magyarul is beszélő, magyar-szlovák játékfilm, 133 perc
A Köszönöm, jól című film történeteit a magánszférába is behatoló, az emberi kapcsolatokat próbára tevő gazdasági válság foglalja keretbe. Az első történetben egy vidéki politikust és vállalkozót, Miroslavot ismerhetjük meg, aki igencsak sajátos módon rendezi a felmerülő problémákat, legyen szó a vállalatáról, az öccséről, vagy a bánatát alkoholba fojtó feleségéről. A második történet egy nyugdíjasról, Béláról szól, aki váratlanul megözvegyül, és annak ellenére, hogy feleségével folyton civakodtak, nehezen viseli a magányt, amelyet minden reménye ellenére még a gyerekei, Attila és Marika sem tudnak enyhíteni. A harmadik történetben Béla fia, Attila elsősorban munkahelye elvesztésétől retteg, miközben családi élete is szétesőben van. A film az egyes figurákat empátiával láttatja, gondjaikat emberközelbe hozza, a feltárt problémák szívbemarkolóan ismerősek - egy olyan világról adnak látleletet, amelyben a morál kiveszőfélben van, a remények viszont tovább élnek.
Szereplők: Mokos Attila Miroslav Krobot Várady Béla Vladimír Obšil Zuzana Mauréry Rendezte:Prikler Mátyás Írta:Leščák Marek,Mátyás Prikler Zeneszerző:Kozák Dušan
A Békés Megyei Jókai Színház előadása felvételről 1587-ben I. Erzsébet tizenkilenc évi fogság után kivégeztette unokatestvérét, Stuart Mária skót királynőt. Ma felháborítónak érezzük ezt, sőt az akkori angol katolikus nemesek is felindultan tiltakoztak ellene, de az adott politikai viszonyokból következően I. Erzsébetnek aligha maradt más választása. Friedrich Schiller – ahogy a korabeli kritikák fogalmaztak: a német Shakespeare – drámáját több mint négyszáz évvel később írta, azonban még 1800-ban sem volt veszélytelen egy lázadás gondolatával átszőtt dráma bemutatása. Ráadásul, a karakterek jelleméből adódóan a nézők szimpátiáját egyértelműen a pártütők és Mária nyerték el, mivel erkölcsi értelemben az uralkodó hatalom felett állnak. Az akkoriban öt(!) felvonásban játszott "királynő" drámát természetesen valamelyest rövidítve mutatja be a Jókai színház, a darab rendezésére a német drámairodalom egyik specialistája, Szalma Dorotty vállalkozik, a
főszerepekben Dobó Katával és Kovács Edittel. Fordította: Szalma Dorotty Erzsébet, Anglia királynője Kovács Edit; Erzsébet II Komáromi Anett; Stuart Mária, Skócia királynője Dobó Kata; Mária II Tarsoly Krisztina; Hanna Kennedy, Mária dajkája Bede Fazekas Anna; Amias Paulet, Mária őre Bartus Gyula; Mortimer, az unokaöccse Gulyás Attila; Robert Dudley, Leicester grófja Tege Antal; William Cecil, Burleigh bárója Csomós Lajos; George Talbot, Shrewsbury grófja Czitor Attila; William Davison, államtitkár Vadász Gábor; Aubespine gróf, francia nagykövet Nagy Róbert; A Fairy Queen Kálnay Zsófia; Apródok, testőrök: Gazdóf Dániel szh., Molnár Viktor szh., Szőke Norbert szh., Terjék Attila szh. Díszlettervező: Mira János; Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet; Henry Purcell zenéjét átdolgozta: Gulyás Levente; Koreográfus: Topolánszky Tamás; Rendezőasszisztens: Kiss Kata; Rendező: Szalma Dorotty
A legendás Darvas Lili alakját és művészetét idézzük meg nézőinknek, aki nemcsak a világháború előtti Vígszínház egyik legfényesebb csillaga és Molnár Ferenc író felesége volt, hanem a nagy német rendező és színházcsináló, Max Reinhardt színésznője is, német és angol nyelven is remekül játszó csillag, akit idős korában még a mozi is újra felfedezett magának. Három időskori arcát mutatja meg egy órában a nézőknek Manfred Schwarz „A vádlott” és „A csalódott Meierné”, valamint Görgey Gábor „Délutáni tea” című televíziós jelenetében; míg Vitray Tamás mikrofonja előtt rendkívül közvetlenül vall mesterségről, pályáról, iskolákról, módszerekről és önnönmagáról.
Opera két felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal
Wolfgang Amadeus Mozart, Don Giovanni című operája az Erkel Színházból, Erwin Schrott főszereplésével.
Mozart talán legrejtélyesebb alkotása több mint kétszáz éve bűvöli el és készteti töprengésre közönségét. A sevillai illetőségű, mítosszá vált csábító tragikomikus kalandjait elmesélő remekmű valójában az egész világot átfogó, szélesvásznú „nagyeposz”. Egyfelől szenzációs kalandregény, humorral és erotikával fűszerezve; de lenyűgöző erejű párviadal is test és lélek, emberi és isteni között.
A vágy és csábítás lebilincselő körtáncáról Joseph Losey, az opera nagy szakértője mondja: „Vitriolos társadalmi szatíra, tele keserűséggel. De egy olyan ember története is, aki pszichológiailag képtelen alkalmazkodni korához; határokat feszegető személyiség, aki maga provokálja ki sorsa beteljesülését.”
Rendezte: Gianfranco de Bosio Petrovics Eszter Zeneszerző:Mozart Wolfgang Amadeus Producer:Amin Zoltán
Négyszáz éves Shakespeare-szonettekhez nyúlt vissza a találóan WH-nak elnevezett formáció. Bemutatkozó albumuk 2009-ben jelent meg (a 400. évfordulóra) Shakespeare’s Sonnets címmel. Tizenhárom költeményt választottak ki, melyeket a legkülönfélébb zenei stílusokkal párosítva zenésítettek meg. Az előadáson keveredik a kortárs improvizatív zene, a klangfarbe Musik, a free jazz, a modern jazz, az abstract hip-hop, a spoken word, és különböző zenetörténeti utalások is felfedezhetők a dallamok között.
Voltak helyek a '60.-as években Magyarországon, és voltak a fővárosban, Budapesten is. A Lovi, az Operettszínház, benne Honthy Hanna operett - primadonnával. Sajátságos és összekacsintó törzsközönséggel, akik egy-egy szemvillanásból is értették egymás megnyilvánulásait és élvezték az együttlétet.
Szereplők: Turay Ida Feleki Kamill Homm Pál Sennyei Vera Rendezte:Szemes Katalin Producer:Szegő Mihály
Közvetítés: A Milánói Scala-ból Aida, az etióp királylány Memphisben él rabszolgaként, de fogvatartói nem ismerik származását. Beleszeret Radameszbe, a fiatal katonatisztbe, aki viszontszereti őt, de Amnerisz, az egyiptomi király lánya is a férfibe szerelmes. Aida apja, Amonasro közben megtámadja Egyiptomot, hogy kiszabadítsa lányát. A háború és a tiltott szerelem végül sok szenvedés után a fiatal szerelmesek tragédiájához vezet.
Szereplők: Carlo Colombara (A király) Anita Rachvelishvili (Amnerisz) Kristin Lewis (Aida) Fabio Sartori (Radamesz) Matti Salminen (Ramfisz) George Gagnidze (Amonasro) Azer Rza - Zada (A hírnök) Chiara Isotton (Főpapnő) Rendezte:Peter Stein ,Tiziano Mancini Zeneszerző:Verdi Giuseppe
Naftali (Adorjáni Bálint), a tanult, fiatal cigányember a telepieket tanítja. Nyáron ráérő idejében sok időt tölt a telepen, ahol szerelmi kalandba bonyolódik, pedig otthon szép felesége és gyerek is várja. Egy halotti tor után a régi szokásokról beszélgetnek, amikor felmerül a téglaégetés lehetősége. Naftali építkezni akar, ezért összefogja a cigányokat és elindul a munka. A nyereséges kezdeményezésre hamar ráül a veszteséges tsz, és a párttitkár megkaparintja a cigányok egyetlen megélhetését... Vitézy László filmje Lakatos Menyhért önéletrajzi ihletésű művei alapján készült, megtörtént eseményeket dolgoz fel a cigányság legszegényebb rétegének mindennapjaiból.
Szereplők: Adorjáni Bálint (Naftali) Tenki Réka (Párnisé) Danis Lídia (Pekenyuca) Reviczky Gábor (Patkós) Csányi Sándor (Duraj) Székely B. Miklós (narrátor)
Gyula szenvedélyes sakkozó, de tudása nem éri el szenvedélye szintjét s ennek következtében sorozatosan vereséget szenved barátjától, Zoltántól. Nézete szerint, e vereségekben közrejátszik az a tény, hogy felesége állandóan korholja a véget nem érő sakkozásokért. Egy napon Gyula azzal fogadja a szokásos partira érkező partnerét, hogy megfojtotta a feleségét s ennek következtében nyugodtan sakkozhatnak. Úgyis ez lesz az utolsó játszmájuk.
Szereplők: Máthé Erzsi (Jolán feleség) Ráday Imre (Gyula férj) Szakács Sándor (Zoli barát) Rendezte:Bednai Nándor
Thália Színház felvételei Csiky Gergely Buborékok 2016 ,tvrip
Színházi közvetítés,140 perc
Csiky Gergely: Buborékok-vígjáték a nagyváradi Szigligeti Színház előadásában. Fényűzés, csillogás, drága kelmék, összejövetelek sora... erről szól Solmay család élete. Szidónia a feleség és öt gyerkük két kézzel szórják a pénzt, míg a ház ura erőn felül próbálja meg előteremteni a rávalót. Gyáva bevallani anyagi problémáit, így a család szép lassan a teljes összeomlás felé halad, miközben a boldogságot jelentő buborékok szép sorra pukkannak ki.
Szereplők: Balogh Attila (Béla)
Dobos Imre (Gombos) Gajai Ágnes (Malvin) Hajdu Géza (Adolf) Hunyadi István (Tamás) ifj. Kovács Levente (Solmay Ignác) Kardos M. Róbert (Morosán Demeter) Keresztes Ágnes (Gizella) Molnár Júlia (Szidónia) Nagy Tímea (Aranka) Sebestyén Hunor (Róbert) Szabó Eduard (Hámor) Szotyori József (Chupor Aladár) Tasnádi - Sáhy Noémi (Szerafin) Tóth Tünde (Özvegy Sereczkyné) Rendezte:Márton István
Bohémélet (Giacomo Puccini: La Boheme) 2008 ,tvrip
Német-osztrák operafilm,100 perc
Forgatókönyvíró: Giuseppe Giacosa, Luigi Illica; Operatőr: Walter Kindler; Rendezte: Robert Dornhelm
Szereplők: Anna Netrebko (Mimí), Rolando Villazón (Rodolfo), George Von Bergen (Marcello), Nicole Cabell (Musetta), Vitalij Kowaljow (Colline), Adrian Erod (Schaunard)
Vannak legendás operák. Ilyen ez a fiatal párizsi bohémek történetét elmesélő Puccini-mű, amelyben az operairodalom egyik legszebb románca egy kialudt gyertyával és egy elveszett kulccsal kezdődik...