Tehát az 1680-as évek inventáriuma szerint a palánkvár É-felől rostélyos kapuval védett, Ny-i oldalán palánkfal -- eléggé korhadt állapotban -- melyet két vigyáző őrgóré tagolt. Tizenkét lóra tapasztott istálló, borház, mészárszék, kenyérsötő kemencék a sziklafalban {ez fennmaradt} és cselédház emelkedett még. Kimondhatjuk hát nyugodt szívvel, hogy ez volt a vár gazdasági udvara, a piszkos, de fontos hétköznapi munkákat itt végezték el.
Idáig szekérrel és lóval is bemehettek, míg a sziklagerincen elnyúló Felsővárba már csak gyalog, mivel ide két rendbeli ó hídlás vezet, ami az én értelmezésemben két részből összeállított hahidat jelent. A két rész valószínűleg a kanyarulat kiküszöbölésére szolgált.
Az az érdekes, hogy a mai felsővár területén is volt istálló az 1682-es invertárium szerint, mégpedig a "négy szegű bástya alatt", mégpedi 12 (!) lóra való. Ennek mai elnevezése Öregtorony.
Sós István munkáját már többször átolvasva nagyvonalakban erre az elrendezésre jutottam, amit majd a továbbiakban részletezhetünk.
A rajzon pirossal az alsóvárat, kékkel a két palotaépületet, zölddel a valószínűsíthető bejárási útvonalat jelöltem. Erre a fenti dolgozatból, valamint az abban idézett leltárokból következtettem. Néhány helyen értelmezés alapján nem értek egyet Sóssal, bár az ő munkája még 1998-ban készült, tehát a 2001. évi kutatás előtt. Nem tudom, hogy azóta módosította-e a dolgozatát.
Ja, még lehet, hogy nem írtam -- de már nekem is sikerült beszereznem Gerő László: Várépítészetünk {1975} könyvét!!! :-))) Csekély 6000 Ft. volt de megérte!
Ebben valóban K. Végh Katalin régész ismerteti Boldogkő várát, alaprajzzal és néhány fotóval együtt. Az öregtornyot teszi legkorábbi építésűnek, amit a XIV. században bővíthettek tovább. Már például a Malom-bástyát a XV. századra helyezi, amit a K-i oldalt eleinte palánkfal védelmezett. Ezt a későbbiekben kőből átépítették.
És még kérdéses az Alsóvár keletkezési ideje {?} A szakirodalom általában a XVI. századra, a török hódítás veszélye miatt felduzzasztott végvári katonaság elhelyezésére tartja indokoltnak az addigi, kisebb területű kővárak gyors kibővítését a jobbágyság által robotban "magyar módra" sietve felhúzott palánkerődítésekkel.
Az biztos, hogy valahol már a kezdetekben is el kellett helyezni a lovakat és szekereket... azt pedig védelmezni kellett! De hol? Fent a sziklagerincen vagy már kezdetől fogva a Ny-i platón?
Ha jól emlékszem K. Végh Katalin kutatta a várat az 1960-as években. Azt hiszem innen származnak az alábbi képen leírt építési periódusok.
Az alaprajz a TKM füzetben található:
Abban az időben nem kutatták az alsóvárat, csak három árokkal átvágták a felsővártól nyugatra elterülő teraszt, falak után kutatva. Ekkor megállapították, hogy a várat egy palánkfal kerítette.
Klasszikus várépítési forma: az É-D-i irányú sziklagerincre 1282 előtt Tomaj nembeli Tiba báró, a terület földesura egy vastag falú szögletes öregtornyot emeltetett. Elméletileg olyan helyre kerültek a korai védőművek, amit minél több oldalról határolnak megtámadhatatlan szakadékok, itt ez az É-i sziklacsúcs. Erre viszont egy, a terep sajátosságai miatt háromszög alakú torony {igen ritka felénk!} épült.
A két torony között egykoron kétszintes palota szolgálta a család kényelmesebb lakását. Mindezt falak övezték a meredek vulkáni gerinc szélén.
Gyanúm szerint ez így egyszerre nem épült fel... a szögletes torony igen + kőfalak.
Sajnos még mindeddig -- pedig többször is folytattak régészeti feltárásokat a területen -- magát a fennálló falakat nem vizsgálták meg, így még mindig nem tudjuk Boldogkő várának részletesebb építéstörténetét! :-(
A Fügedi könyv alapján -- kissé leegyszerűsítve egy példával próbálom megvilágosítani a helyzetet, miért is keletkezett annyi vár?
A jó IV. Béla már rég meghalt, unokája "Kun" László pedig pogány leányzókkal hentereg napszámra... :-) ... ezt nem is bánják a nagyurak, mert ők megvédik az országot, ha ezért az uralkodó bőséges jutalmat oszt ki.
Most is legyőzték a cseh Ottokár király Morvamezőnél. Hurrá, dőlnek a birtokadományok... így kap két vitéz várjobbágy is egy-egy területet persze egymással szomszédságban. Az egyszerűség kedvéért nevezzük az elsőt Jámbornak, a másodikat Békétlennek. Ezek "beszélő nevek" majd megtudjuk, hogy miért...
Jámbor építtett egy szép kúriát, ami lakóházból és gazdasági épületekből áll. Ezt szimpla kerítés övezi, mert azért az a buta marha ne kódorogjon el éjszaka.
Bezzeg a Békétlen! Kinézte magának a birtokán lévő sziklás hegycsúcsot, oda rakatott kőtornyot és a szakadék széléig érő kőfalat. Majd egy csendes éjjel a fegyvereseivel elosontak Jámbor falvához, amit megrohantak és alaposan kifosztottak. Az értékekkel és rabolt jószágokkal usgyi vissza a sziklavárba!
Még szerencse, hogy Jámbor éppen távol volt egy újabb királyi hadjárattal, de mire hazatért lakóhelyéből csak üszkös romokat talált... :-(
Akkor bosszút állok! -- üvöltötte és indult neki a sziklavárnak, de ebbe alaposan beverte a fejét, lógó orral kellett távoznia. Persze azért Jámbor is tanult az esetből és legközelebb már nem szép lakókúriát emelt, hanem kinézte a földjének közepén elterpeszkedő mocsárbeli szigetet, ahová egy -- mit gondoltok mit ? -- várat építettett! Ez ugyan csak gerendákból és vályogfalból állt, de a célnak megfelelt, mivel az egyetlen megközelítését egy hosszú fahíd jelentette, ezt pedig megtudta védelmezni a katonáival!
És hol maradt a királyi hatalom szigora? -- kérdeznétek. Az bizony már régen veszendőbe ment a XIII. század végére, majd III. Endrével végleg kihalt az Árpád-ház. Aztán jött csak el a csihi-puhi időszaka! Aki nem várban hajtotta le a fejét, az bizony lehet, hogy már nem is ébredt fel többé... :-(
Elnézést kérek attól, akit untattam eme hosszúra sikerült szöveggel, csak azt akartam bizonygatni, hogy a várépítés elemi szükséglete volt annak a földbirtokosnak, aki túl akarta élni az anarchikus időszakot!!!
Hej az 1970-es évek! Szép időszak volt, már mint a magyar várak szempontjából. Gőzerővel zajlottak a helyreállítások, persze a Velencei Charta ajánlásai szerint +
sorra jelentek meg a várkutatás alapművei:
-- Gerő László: Várépítészetünk {1975}
-- Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. -- XIV. századi Magyarországon {1977}
-- Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond-korban {1977}
Talán-talán már a szélesebb közvéleményhez is eljutott, hogy létezett magyarországi várépítés már a tatárjárás {1241} előtt is. Az István király által létrehozott központosított magyar állam területeinek, a vármegyéknek központjaiként egy-egy fa-föld szerkezetű ispánsági vár szolgált.
Igen ám, de a magántulajdon ekkor is létezett már a túlnyomó többségi királyi földek mellett. Az itt élő -- már keresztény vallású -- előkelők sem sátraztak többet, hanemm megerősített szállásokon, pontosabban várakban éltek. Ezek is, az európai gyakorlatnak megfelelően főként fa-föld szerkezetűek voltak, a kőépítkezések még elég ritkák.
Az Árpád-házi királyok háromszáz éve alatt fokozatosan emelkedett a magánbirtokok száma, így természetesen csökkent a királyi területeké. Az uralkodó által birtokadományban részesített vitéz férfiúnak pedig -- mit is csinálhatna mást? -- valahol lakni kellett... ezért rövidesen elkezdte a várépítést. Persze ne gondoljunk valami hatalmas erősségre, minden vár kezdetben csak egy toronyból {esetleg lakópalota} és azt övező falakból állt, melynek udvarán még különböző gazdasági épületek emelkedtek. Mert sohasem feledjük el, a magyar katonán mindig lovast érettek, a paripáknak pedig jóval több hely és takarmány kell, mint a gazdáiknak.
A magam részéről a tatárjárást kissé vízválasztónak tartom, mert:
-- Előtte a birtokos vára inkább lakóhelynek, gazdasági központnak számított.
-- Utána viszont igyekeztek minél nehezebben megközelíthető és támadható helyekre emelni az újabb várakat. Aki csak egyszer is túlélte a kutyafejű tatárok félelmetes rohamát, azt biztos végigkísérte élete folyamán a félsz... :-(
Még annyit, hogy IV. Béla király úgy adott földterületeket megmaradt báróinak és főpapjainak, hogy kötelezte őket várépítésre {pl. a szigligeti Várhegyet a pannonhalmi apátságnak}
Később már a mongol invázió réme elhalványult, helyette viszont a várépítő bárók hatalma és viszályai miatt keletkezett rengeteg vár -- menedékül!
A magam részéről napjainkban Dr. Dénes József elméleteit és munkásságát tartom kiemelkedőnek a várak terén, részleteket róla itt lehet megtudni:
Azért a mentsváras kérdéssel vigyázni kell. Ha jól emlékszem éppen egy Castrum Bene konferencián foglalkoztak vele (1989, vagy '90 talán), és sok vitát generált Fügedi Erik Vár és Társadalom c. könyve. Én inkább arra gondolok, hogy a megnövekvő súlyú nagybirtok reprezentációját szolgálhatta egy-egy ilyen vár, és csak másodlagos funkciókkal bírt a menedék, persze ehhez konkrétumok is kellenének. :)
Boldogkő várának impozáns látványa mindjárt feltűnik a Hernád völgyében
Tökéletes helyen áll idegenforgalmi szempontból, ezért például nem értem miért szűntették meg a turistaszállót benne, amikor az országos kék jelzés átvezet rajta?
Van még bőven kihasználatlan hely a várban, amit pl. a Malom-bástya helyiségeinek visszaépítésével lehetne nyerni.
Sajnos az 1960-as, valamint a 2000-es feltárások ellenére még mindig sok kérdés megválaszolatlan
Igen... egy középkori várat sok száz esztendeig építettek, majd sok száz esztendeig a sorsára hagytak... most pedig sok száz esztendeig restaurálják. Felénk! :-(
egy olyan mértékű helyreállítás, hogy az alsóvár is állna
Pl. egy olyan cölöpsor elkészítésével, amit kb. mellmagasságig lenne, így érzékeltetve, hogy egykoron az alsó tisztás is védett, zárt palánkvárként működött.
Javaslom, "induljunk el a kályhától" vagyis próbáljuk elképzelni-elmesélni-kitalálni hogy kezdődött el Boldogkő várának históriája, milyen lehetett a legkorábbi időszakban?
Most kilépek a Topikból, majd csak 17.00 után leszek gépközelben...
A vár ugyanakkor elég vegyes képet mutat, mint megtudtam a téglával pótolt részek a XIX. sz. végén-közepén végzett romantikus várkonzerválás eredménye.
Ekkor kerültek a várba a neogótikus csúcsíves ajtók és ablakok (pl. a ma palotának nevezett épület emeleti ablakai, a felsővár bejárati kaputornyának (Cirkáló-bástya) ajtajai.
Hát igen. Boldogkő várának impozáns látványa mindjárt feltűnik a Hernád völgyében utazónak,még a 3-as útról is látható tiszta időben.
Sajnos az 1960-as, valamint a 2000-es feltárások ellenére még mindig sok kérdés megválaszolatlan. Legalábbis az eddig végigbogarászott leírások szerint.
Sajnos az alsóvárnak csak kis részét tárták fel, a vár kapuja és az épületek még nem kerültek sorra.
El tudnék képzelni egy olyan mértékű helyreállítást, hogy az alsóvár is állna, legalább falak formájában, mégha csak bemutató jellegel is, hogy itt állt az alsóvár.
Ebből jelenleg csak a profik és a szemfüles várbarátok vesznek észre valamit.
Egy olyan várról szeretnék most részletesebben elemzést nyitni, melyet – szerintem – a legtöbb Topiklakó már felkeresett kirándulásai során. Ez szintén a Zemplén hegységben emelkedik, ahol örvendetesen szépülnek-épülnek újjá a középkori műemlékeink. Tehát a hétvégi „össztüzünket” Boldogkő erősségére irányítanám!
Itt megint beigazolódott az, hogy „ami nem látszik, egykoron létezhetett!” Pontosabban a jelenlegi kővárat É-ról, Ny-ról és DNy-ról egykoron oltalmazó és főleg gazdasági udvarként működő palánkvárra gondolok, melyet az egyes birtokos váltások alkalmával felvett inventáriumok {várleltárak} alsóvárnak is hívtak. Pontosabb helyzetét a 2003-as régészeti kutatásokkal lehetett meghatározni, de az alábbiakban egy kiváló tanulmány is bemutatja a vár XVII. századi állapotát, itt:
Sajnos még ebben a két, a Bükk hegységben megbújó várromban nem jártam, de természetesen meg van az elképzelésem a keletkezésükről:
1241 előtt az egri püspök és egyházi társadalma a jelenlegi egri vár területén létesült kolóniában élt. Ez nem volt erődített, háborús veszély esetén a közeli felsőtárkányi várba menekültek el. Ezt rombolta le a tatárjárás vihara.
A második honalapítóként is emlegetett IV. Béla király 1248-ban megengedte az egri püspöknek, hogy a birtokán lévő Füzérkő-hegyen várat építethessen a maga oltalmára. Ez a Hór völgyének távolabbi vára. Régészeti kutatás nélkül nem alkothatunk róla pontosabb képet, de csak rövid ideig állhatott fenn, mert az egri püspök inkább úgy döntött, hogy a helyreállított temploma körül létesít védelmi övezetet, így készült el Szent János Evangélista vára vagyis a mai egri vár korai része.
Odorvár már nehezebb kérdés, alapításáról semmit sem tudni, csak egy 1351-es oklevél szól róla, akkor még lakták falait. Elméletileg ez is a püspökség birtokához tartozott, tehát a püspök utasítására emelték volna, mint Füzérkőt?
Ismételten csak a régész ásójában lehetne reménykedni...
Hát érdekes témát vetettél fel... én azért már jó pár éve olvasgatom a történészek műveit és jelenthetem, sokat változott a megítélésük ez ügyben!
Ugye a régebbi elgondolások szerint {pl. Fügedi Erik, Győrffy György és Engel Pál történészek} a tatárjárás után épített várak -- amiket Árpád-házi IV. Béla király kifejezett parancsára építettek az adománybirtokosok, egy-egy hadászatilag fontos átkelőhely vagy hegyszoros védelmére illetve ellenőrzésére voltak hivatottak.
Ez az újabb elgondolások szerint {pl. Dénes József} annyiban változott, hogy a királyi kegy révén épített vár elsősorban a földesúri család és kísérete számára létrehozott, a birtok legjobban védhető pontján {legyen az sziklacsúcs vagy mocsári sziget} kialakított végső ellenállási pont vagyis egy menedékvár volt.
Pedig a tatárjárást sikeresen túlélő magyar uralkodó célje eleinte még az volt, hogy a föld népe számára országszerte kővárak épüljenek menedékül de ez így nem valósult meg!
Ehhez hatalmas területű nagy kővárakat kellett volna létesíteni mindenfelé. Néhány azért elkészült, mint a mátrai Óvár, a felvidéki Zólyom -- Pusztavár és az É-ra található Turóc {más néven Znió} Jellemzőjük, hogy hatalmas területet öveznek a falak, nagy üres térségekkel... ez lett volna a bemenekülő népek és jószágok helye.
Mégis elmondható, hogy ez az 1242 utáni várak elenyésző kisebbsége... míg a túlnyomó részüket a birtokadományok által meggazdagodó főnemesek, jelentősebb nemzetségek építtették fel a saját védelmükre -- és nem a köznép részére!!!
Ami a Gönc közelében emelkedő kővárat illeti, ezt a birtokot 1272 körül szerezte meg Aba nembeli Finta báró, aki kb. 1280-ban építtetett várat a nehezen megközelíthető hegygerincre. Gyanúm szerint tipikus menedékvárnak készült, mivel az Árpád-házi királyok hatalma ekkoriban már lehanyatlott, anarchikus belháború dúlt az országban.
Érdekes még, hogy a történészek egy része azt vallja, hogy később Aba Amadé nádor magában Gönc városában tartotta a székhelyét és csak veszély esetén húzódott vissza a hegyi várába {ez hihetőnek tűnik!}
Persze ebből a várból szépen lejöttek a báró fegyveresei a Hernád völgyébe, ahol vámoltatták az arra furikázó népeket... :-(
