Úg yérzem, hogy lehetne bővebb szakirodalom, nem hiszem, hogy csak ketten lennénk vevő rá. Akár könyv, akár e-mailes hírlevél formájában. Pl. Regés, vagy Boldogkő legújabb föltárási eredmnényei, hasonló formában, mint Visegrád, királyi palota monográfiái.
Most így hirtelen a szombathelyi Berzsenyi Dániel könyvtárat találtam meg, ahol meg van az Archeológiai Értesítő 1869 – 1992 közötti lapszámai… bár utána gondolva, nekünk ezek már régiek, a legfrissebb adatok kellenének! Remélhetőleg ebbe is írt Simon Zoltán…
Link: http://www.bdmk.hu/f_irat_tartosm_ac.html
Ne vagy egyedül, én is szívesen végigmennék benne...
azt a részt feltárták
Hát nem tudom, a te fényképeden a keresztbe rakott gerendák mögött még elég sok törmeléket láttam! :-(
csak az irodalomhiányzik részünkre. Simon Zoltán csak egy 3-4 oldalas cikket irt a várról a VKT-ban, gyanúm szerint a kutatási anyag jóval több
Természetesen ennek van hivatalos, szakmai dokumentációja is. Valami olyan szaklap jutott az eszembe, hogy Archeológiai Értesítő -- vagy hasonló, majd a NET-en át kell böngészni ezt a régészeti témakört!
Ha föltárták az É-D folyosót, szerinted kihagyták a keletit?
Nem valószínű, már csak a felette emelkedő Új-bástya falazása és általában a látogatók biztonsága miatt is meg kellett tudniuk, mit rejt a föld mélye?
Jó lenne SZ teljes anyagát beszererzni.
Egyetértek, tehát kutassunk... amúgy Simon Zoltán is tagja a Castrum Bene Egyesületnek
Pl. Boldogkőről most találtam egy elemzést a varak.hu-n, ahol az 1678-as és a korábbi leltárt elelmzi.
Megnéztem, remek feldolgozás. Szádvárról nekem meg van Détshy Mihály dokumentálásában, majd annak idején beszkennelem és elküldöm neked {kb. 40 oldal!}
A kazamata rendeltetésére én is kiváncsi lennék, de szerintem azt a részt feltárták, csak az irodalomhiányzik részünkre. Simon Zoltán csak egy 3-4 oldalas cikket irt a várról a VKT-ban, gyanúm szerint a kutatási anyag jóval több. Ha föltárták az É-D folyosót, szerinted kihagyták a keletit? Jó lenne SZ teljes anyagát beszererzni.
Pl. Boldogkőről most találtam egy elemzést a varak.hu-n, ahol az 1678-as és a korábbi leltárt elelmzi. Biztos van ilyen regécről is de hol???????????? Melegh Szabolcs munkáját kivéve.
Hát igazából nem jutott eszembe újabb elképzelés az ÉNy-i "Új-bástyáról", amit a XVII. században emeltek a Ny-i oldalt húzódó felvezető út védelmére.
Annak restaurált gyalogoskapuja -- melynek felső folyosói csonkja még a romos védőműben is látszott -- esetlegesen lehetett akár egy kitörésre használt kapu -- bár akkor én inkább a bástya D-i végébe helyeztem volna, úgy, mint az egri vár rejtekajtóit!
Külön talány még a felvezető folyosóból K-i irányba vezető, napjainkban is feltöltődött járata. Ez kb. vízszintesen halad a Felsővár sziklatömbje alá... de hogy hová vezetett egykoron? Ezt csak régészeti feltárás tudná megmondani!
Az valóban érdekes. Én arra gondoltam, hogy azért volt ott kapu, hogy a felsőpalánkban hagyott lovakról gyalogosan jutottak be a várba és hát ne kelljen a déli kapuig elmenni, amit valószínűleg az úri hintók és az utánpótlást szállító parasztszekerek használtak.
De van még ott is rejtély, legalábbis a számunkra... mi lehet az É-D-i irányú folyosóból kiágazó K-i folyosó (lezárva) ????
Már megint, a feltölt gombra kattintva beszúrta hozzászólásként.
A kérdőjeles résznek kéne lennie az egyenes háznak, de az nem lehet, mert nem volt emelete. De akkor mi? Szerintem csak a narancssárga lehet a sáfár ház,mert "
Sáfár ház: A sáfár ház egy háromosztatú épület, amely ma is áll. Említi az összes inventárium. Pitvarából jobbra és balra is egy körülbelül azonos méretű helység nyílik. Az 1678. évi forrás gerendás mennyezetűeknek mondja a helységeket. A gerendafészkek ma is látszanak. – A sáfár házból nyíló bástya: A sáfár ház pitvarából egy pince nyílt, amely-nek bejárata boltozatos, mennyezete gerendás volt. A pince egy bástya alatt volt, valószínűleg annak első szintje."
De akkor mi volt a világoskék földszinten? Mert az emeleten a mosóház, aminél feltételezi a felsővárban lévő ciszternát, amiről közben kiderült, hogy a vele kb egyszinten lévő felsővár pont azon sarkán volt egy ciszterna.... nem véletlen, hogy a mosóházből föl lehetett menni a felsővárba.
Most sajnos ki kell lépnem a Topikból, mert reggel lenyomok egy túlórát... :-(
aztán délután randizom :-)
így csak majd holnap 18.00 után leszek gépközelben!
Kösz szépen a "vitanapot" Regécről, szerintem sokat haladtunk a vár jobb megismerésében és megismertetésében... ha vannak még újabb témáid, csak rakd fel, majd holnap este kitárgyaljuk.
Engem pl. egyre inkább izgat az ÉNy-i bástya "kiskapuja".
Lehet, hogy ez nem is bejárat volt egykoron, hanem a várfalon belüli közlekedőfolyosónak épült? Úgy, mint az egri vár titkos földalatti kazamatajáratai?
Ne feledjük el, hogy ez a bástya már a XVII. században készült el... mi róla a véleményed?
A régebbi szakirodalom szerint a Baksa nemzetség építette fel 1285 előtt. Az úgynevezett második {kis} tatárjárás idején a nemzetségbeli Simon fia György Regéc alatt győzte le a mongolok egyik csapatát. Csak sajnos az a probléma, hogy a fennmaradt oklevélben nem említik meg a várat, ezért gondolja Simon Zoltán régész, hogy még nem is létezhetett akkoriban!
Regéc várának első, napjainkig fennmaradt írásos említése csak 1307-ből való, amikor a zempléni területeket megszálló és ott kiskirályként hatalmaskodó
Aba Amadé nádorispán keltezte falai között az egyik oklevelét. Ebből gondolja a feltáró régész, hogy ő emeltethette a korai vár magját.
A magam részéről nem értek vele egyet, azért mert:
-- A környező vidék földesúri családja a tatárjárás után a Baksa nemzetség volt. Ők pedig az általános gyakorlat szerint birtokközponttul egy kővárat létesítettek, úgy, mint számtalan nemesi család a tatárjárás után. Tehát nekik alapvető szükségletük volt egy várra, mint szállásra.
-- Velük szemben az országos tisztségeket is viselő Aba nemzetséghez tartozó Finta majd Amadé nádorispánoknak Regéc csak egy volt az erőszakkal elfoglalt várak közül. Eredeti törzsbirtokuk a Regéctől ÉK-re emelkedő Gönci vár volt, amit a nép Amadé-várnak hívott {bár ezt is a testvére építette fel}
-- A XIV. század elején a Károly Róbert itáliai trónkövetelőt támogató Amadé nádorispán hatalmas tartományt kebelezett be, ahol várak tucatjai erősítették a hatalmát.
-- Egész egyszerűen nem volt szüksége, hogy új várat építsen fel... egy kivételt azért tudok mondani: a szászok lakta Kassa városának meghódítására emeltette a Hernád folyó melletti hegycsúcsra Szokoly várát.
Regéc egyébként a szláv szarv szóra vezethető vissza, ez utalás a hegytető kettős sziklacsúcsára.
Most azon gondolkodom, hogy ott ahova jelölted az új kápolnát lehetett-e, de nem látom az álló keleti palota falán a csatlakozó falak helyét. Viszont gerendanyomok vannak a K-i palota Ny-i falában, ez talán egy végigfutó folyosó volt az emeleti (felső) szinten. Innen mehetett a följáró a felső várba, de ez valahogy kapcsolatban volt a Kút bstyával és az új kápolnával is. Tehát ezeket is itt kéne keresni (ásni)
A vár állítólag a 12-13.sz. fordulója körül épült eddigi ismereteim szerint. 1285-ben volt csata Regécen, de nem tudni állt-e vár. A régészeti feltárágig (déli részen) nem tudjuk, volt-e korábbi része a várnak.
Szabó Tibor a Széchenyi Könyvtárban járt, ami a Budai Várpalota területéhez tartozik, míg a Magyar Országos Levéltár a Bécsi kapun belépve, egyből jobbra esik.
Régebben sűrűn feljártam a Hadtörténeti Múzeumba, ami annak a sétánynak a végén található.
De azért majd írok neki egy e-mail-t megtudakolom tőle, mit lehet tenni ez ügyben?
Az alábbiakban erről csak annyit említett Simon Zoltán, hogy nem biztos, hogy az É-i csúcson a vár legkorábbi részét találták meg, csak a szomszédos épületek kronologiájában a legrégibb (mármint az alapjai).
Szerintem az É-i tornyot valahol a DNy-i részén, de inkább a Felsővár épületeit robbantották, az északi bástya nemigen lehetett robbantva. Indokaim:
1. az É-i bástya viszonylag jól megmaradt a felsővárhoz képest.
2. az É-i toronynak a DNy-i fele pusztult el jobban
3. A felsővár épületei teljesen elpusztultak.
Valószínűleg a felsővár épületeit robbantották nagyobb mértékben, ezek az omladékok töktötték fel az alacsonyabb szinten kévő É-i bástyát, meg a ciszternát is.
Szabó Tibor a www.varak.hu -- szerkesztése folyamán az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárából fénymásolta Soós Elemér kéziratos köteteiből a rajzokat. Ezért fizetni kellett...
Gyanúm szerint a MOL már sokkal zártabb hely, elsősorban a "profi" kutatók {történészek} számára lehet ide bejutni... de azért a mai pénzközpontú világban sohasem lehet tudni... talán valamilyen napijegy? fénymásolási költség? alapján a "mezei várbarátokat" is beengedik a falai közé!
