Valakinek van érthető magyarázata arra, hogy a "nem kvantumos"

 

  energia sugárzásban mi viszi az energiát?????

 

     Vagy ez nem is számít?  Átmegy az energia és kész?

 

 

   Például  a gravitációban milyen energia  hat a szabadon eső testre?????

Dulifuli Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9748
Az a kérdés ezzel kapcsolatban, hogy mit jelent itt az, hogy "megtörténnek". Én eddig úgy gondoltam, hogy mindkét megfigyelő, a távoli és az együttmozgó, egyenértékű. Egyenértékű a valóságosság szempontjából. Tehát, az, hogy a távoli nem látja a beesést, nem szerez róla tudomást, az azt jelenti, hogy számára nem is történik meg. Hiszen semmilyen hatást nem tapasztalhat, ami abból származna.

Ez valóban metafizikai kérdés, ahogy Te is írtad. Nekem az a véleményem, hogy a különböző megfigyelők nem egyenértékűek. Az, hogy az egyik nem látja az eseményt, nem jelenti azt, hogy számára (vagy egyesek szerint az ő idejében) nem is történik meg. Már csak azért sem, mert az utolsó mondatod nem biztos, hogy igaz. Szerintem senki nem állíthatja, hogy minden lehetséges hatást ismer. Azt állítani, hogy ha nem látja, akkor számára nem is történik meg, ugyanolyan, mintha azt állítanád, hogy ha a Holdon tartanának egy koncertet, akkor az a földi megfigyelő számára meg sem történne, mert a Holdról nem jut el a hang a Földre. De mi ugyebár tudjuk, hogy van rá mód, hogy a Földre is közvetítsék a koncertet...
Előzmény: Callie (9635)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9747
Kíváncsian várjuk!
Előzmény: Törölt nick (9694)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9746
Viszont a relatíve mozgó test tehetetlenebb, mintha állna. Szerintem ez állítható.

Hát persze, állítani sok mindent lehet. De alá is tudod támasztani valamivel ezt az állítást?
Előzmény: Törölt nick (9631)
easy5 Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9745
Tisztán futási idő mérésre gondoltam, az sok embernek meggyőzőbb lenne, mint az interferencia vagy a doppler.Teszem azt valamilyen űrszonda adását vagy mozgó lézerrel küldött egyszeri jel érkezését mérték volna meg.
Előzmény: Törölt nick (9728)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9744

 

 

  Szia!

 

  Miért erőlködsz ezen?  No figyússz!   Nézzük az inga lengési idejét...

Azért ezt, mert jól mutatja az időlassulás elvét...

 

  Namost:  ha a függvénytáblában (vagy másutt) megnézed, akkor látod, hogy

 

hogy a lengési idő annál nagyobb minél nagyobb a gravitációs ... gyorsulás..

 

   Erős túlzással minden periódikus folyamatra hasonló hatása van

 

a nagyobb gravitációs térerősségnek.  Ebből az elvből  ha akarod

 

tovább gondolhatod... ha pedig nem akarod, akkor úgy sem fogod megérteni,

 

ha mindannyian  az orrunk hegyén labdát táncoltatnánk mint a fókák.... Igaz?

Előzmény: Astrojan (9739)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9743

 

 

 Szia!

 

 Neked is szép napod legyen! Jól vagy?

Előzmény: Simply Red (9742)
Simply Red Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9742

Akkor még 15 éves voltam...

 

Ez elfogadható mentség a rossz válaszodra :-)

Előzmény: Gézoo (9741)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9741

Szia!

 

  Teljesen korrekt a válaszod!

 

Én akkor azt válaszoltam: "Az árnyék a fény hiánya, csak együtt mozoghatnak,

                                           így ha a fény csak kb 3 másodperc múlva ér oda, akkor

                                            az árnyék változása is csak akkor!"

 

  Akkor még 15 éves voltam...

 

 

Előzmény: pearson (9701)
Simply Red Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9740

És nem érdekel mit mond erről a relativitáselv, vagy az Orbán Viktor.

 

A tankönyvekről már nem is beszélve:-)

Előzmény: Astrojan (9739)
Astrojan Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9739

Mély bányában lassabban járnak az órák a felszínről nézve,...

 

ha pedig a holdról nézzük akkor mégmásként járnak. A tau cetiről nézve megint másként járnak, az Andromédáról nézve megint másként járnak, bárhonnan nézve mindig másként járnak. Van értelme egyáltalán egy ilyen órának ??

 

Mikor fogjátok már fel végre, hogy az óra szépen ketyeg a bányában, és az ő járása nem fog megváltozni attól, hogy bárki bárhonnan nézegeti.

 

Az Einstein féle reletivitáselv a látszatot írja le, nem a valóságot.

 

Szegény Dulifuli, vigasztalásul egy kis Michelson Morley:

 

A Michelson Morley kísérlet gondolata alapvetően hibás, mert míg a piros fény szembe megy az éterszéllel addig a kék fény pontosan hátszelet kap, így amennyivel a piros fény lassabban megy a kék fény ugyanannyival megy gyorsabban, s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható. A fénysebesség c csak az éterhez képest állandó. Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c.

 

Ezt vegyétek jóslásnak

 

És nem érdekel mit mond erről a relativitáselv, vagy az Orbán Viktor.

Előzmény: Törölt nick (9732)
mmormota Creative Commons License 2005.08.23 0 0 9738

A rugók egyáltalán nem nyúlnak meg a mozdonyok között, hiába szenvednek a mozdonyok Lorentz-kontrakciót az álló megfigyelő szemszögéből.

 

Gondold ezt át még egyszer... :-)

Előzmény: holdkóros (9736)
HondaVuk Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9737
Éredekes, hogy Bell felvetette, hogy a távolhatás létezésének megmagyarázására a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha feltennénk, hogy létezik az éter. Perzse ez az éter nem olyan, mint amilyet itt egyesek elképzelnek, továbbá Einstein elmélete továbbra is érvényben maradna, de a felvetése ettől még érdekes. Mondjuk túl népszerű nem lett ettől az elmélettől (noha persze más okok miatt nagy fizikusnak tartják). :-)
Előzmény: Törölt nick (9734)
holdkóros Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9736

Privatti,

 

A rugók egyáltalán nem nyúlnak meg a mozdonyok között, hiába szenvednek a mozdonyok Lorentz-kontrakciót az álló megfigyelő szemszögéből.

 

Hogy még jobban összezavarjalak:
Legyen összesen 360 mozdony, és a teljes kör 360 pár 10 méteres síndarabból összehegesztve.
Beülsz az egyik mozdonyba. c/2-nél már csak 8,66 m lesz a síndarab amin éppen haladsz! Mégis az összes mozdony rajta van a sínen.

 

Előzmény: Törölt nick (9695)
holdkóros Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9735

Dulifuli,

 

Ez egy olyan 100%-ig naivista hozzáálás, igazi Dulifulis (bocs de tényleg az)!

 

Belegondoltál, hogy egy merőben formális nyelv (matematika) nélkül hol tartana a természettudomány? Még Galileinél

se, odáig már nem lehet meséléssel eljutni.
A műszaki tudományokról, technikáról most nem is beszélek.


Valószínűleg azt is jól tudod, hogy modelleket alkotunk, és a modelleken számolt jóslatokat vetjük

össze a megfigyeléseinkkel. A matematikát és a valóságot egy komoly kutató sem állítja úgy szembe ahogyan azt te feltételezed hat mondaton át.

Előzmény: Dulifuli (9721)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9731

Szia!

 

  Az átbillenés?  Nos, ha gyorsítással nem lehet kvantumot fénysebességre

juttatni akkor át kell billenteni...

 

  Ez hogy lehet?  Ehhez két dologról nem szabad elfeledkezni:

 

A térerősség a forrás hatásfelszínéhez közelítve éri el maximumát,

a másik a relativisztikus hatások ekvivalenciája.

 

  Így ha mondjuk 99 %-os az időlassulás egy pl. gravitációs forrás megközelítése

miatti térerősségnövekedés miatt,  és

  a részecske sebessége pl. 90% c , akkor a zónában ez relativisztikusan

nagyobb/egyenlő a fénysebességgel, ideje nullázódik, és innentől

fényként kellene tovább mennie.

 

   Egy másik lehetőség az hogy eleve állóhullám minden elemi tömeg, és

csupán "kiegyenesítjük a pályáját, az átbillentéskor...

 

  Ha van ötleted még  más lehetőségre..  szerintem írd le, okúlhatunk belőlle.

 

Előzmény: Dulifuli (9725)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9730

Szia! 

 

 

 A 9610-ben leírtam, de a lényegért ne kelljen viszamenned:

 

  elvben bármely főpályán gerjeszthető elektron annyira hogy mielőtt elhagyná

 

az atommag környezetét, magasabb pályára állhat, így akár 3p6 helyére is...

 

  Csak később vettem észre, hogy nem a pályákat, hanem a rajtuk lehetséges

 

elektronok számát írtad.

 

  Így nincs jelentősége... annak a hozzászólásomnak.

 

 

Előzmény: Dulifuli (9726)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9727
Pontosítanék: az valóban tény, hogy eljutnak a felszínig. Azt viszont nem tudjuk, hogy azok, amelyek eljutnak, pontosan milyen magasságban keletkeztek. Azt sem tudjuk, hogy mi okozza ezt a rövid élettartamot - lehet, hogy nagy sebesség esetén nem is olyan rövid. Ha mégis, akkor lehet, hogy valóban lelassul az órájuk, de ez szerintem nem ekvivalens azzal, hogy az idő lassul le, hogy megállna, azt pedig végképp nem tartom lehetségesnek.
Körülbelül ennyire tény az, amit írtál, és szerintem éppen a Te első mondatod az ostobaság. Már csak azért is, mert körülöttünk elég sok minden halad fénysebességgel, és mégis azt tapasztaljuk, hogy múlik az idő. Hogy egy foton ebből mit tapasztalhat, az már más kérdés, de a valóság az, hogy időbe telik, amíg pl. ideér a Naptól. Akkor is, ha esetleg azt gondolja, hogy 0 idő alatt ért ide, mert hisz a relativitásban.
Előzmény: Gézoo (9616)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9726
Mit nem egészen? Nem igaz az 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2? Vagy elfér 6-nál több elektron a 3p pályán? Vagy 3-nál több p pálya van a harmadik héjban?
Előzmény: Gézoo (9610)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9725
Igen, így már számomra is jobban érthető, köszönöm. Meg azt is, hogy nem írtál olyan "lazán".
Most már csak az nem világos, hogy hogyan képzeled végrehajtani ezt a bizonyos "átbillentést".
Előzmény: Gézoo (9609)
HondaVuk Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9724

Tényleg jó lenne, ha így lenne, de az a baj, hogy a kvantummechanika objektumait szabad szemmel, de még mikroszkóppal sem lehet látni. Éppen a közvetlen tanulmányozás hiánya miatt sok értelmezése alakult ki a kvantummechanikának. Ezek az értelmezések teljesen más fizikai valóságot tárnak elénk, amelyeknek azonban közös jellemzője, hogy minden értelmezés megfelel a matematikai modellnek, azaz ugyanazt a választ produkálja ugyanarra a kérdésre (kérdés alatt kísérletet kell érteni). Ez azonban nem a tudósok hibája, nem ők őrültek meg, hanem egyszerűen csak annyi történt, hogy a fizikusok kb. 100 évvel ezelőtt eljutottak a fizikában arra a szintre, ahol iolyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, ami számunkra idegen (mert túl kicsi, vagy túl gyors eseményekről, túl gyors mozgásról van szó), ráadásul közvetlen módon nem is tanulmányozható. Így aztán egy matematikai modellhez több értelmezés is rendelhető. De ez nem a tudósok hibája, hanem a világé, a francnak épül fel ilyen kis részecskékből és halad a fény ilyen gyorsan! .-))

Előzmény: Dulifuli (9721)
HondaVuk Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9722

Ez csak azért tűnik ellentmondásnak, mert szokatlan, mivel nem találkozunk ilyennel a valóságban. Ne felejtsd el, hogy nem arról van szó, hogy bármelyik megfigyelő is azt tapasztalná, hogy a<b és b<a, hanem csak annyi történik, hogy mindkettő úgy látja, hogy a másik órája késik, azaz A úgy látja, hogy b<a, B meg úgy látja, hogy a<b. Ez pedig nem ugyanaz.

 

Mellesleg a valóságban is van ilyen hatás: képzeljünk el 3 egyforma magas embert, akik egymás után egy járdán állnak, mondjuk A -> B -> C sorrendben. A úgy látja, hogy B kisebb mint C, C úgy látja, hogy B kisebb mint A, végül B láthatja úgy is, hogy A<C, de úgy is, hogy C<A. Ez is ellentmondásnak tűnik és ha a való világban nem találkozunk ilyen hatással, akkor azt is fogjuk hinni, hogy tényleg az. Pedig ugye mindenki elfogadja és senki sem csodálkozik rajta, mert a hétköznapi tapasztalatainknak megfelel. Ugyanígy senki nem csodálkozna az órák járásának furcsaságán, ha a relativisztikusan nagy sebességek előfordulnának a mindennapi életünkben.

Előzmény: Dulifuli (9719)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9721
Azt hiszem, hogy aki a kvantumfizika rejtelmeiben érdeklődik, ne a képszerűséget, hanem a matematikai leírásmódot tanulmányozza, hiszen erről már az 1900-as évek óta lemondtak a fizikusok.

Elég nagy baj az. Matematikával ugyanis sok mindent le lehet írni, olyasmit is, aminek semmi köze nincs a fizikai valósághoz. Márpedig aki természettudósnak tartja magát, annak a fizikai valósággal kéne foglalkozni. A matematika szép és jó dolog, de egy fizikusnak nem kéne preferálni a valósággal szemben. Vagy ha a matematika tényleg a valóságot írja le, akkor meg kéne próbálni megtalálni annak a fizikai megfelelőjét. Aki csak a matematikai leírást ismeri, az igazából nem tudja, hogyan is történnek a dolgok a valóságban. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy aki még azt sem ismeri, az tudja, csak annyit, hogy nem csak a matematika az isten.
Előzmény: muallim (9600)
easy5 Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9720
A múltkor volt a 3sat-on egy műsor, atomórákkal kisérleteztek. Az egyiket 3 napig egy hegyre vitték, majd vissza és jelentős eltérést mutatott. Utánna megutaztatták repülővel, szintén eltérés mutatkozott az otthon maradthoz képest. Elég megyőző volt.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!