En eloszor a regi rendszer fojtasaval probalkoznek. Ha egy hatarozott elagazas az eloremenon a regi/uj resz, akkor ott, ha nincs ilyen, akkor minden regi radiator torlojan zarni egy picit.
En elektromosan jobban ertem a dolgot: Ez egy nagy paralel kapcsolas, a kazan szivattyuja a tap, ami egy aramgenerator. A cel, hogy a parallel agakban azonos legyen az aram. Igy a beiktatott trimmerekkel addig noveljuk a tul kicsi ellenallasu agak ellenallasat, amigy egyformava nem valnak az aramok. (ha egy ag ellenallasa no, a tobbin noni fog az aram, mert a betap aramgeneratoros)
Volt egy behangolt rendszer, ratettel meg parallel uj fogyasztot. Ha az jo messze van, ezert a hosszu vezetekkel az ellenallasa nagyobb mint a meglevo agake, akkor ott mindig is kicsi lesz az aram, barmit csinalsz, muszaj a tobbi kor ellenallasat novelni. Vegul a regi agakon kisebb lesz mint volt, de ez elkerulhetetlen, hiszen mostantol tobb agat kell a tap kiszolgaljon. Ha ehelyett az aramgenerator aramat emeled meg, akkor a regi korokon no az aram, mondjuk hogy feleslegesen, az ujon meg az arany nem fog valtozni. Ha egy agba beteszel egy plusz aramforrast, azzal meg jol megkevered az egeszet, rossz esetben egyes agakon mogotte meg meg is fordulhat az aramirany.
Tetőteret építünk be. A tetőtérbe most kerültek beépítésre a radiátorok és sajnos az már látszik, hogy a kazánban levő keringető szivattyú kevés. (Az egyik körben levő utolsó radiátorba már nem megy el a melegvíz, ha az utolsó előtti radiátor szelepei nyitva vannak.)
A felfele menő gerincbe betennék egy második keringető szivattyút, amit a kazánban levő szivattyúval együtt üzemeltetnék (nem azonos csatlakozóról, hanem relézve külön tápforrásról).
A jelenlegi szivattyú fűtési rendszerben használható keringési nyomása papír szerint 250mBar és a lenti részt kiválóan ellátja. Ezek alapján úgy gondolom, hogy ennél nagyobb a fenti radiátoroknak sem kell, mert ott sincs több cső-szelep-raidátor.
Ugye gond nélkül lehet kvázi sorba kötni két szivattyút?
Milyen szivattyút ajánlotok? (Wilo, Grundfos, egyéb?)
Esetleg konkrét típus?
Így "laikusként" erre gondoltam: WILO YONOS PICO 25/1‑6
A képen látható tartó volt bent a falba viszont valószínű ezt is fogom visszatenni csak nem szeretném ilyen szélesen szétbarmolni a csempét meg ez keveset is fogott hiába volt begipszelve mondjuk a vakolat se sokat ért és anno ahogy beverték a tégla körülötte megrepedet azért is mozgott. Ezért szerintem J-e-l-a-d-ó ötlete lesz a nyerő ebből a vasból vágok le és hegesztek hozzá egy másik vasat ami pont megszorul majd a lukba.
A másik megoldás ami tetszik az itt a képen látható mert nekem is egy kisebb radiátorrol van szó és jól is mutatna ha kapna ilyen kis lábakat hófehérre lefestve nem hiszem,hogy csúnya lenne még eldöntöm a napokba mi is legyen:)
Ettől csak azért jobb az enyém, mert nem tudsz pont olyan lyukat fúrni amibe bele is megy , és nem is kotyog. A négyzetes keresztmetszetnél az élek belevágnak a kör aaku furat ba és könnyen beüthető, de nem mozog mégsem. Persze nekem komoly műhelyem van , akinek nincs vegye a boltit.
Nyomj a falban lévő PVC könyökbe egy slagot (locsolócsövet,) tekerd körbe egy ronggyal valahová csatlakoztasd a másik véget, és nyomasd meg vízzel jó erősen. Ha lemegy akkor a szifon van eldugulva, ha nem akkor a fali cső. Bár nekem ilyenkor a fali cső mindig kidugult....
Na így gondolom , persze elég rossz rajzoló vagyok. azért négyzetacélból kell csinálni a szárát, (és nem betonacélból ) mert a furt luk kerek ez meg négyszögletű, pont a négy sarkánál szorulni fog , így egyszerüen bentmarad.
A következő a jó megoldás. Csinálsz laposvasból rad. tartót,(kb 35x5 laposacél már jó) ami kb egy arasznyi (20 cm) és megtoldod egy kb20-25 cm es 10-12 mm es négyzetacéllal. (másnéven gátervas,hegesztve természetesen. A laposvason(élére állítva természetesen) a megfelelő helyen ahol a rad. felfekszik kicsit kiköszörülöd homorura. Használata : befursz a falba egy hosszu lukat 10 es vagy 12 es falfúróval amilyen a négyzetacél , természetesen. Utána a tartót kalapáccsal a szükséges mértékig beütöd, gipszelni sem kell, örök életű!
A radiátor általában a 4 vízoszlopos 220 mm, tehát ennel a fele 110 mm, meg a faltól eláljon vsagy 30-50 mm ert, tehát a laposvas, 30+110+110mm azaz 240 mm . Ha nem egyértelmü lerajzolom. Nekem így csinálták vagy 35 éve ma is jó.
kijelölöd a síkot , furkálsz a falba likakat és a fúrattól kicsit nagyobb ( 1-2mm ) betonvasakat beütsz 10-15cm méllyre, 3/8-ados cső, 5*30-as laposvas ( a gyári is valami hasonló volt ) csak a bordákat mérd ki pontosan
Régi lemezraditárhoz szeretnék segítséget,ötletet kérni felfogatás szempontjából.
Eddig olyan tartók voltak bent a falba amit csak szinte a vakolat fogott viszont most,hogy lekerült a radiátor a fürdőbe felújítás miatt a vasak ki lettek szedve és tiplis megoldással szeretném felfogatni vagy valami házilag gyártott tartóval,de mindenképp tiplis legyen. Az a baj boltba azt mondták ehhez nem lehet már kapni felfogatót. A képen a szóbaforgó radiátor típus. Köszi :)
a kombi-gázkazán topicban is feltettem a kérdést, de nem igazán kaptam konkrét válaszokat, inkább csak kommenteket, ezért megpróbálkozok itt is:
adott egy 75 m2-es, „B” energetikai besorolású 10 éve épült, társasházi lakás egyedi, radiátoros fűtéssel. (A külső falazat 38 cm-es Porotherm, egyéb extra hőszigetelés a vakolaton kívül nincsen.)
A lakás számított hőigénye kb. 6,5 -7 kW.
Jelenleg a fűtést és a meleg víz előállítást egy „öregecskedő” 24 kW-os Ariston turbós kombi készülék végzi, amely min. 9,6 kW-ra tudja magát leszabályozni. A füstgáz elvezetés és az égéshez szükséges levegő biztosítása LAS rendszerű gyűjtőkéményből történik.
Probléma (feladat): a legnagyobb takarékosságot – mint elsődleges prioritást -, szem előtt tartva milyen kazán lenne a legjobb megoldás, ha a jelenlegi nyugdíjba vonul (=értsd: cserére szorul)?
Opció I. : kondenzációs kazán Sajnos bármennyire is szeretném és áldoznék is rá, nem realizálható megoldás, mert a vonatkozó előírások miatt (?) tilos LAS gyűjtőkéménybe kötni, ugyanis a kondenzációs kazánok „hideg”, mindössze 60-70 °C –os füstgáza nem tud megfelelően eltávozni a gravitációs kéményből, a mérgező gázok „leülhetnek” a kéményben és a nem működő készülékekbe (amelyek ugyanebbe a kéménybe vannak bekötve) beszivároghatnak. Ezt a kockázatot én nem vállalom! Olvastam egy lehetséges megoldásról, hogy túlnyomásossá kell tenni a gyűjtőkéményt, ezzel kitessékelve a füstgázt, de egyedül nem tudom az átépítést finanszírozni (nem is biztos, hogy mindenki hozzájárulna) ráadásul a túlnyomást valahogyan plusz energia bevitelével fenn is kell tartani.
Opció II. :a Westen kínálatában nagy örömmel felfedeztem a Star Master típust, ami „kondenzáló” kazán, a fűtökör visszatérő ágát átvezeti egy másodlagos hőcserélőn, így a hatásfoka 97-101 % körül alakul radiátoros fűtés (=magas hőmérsékletű) esetén is! A részletek tisztázása után kiderült, hogy sajnos ez is kondenzációs kazán, bár a beüzemelési útmutatója szerint LAS kéménybe köthető (erről mindössze egy ábra van a leírásban). Nagy kérdés, hogy a magyar szabályozások is megengednék-e, jó eséllyel nem.
Opció III. No, semmi sincs veszve, keressünk tovább! A Saunier Duval kínálatában van egy vonzónak tűnő készülék: a Themafast (beépített 8 l-es mikro tárolóval, amelyet egy 70 W-os fűtőpatron temperál – gyorsan szolgáltat használati meleg vizet). Ez egy ún. H-MOD (széles lángmodulációjú) készülék, amely akár 4,1 kW-ra (!!!) is leszabályozza a teljesítményét.(nem kondenzációs típus!) Elsőre azt hittem ettől jobb készülék nekem nem is kellene! A részletek tanulmányozása után azonban kiderült, hogy a névleges teljesítményen (24,9 kW) mért 91,5%-os hatásfok 82%-ra csökken a minimális teljesítményen. (Megjegyzés: a „csak” 8-9 kW minimális teljesítményre képes kombi készülékek átlagosan 87-88%-os hatásfokon működnek. )
Ezek után mi a jó megoldás: vegyek egy nagyobb teljesítményű (a jelenlegihez hasonló, olcsó: pl Westen Pulsar D) kazánt és hadd kapcsolgasson ki-be? Vagy vegyem meg az SD Themafast-ot (kb. 1,5-2x annyiba kerül, mint egy egyszerű 9-24 kW teljesítménysávú készülék), és hadd működjön folyamatosan alacsony hatásfokon? Szerintem ez utóbbi sem hatékony.
Helyhiány miatt kis teljesítményű kazánt (max. 12-14 kW) nem vehetek, mert ezek csak indirekt tárolóval összekötve tudnak meleg vizet készíteni (A tárolónak egyrészt helye sem lenne, másrészt ez sem hatékony, hiszen folyamatosan temperálni kell a vizet.) Más kérdés, hogy ezek a kis teljesítményű kazánok sem tudnak mindig 4 kW-ra lemodulálni, többnek a min. teljesítménye 6 kW.
Bónusz kérdés: miért van az, hogy a bitermikus hőcserélős készülékek olcsóbbak a külön hőcserélősöknél? Azon kívül, hogy jobban vízkövesedhetnek (bár ez használat és vízkeménység függvénye elsősorban) szerintem inkább csak előnyük van: gyorsabb használati meleg víz, kevesebb meghibásodási lehetőség: nincs váltószelep!
Előre is köszi, ha valaki tud segíteni eme komplex feladat megoldásában :-)
Nekem egy olyan problémám lenne, hogy nagyon lassan folyik le a víz a mosogatóból. Előzményekben annyi történt, hogy ki kellett cserélni a gumi tömítést azon a részen ahol a "szennyvíz" elvezető cső a falba megy bele. Úgy voltam vele, hogy nagyon öreg már a cső, azt is lecserélem, odáig is lassabban ment le a víz, de mióta vettem a valamivel vastagabb csövet meg kicseréltem a gumi tömítést azóta kb. 40-50perc alatt folyik le ha teli van engedve vízzel a mosogató. Szétszedtem már jópárszor a szifont meg kivettem ezt az új csövet is, sehol sincsen dugulás, minimális kosz van bennük amit ha kiöblítek vízzel már el is megy. Valakinek esetleg valami tippje nincs rá, hogy ez miért lehet? Remélem mindennek a jó nevét írtam, annyira nem értek hozzá. Előre is köszönöm szépen.
Van egy kiálló vízcső ami régen a fenti buditartályhoz vezetett. Amikor vízórát szereltek fel, csak ledugózták, és ottmaradt az előző tulajnak a semmiért ls schell szelepet raktak fel.
leszedtem a strangborítást, és látom ezt a csövet simán likvidálni lehetne akár tőből, akár az egyik könyöknél, viszont nyomás alatt van...
A lefagyasztásos módszerhez mennyi hely kell egy cső körül széltében és hosszában?
"Egycsöves fűtési rendszereknél kizárólag kis ellenállású nagy áteresztő képességű radiátorszelepeket használjunk a megfelelő hőmennyiség elérése végett"
És ahogy Nixon is írta nem szerencsés 1" -ról 1/2"-ra leszűkíteni a radiátorszelepet.
De ezt a szerelődnek tudni kellett volna.
Most azt teheted hogy kihúzod így a telet vele és fűtési szezon után lecseréled,
vagy lefagyasztatod a csövet és teszel rá megfelelő szelepet.
(A radiátor is lelehet iszaposodva,de ennek a valószinüsége kicsi)
