És ehhez jött még egy 37-es rendelet, amire több helyen láttam hivatkozni, de az eredetit nem találtam meg. Ez a rendelet is a vállalati klubok alapításának irányába hatott, de sajnos semmi többet nem tudok róla.
Lehet,hogy már volt itt idézve,de gondolom az utolso mondat valamilyen szinten ennek oka volt,mert hamár a törvény elöirt bizonyos dolgokat,az kedvezett és talán még bátoritották is közösségbe tömörülő sportolokat.
"...
Az állam, szerepkörét újabb területekre kiterjesztve, feladatokat vállalt a közegészségügy területén is. A testnevelésről szóló 1921. évi LIII. tc. az egyén testi-lelki egészségének megóvása, munkaképességének megőrzése végett a községek, városok kötelességévé tette játszóterek létesítését, testnevelési célra szükséges területek átengedését. Kötelezte a legalább 1000 főt foglalkoztató kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági és hatósági üzemeket, hogy munkásaik és alkalmazottaik testnevelési szükségleteinek kielégítéséről sportterek, fürdőhelyek, gyakorlóterek létesítésével gondoskodjanak. .."
Lehet szörnyülködni, vagy bogarászni: a 43/44-es bajnokság mindhárom osztályának végeredménye.
1943-1944
NB, 1. osztály
1. Nagyváradi AC 2. Ferencváros 3. Kolozsvár AC 4. Gamma 5. Újpest 6. Újvidéki AC 7. Salgótarjáni BTC 8. Szolnok 9. Csepeli WMFC 10. Kispest 11. DIMÁVAG 12. DVSC 13. Kinizsi Vasas 14. Tisza (Szeged) 15. Elektromos 16. BSZKRT
NB, 2. osztály
Nyugati-csoport 1. MÁVAG 2. Győri ETO 3. Szombathelyi Haladás Vasutas SE 4. Kaposvári RAC 5. Alba Regia AK (Székesfehérvár) 6. Soproni VSE 7. Pápai PSC 8. Tatabányai SC 9. URAK 10. MOVE Érsekújvári SE 11. Komáromi AC 12. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC) 13. Felten SC 14. Szombathelyi FC 15. Magyar Pamut SE 16. Tokodi ÜSC
Déli-csoport 1. Szegedi AK 2. Ganz TE 3. Zuglói Danuvia 4. Szabadkai VAK 5. III. ker. Árpád SE 6. Makói VSE 7. Lampart 8. Wekerletelepi SC 9. Zentai AK 10. Hódmezővásárhelyi TVE 11. Újszegedi TC 12. Békéscsabai Törekvés 13. Óbecsei Bocskai 14. Újverbászi GSE 15. Topolyai SE
Északi-csoport 1. Ungvári AC 2. Salgótarjáni SE 3. Losonci AFC 4. SK Rusj 5. Dunakeszi Magyarság 6. Ózdi VTK 7. Gázgyár 8. Perecesi TK 9. Csepeli MOVE 10. Testvériség 11. Miskolci Vasutas SC 12. Munkácsi VSE 13. Kassai RAC 14. PTBSC (Pénzügy – Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC))
Keleti-csoport 1. Szentlőrinci AC 2. Nagybányai SE 3. Törekvés 4. Kábelgyári SC (KÁSC) 5. Székelyföldi MÁV (Marosvásárhely) 6. Marosvásárhelyi NMKTE 7. Budapesti Vasutas SC 8. Marosvásárhelyi SE 9. Bethlen Gábor SE (Budapest) 10. Hungária SC (Budapest) 11. Kolozsvári MÁV 12. Kolozsvári Bástya 13. Kolozsvári Egyetemi AC 14. Marosvásárhelyi Attila
NB, 3. osztály
Dunamelléki-csoport 1. Dorogi AC 2. MOVE TE 3. VI. ker. SC 4. Magyar Acél SE 5. Váci Reménység 6. BTK 7. Váci SE 8. Werbőczy SE 9. Lévai TE 10. UTSE 11. Herminamezei AC 12. MOVE RTSE 13. Főv. T. Kör 14. Párkányi TE 15. PATE 16. RÉSC
Kárpátaljai-csoport 1. Kassai Vasutas SC 2. MOVE Szabolcs 3. MÁV Sátoraljaújhelyi AC 4. Alberttelepi MÁVAG 5. Aknaszlatinai BTE 6. Miskolci MOVE 7. Királyházi MÁV 8. Csapi MÁV SE 9. Nyíregyházi Vasutas SC 10. Beregszászi FTC 11. Nagyszöllősi LSE (törölve)
Bácskai-csoport 1. Szabadkai AFC 2. Bácska SZAC (Szabadka) 3. Zombori TK 4. Zombori SE 5. Zombori MÁV 6. Újvidéki VAK 7. Bezdáni SE 8. MOVE Szabadkai SE 9. Bajai TISE 10. Kulai AFC 11. Temerini TC 12. Újvidéki AC II. 13. Bácsalmási MOVE 14. Jánoshalmi SE 15. Adai SC
Mátravidéki-csoport 1. Hatvani Vasutas SE 2. Losoncapátfalvai TSE 3. Salgótarjáni BTC II. 4. Rákoscsabai TK 5. MOVE Egri SE 6. Füleki VSC 7. Kam. SE (Budapest) 8. Pálfalva-Bányatelepi ÜSE 9. Balassagyarmati TSE 10. Jászberényi Lehel 11. Péceli AC 12. Gyöngyösi AK 13. Rimaszombati TE 14. Rákosi Vasutas SE
Budakörnyéki-csoport 1. Székesfehérvári MÁV Előre 2. Wesselényi Miklós SE 3. Pesterzsébeti Kossuth 4. Siófoki SE 5. Hajmáskéri SE 6. Kelenföldi FC 7. Várpalotai MOVE 8. MAFC 9. MPSE 10. Csillaghegyi MOVE 11. Szent László FC 12. Tárnoki KLE 13. Pápai Rákóczi 14. Szentendrei MOVE 15. OeSE 16. FTSE
Dunántúli-csoport 1. Komáromi FC 2. UTE 3. VI. ker. SC 4. Csepeli GYTK 5. Soproni FAC 6. Postás SE 7. FTC 8. Soroksári AC 9. Gamma SZSE 10. Budafoki MTE 11. Budafoki LE 12. Hangya BTK (Budapest) 13. EMERGÉ SC 14. Soproni SSE
Kolozsvári-csoport 1. Kolozsvári AC II. 2. Kolozsvári MTE 3. Dési MÁV TSE 4. Besztercei MSE 5. Kolozsvári Bástya II. 6. Dési SE 7. Kolozsvári Postás SE 8. Kolozsvári KASE 9. Kolozsvári Corvin 10. Naszódi LE 11. Kolozsvári MÁV II. 12. Bethleni STE 13. Kolozsvári Egyetemi AC II. 14. Szamosújvári TSE (visszalépett)
Délnyugati-csoport 1. Nagykanizsai Vasutas TE 2. Kaposvári Turul SE 3. Nagykanizsai ZMTE 4. Nagymányoki SE 5. Pécsi Vasutas SK 6. Dombóvári VOGE 7. Pécsi Bőrös TC 8. Csáktornyai ZTE 9. Pécsi ZSSE 10. Simontornyai BTC 11. Pálmonostori CSE 12. Barcsi LE 13. Bonyhádi ZTE
Szamosvidéki-csoport 1. Nagyváradi Törekvés NMK 2. Nagyváradi MÁV 3. Szatmári Törekvés 4. PMÁV 5. Debreceni Villanygyári SE 6. Debreceni Vasutas SC II. 7. N. Petrozsény SE 8. Szatmári Vasutas TE 9. N. Jó Szerencse 10. Nagykárolyi AC 11. Szatmári SE 12. Érmihályfalvi LE
Pestkörnyéki-csoport
1. Kistext 2. Ceglédi MOVE 3. Kispesti AC 4. Kecskeméti TE 5. Ho SC 6. Nagykőrösi MOVE 7. MTSE 8. Ceglédi Vasutas SE 9. Kecskeméti AC 10. Monori MOVE 11. Kerámia SC (Budapest) 12. MOVE BRSC 13. Szemere TE 14. Kőbányai TK 15. MOVE Me SC
Alföldi-csoport 1. OLE Martfű 2. Csabai AK 3. Szegedi HASE 4. Szegedi TK 5. Csabai MÁV 6. Makói AK 7. Gyulai TE 8. Szolnoki MÁV II. 9. Csongrádi LE 10. Szolnoki LE 11. Mezőkovácsházi TE 12. Törökszentmiklósi LE 13. Szentesi MÁV 14. Mezőberényi SE
A bajnoki rendszerről. 1926-ig területi alapon amatőr bajnokságokat rendeztek. 1907-ig csak Budapest-bajnokság volt, 1907-től vidéki, kerületi küzdelmek is. Ám tulajdonképpen kettős struktúra műkdödött: a Budapest bajnokság első osztályát ismerjük úgy, hogy az volt "A bajnokság". 1926-ban bevezették a profi bajnokságot, vagyis egy újfajta kettős struktúra jött létre: a főváros - vidék felosztást a profi-amatőr rendszer váltotta fel. A profi bajnokságot két csoportban rendezték, kivéve az 1927-28-as szezont, amikor három osztályú volt a profi liga. A profi 2/B-ban indult csapatok jó része nagyon gyorsan megszűnt. Mivel kevéssé ismert, ezért most beírom a 27/28-as profi liga mindhárom osztályának végeredményét:
Profiliga, 1. osztály: 1. Ferencváros 2. Hungária 3. Újpest 4. Sabaria 5. III. ker. FC 6. Nemzeti 7. Bástya 8. Budai 33 9. Kispest 10. Vasas 11. Bocskay 12. Attila
Profiliga, 2. osztály: 1. Somogy (Kaposvár) 2. Turul (Zugló) 3. Pesterzsébet 4. Soroksár 5. Rákospalota 6. Húsos (Budapest) 7. BAK FC 8. Kossuth (Budapest) 9. Erzsébetváros 10. Városi (Budapest) 11. Terézváros 12. Órás / Ékszerész (Budapest)
A profi ligával párhuzamosan (és nem alatta!!!) működtek az amatőr bajnokságok Ezekben szinte mindenhol volt első és másodosztály, Budapesten talán 5 osztály. A vidéki kerületekben volt egységes elsőosztály, de előfordultak területi elven működő alosztályok is. A kerületi másodosztályok mindenhol területi elven, több csoportban műkdötek
A rendszer általában így nézett ki:
Budapest, két csoport: Oprée-csoport Springer-csoport
Kelet (Debrecen, Nyíregyháza)
Nyugat (Győr, Szombathely, Tatabánya)
Dél, két csoport: Szegedi alosztály Békéscsabai alosztály
Észak, két csoport: Miskolci alosztály Mátravidéki alosztály
Délekelet, két csoport: Pécsi alosztály Bajai alosztály
Közép, három csoport (de előfordult egy- és kétcsoport is): Dr. Dratsay-csoport (Szolnok, Kecskemét) Barcza-csoport (Pestkörnyék) Tibor Lajos-csoport (Budakörnyék)
1935-ben bevezették a "vegyes", Nemzetii Bajnokságot, de továbbra is működött a profiliga. A Nemzeti Bajnokságnak csak egy csoportja volt. Három csapat esett ki, helyükre jutott a profi másodosztály bajnoka (ami tk. az egyetlen, színtiszta profi bajnokság maradt) és két amatőr klub. 1937/38-ban változott a rendszer: bevezették az NBB-t (tehát a másodosztály is vegyes - profi+amatőr - lett), viszont eltörölték a profi másodosztályt. Profi csapatok csak az NBI-ben és az NBII-ben szerepeltek. Tulajdonképpen ekkor már nem beszélhetünk profi-amatőr kettős struktúráról. 1938/39-től már NBII lett az NBB neve. Az országgyarapodások miatt újra átalalkult a bajnoki rendszer. 1940/41-től háromcsoportos lett az NBII (Duna, Tisza és Kolozsvári csoport), és bevezették az NBIII-at (Keleti, Kárpát, Mátra, Nyugati, Déli csoportok). Az NBIII alatt továbbra is kerületi bajnokságoknak nevezték a pontvadászatot. A bajnoki csoportok száma évről-évre nőtt, ezt személtetendő, nézzük a 43/44-es bajnokság beosztását:
Úgy tűnik rendbe kell tenni ezt a Nemzeti-problémát. Sajnos nekem is csak részinformációim vannak. Kezdjük a leglényegesebbel: a Nemzeti Sportkedvelők Clubját a BTC kilépett játékosai alapították 1906. július 3-án (és nem az MTK tagok - szemben a BAK-kal, amit az MTK vezetőségébe be nem fértek hozták létre.)
Kvázi-zsidó klub volt-e a Nemzeti? Én a 95-ös, Repliás Hadas-Karádyban találkoztam egy mondattal: (1939-ben) "Ugyancsak betiltják az első osztály másik ”zsidó csapatát”, a – nevével szintén asszimilációs elkötelezettségére utaló – Nemzetit.
Ez nem egészen így volt 39. novemberében a Nemzeti elnöksége úgy döntött, hogy a közgyűlésnek javasolja, szüntessék meg profi labdarúgó szakosztályukat, mivel az egyesületet több méltánytalan döntés érte. (az 1939. november 25-i közgyűlés mondta ki a feloszlást.) Én egyetlen "méltánytalan támadással" találkoztam: a Törekvés elleni meccsükön egy játékos jogouslatlan szereplése miatt óvtak, de elutasították. Természetesen lehettek más okok is, sajnos a sajtóanyag (ami szinte az egyetlen használható forrás) ilyen ügyekben nem kielégítő.
Ami valószínű: a klub "liberális gyökerű" volt, de nem zsidó. Például a 22. decemberi NSC–VII. ker. után a Nemzeti egyik játékosa „lezsidózta és libás banditának nevezte a VII. ker. játékosait”, majd az egyik játékost „orron vágta”. A Nemzeti játékosait a mérkőzés után, már a pályán kívül ismeretlenek megtámadták és megverték. (23 elején az egyik elkövető felfüggesztett börtönbüntetést kapott)
Azt hiszem, egy kvázi zsidó klub játékosa nem libásoz le egy másik játékost, hacsak nem mérhetetlenül ostoba.
Az valószínű, hogy a klub jó kapcsolatban lehetett a Károlyi-féle hatalommal. 18 végén kapták meg ugyanis a székesfővárosi tanácstól a tattersali pályát, „amelyet mindaddig használhat, amíg végleges és állandó külön pályát nem szerezhet magának.”
Másrészt ismerem a klub 26-os vezetőségét:
Dísztag: Rassay Károly Elnök: Szegő Béla Társelnök: Almássy Elemér, bibiti Horváth János, Katona Béla, Reichard Ottó Főtitkár: Léderer Jenő
Reichardt Ottó zsidó volt, lehet, hogy mások is. Viszont Rassay német származású, jobboldali-liberális politikus volt, 44-ben Mauthausenbe hurcolták
Nem, a Fogl-testvérek újpesti "gyerekek". Újpesten születtek, világ életükben ott is játszottak.
Csapataik (mind a kettőnek):
1911-14: Újpesti Törekvés SE
1914-29 ill. 1914-32: Újpesti TE (ill. profi Újpest)
1911 előtt az általuk alapított Mezei TC-ben játszottak, de ez csak egy baráti társaság volt, nem pedig igazi egyesület.
A bátyjuk, Fogl I. István életútja már kalandosabb. Ő 1912-ig az URAK játékosa volt, majd 1912 őszén Tatabányán játszott. 1913-ban lépett be az UTÉ-ba és 1920-ig játszott lila-fehérben.
Nem tudok tulajdonosról, meg ilyenekről, de mindenhol olyat olvasni, hogy "az előretörő fasizmus miatt szűnt meg"...
Meg mintha rémlene valami, hogy az MTK-ból kivált sportolók alapították meg a Nemzetit, mert valamivel nem értettek egyet.
Nem a 39/40-es szezon közepén tűntek el a futball térképéről?
Az Újpest meg pont annyira volt zsidó jellegű, amennyire a város az volt (kb. 15-20% volt a zsidó lakosság aránya, pont, mint Budapesten). De hivatalosan és nem hivatalosan is az Újpest társadalmi klub volt, és egész Újpest lakossága, felekezeti hovatartozás nélkül odaállt mögé.
Egyébként valakinek nincsen arról információja, vagy elképzelése, hogy miért mentek csődbe a vidéki profi csapatok és miért maradtak életben a fővárosiak?
Egy Nemzeti, egy Budai 11 hogyan bírhatta jobban anyagilag a profi ligát, mint egy Sabaria vagy egy Pécs-Baranya? Hiszen szerintem a nézőszámuk is alacsonyabb volt, és a vidékiekkel ellentétben saját pályájuk sem volt, ráadásul a város sem állt mögöttük, mint sok esetben vidéken. Ilyen hatalmas gazdasági különbség volt akkorban Budapest és a vidéki városok között? Másra nem is tudok gondolni...
Ez azt jelenti, hogy bár 1935-ben már megalakult a Nemzeti Bajnokság első osztálya, de a másodosztály még mindig elkülönült, és csak profik indulhattak? Illetve továbbra is fenn állt az amatőrök területi felosztása? Érdekes...
Más téma:
Kalocsay Géza doktornak volt egy öccse is, Kalocsay Aba dr. Ő szintén volt NB1-es játékos, az FTC és a Vasas színeiben (ha jól tudom), és szintén játszott a Beregszászban.
A Nemzetiről nem tudok semmit, engem is érdekelne a társadalmi "beágyazottsága" és "jelentéstartalma" :) (bocsánat hogy lopom a frázisokat, de nagyon tetszett az erről írott cikk :))
Fejből annyit tudok, hogy ott (is) játszott Tóth "Potya" István és a harmincas években volt egy válogatott meccs, ahol 3 Nemzeti játékos is szóhoz jutott.
A Szürketaxi és a Taxisok ugyanaz a csapat volt? (jogutód-jogelőd szinten értem)
Pontosan minek a rövidítése az NBB? Később ez jelentette a második vonalat?
A KAOE csapatról van esetleg egy rövid összefoglalód? Meddig voltak az elsőosztályban? Kik voltak a híresebb focistáik? (úgy emlékszem, válogatott játékosok is megfordultak a klubnál)
A ZTE 1972-ben, mikor először feljutottak, még zöld-fehér volt. Aztán valamikor a 70-es évek végén fúzionáltak a Zala Volánnal (ha jól emlékszem), és ekkor lettek kék-fehérek (lehet, hogy újra?).
Albertfalván sokáig volt Cérnázógyár, nem tudom, megvan e még... (pár éve biztos, hogy létezett). Bizonyára ezzel is összefügghetett a Lóden SC. (azért a név rendesen megmosolyogtat).
A Pluhár könyv 41-ben jelent, addig - esetleg 1-2 kirívó eset kivételével - nem oszlattak föl Magyarországon sportegyesületet (a Hungária bonyolult történet). tömeges feloszlatásra 42-től került sor. A 239.000-1942. VKM rendelet 2.§ 3. pont előírta, hogy: a sportszövetség tisztikarának vagy más szervének tagja nem lehet az, akit az 1941. évi XV. tc. 9.§-a értelmében zsidónak kell tekinteni. Az olyan sportegyesületet, amely ennek a rendelkezésnek nem felel meg, fel kell oszlatni. Azt a 32 egyesületet, akik nem zárták ki zsidó tagjaikat, feloszlatták. 44. májusában további 92 klubot oszlattak fel. A 32 feloszlatott klub: 1. Est Sport Club 2. Bar Kochba SE Szatmárnémeti 3. Duna Evezős Egylet 4. Egri Torna Egylet 5. Encián Turisták Egyesülete 6. Győri Hungária Evezős Egylet 7. Győri Kereskedők Evezős Egyesülete 8. Gross és Weiss Kalapgyári SK 9. Gellérthegyi Tenisz Club 10. Gyöngyösi Vívó és Tenisz Club 11. Kolozsvári Haggibor SE 12. Hungária Vívó Club 13. Kassai Makkabi SE 14. Marosvásárhelyi Makkabi SE 15. Munkácsi Makkabi SE 16. Máramarosszigeti Sámson SE 17. Nagyváradi Makkabi SE 18. Nagysurányi Makkabi SE 19. Nemzeti Vívó Club 20. Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület 21. Olympos Margitszigeti Tenisz Társaság 22. Spárta Athletikai Club 23. Sirály Evezős Egyesület 24. Sparta Football Club 25. Szegedi Regatta Egyesület 26. Szabadevezős Egyesület 27. Terézvárosi SE 28. Tisza Torna Egyesület 29. Újpesti Labdarúgók Köre 30. Unió Lawn-Tenisz Club 31. Világosság Kerékpár Kör 32. Vén Fiúk Vívó Clubja
Rájöttem, úgy írok, hogy nem gondolkodom. Tehát: a jegyzeteimben csak egyszer szerepelnek a drogosok, 1921-ben. A bajnoki tabellák között viszont csak a profi B ligában találkoztam a nevükkel. Viszont 26-ig a másodosztályúak között nálam nincsenek a drogosok. Ez azt jelentheti, hogy egy harmadosztályú csapat csinált profi klubot? Nem tudom lehetett-e követni, vagy inkább feküdjek le aludni?
nem tudom, hogy a Droguisták gyógyszerészek lettek volna. Egyrészt logikus, másrészt a bajnoki tabelláim szerint ez egy profi klub volt. De akkor vajon melyik klubnak volt a profi egyesülete? Másrészt mi a csoda lehetett a Lóden FC? Néhány szakmaspecifikus együttes (vasutasok + vidékiek nélkül): KAOE, Famunkások, Litographia, Typographia, Postás, Tisztviselők LE, Vasas. Több nem jut eszembe, de őszintén szólva, gyakran nem is tudom, hol van a határ a gyári és a szakmaspecifikus klubok között. Pl. a Postás melyik csoportba tartozott?
