Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9998
Mondjuk az nem világos számomra, hogy ez segíthetne a gravitációs esetet tekintve. Ugyanis az egyenletesen gyorsuló megfigyelő == homogén gravitációs térrel. Abban viszont minden pontban ugyanúgy járnak az órák. Gravitációs idődilatáció csak inhomogén mezőben lép fel, ekkor van különbség a tér különböző pontjaiban elhelyezett órák járása között.
Előzmény: the soft cushions (9992)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9997
Az általános képlet a következő. Veszed a - mondjuk gyorsuló mozgást végző - test világvonalát, x_mu(s). s egy tetszőleges paraméter, pl. lehet az abban a rendszerben mért idő, amivel össze akarod hasonlítani. Vagyis ekkor:

x_0(s)=s

Na most a másik kérdés az, hogy mi az az egyenletesen gyorsuló megfigyelő. Nem lehet a gyorsulás a nyugvónak tekintett inerciarendszerben állandó, mert akkor tetszőleges sebességre tudna gyorsulni. Alapból azt szokták venni pl. hogy a test mindenkori pillanatnyi rendszerében vett gyorsulás ugyanakkor. Ezt a feltételt fel lehet írni, a mozgásegyenletet meg lehet oldani, megkapod x_i(s)-et, vagyis hogy az inerciális megfigyelőd hol látja a testet s időpillanatban.

Itt le van tárgyalva ez az egyenletesen gyorsuló mozgás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Hyperbolic_motion_(relativity)

Ha arra vagy kíváncsi, s_1 és s_2 között mennyi idő telik el a test számára, akkor ki kell számolni a sajátidő integrált:

integrálni kell s_1-től s_2-ig a d(x_mu)/ds vektor Minkowski hosszának négyzetgyökét (ami a fenti paraméterezésben sqrt(1-(dx_1/ds)^2-(dx_2/ds)^2-(dx_3/ds)^2) s szerint. Ez valóban egyszerűen az sqrt(1-v^2) pillanatnyi idődilatációs faktor integrálja. Nem tudok most rá zárt alakot, de hát fel kell írni, és valószínűleg ki lehet számolni.

Világos ez így?
Előzmény: the soft cushions (9992)
Dulifuli Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9996
Az abszolút idő helyett jobb lenne referenciaidőről beszélni.

Felőlem nevezhetjük annak is.

A referenciaidő azonos azzal, ha minden mozgást álló koordinátarendszerben számítunk ki. Ekkor ugyanis nincs szükség a Lorentz-transzformációra. Ilyenkor nincs sajátidő sem, emiatt elvben sokkal világosabban látunk, mert nincs szükség az idődilatáció fogalmára sem. Vagyis dolgozhatunk a megszokott tér- és időfogalmakkal.

Helyes. Most már csak azt kéne megvizsgálni, hogy ha így is kiszámítjuk, hogy két mozgó rendszer közül melyiknek az órái járnak gyorsabban, akkor kaphatunk-e olyan eredményt, hogy mindkét rendszer órái lassabban járnak a másik óráinál. Mert szerintem nem. Ilyesmi csak a specrel-mesékben van.
Előzmény: cíprian (9862)
the soft cushions Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9995
miert, szerinted pontosan mi az az abszolut ertelemben vett ido? szerintem ha a vilag tokures lenne, kiveve egy darab mozdulatlan lezerora, amiben ide-oda pattog egy foton ket tukor kozott (a foton kivetelevel tekintsunk mindent mozdulatlannak), akkor nem nagyon lenne ertelme idorol beszelni, mert nincs mihez viszonyitani a foton pattogasanak utemet.
Előzmény: Dulifuli (9991)
Dulifuli Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9994
Lehet, hogy nem ugyanarról beszéltünk. Úgy látom, hogy Te az órák járásának a sebességéről írsz, és ebben az esetben természetesen igazad van. Én pedig itt arról írtam, hogy egy rendszeren belül melyik óra mennyit mutat a specrel szerint, és nem arról, hogy melyik milyen gyorsan jár.
Előzmény: HondaVuk (9861)
Dulifuli Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9993
Írtam, hogy a kapitány egyszerre kapcsoltatja be középről az elülső és hátulsó fékezőrakétákat. Emiatt a hajót nem tépi erő. Tehát nem nyúlik meg és nem szakad szét.

Mármint a saját órái szerint egyszerre. Csakhogy nem biztos, hogy ez valóban egyidejűséget jelent. Abszolut időt feltételezve szinte biztosan nem jelent azt. Azt pedig, hogy ilyen esetben fellép-e húzófeszültség, nem ártana kimérni. Ha igen, akkor az igazolja azt az állításomat, hogy a kapitány nem a valóságot látja.
Előzmény: Törölt nick (9853)
the soft cushions Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9992
lingarazda, lecci segiccs. hiaba keresgelek a neten, nem talalok olyan oldalt, ahol leirnak, a gyorsulas milyen idodilataciot okoz. marmint keplettel. a gravitacios idodilatacio kepletet megtalaltam, viszont abban a gravitaciot okozo tomeg is szerepel, ezert nem segit abban, h egy urhajo orajanak lassulasat a gyorsulasi szakaszban el tudjam kepzelni.
v egy gyorsulo cuccban az idodilatacio a specrel idodilatacio-keplet sima integralasaval szamithato? monnyuk annak is kene adnia vmi integral nelkuli format, nem?
Dulifuli Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9991
Szerintem is minden folyamat lelassul, ennek következtében az idő lassabban múlik, és lassabban is öregszünk.

Illetve majdnem minden. Nemrég is volt róla szó, hogy pl. az ingaóra járása felgyorsul. Ebből következik, hogy nem az idő lassul le, hanem a folyamatok.

Az idő lelassulása valóságos fizikai tény.

Nem az időé, hanem egyes folyamatoké.

Viszont az idődilatáció bevezetése a relativitáselméletbe csak azért szükséges, hogy az inerciarendszerek egyenértékűsége matematikailag fennmaradjon. Ezáltal azonban az idő más definíciót kapott, mint a Newton-féle fizikában.

Na igen, éppen ez az egyik hibája az elméletnek: nem úgy kezeli az időt, amilyen az a valóságban.
Előzmény: cíprian (9852)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9990
Ha neked a Hertz dipól által kisugárzott energia az EM mező nemkonzervatív jellegét igazolja, akkor sürgősen be kellene iratkoznod az egyetemre, vagy legalább kézbevenned egy elektromágnesség tankönyvet. A Jackson pl. elég jó.

A H atommal kapcsolatos hasonló jellegű tévedéseden pedig egy kvantummechanikai kurzus meghallgatása vagy egy tankönyv elolvasása tudna talán segíteni.

Csak félek attól, hogy a crackpotok társadalmának illusztris tagjaként már annyira ragaszkodsz a kedvenc rögeszméidhez, hogy inkább bezárod szemed és füled és hajtogatod: "nincs igaza Eötvösnek, nincs igaza Einstennek, nincs igaza Maxwellnek", közben pörgeted az imamalmot. Legalábbis itt a fórumon kb. ilyen értelmi szinten kommunikálsz.
Előzmény: iszugyi (9985)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9989
Azt már elismerted, hogy az általad elfogadott fizika nem tud választ adni mi is az a 'tömeg'.

Adj akkor választ Te! Pontokba szedve, konkrétan.

Szeretném látni, milyen válasz létezik azonfelül, amit leírtam (zanzásítva: tömeg=modell paramétere, mérésekből előzetes modellfeltevések alapján határozható meg, aztán bemenő adatként használható jóslatok előállítására, amik kísérletileg ellenőrizhetők).

Attól tartok, magad se tudod, miről is beszélsz.
Előzmény: iszugyi (9973)
mmormota Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9988
Azt mondtad, az EM tér nem konzervatív. Aztán említettél néhány példát. A beszélgetés logikája szerint ezek a nem konzervatív jelleg alátámasztására szolgálnának, de valahogy közük nincs hozzá.
Előzmény: iszugyi (9986)
mmormota Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9987

A Hertz dipólról annyit, hogy folytonos energia kisugárzás van és az akkora mint a töltéseket hordozó részecskék energia vesztesége. Ezt csinálja a gerjesztett H-atom is.

 

Ebben hol nyilvánul meg a nem konzervatív erőtér?

 

Eltalálták a MicroCosm cég irányító rendszere segítégével, ami korrigálja a szondák pályáit, hogy oda találjanak ahová kell.....

 

És ők dolgoznak Iszügyi képlettel? Vagy kutyagörbén mennek a szondák, megcélozzák a targetet, aztán adj neki a hajtóművel? Ahhoz azért elég jó hajtómű kellene, nem gondolod? :-)

Előzmény: iszugyi (9985)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9986
A H-atom az alapállapotban megközelítöen egy "örökmozgó". (Ha az elektron megtalálta azt a bezárt pályát a proton körül, ahol nem sugároz ki többet.) Persze ez is csak egy közelítés, mert a H-atom egészben mozog.
Előzmény: mmormota (9980)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9985
A Hertz dipólról annyit, hogy folytonos energia kisugárzás van és az akkora mint a töltéseket hordozó részecskék energia vesztesége. Ezt csinálja a gerjesztett H-atom is.
Előzmény: mmormota (9982)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9984
Eltalálták a MicroCosm cég irányító rendszere segítégével, ami korrigálja a szondák pályáit, hogy oda találjanak ahová kell..... Ez meg miféle kinyilvánosítás? "Teljesen eltávolodtál a valóságtól. Rabul ejtett egy teljesen tarthatatlan rögeszme, nem vagy képes felismerni és helyén értékelni a nyilvánvaló ellenpéldákat." Hol vannak az "ellenpéldák"? Nem kell izgulni, semmilyen tarthatatlan rögeszme rabja nem vagyok. És tudom a különbséget a szezon és a fazon között.
Előzmény: mmormota (9982)
mmormota Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9983

 A szondákat irányító rendszerek kidolgozása nem használja Newton egyenletét.

 

Áttértek Iszügyire? :-)

Előzmény: iszugyi (9979)
mmormota Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9982

Mit tudsz a Hertz dipolról? :-)

 

Nem sok ismerősöm van a Nasa-ban, viszont úgy tűnik, eddig eltalálták a dolgokat. Marsot, Jupiter holdat, még egy üstököst is. Arról akarsz meggyőzni, hogy bár ezreléket meghaladó hibákkal számolnak, ilyen piszok szerencséjük van?

 

Teljesen eltávolodtál a valóságtól. Rabul ejtett egy teljesen tarthatatlan rögeszme, nem vagy képes felismerni és helyén értékelni a nyilvánvaló ellenpéldákat.  

Előzmény: iszugyi (9979)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9981
Azt kérdeztem mi a véges térben a gravitáció helytálló leírása?
Előzmény: the soft cushions (9977)
mmormota Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9980
Könnyen meg tudsz győzni az EM tér nem konzervatív jellegéről. Csak bemutatod az ezen az elven készített örökmozgód működő modelljét, és beállok hívőnek.
Előzmény: iszugyi (9973)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9979
Az nem "kinyilatkozás" amit Hertz e-dipol kisugárzási kisérletei óta "tudunk"! Az hogy ezt nem vesszük komolyan, az más lapra tartozik. Aztán hogy találják el a szondák a céljukat, azt megkérdezhetnéd a NASA-tól. A szondákat irányító rendszerek kidolgozása nem használja Newton egyenletét. Kérdezd meg a NASA-tól azt is mennyira térnek el a Pioneer és Voyager szondák a kiszámított pályáktól?
Előzmény: mmormota (9978)
mmormota Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9978

A te módszered, a kinyilatkoztatás valóban egyszerűbb.

 

Pl. az EM tér nem konzervatív. Mert ezt mondod... :-)

 

A Naprendszer számításai is hibásak. Igaz, hogy meglepő módon a szondák eltallják a bolygókat, még olyan ravasz pályákat is meglelnek, amik esetében nagybolygók gravitációját használják gyorsításra. De mindezek teljesen hibás számításokon alapulnak, hiszen te megmondtad hogy nem így van. 

Előzmény: iszugyi (9973)
the soft cushions Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9977
nem igazan ertem, amit kerdeztel. konkretan mire gondolsz? a kalapon kivul, persze.
Előzmény: iszugyi (9975)
NevemTeve Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9976
Nem egészen értem, hogy mit nem értesz: az összes megfigyelő közül az a nyertes, aki nem forog együtt a Földdel, mondjuk az Egyenlítőn van és a felszínhez képest 1667km/h sebességgel halad Nyugat felé (így a Nap mindig a feje fölött áll).

Mit lát ez a megfigyelő? Azt, hogy a repülőtér 1667km/h sebességgel megy kelet felé, és egy nap alatt megtesz egy kört, az egyik repülőgép 3334 km/h sebességgel megy kelet felé, és így egy nap alatt két kört tesz meg, a másik repülőgép egyhelyben áll, és egy nap múlva ugyanott lesz ahol volt.

Amikor eltelik huszonnégy óra, újra együtt van a megfigyelő, a repülőtér meg a két repülőgép. Azt kérdezi a repülőtér parancsnoka: miért nem egyforma a két repülőgép órájának állása, hiszen mozgásuk szimmetrikus volt? Erre a megfigyelő teljes nyugalommal válaszolhatja, hogy "anyád mozgása volt szimmetrikus, de nem a repülőgépeké: az egyik állt, a másik körpályán mozgott".
Előzmény: Törölt nick (9969)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9975
Foglalkozzunk elöször a véges Univerzum megértésével olyan értelemben, hogy mi történik az elemirészecskéket tartalmazó kis térfogaton kivül és a 'látható' Univerzumon (10 Gfényév) belül. Mi ebben a véges térben például a gravitáció helytálló leírása?
Előzmény: the soft cushions (9972)
mmormota Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9974

A forgó megfigyelő rendszere nem inerciarendszer. Emiatt ebben a rendszerben nem számolhat specrellel, mert az ott nem érvényes. Ilyen egyszerű.

 

Azt is mondhattad volna, nem érvényes Newton törvénye:

"minden test megtartja nyugalmi helyzetát vagy egyenes vonalú..."

hiszen a forgó megfigyelő rendszerében egy álló test megindul elfelé, egy mozgó meg görbe pályán mozog.

Ott valóban nem érvényes sem Newton, sem a specrel, mert mindkettőt inerciarendszerre találták ki.

Előzmény: Törölt nick (9969)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9973
Azt már elismerted, hogy az általad elfogadott fizika nem tud választ adni mi is az a 'tömeg'. De legalább azt Te is látod, hogy a tömegnek két féle jelentösége, definiciója van. Az elektrodinamikából, amit Maxwell jólvoltából kitünöen megértettünk, hiányzik a tömeg (legalább is a súlyos tömeg). Az e.m.-mezö forrásait a e-töltések képezik és ezekböl vannak elemi (tovább nem osztható) egységek. Ezek az elemi e-töltések az elemirészecskék egyik tulajdonságát képezik. Na most, ezek az elemi e-töltések invariánsak. (Neked ez nem kell elmagyarázni, hogy ez mit jelent.) Az e-töltések képezik az e.m.-mezöt, aminek a c propagációja megint egyetemes, egy véges értékü és invariáns. A c segitségével sikerül egy invariás távolságot definiálni nem csak a mezö kiterjedéséhez, hanem az e-töltések között is. Eddig minden jó és elfogadott. Ezen túl az is ismeretes, hogy az elektromágneses mezö egy NEM-KONZERVATIV mezö. Ez alapvetö! Meg tudnád mondani, hogy miért mellözték ezt az alapvetö mezö tulajdonságot a fizika alapelveinél? Miért ragadt be a fizika az rosszúl megfogalmazott és helytelenül megfogalmazott energiamegmaradásnál? Ha nem tudod, megmondom. Sajnos azért, mert a fizika elöször a gravitációt tanulta meg, amiröl azt hitte, hogy az egy konzervativ mezö, pedig nem az. A newtoni egyenlet m a = - G M m/r^2 feldolgozása a bolyók pályáira eredményesnek igérkezett. De igazágban nem az, nem ad hibátlan választ. Ezreléknyi eltérés van az egyetemes G meghatározásában (labor mérések), és a bólyok tömegei sem ismertek ennél pontosabban. Még a 3. Keplertörvény R^3/T^2 is 0.15% ertérést mutat a kilenc bolyónál. Nem is kell tovább menni az Univerzum távolabbi és látványosabb jelenségeihez. Már itt nem stimmel a fizika. Nem is stimmelhet, mert a newtoni állandó G, az m=m(i)=m(g) meghatározásával, nem egy egyetemes állandó. Ezt Einstein és ö utána a fizikus generációk a mai napig, nem veszik tudomásul (nem akarják észre venni). Te is ilyen beállítottságú vagy. Ezért "körmönfontorkosások" a kinyilatkozásaid és ezért "köntörfalazol". Megprobálsz becsempészni "impulzmegmaradást" a részecskéknél, annak ellenére, hogy ez az e.m.-mezöben ez sem helytálló: "... jóslatot tudunk tenni a többi ütközések kimenetelére: ugyanezzel a tömegaránnyal felírt impulzusmegmaradásnak teljesülni kell." Ez a JÓSLAT nem vezet sehová, de semmi esetre se a "tömegmegmaradáshoz", ami a részecskefizikában mindig csak a tehetetlen tömeg megmeredását jelenti. (A gravitáció ki van tiltva a részecskefizikából, úgy hogy a súlyos tömeg nem használtatott.) Hiába mondom Neked, hogy a benyálazott újjad helyett az eszedet használd. Hagyd már abba a köntörfalazást, az nem vezet sehová: "Egy kvantummechanikát frissen tanult hallgatónak egy csomó olyan dologhoz meg kell oldani a Schrödinger egyenletet, amit egy tapasztalt fizikus egyáltalán az egyenlet felírása nélkül átlát." Nem akarom ide Einsteint idézni, de közöld az Te "átlátásodat" mi is a Planck állandó jelentösége, ami bemegy a kvantumfizikába? Közöld miért egyetemes a h? Közöld az "átlátásodat" akkor is ha ez is olyan ködös, mint az általad megmagyarázott 'tömeg'. Ne hivatkozz arra, hogy a fizika igenis bonyolult.
Előzmény: Törölt nick (9968)
the soft cushions Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9972
a lorentz-fitzgerald elmelet es a specialis relativitaselmelet (legalabbis e. szabo laszlo szerint, akire lingarazda is hivatkozott, ezert feltetelezhetoen nem crackpot) teljesen egyenertekuek. utanagondoltam, es ha nem kovettem el hibat (ami amugy lehetseges), telleg igy van.
link -> A relativitáselmélet tökéletesen azonos a relativitáselmélet elõtti fizikával (Ortvay Kollokvium, 2002. március 21.) [PDF]

(megjegyzem, a specrel es a lorentz is csak "sik" univerzumot feltetelezve igaz, egyebkent csak kozelitoleg, viszonylag kis teruleteken. ugyanis pl egy onmagaba zart univerzumnal lehetseges volna, h vki vegig egy iranyba menve, gyorsulas nelkul ketszer elhaladjon ugyanamellett az allo objektum mellett. ilyenkor vegig mindket objektum inerciarendszer volt, megis, az egyikben tobb ido telt el, mint a masikban. monnyuk az is igaz, h az onmagaba zart univerzum implikalja, h egyetlen egyenes vonalu palya se igazan egyenes vonalu, tehat eleve kivul esik a specrelen.)
Előzmény: Dulifuli (9971)
Dulifuli Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9971
Ugyanez van a spec. rel. esetén is: megmagyarázza a dolgokat, többszörösen ellenőrzött jóslatokat tesz, nincs konkurrens elmélete (vagy ami van az egyenértékű vele), ezért elfogadják. Ilyen egyszerű ez.

Rosszul teszik, ugyanis ez nem mind igaz. Legalábbis én még nem láttam annak a leírását, hogy hogyan ellenőrizték az oda-vissza igaz effektusokat. Ami pedig a konkurrens elméleteket illeti, szerintem a Lorentz-Fitzgerald elmélet meg sem engedné ezeket, tehát nem egyenértékű a specrellel.
Előzmény: HondaVuk (9841)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9970
A 9969. a-b-c-d pontját küldöm neked is (a számozott pontok természetesen nem neked szólnak).
Előzmény: mmormota (9951)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.02 0 0 9969
1. A sértegetésekből már kezd elegem lenni. Azt hiszem elegendő műveltséggel rendelkezem ahhoz, hogy tetszőlegesen stílusos, emelkedett és válogatott sértegetésekkel válaszoljak bárkinek. De nem teszem ezt. Egyrészt van olyan alpári sértés, amihez nem vagyok hajlandó lealacsonyodni, másrészt fogjátok már fel, hogy egy cipőben járunk mindannyian. Nem az a cél, hogy egymásról bebizonyítsuk, ki a hülye és ki nem, hanem az, hogy bizonyos, konkrétan a relativitás-elmélet körébe tartozó problémákra mindannyiunk által elfogadható megoldásokat találjunk.

2. A jelenlegi felvetésemben nem az inerciarendszer a kérdés, azt már megtárgyaltuk. Felfogtam, hogy mit jelent az inerciarendszer, azt is, hogy nem inerciarendszerek is bizonyos jó közelítéssel, adott problémákban inerciarendszereknek tekinthetők. Azt is felfogtam, hogy a speciális relativitás-elmélet csak inerciarendszerekre alkalmazható. De hányszor írjam még le, hogy most nem erről van szó, hanem a fényóráról, és a Hafele-Keating kísérletről. Akit komolyan érdekel a probléma, olvassa vissza a legutóbbi három-négy hozzászólásomat, és utána nyilvánítson véleményt. A többieket meg arra kérem, csak hagyománytiszteletből ne próbáljanak meg azonnal hülyének beállítani, mielőtt tényleg utánanéznének miről is van szó.

De most a te kedvedért kivételt teszek, és összefoglalom újra:

a, Legyen egy mozdulatlan gömb valahol a világűrben. Az egyik pontjában van egy, a gömbhöz képest mozdulatlan megfigyelő. Tőle két repülőgép indul, egyenlő sebességgel, ellentétes irányban, megkerülik a gömböt. Mindkettőn fényóra. A fényórákban a fény egyforma cikk-cakk vonalban halad mindkét repülőn. Amikor ismét találkoznak a maradó megfigyelővel és egymással (egyidőben, és egy helyen) leolvassák a fényórákat és a maradó órát. A két fényóra egyformán kevesebbet mutat, mint a helyben maradt.

b, Nézze most ezt az egészet a gömb középpontjában lévő másik megfigyelő. Semmi változás.

c, Nézze most az egészet a gömb középpontjában lévő, a saját tengelye körül forgó megfigyelő. Ő a két repülőt különböző sebességgel látja mozogni, és azt látja, hogy különböző utat is tesznek meg. Másképpen látja a fényórákban cikk-cakkozó fénysugarakat is. Van ennek bármi hatása a végeredményre? Nem hiszem, hiszen a földi megfigyelőt és a két repülőt miért is érdekelné, hogy a középponti megfigyelő forog-e vagy sem.

d, Most ne a középponti megfigyelő forogjon, hanem a gömb. A helyzet ugyanaz. A föld felszíni megfigyelő ugyanolyan cikk-cakk vonalat lát mindkét fényórában, míg a középponti nem. A felszíni megfigyelő szerint a két órának egyformán kell késnie, a középponti szerint nem. És ehhez az égvilágon semmi köze annak, hogy ki az inerciarendszer, és ki nem. A levegő sebességét meg aztán végképp ki lehet hagyni az egészből.

Tehát összefoglalva: az idődilatációhoz semmi köze annak, hogy a fényórában milyen cikk-cakk vonalat jár be a fény, hanem egész más okai vannak, mondjuk a gravitáció és a gyorsulás.
Előzmény: NevemTeve (9949)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!