Mivel gyakorlatilag az általad küldött alaprajzom van, meg az a pár oldalnyi ismertető, amit küldtél, sok mindenben egyszerűsítek.
Szóval Drégely, de mégse. Elméletileg az 1550-es évek eleje, de ki tudja, hogy akkor pontosan, hogy nézett ki.
Rám nem vonatkozik a VC.
Gyakorlatilag annyit szeretnék, amennyit eddig megtudtam. Vagyis felsővár az öregtoronnyal, a ny-i oldal épülete, d-i kaputorony, középsővár a déli sziklaalagúttal, meg a két é-i patkótoronnyal.
Alsóvár a d-i bástyával vagy toronnyal?? Meg ha lesz kedvem egy palánkrész épül még hozzá.
A :-( a végén azt jelenti, hogy sajnos a drégelyi vár jelenlegi helyreállítási állapota is ilyen mértékű! A vár egyébként klassz, de majd szeretném látni ha teljesen kész lesz.
Amúgy még nem írtad, hogy melyik időszakban fogja bemutatni az erősséget?
Fénykorában? Az 1552-es ostrom után? Vagy a napjainkban látható módon?
Mi ez a :( a végén?? Remélem csak azért mert elsőre nem találtad ki, nem pedig azért mert nem tetszik a művünk. Még van rajta mit csinálni, de egy várat nem lehet csak úgy összecsapni, plusz ez nem művészi makettnek készül, hanem a fiam szórakoztatására.
Viszont ebben az esetben a bejárás NEM a séli bástyán át van, hanem a jelenlegi helyen. Nem tudom mennyire igaz, hogy a kőlépcső 19. sz-i. Ezt feltételezi ui. Sos I.
Gőzerővel jár az agyam Boldogkőn is. Most megint eszembe jutott valami.
A leírás szerint a 3. kapu mellett volt egy kőből épített istálló, mégpedig a négyzetes bástya alatt. Most ugrott be, hogy hol lehetett ez.
Szóval a 2001-es ásatás szerint a kék helyen állt épület, erre lehet következtetni a déli bástya É-i induló falából. Itt volt a 3. kapu.
Ezen belül volt az istálló, 12 lóra.
lásd:
"Azon kapun belül vagyon egy kamora deszkából való, amellett vagyon egy kőből épített istálló, tizenkét lóra való." Amely istálló a Négy Szegű bástya alatt van, ugyan amellett vagyon..."
"sötét tömlöc, azon ellenében ugyanott van egy sütő ház, melybe kenyérsütő kemence vagyaon. Azon ház alatt van egy erős boltocska a földben..... kinek két ablaka a felsővárba járó kapu közé szolgál..."
Én arra gondolok, hogy a mai malombástya alsó szintje, ahová fentről kell lépcsőn lemenni, volt a "boltocska", vagyis boltozott helyiség. Ennek két kis ablaka a lécső felé szolgál. A maolmtorony 2. szintje, fentről fsz volt a sütőház. És még ezek fölött lehetett az ebédlő palota.
Miután a császári robbantómesterek alaposan elintézték a boldogkői várat, végre eljöttek a békésebb idők! Szerencsére nem hordták szét maradékát a szemfüles parasztok, mert földesúri gazdái alatt mint gabonaraktár szolgált. Addigra már a palánkvár a múltté lett, így a Felsővárban lévő palotaszárnyat nézték ki, mint helyreállított tetővel védelmezett raktárhelyiséget. Ennek a tetőzetnek maradékai még láthatók az 1858-as évben készült Rohbock metszeten is.
Mivel a Malom-bástya bejárata is elpusztult, valószínűleg ezért kellett vésni egy gyalogoslépcsőt a csupasz sziklába, hogy legyen hol felvinni a gabonászsákokat a palotába, a raktárba...
Hát nem is tudom, hogy örüljünk-e a Péchy család helyreállítási munkálatainak az 1800-as évek végén, mert alaposan bekavartak-átalakítottak a váron... de ők főként téglával dolgoztattak, ez talán segít elkülöníteni a régebbi időszaktól.
Kb 30 %, a felső rész így valóban retire emlékeztet, de még hiányzik egy kiugró bástya. az alsó részből csak mintavárfalat látsz, de még lesznek falak az egyik oldalon. És még volt valamikor egy kerítő palánk is. Na hol járunk?
Azt elárulom, hogy biztosra tudom, hogy jártál már ott....
Eddig OK. Megvan a válasz a Déli bástya kiugró falára. Viszont a bástya É-i falán lévő két lőrés elfalazott ajtót rejt... úgy néz ki, hogy a bejárás a Déli bástyán, ma Malombástya volt. Állítólag a kőlépcső is XIX. sz-i.
A számomra a Váras újság elején leadott cikkből és főleg a rajzból kiderült!
A Malom-bástya Ny-i fala -- ahogy mi is néztük a helyszínen -- sokkal hosszabb volt É-felé... elért az Öregtorony vonaláig. Ezért van még egy csonkja megmaradva, a többit a robbantás elpusztította, a helyreállításnál pedig nem törődtek vele.
Tehát a Malom-bástya É-i oldalfala előrébb állt az udvar felé, ide pedig -- eredetileg -- egy falépcső vezetett fel.
Tehát az 1680-as évek inventáriuma szerint a palánkvár É-felől rostélyos kapuval védett, Ny-i oldalán palánkfal -- eléggé korhadt állapotban -- melyet két vigyáző őrgóré tagolt. Tizenkét lóra tapasztott istálló, borház, mészárszék, kenyérsötő kemencék a sziklafalban {ez fennmaradt} és cselédház emelkedett még. Kimondhatjuk hát nyugodt szívvel, hogy ez volt a vár gazdasági udvara, a piszkos, de fontos hétköznapi munkákat itt végezték el.
Idáig szekérrel és lóval is bemehettek, míg a sziklagerincen elnyúló Felsővárba már csak gyalog, mivel ide két rendbeli ó hídlás vezet, ami az én értelmezésemben két részből összeállított hahidat jelent. A két rész valószínűleg a kanyarulat kiküszöbölésére szolgált.
Az az érdekes, hogy a mai felsővár területén is volt istálló az 1682-es invertárium szerint, mégpedig a "négy szegű bástya alatt", mégpedi 12 (!) lóra való. Ennek mai elnevezése Öregtorony.
Sós István munkáját már többször átolvasva nagyvonalakban erre az elrendezésre jutottam, amit majd a továbbiakban részletezhetünk.
A rajzon pirossal az alsóvárat, kékkel a két palotaépületet, zölddel a valószínűsíthető bejárási útvonalat jelöltem. Erre a fenti dolgozatból, valamint az abban idézett leltárokból következtettem. Néhány helyen értelmezés alapján nem értek egyet Sóssal, bár az ő munkája még 1998-ban készült, tehát a 2001. évi kutatás előtt. Nem tudom, hogy azóta módosította-e a dolgozatát.
