De ha már valaki ilyen helyzetbe került, akkor célszerű az életmódot is ehhez igazítani.
Egy helyiséget használni !
Korábbi felmenőim is szerény körülmények között éltek. Télen csak egy helyiséget használtak... jellemzően a konyhát. Ott volt tűzhely, majd minden ott zajlott !
Penész csak használt és fűtetlen helyiségekben keletkezik.
Az a pára mentesítő pedig zsák utca. Azt az elektromos energiát, annak költségét inkább fűtésre kell fordítani.
Sokkal többet fűteni és szellőztetni, ami ugye szezonban folyamatosan többe, sokba kerülhet. Vagy hőszigetelni, a falakat kívülről és a födémet vagy tetőt, esetleg nyílászárócsere is, ha szükséges. Ez egyszeri nagy kiadás, utána viszont alacsonyabb költségek, magasabb komfort. Harmadik lehetőség a költözés.
Penészedik a házam, mindegyik helyiség, szobák, fürdőszoba, spájz. A falak, a földön a csempe, de még a bútorok is.
Mit tudok tenni?
Évente párszor letörlöm hipós vagy ecetes vízzel, de telente mindig újra kijön, többször is.
A ház nincs beburkolva, fűtésre nincs sok pénzünk, így 13-20 fok között van a hőmérséklet szobától függően. Legjobban a külső, hidegebb falak penészednek.
Ha két kengyel közti távolság nem nagyobb mint a magasságuk kétharmada, azaz 25 cm akkor igen. Attól, hogy alul nincs vasalva még mindig erősebb mint az alatta levő talaj. Normális beton (min. C12, de inkább C16) illik hozzá, ha nem szulfátos a talaj. Szulfátos talajhoz szulfátálló cement ( régi nevén S 54) kell, betonminőség min. C16 de inkább C20.
12-es vas, 8-as kengyel, tehát 40x40 a kengyel külmérete, ahol alul és felül is 3 vas menne a 12-esből. Ez így működik figyelembe véve, hogy a sávalap alsó kb 50 cm-e vasalatlan?
"Konkrétumok 1m mély, 50 cm széles sávalap, a felső felében egy 40x40 kengyelezésű vasalás 2x3=6 futó vassal megfelelő lehet?"
Mekkora átmérőjű hosszvassal? Átm. 12-es az jó lehet. Egyébként félreértésben vagy, a 2*3 vasadból három az alsó és három a fölső. Az alsót nem úgy kell érteni, hogy 2x3 alul és a fölsőt, hogy 2x3 fölül.
"Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni."
Egyik sem helyes. A sávalap egy (nagyon) hosszú gerenda aminek a rehelése is és a megtámasztása is vonalmenti (megoszló) erő. Ha valamiért az alap eltörik akkor a törés6repedés helyén statikai szempontból csukló keletkezik. A többi szakaszon marad ami volt. Emiatt a húzott oldal hol lent, hol fönt van.A vas (eltekintve a kétszer vasalt szerkezettől) a húzott oldalon van. Miután nem lehet tudni, hogy hol fog eltörni, elrepedni ezért azt sem lehet tudni, hogy hol kell alul és hol kell fölül vas. Ezt úgy szokták megoldani, hogy szimmetrikus a vasalás. Annak elenyésző a jelentősége, hogy a sávalap néhány helyen megreped. Régen nem vasalták a sávalapot, csak ritkán, a lábazati koszorú feleslegessé tette az alap vasalását. Az Eurocode szerint kell a sávalapba a vas. Megoldható a kérdés úgy is, hogy az alsó vasalást a sávalap közepe tájára teszik, a fölső vasalást pedig a sávalap tetejére. De lehet lejjebb is tenni mind a kettőt. Gyakorlatilag majdnem mindegy, egy hajszállal jobb ha a fölső részbe kerül a vasalás. De a fordítottja is megfelelő statikai szempontból. A fölső vasalás annyival jobb, hogy ha a reped, akkor a repedés kisebb lesz. Lásd szögfüggvények.
Előre is bocs, ha lerágott csont a kérdés, de SÁVALAP VASALÁS esetén vannak kételyeim.
Ugyebár mindenki-mindig azt mondja, hogy általánosságban a vasnak a beton alján kell lenni, természetesen megfelelő betontakarással. Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni.
Akkor most ez hogy is van??
A tippem az, hogy ez a "vas alul legyen" hozzáállás a gerendák-áthidalók és lemezek húzott övére vonatkozik, de sávalap esetén a cirka 1 méter magas betontömb esetén ez már nem működik vagy nem úgy működik és oda a vasat "fejgerendaként" pakolják be?
Amiket írtam azt a feltöltött tervek alapján írtam. Ha a megvalósult épület ettől jelentősen eltér akkor nem igaz. Aki ezt a házat tervezte/építette az értette a szakmát, de az épület átalakíthatósága nem volt szempont. Nem is nagyon lehet egyszerű módszerekkel. A minél egyszerűbb, olcsó kivitelezés volt az elsődleges és lehet, hogy egyetlen szempont.
A feltöltött "tervek" alapján. Nem ajánlom. Nagyon nem. Az alaprajzon be van jelölve 3 db. "F" gerenda. Egyik a válaszfal fölött van. A mai előírások szerint 12 cm-es válaszfal nem teherhordó. De a régi előírások szerint (háború végéig) IGEN. Az épület ugyan ennél újabb, de aki tervezte/építette az a régi előírások szellemében járt el. A lépcső nyílása miatt az a födémszakasz amire a lépcső érkezik az kétoldalon a határoló falra, harmadik oldalon az egyik "F" gerendára terhel. Már amennyire a "tervekből" meg lehet állapítani. Ha kiszedik a válaszfalat nem garantálható, hogy a födém nem jön utána. Nem is célszerű, mert a kinti szél bejön és körülnéz a szobában, majd kimegy de lehet, hogy nem üres kézzel. A nfödém vastagsága is változó, a terven látszik, hogy a lapostető részen vékonyabb.
Megbízhatóan csak úgy lehet átalakítani ha a födémeket elbontják és újat készítenek.
Sikerült megszerezni a régi tervrajzot, talán ez segít. Nem pont így készült el de a lényeg látható.A szoba felirattal párhuzamosan gondolom a gerendákat ha vannak. A szoba nehéz fákat szeretnénk kiütni. Lehet egyébként tényleg egy monolit vasalt födém?
Nekem gyanús az épület, hogy monolit födém a földszint fölötti födém (a ház szélessége, hossza nagyon hasonló). A ház külmérete és a falvastagságok (külső falak illetve ha bent is vannak vastag falak akkor azok helye és vastagsága) sok mindent elárulhat. Biztos eredményt csak a több helyen végzett feltárás adhat. A stílusa alapján a hatvanas évek második vagy a hetvenes évek első felében épülhetett. Hacsak nem lett jelentősen átalakítva. Kérdés hány szellőzőrács van az épületen és azok milyen messze vannak egymástól? Illetve a ház két ellentétes oldalán megvannak-e a szellőzők, szemben a másik oldallal. Ha nem, akkor más célt szolgálhatnak.
Ezek a szellőzők - mint ahogy írták - lapostetőhöz tartoznak. Ezek annak idején az e.gy. gerendás födém főlé készített perlitbeton hőszigetelés kiszellőztetésére is szolgálhattak. Meg kell mérni a födém vastagságát. Ehhez bontani sem kell. Pl. meg kell mérni egy födém alatti és födém fölötti ablak parapetének a magasságát, majd megmérni a parapet fölött a födém magasságát, illetve visszamérni a parapettől a padlóig. Ha a külsőből kivonom a két belsőt már meg is van. Az e.gy. gerendás béléstesteknél a teherhordó szerkezet magassága 19, 26 vagy 29 cm volt. Normális kivitelezés esetén. A mérésnél 1 cm ide vagy oda nem döntő. A perlitnek is kell vagy 15 cm. A kép alapján lehet, hogy a szellőzők párhuzamosak a gerendákkal, ekkor vékonyabb lehet a födém, de ez nem szerencsés a koszorú miatt. Meg kell nézni a födémet alulrók. Ha egy-két évnél régebbi a festés akkor a gerendák meglátszanak alulról (általában). Két oldaluk mellett van egy vékony repedés és vagy a födém festésében lehet árnyalatnyi eltérés. Jó lenne fénykép alulról fölfelé, de nem csak egy bolhányi miniatúra. A sarkok is érdekesek.
Azok valamikori szellőző nyílások lehetnek. nagy valószínűséggel ez egy lapos tetős építménynek indult, majd meggondolta magát a tulaj és ráépített még egy szintet. A lapos tetőnél voltak ilyen szellőzők... igaz valamivel több.
A gerendák irányának a megállapítása mindig feltárással a legbiztosabb.
A feltárás alulról a praktikus , pl. egy vasfűrésszel 1 - 2 cm vájat aztán kiderül mi van a födémben.
Sziasztok, nem tudom jó helyre írok--e ezzel a dologgal, de próbálkozom. Van egy, a képeken látható régebbi nyaralóház a családban melyet fel kell kicsit újítani.
A gond vele az, hogy nem tudjuk pontosan milyen födéme van az épületnek. Érdekesek ezek a szellőző lyukak oldalt, talán ez segít valamiben annak aki már látott ilyet, ismeri ezt. Azt gondoljuk, hogy hosszanti oldalon mennek a gerendák (az erkéllyel párhuzamosan) és ez azért fontos mert belső válaszfalat szeretnénk kiütni.
Tud valaki ennek megállapításában segíteni nekünk? szívesen veszünk minden információt , köszönettel előre is
Semmilyen. Bocsánat, de elfelejtettem odaírni, hogy ez csak példa, a számok hasraütéssel lettek megadva. Kerek, könnyen követhető számokat választottam.
