A Házler 12-13-as pinot-k nagyjából 2-2,5 év palackos érlelés után gyűrték le a hordó vaníliáját, pedig 11-12 éves volt a legfiatalabb 225-ös. Saját tapasztalatom szerint - az általunk használt hordókkal - kb. 1,5x -es idő kellett ahhoz képest amennyit a bor a hordóban töltött.
A hőmérséklettől szerintem nem, a pörköléstől viszont igen, a kutatós hordókísérleteknél (számomra) meglepő módon rövid távon a light-os pörkölés adta a legintenzívebb aromákat, aztán nagyjából 6 hónap után kezdték utolérni a médium és heavy pörkölésű dongák.
Többen mondták, több helyen olvastam, hogy a hordóban kell hagyni a bort, ha éppen túl hordós. Ebből az következik, hogy lesz olyan ciklusa, amikor belesimul. Gyakorlati tapasztalat konkrét időkkel van? Esetleg függ a hőmérséklettől is?
Én végeztem ilyen tesztet, de inkább az erjedés nyugodt folyamata miatt mondom, hogy szerintem jobb kis (1 hekto körüli) fahordóban erjeszteni, mint nagy tartályban. Ha ugyanakkora űrmértékű mind2, akkor is jobb a hordó.
Ja igen, elkanyarodott a történet, de ha jól rémlik, terelni nem akarta senki, Ő szeretne tartályt. Egyébként meg, ha a pince flórája ízlésének megfelelő bort eredményezett, az a tartályban is kb. hasonló lesz, de úgyis minden év más ;-) Egyébként érdekes lehet egy fele tartály, fele hordó erjesztési teszt... De sajnos nekem nincs annyi alapanyag, ami egy normál hordót meg egy tartályt is megtöltene - na meg hordóm sincs ;-)
Az aszályos évben a must nitrogénhiánya a legnagyobb gond, és mindegy, hogy fajélesztővel, vagy spontán erjesztesz, tápanyagpótlás (tápsó) nélkül az erjesztés problémás lesz - de szerintem ezt te is tudod, csak annyira triviális, hogy nem írtad. A túlmelegedés mindkét módszernél előjöhet, a beoltott must esetében nagyobb rá az esély, hiszen ott a magas kezdeti sejtszám miatt nagyon gyorsan felszaporodik az élesztő, a gyors lefolyású erjesztésnél pedig a hőképződés erőteljesebb. A spontán erjesztés valóban elhúzódik, így egy illatosabb fajtánál ez probléma is lehet, de ezt sokszor kárpótolja az esetleges több élesztőtörzs vegyes aromavilága. Ami szerintem nagyon fontos: spontán csak az erjesszen, aki kellően tisztán dolgozik - és itt a pince tisztasága is igen fontos, az alapanyaga egészséges, nem törődött, nem eresztett levet (szóval nem az 500literes szüretelőkádba van öntve, jól meg is taposva, hogy többet el lehessen vinni a 10km-re levő pincébe a tűző napon), illetve nem forróságban volt tartva, mert ilyen esetekben fennáll a veszély, hogy valami rossz már megindult. És nem beszéltünk még arról az esetről, amikor egy túlterhelt, éretlen szőlőből próbálnak valamit kihozni. Na ott aztán tényleg nincs sok értelme a spontán erjesztésnek.
Rendben is van, csak pl benéztem ide, és pár dologgal nem értettem egyet, megosztottam a véleményem, tapasztalatom.
Ha többen mondják, attól még nem lesz biztosan igaz, legyen bármiről is szó. Na de mire megy a kérdező ebben az esetben? Súlyozza a véleményeket, aztán dönt valahogy. Nem dől össze a világ, csak elképzelhető, hogy mást fog tapasztalni, mint amit itt olvasott. Aztán lehet megbánja a kiadott pénzt, eltelt éveket.
Szóval nehéz dolog ez a tanács osztogatás felelősen.
Ha nem használsz fajélesztőt, akkor egyedibb bort tudsz csinálni. Nem jobbat, hanem egyedibbet. Aztán, hogy ez az egyediség előny-e a borodnak, majd kiderül.
Mindenesetre a klímaváltozás miatt, amikor ilyen aszály van, ill. szüretkor is nagy a meleg, részben, mert a szüret időpontja is előbbre kerü, fokozottan fennáll a veszélye az erjedési hibáknak (záptojásszag, karfiolszag, egéríz etc.), amik fajélesztő használatával egyszerűen kiküszöbölhetőek, ezen kívül a gyors, nem túlmelegedett, csendes erjedés a normál élesztők elhúzódó, melegedő, felhabzó erjedéséhez képest sokkal több aromát, ízanyagot tartanak bent a botban. Lehet szidni a fajélesztőt, hogy fúj, egyenbor, de ez lehet előny is egy stabil iható színvonal kialakításakor.
Minden egyes résszel teljes mértékben egyetértek annyi kiegészítéssel, hogy a tanácsadás a profik dolga a többieknek csak a tapasztalat megosztása lehet a feladata ;-)
Érdemes mélyebben belemenni a témába, először olvasás szempontból, utána megkérdezni közlékeny, profi borászokat a témában. Főleg, mielőtt másnak adunk tanácsot!:)
Ja és ez nem azért van, mert valamelyik bürokrata a hasára csapott, hanem statikai/vezetésbiztonság-technikai okai vannak, úgyhogy a nejednek tökkkéletessen igaza volt...
Csudakat vagyok bátor, csak kreatív ötletekre tud sarkalni egy - egy felvetődő feladat.
(Annyi csalás volt az egészben, hogy a helyszinen egy kalapáccsal és egy akkisis behajtóval gyorsan csináltam egy kalodát a több száz kilometerren fuvarozott zsaludeszkákból. Illetve onnantól 70-80volt a sebesség, mert féltem hogy szétszedi a menetszél+ tűrtem amit közben a nejemtol kaptam folyamatosan.)
"Tartályban más lesz az erjedés, ott nem kap oxigént."
Azt elmondod, hogy kap oxigént a hordóban egy erjedő tétel?
Mikrooxidáció során - már amit én tudok - teljesen mindegy az "edény" anyaga, porozitása mert az oxigént kívülről fúják bele a mustba vagy az újborba.
Állítólag, ez segít "borosabb" bort készíteni a Biankából pl.
Tartály vs. hordó vagy élesztő az iparból vs. élesztő "otthonról"???
Falusi1 elmondta a szőlő topikban, hogy nem mindegy milyen szőlőről van szó illetve nem mindegy mit szeretnél létrehozni abból ;-)
Az egész borászat (vagy borászkodás amit legtöbbünk nem megélhetés miatt csinál) egy nagy kísérlet mindig változó tényezőkkel.
Itt vagyok például én - nem a legjobb példa de itt vagyok - az elkövetkezendő n+1 év valamelyikében - mikor lesz rá időm - biztos kettéveszek egy adag szőlőt szüretkor és megpróbálom élesztő nélkül valamint az is biztos, hogy nem fogok 30-50 literes tételekkel tevékenykedni... (250-300 literrel már lehetne próbálkozni.)
De most még a biztosra megyek, élesztő és tartály, talán nem ezek fogják nem jól fogyaszthatóvá tenni a bort ;-)
Na meg félek is a hordóktól, biztos nem mernék még egy-két bizonytalansági faktort belevinni a borkészítésbe.
És még környezettudatosság is van a dologban ;-) Vízóracsere volt ma a pincénél és visszanézve a korábbi évek fogyasztását azt mutatta hogy kb. az 1/5-ét használjuk az ivóvíznek tartályokra mint korábban hordókra
A borászoknak biztos van olyan boruk amit a maguk örömére készítenek és biztos van olyan is amelyet eltérő fogyasztói igények kielégítésére.
Szabi831104, én azt mondom, vegyél nyugodtan bármilyen tartályt és élesztőt is használhatsz (ti. a tartályoknak jobb a hővezető képessége mint a "szigetelő" fahordónak) majd pár év múlva mesélj milyen lett a borod mikor a két tételt "házasítottad" ;-)
Az extrém helyen történő erjesztéssel kapcsolatban felénk olyan ! működő "népi" megoldasok, iskolában nem tanított módszerek is vannak, hogy ezeket ismerve szerintem bárhol/bármiben lehet erjeszteni!
Van a Bi-bor-ász-nál is Villányban, meg szerintem a Pannónia Üzletháznál Vitnyéden is (természetesen más gyártók más márkái), de vedd figyelembe, hogy ha házhozszállítással rendelsz, az eléggé megdrágítja az árát (akár 20 ezer Ft is lehet a szállítási díj, vagy több). Egy 300 literes tartály egy középkategóriás kombiba vagy egyterübe simán befér lehajtott/kiszedett hátsó ülésekkel.
Porvédőt mindenképpen kérnék hozzá pont abból az okból adódóan amit Te is írtál. Amit eddig keresgélésem során nem találtam az a 3 csapos tartály. Mindenhol csak az 1 csapos verziót látom. Tudnál linket küldeni ha Te találtál?
Ami még Nekem is ugyancsak megfordult a fejemben az a fajélesztő. Eddig fahordóban nem volt rá szükségem, most viszont kicsit tartok a nem megfelelő erjedés beindulásától ezért én is úgy gondolom, hogy nem hátrány ha idén kipróbálom.
