Szeretném, ha több lenne az akaraterőm ahhoz, hogy abból a helyzetből, amiben most vagyok, könnyebben és gyorsabban ki tudjak jönni. Egyelőre ennyi. Te, mint segítő, hogyan kezdenéd a segítségnyújtást?
Rendben.
Akkor azt mondom, szükségem lenne a segítségedre, mert szeretnék csak egy hajszálnyira is olyan erős lenni lelkileg, olyan önmotivátor, olyan optimista, mint te. Segítesz?
Nem, nem arra céloztam. Most komolyan álljak neki és írjak tele egy oldalt azzal, hogy mi a csoda baj van szerintem azzal, amit te meg Ananké mondtatok?
Hiszen
a) egyrészt a világon semmi baj vele, nektek ez a véleményetek, zi így éltek
b) másrészt kurvára nem lényeges, hogy nekem mi a bajom vele, mert nem veletek élem az életemet
Majdnem mindig elhiszem azt, amit konkrétan mondasz. Az alapokat, a legbelsejét, a kályhát, azt nem hiszem el. De olyan mindegy.
Pontosan ezt kérdezném, hogy belőled mi váltja ki a segíteniakarást, illetve az ellenkezőjét: hogy téged váltig nem érdekel, hogy az illető hogyan önigazol és meddig.
De az én vérnyomásom nem releváns, hiszen sem köztudottan sikeres, sem köztudottan szép nem vagyok.
Arra próbáltam volna utalni, hogy - amint említetted - hozzáállásod esetleg összefügghet a szerotoninszinteddel. Persze most leegyszerűsítettem a dolgot.
"Ami miatt szerintem inkább segítséget érdemelne, mint gyepálást."
Ez mitől függ? Az önigazolás mértékétől, vagy az önigazolásra felhasznált álokok természetétől? Vagy hogy az önigazolás mellett az élet egyéb területein hogyan viselkedik? Vagy mitől?
Ezt most SH-tól függetlenül kérdezem.
Szerintem is így van. SH kifogásokat keres, hol az anyagi helyzetében, hol a világnézeti-trendységi dolgokban, hol a zsánerképében. Mivel az utóbbi kettő már elég alaposan kitárgyalódott, most jött ez, szokás szerint eloffolódva és sarkítva. Ettől még az alapvető tény tény marad; az, hogy az anyagi helyzete nem ok a párkapcsolati sikertelenségére, legfeljebb ha ráfogja.
Egyébként senki sem penetrázta SH-t. Csak annyiról volt szó, hogy folyton a rossz anyagi és egzisztenciális körülményeit hozza fel, mint sikertelenségének egyik okát. Erre mondta valaki, hogy sokan vannak ilyen szempontból rosszabb helyzetben, mégis képesek tartós kapcsolatokat kialakítani nőkkel.
Tehát, kicsit furcsa, hogy emiatt panaszkodik, mikor egyáltalán nincsen rossz helyzetben.
Aztán innen jól elkanyarodott a téma.
Te azt nem fogod sosem megérteni, hogy ezzel nekem mi a bajom. De nekem nem is fontos, hogy te megértsd.
(Az a bajom azzal, amit mondtok, hogy néhány alapvető ponton életidegennek, álságosnak, hazugnak, könyörtelennek, pökhendinek, rátartinak, kioktatónak, mindentudónak, de lényegében értelmetlennek is tartom.)
Külön kérésre este hosszó hozzászólásban megírom, hogy mi ezzel az egésszel a bajom. Most megyek dolgozni egy keveset, meg zabálok még egy kis csokit.
És akkor itt megint eljutottunk oda, amiről már a másik topikban is szó esett, nevezetesen: hogyan kell elkezdeni akarni, ha nem megy magától?
Ha jól emlékszem, odaát a kérdés megválaszolása kudarcba fulladt.
Ez az egész amit írtatok nekem nagyon tetszik, nagyjából átfutottam a két nap termését. Döbbenetes.
Folytassátok. Egyvégtében tanulok tőletek. Hogy egy élhetetlen szar alak vagyok, aki elzabálta a dolgait, volt pofája egy nem túl jól fizető szakmát választani, aztán csodálkozik, hogy nincs saját háza és autója ennyi idős korában. Szeretem a kenyeret, de a zöldséget is, meg a gyümölcsöt is, ugyan nem vagyok nagyétkű, de képes vagyok ilyesmire fecsérelni a pénzem. Néha még könyvet is veszek. A pofámról leég a bőr. Igazatok van.
[Jelzem a sajt nem túl egészséges, ezt már a régi rómaiak is tudták, no meg Hippokratész sokszor szóvá tette, hogy abból csak szerényen.]
Én nem vagyok 5 forintos, a zsömle volt annyi.:-))
Egyébként csak azért vagyok itthon mert beteg vagyok, amúgy ma azért nem ennék, mert nem lenne időm, ugyanis déltől este 8-ig előadások vannak, és nemigen van köztük szünet.(délelőtt meg matematika gyakorlatok), úgy 10-re érnék haza.
(Aki nem hiszi, annak beírom az órarendemet.:-))