Nemsokára mennék kirándulni Nagyatád térségébe, és szép, különleges izgalmas helyeket keresnék. Bp - Dombóvár - Nagyatád útvonalon mennék, van út közben valami olyan hely amit érdemes megnézni (szép kilátás, felhagyott bánya stb stb, ami különleges)
Geoláda oldalon nézelődtem de nem találtam túl izgalmas helyet :(
Mert ugye omega 3 zsírsavakban gazdag finom heringet enni feltétlenül egészséges dolog, és ha az ember csak kilenc után jut el odáig, hogy tegyen valamit az egészségéért, az még mindig jobb, mint ha nem tesz érte semmit.
Vasárnap általában a BSI-s naptárban szoktak programok lenni, ha még emlékeztek rá, mi az... :) Mondjuk azok rövidebbek. Utána lehet, hogy kinézek én is.
Nem tudom, milyen idő várható vasárnapra (júni. 10., ha jól számolom), és milyen ütemű a pirosodás, de mit szólnátok egy cseresznyézéshez nálunk?
(Előrebocsátom, hogy kukacos, pedig le is permeteztettük a Permetező Bácsival.)
Rengeteg cseresznyénk van, és még a tavalyi volumenben sem hasznosítjuk (a tavaly eltett 6 üveg befőttet sem kóstoltuk még meg, ráadásul a zuram idén nem is tud cseresznyét enni, mert a 3napos osztálykirándulás óta még mindig bélflóra-helyreállítókon él).
Szóval ha ráértek, és van kedvetek, lehet szedni, enni, vinni.
Most olyan világospirosas, már találni ehető szemeket, szerintem vasárnapra valószínűleg jó lesz. (Próbálam nézni TTT naptárt, de aznapra nem is jelez semmilyen túrát. Lehet, hogy rosszul nézem?)
Na? Hmhmhm?
(Dettivel és Annával már beszéltünk róla a múltkori bulin -- Szutacsiék, remélem, jó Nektek az időpont! Ha mégsem, akkor kitalálunk másikat!)
Hétvégét pihenve ma viszonylag sokáig alvás, bosszankodás az ismét bejelentés nélkül változó vasúti menetrenden (100a vonal), majd némi tea és májjal töltött csirkemell volt a program, viszont ideje nekiállni bányászkodni.
Istenem... februárban két napig kékeztünk arra, Csókakőn fejeztük be, és akkor még semmi élet nem volt ott (leszámítva persze a hivatalt). Sóvárogva néztük a helyszínt, hogy ide nekünk még vissza kell jönni...
Amikor egy százas igazi élménytúrává alakul: Bakonyi Nemszázas 99 teljesítve 22 óra 20 perc alatt, előző este Vinyén aludtunk, sátrazás helyett a kocsiban alvás mellett döntöttünk. Túlnyomórészt Edina auf Nemesvámos és Bubúr társaságában, remek hangulatban abszolváltuk a 98 900 méter gyaloglást. Aztán a célból megtámadtuk először gép jellegű járművel a Gerecsét, majd gyalog is: kéktúrázás, geoládázás Somlyóvár környékén, számos kirándulótárs jelenlétével. A kilátás a dobozka (4 pontos multi) pontjairól elképesztő volt.
A Bakonyi Nemszázas útvonaláról és rendezéséről csak felsőfokon beszélhetek.
meggyleves, töltött tök barnarizzsel, kapormártás tökmaggal, meg a pörkölt szaftja tejföllel. Hűl a vaníliapuding, amit este a friss befőzésű eper-rebarbara lekvárral ehetnénk, pl.
Amikor megírtuk a nagy hamburgertesztünket tavalyelőtt, nem gondoltuk volna, hogy egyszer majd mi leszünk a "hamburgeres fickók". Főleg, hogy igazából Budapest szerethető, és jellegzetesen hazai arcának minden szegmensére próbálunk odafigyelni, a gasztronómia, azon belül a[...] Bővebben!Tovább »
És ezt mindenki így gondolja. És aztán - ahogy eddig tapasztaltuk a pontunkon - van rengeteg jófajta házi süti. És mindenki apró falatokat keres, sósat, meg mazsolát. :) No persze "van, akinek nem lehet a kedvére tenni". :)
Egyébként a browni jó, mert nem túl száraz, meg jó apróra vágható. :)
Drukkolok. :) Ilyenkor egyébként müzli jó. Hosszabban szívódik fel. (És most kitalálhatnék valami szóviccet a szívódás-szívás témára, ha már te éppen. De inkább alszom. :) )
És mindeközben az is kiderült, hogy a B nehézségű létrán nagyamplitúdójú lábremegést tudok produkálni kb. 10 méter felett (és onnan még volt pár méter).
De az is nagy szó, hogy ez kiderült, mert első próbálkozásra kb. 3-4 méterre jutottam fel, majd visszafordultam, amint lehetett, átmásztam a sziklára, és inkább lejöttem ott. A túravezető hülyének nézett. Szikla jó, létra rossz. :)
Én papírtigris voltam :( pedig tényleg szívesen mentem volna, de keveset aludtam éjszaka, aztán meg nincs rendes túracipőm se, ami ne ázna be. Így utólag elég béna kifogás, de marha fáradt voltam.
Köszi Disznyónak a vendéglátást a többieknek pedig a társaságot! A gyerkőcök édesek, a hölgyek csinosak, a fiúk szellemesek, a kutya jólnevelt és szépséges, a kaja fenséges volt! :-)
Ritka szerencsés kimenetelű konyhai baleset történt! A tejesdoboz megcsúszott a kezemben, és kilöttyent a tartalma. Egyenesen a kakaóiváshoz előkészített bögrébe! Ilyen nincs. :-)
...de ez talán hiba volt. Lehet, hogy többet tudtam volna ma biciklizni. Úgyhogy most megtoldom a zebegényi retró hamburgert egy kis pótvacsorával, nehogy holnap ugyanígy kudarcba fulladjon a családlátogatás is eléhezés miatt. :-)
Sziasztok! Ha esetleg a biciklizés is beletartozik a profilotokba:
42. Országos és Nemzetközi Túrakerékpáros Találkozó (2012. július 25-29.)
Az idén a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség nyerte el az MKTSz (Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége) hagyományos nyári kerékpáros találkozójának rendezési jogát. Helyszín: Mindszent, Hét Halász Háza (Ópusztaszerrel szemben a Tisza túlpartján).
Bővebb információkapható személyesen hivatali időben (szerda 16.30-18.30) a CsmTSz-ben (6720. Szeged, Tábor utca 7/b.), telefonon (+36/húsz/380-9952), e-mail-ben (ktot2012 KUKAC gmail.com). A részletes túrakiírás a szövetség honlapján (www.csmtsz.hu) is olvasható. Szeretettel várnak mindenkit a rendezők.
Erre így magamtól nem gondoltam volna. :-) Az az előnye megvolna, hogy könnyebb feltekerni rá a palacsintát, de mégsem ez lesz. Azért aki nagyon kíváncsi rá és nagyon vega, az visítson időben.
Szóval azon gondolkodtam, milyen logikus gondolat lenne a medvehagymát belesütni a palacsintába. Hogy milyen lett az eredmény, azt még nem tudom, mert munka előtt nem merem megkóstolni (az biztos, hogy nem spóroltam az anyaggal), de a bátrabbak velem együtt megtekinthetik szombaton a disznyóólban. Remélem, megérte a medvehagyma megszerzéséért folytatott közelharcot a jégkrémmel!
Tölteléke még nincs, gondolkodás folyamatba helyezve.
Miért, a sötétedés mit akadályoz? A tábortűz mellett halk gitárpengetés melletti dumcsit nem.. :)
Jut eszembe, Bp-ről reggel gethemobil indul Maglódra, előreláthatóan 10 körül, 1 fő kényelmesen, 2 fő szűkösen befér. A szokásos útvonalon: Árpád-híd, aztán vagy Megyeri/M0, vagy körút/M3/M0
Persze nem tudjuk garantálni, hogy mikor ugrik fel a társaság, és indul a kapu felé. :) (Ez a tapasztalatok szerint általában egyszerre szokott bekövetkezni.)
Elméletben akármeddig tarthat a buli (gyakorlatban fél kilenc körül elkezdjük lerakni Dzsidzsit, de ez ne zavarjon senkit). Mondjuk egy kerti buli általában sötétedés után nem sokkal úgyis véget szokott érni.
Nyávogi még mindig a szőnyegről eszik olykor (és ha nincs türelmünk kivárni, amíg fél bögre rizst egyenként fölszedeget, akkor a család többi része is), ezért a szőnyeg nálunk tányérnak minősül. :) (Persze szabad a tányérba lépni, de csak úgy itt-ott. :)
De a megnézett 3 Híradó közül 2 szerint szuper esőmentes, langyos idő lesz, szóval a kérdés fel sem merül. :)
Matricák: mi nem igazán vagyunk csereképesek, mert megkérdeztük Dzsidzsit, hogy elcserélgessük-e a maradékot a hiányok pótlása érdekében, de azt mondta, hogy ne, inkább azokat is föl szeretné ragasztani. Őt tulajdonképpen az egészből a ragasztgatás érdekli, nem a gyűjtés. Így -- mivel a hűtőre ragasztgatást következetesen ellenzem -- végül vettünk még két albumot, és most azokat ragasztja tele. (Időnként egész jól eltalálja a keretet. :)
Viszont jól jött, amikor épp beteg volt, mert ezzel elég sokáig le lehet kötni. (És már tudja a számokat 200-ig. :)
A társaság jobban izgat. Tehát mérsékelten dobna fel, hogy odamegyek, mire már mindenki hazafelé indul, megeszem a maradékot (no meg amit én viszek), és őrületbe kergetem a szegény, pihenni vágyó házigazdákat. :)
hát ööö azt kb nem lehet megakadályozni, ha nincs ajtó, hogy ne akarjon minimum mellém kucorodni, de szerintem elvisszük a fekhelyét, az sokat segít.
Más: olyan szafarimatrica kell még nektek valami? 2 napja elkezdtem a hiányzók összeharácsolását, de ha nálatok is van lehetőség... a ganajtúró pl hiányzik :)
Már nem emlékszem, hogy pontosan mit írtam múltkor, de olyan 11-től nyugodtan lehet jönni szerintem, kinek mikor kényelmes.
Gyújtunk tüzet, pucolászunk krumplit, bár a gulyásba nem kell sok. Szerintem olyan du. 1-2 óra felé lesz kész a kaja. Utána meg a szokásos röfögés, aki ameddig ráér.
Persze erősen függ az időjárástól, mert ha érkezik egy zivatar, az bekavarhat az időbeosztásba. Akkor legfeljebb fedél alá húzódunk, amíg elmegy, aztán folytatjuk. (Vagy végső esetben megfőzzük a gulyást a gázon.)
A világon először gyűjtöttem én is ilyen matricát, csere-berélünk? :) van egy varacskos disznóm is feleslegben.
Ma olvastam fehérklára útikönyvben egy ...dzsidzsit.. Meg kell néznem pontosabban..
Ja a garfieldos matricakönyv G egyik kedvenc esti mesekönyve, a Kutya viselkedése szakkönyv mellett. Előbbiben a kutya, cica, paci és pipi kategóriákba kell mindenkit beosztani, de a kutyás könyv teljes siker: minél nagyobb a kutya, annál hangosabb a tetszésnyilvánítás. A farkas, mint a kutya őse, vitte a pálmát és kapta a legnagyobb kacajt.
Ezúttal se bagószag, se kajaszag nem jön be a nyitott ablakon, hanem finom reggeli kávéillat.
Tegnap éjjel nem vittem túlzásba az alvást az adóbevallás miatt, utána este az NCIS első reklámblokkjánál takarodót rendeztem, erre meg most nem felébredtem már hajnalban?
Jó neked - én extra menüt ettem az ízszervíz jóvoltából (meggyleves, kijevi csirkemell, sótlan rizibizivel), a járásom viszont egy ideig még érdekes lesz, azt már érzem...
Rengeteg vegetarianus kajalda van egyebkent es nagyon finomak csak dragak (de nem dragabbak mint mas helyek). Piacot eddig nem nagyon talaltunk de igazabol mindegy is mert szinte minden zoldseg import, itt nem terem meg csak a krumpli meg az uborka.
Vegetarianusnak lenni otthon se nehez. Itt mondjuk minden kajaldaban van rendes vegetarianus kaja csak nem jarunk ilyen helyekre mert nagyon draga. A kozertekben viszont sokkal nagyobb a valasztek mindenfele vegetarianus muhusokbol meg hasonlokbol. Szoval itt jobb.
A kérdésem meg épp arra vonatkozik, hol hol könnyebb.
Azt gondolnám, hogy ott, a multikulti és alernatív életmódokat már jobban megszokott környezetben nagyobb a vega kajálda/munkahelyi menza kínálat, ám kérdés, hogy cserébe milyen a helyzet az élelmiszerboltokban, piacokon - az otthoni főzéshez. Az tudom, hogy a spárga magyar ott is. :)
Ja, maradt pár logikai rés... Szóval Dani azért nem fedezi fel a svéd kulináriát (=étterem, vendéglő, sütöde), mert drága és az is főként hús-krumpli, ami vega, az még drágább, ebből arra gondoltam, hogy főz magára, és kb azt, amit itthon.
Hol jobb egyébként vegának lenni: itthon vagy ott? Ott talán jobban felkészültek rá a kajáldák, nem? (valamiért ezt sejtem, de lehet, hogy nagyot tévedek.)
Naptáramba be volt írva a kötelező túrák közé, így a napot ennek az eseménynek szenteltem. Reggel egy kis segítség a rajtban, csöröge-fánk tesztelés, majd amikor az első busszal érkező tömegek elrajtoltak, akkor Karcsi barátommal nekivágtunk, hogy leküzdjük a 16 km-es távot. El is indultunk, a Rockenbauer kopjafánál rengeteg behívó piros szalag, hiszen a piros sáv felfestése itt eléggé gyenge. Gyors bélyegzés, majd irány a Katalinpusztai kéktúra pecsételő hely. Gyorsan (22perc) be is dobtunk két korsó sört, hiszen az emelkedőre készülni kellett. Elindulván a kéken, ránéztem a GPS-re és hát 1.9 km/h átlagsebességnél tartottunk :) A Bik-kútig elég sok emelkedőben volt részünk, de azért valamennyit behoztunk a lemaradásunkból. Persze itt a pogácsa és a beszélgetés ismét 15 percre marasztalt minket, de aztán csak tovább indultunk a kéken. A Naszályra szerencsére nem vitt fel az utunk, nem véletlenül választottuk ezt a távot, így egy kellemes szintúton mentünk tovább, ahol egy szarvast is láttunk. Amikor elértünk a turistautak kereszteződésének ellenőrző pontjára, ott felírtuk a kódot, és megkezdtük az ereszkedést vissza a Gyadai rét irányába. Kellemesen sütött a nap, és a virágzó rét is tele volt virágokkal, így nem véletlenül nyilvánították helyi jelentőségű természetvédelmi területnek. A Lósi-patakon nem volt nehéz átgázolni, mert hiába esett az éjjel, a régóta tartó szárazság itt is megmutatta a hatását. Az óriások pihenőjénél már csínján bántunk az idővel, így ott csak 5 percet időztünk és már mentünk is a hinta-hídhoz. A gyerekek nagyon élvezték a billegő hidat, még mi is átmentünk rajta, pedig a szárazság erre nem adott okot. A donga út után nekivágtunk az emelkedőnek, majd a nemrégiben készült függőhídon keltünk át. A tanösvény tábláit olvasgatva baktattunk a cél felé, ahol virsli és kolbász közül lehetett választani. Kellemes séta volt. A beérkezés után ismét beálltam a rendezői asztalhoz felváltani Annamáriát, aki meg egy 8 km-es kört kanyarított. Közben szép lassan érkeztek be az ellenőrzőpontok emberei, és hozták befelé a finom buktát és pogácsát, amiből csipegettünk bőséggel, de döntő csapást nem tudtunk mérni rá :) A seprők, a szintidő vége előtt 6 perccel érkeztek be, ami időt Bubu és Lestat sportturisztikai szabályértelmező értekezése tett igen mókássá. Remek nap volt, igaz nem voltak sokan az időjósok rosszidő jóslatai miatt, de akik eljöttek, szerintem mind jól érezték magukat.
A honlapjuk szerint csak az őriszentpéteri buszfordulónál lévő pizzéria az övék még.
A szombati Őrség 20 túrán (saját idő terhére!) teszteltük az Őriszentpéter (templomszer) - Szalafő elágazásnál lévő Hársfa fogadót. Az áraik a Bognár alatt vannak jóval, bár a választék is, viszont a csülkös bablevesük kiváló volt (800 Ft-ért). Padler Gazdasszony kedvencét evett.
Tegnap hazafelé, a Pusztacsatári Templom és a Jeli Arborétum megtekintése után, a 8-as úton betértünk a Gyulyás Csárdába. A gulyásleves + túróscsusza illetve Padlernek valami fatányéros töltött pulyka finom volt, csak a személyzet kissé le volt lassulva (előző éjjel lakodalmat bonyolítottak), úgyhogy másfél óra alatt végeztünk az ebéddel.
Lehet, hogy ugyanaz a cég, mint a szalafői Őrszemben? :) kb ugyanezek voltak ott is az étlapon. Ma betyárlevest meg valami borsos-lisztes sült husit ettünk G-vel, rösztivel, kézzel... :)
Azt nem értem, miért kell lehülyézni szegény párizsit. Jó, hogy nem egy észkombájn, de muszáj volt ráírni, hogy marha párizsi? Ahelyett, hogy azt írnák rá, miből készült.
Teszteltük Őriszentpéteren a Bognár éttermet is. Fokhagyma leves illetve hajdinás vargányaleves, utána Őrségi tál 2 személyre (gombás sertésborda, vasi paprikás, Gordon Bleu pulyka, vegyes köret). A dödöllét és a tökös-mákos rétest már csomagoltattuk. 15km-es távot kéktúráztunk Magyarszombatfa és Szentgyörgyvölgy között, meg utána pár geoládát kerestünk meg. Hartmann Misivel csak 2x találkoztunk ma, először Veleméren, a templomnál, majd a Bognárban.
A Balaton Fonyódligetnél egész meleg volt ma, bár a vízállás olyan, mint tavaly szezon végén, vagyis igen alacsony. Az Őrségben viszont kellemesen hűvös a klíma, holnap majd valami ontopik csárdatesztelést is szeretnénk megejteni.
Tegnap is elaludtam a tévé előtt, de csodával határos módon a Grace klinika előtti reklámblokk alatt ébredtem. Viszont sajnos a film közben voltam kénytelen elintézni valamit, mert a telefoncsörgésre viszont nem ébredtem fel előzőleg, és így lemaradtam egy részéről, többek között arról, hogy az ápoló mivel vívta ki Bailey elismerését, meg hogyan fogta ki Christina a halat.
Tanács: tartalékba szelj mellé pár szelet kolbászt is...
Szombaton én is próbálkoztam ezzel a "diétás", csak petrezselymes krumplis megoldással, sőt, még mártogatóst és tejfölös túrót is készítettem mellé. Aztán Dinnye közölte, hogy ez nem vacsora, hanem köret. :)
Hú, bográcsgulyást de ennék már=). Naszályon lesz megint pöri a célban? Mert akkor bevánszorognék... bár még egyelőre azt sem tudom, hogy hogy jutok fel a Naszályra. :D
Továbbá: sok TKV! és éljen a kampányszerű tanulás:)
Horthy 38 + Nagybörzsönyi levél szombaton, vasárnap pedig Keresztek a Börzsönyben kerékpáros túramozgalom 2-9-es tartományba nem férő mennyiségű érintőpontja (a gyalogossal már készen vagyunk), Kemencéről indulva, taktikusan a bringák múltkor ott maradtak.
És még füvet is nyírtunk tegnap :-)
Ontopic témák: némi kemencei karcos hp, a Horthyn az Ipoly-parton helyiek által bográcsban főzött gulyás, Nagybörzsönyben Lek-vár-lakos kenyerek, szörpök, némi savanyúkáposztás zsíroskenyérrel fejelve.
Reggel tolerálható késéssel érkező vonatunkról leszállva, mindjárt megtámadtuk a vasútállomás melletti kocsmát, majd 10:23-kor átballagtunk a kisboltba is, hogy beszerezzünk egy kis útravalót. A kis boltban 8 percet időztünk, mert beszélgettünk a boltosokkal, míg Kati rövidnadrágra váltott. A települést elhagyva kikergettünk néhány őzet a bokrok közül, mert szokatlan volt számukra, hogy arra gyalogosan közlekedjenek emberek. Egy szép sárga madárra is felfigyeltünk, utólag sikerült beazonosítanunk, hogy sárga billegető volt. Nagykamarás felé tartva, már a távolból láttuk a templom tornyát és Katinak mutattam, hogyan lehet megsaccolni a távolságát. (feltételeztem, hogy a templom olyan magas, mint 20 ember, és kinyújtva a karunkat, a kisujjunkat vízszintesen tartva saccoltuk, hányszor fér bele a templom. Mivel egy ember kb. 100 méterről "bújik" az ujjunk mögé, így a 20 ember 2 km-t jelent.) Beérve Nagykamarásra szerencsére nyitott kisboltra leltünk, ahol mindenféle jót vettünk, majd leültünk az árnyékba piknikelni. A szomszéd néni jóvoltából még feketekávét is sikerült szerezi. A 45 percre nyúlt pihenőnket végül felhagyva, nehezen tápászkodtunk fel, de aztán szép lassan beindult a menet. Bánkútra a tervezettnél 3 perccel később, 15:03-kor értünk be, ahol míg a többiek lepihentek a játszótér mellett, én megnéztem Baross László növénynemesítő síremlékét, a kápolnát és az emlékházat. Így megtudtam, hogy a híres Bánkúti búza, nem a síparadicsomhoz fűződik, hanem ide Medgyesegyháza mellé. 15 perc múlva ismét közösen gyalogoltunk tovább, keresztezve a vasútvonalat és elhagytuk a települést. Frigyesmajornál megnéztük egy locsolóberendezés működését, lopva itt is 9 perc pihenőt tartottunk így a gép árnyékában. Innen egy utolsó nagy lendülettel, bementünk Szabadkígyósra, ahol a Kastély utcában volt a szállásunk, amit Laci tréfásan kastélyszállónak nevezett. 18:32-kor toppantunk be a szállásra. Nem panaszkodhattunk, mert a Vadász panzió, melyben laktunk, elég olcsó volt, (2300/fő) és az étterme is meglepően nagy választékkal rendelkezett. Nem véletlenül választhatták 2010-ben a megye éttermének.
2012.05.06. Szabadkígyós - Békéscsaba - Békés
Reggel 8 órára kértük a reggelit, előtte így még volt időm körbesétálni a kastély parkjában. Akkora parkja volt, hogy végül majd 4 km-t gyalogoltam. A reggelire így nagyon jól esett a kolbászos tojásrántotta és a főzött kakaó. Végül 8:53-kor indultunk el a már erősödő melegben. A 45 hektáros Fás-tó partjára érve néztük a horgászokat, és hallgattuk a cserregő nádi poszátákat. A 20 hektáros Csaba tónál pedig nyitott büfére is leltünk, ahol 17 percet hűsöltünk. A tórendszer többi kis 4-5 hektáros tavacskáinak nádasokkal tarkított úthálózatán keresztül hamar beértünk Békéscsabára. Egy kis bolt választéka túl kevésnek tűnt, így Kati bevetette magát egy nagyobb boltba, ami majd 20 percre magába zárta. Aztán csak sikerült megfelelő kaját szereznie, így azt további 15 perc alatt be is kebelezte. Ezután megígérte, hogy én is kapok időt halászlére, és így is lett, hiszen ráleltünk a Halcentrum elnevezésű helyre. Ez tulajdonképpen egy önkiszolgáló volt, de a lényeg, hogy halászlé volt benne, és mindjárt egy haltálat is kértem másodiknak, mindezt összesen 1080 Ft-ért! Persze a halászlé nem volt egy nagy durranás és az úgynevezett haltál egy sültkrumpli halrudacskákkal volt, de ennyi pénzért ne is várjon az ember sokat. Mintegy 40 perc alatt leküzdöttük kajákat, és felkerekedtünk, mert még a fél út környékén jártunk csak. Kati ki is szállt a túrából, mert neki már későre járt volna a hazaérkezés, így ketten maradva mentünk le az élővíz csatorna partjára, majd az mellett gyalogolva értük el a Bandika-fát, ahol ismét pihentünk az árnyékban bő 15 percet. Innen még kb. 4 km-t haladtunk a gáton, majd célegyenesbe vettük a békési buszpályaudvart. 2 km. Gyaloglás után beértünk Békésre, ahol az első utunkba eső kocsmába betérve szódavizet és üdítőt kértünk. Láthatta a csapos rajtunk, hogy nagyon szomjasak voltunk, mert a másfél liter szódavizet ajándékba kaptuk. Kb. 5 perc alatt meg is ittunk mindent, majd tova indultunk, hogy elérjük a buszt. Végül 16:03-kor értünk a pályaudvarra, és 16:20-kor állt be a busz a 2-es kocsiállásra.
Én még fogalmam sincs mivel készülök, anyira nagyon messzinek tűnik még most a 26-a... Csak a mostani meg a jövő hetet éljem túl, aztán enyém a vliág =).
Ma a TUTI Kupa tájékozódási túraversenyen voltam. Szerencsére Padler gyengélkedett és otthon maradt (csak a Fekete-hegyek biatorbágyi rajtjában segített), szívás volt.
Rajt-cél Csillebérc Gyermekvasút vá., 1:15000-es tájfutótérképen, pontérintés szabadon választott sorrendben, 8 db emberes ep. (sok pontot ér), 20 db érintőpont (leolvasós, kb. negyede pontért). 4db emberes pont, 14db érintőpont lett meg, 16km-ből és 400m szintből hoztam ki a versenyt, 4 percet hagytam benn a 4 órás szintidőben. (Aki ebből kicsúszik, azt csak az összes többi szintidőn belüli versenyző után értékelik, vagyis gyakorlatilag kiesett.) Plusz pontok (sok) jártak az emberes pontok érintésén felül, ha valaki a megfelelő pontokon már rendelkezett másik adott ponton kapott cetlikkel. Például: plusz pont járt ha:
- a Piktortégla üregeknél bemutattad a Széchenyi-hegyi Kápolna cetlijét,
- a Csacsi réten a Piktortégla ep. cetlijét
- Irhás-árok közepén lévő pontnál a Csacsi-rét cetlijét
- Frank-hegyen a Farkas-völgy cetlijét
- Budaörsi-hegyen (Csillebérctől 500m Délre) a Magaskői kőfejtő cetlijét.
A pontokat nagyjából a Normafa - Csacsi-rét - Makkormária - Végvári-szikla - Piktortégla üregek - Frank-hegy - Széchenyi-hegyi adótorony - Normafa vonalak határolták.
Voltak még turista, egészségügyi, térképismereti kérdések az ellenőrzőpontokon, meg egy 16 kérdéses totó.
Szerintem ember nem volt az 52 csapatból (egyénileg is lehetett nevezni), aki 4 órán belül sikeresen fogta az összes pontot, az összes plusz ponttal együtt.
Még a Budapesti Városismeretin neveztünk az Alapfokú Tájékozódási Budapest Bajnokságba, azóta voltunk a Gémes Sziget Kupán, a Hajógyári szigeten, ami 2óra 30perces rövid pálya volt.
Zserbó helyett ......át fogok sütni a Disznó-buliba (azt mondta Laci, legyen meglepi). :) Meg ha nekidurálom magam, és van rá igény, akkor az elfekvő viszki-készletből valami bélíz-szerű dolgot katyvasztok. :)
Egyelőre a rebarbara-probléma fekszik előttem, illetve a hűtőben. Vettem rebarbarát, amit imádok, de még sose csináltam. Sto gyélaju?
Azért az éjszakai munkának i smegvan a maga előnye. Tegnap éjjel pl. belefutottam a M.A.S.H.-be. Mondjuk csak a tutiszuper daltól láttam, kb. a felét. De az a dal... Az vidám. :) Még mindig nem tudom eldönteni, mennyire komoly, mennyire irónia...
Hát, előforult, hogy nem tartott ki az ebéd este kilencig. :-)
Rosszul mondtam ám, mert volt olyan is, ahol már fél nyolckor kitettek. Eddig még csak egyszer aludtam bent a munkahelyemen az összetolt fotelekben, mikor úgy éreztem, most már nem megyek haza, mert nem éri meg. Akkor még nem volt beszerelve riasztó. Már persze ez se az "iparban" volt. :-) Sokszor voltam a portások réme, mikor nem akartam hazavinni a munkámat, mert abba a fajtába tartozom, aki a munkahelyén többnyire jobban tud dolgozni, mint otthon. Nem, nem hegesztés. :-)
Be is szállítok ma valami vészkaját.
Tegnap egyébként úgy döntöttem, hogy ha már éjfél után értem haza (jaj mit tettem, ó én ostoba), akkor egy szem marcipános csoki elég lesz vacsorának, és nem zabálok be lefekvés előtt.
No igen. A másik világban is sokszor előfordult, hogy ennyit dolgoztam, csak ott kilenckor kivágott a portás, és itthon folytattam. Itt meg nincs portás, és legalább pénzért csinálom.
Négykor el akartam jönni kedves ismerseim ballagására való tekintettel. Délután kettőkor elő volt készítve minden a hétvégére, csilivili szép rendben, fáintos derékszög és párhuzam, és háromkor beütött a krach egy kedves partnerünk személyében, aki totálisan lenullázott mindent. A lényeg, hogy négy helyett fél tizenkettőkor jöttem el éhesen, és most már megvan, aminek szombat reggelre muszáj, de a többiért még nyertem egy bónusz visszamenést szombaton. Esetleg ha még ballagnak majd egy másik életükben, arra elmegyek.
Jó, mi? Még jó hogy reggel csináltam afrikai harcsát meg rizst, és nem spóroltam vele a csomagoláskor, mert különben fejreálltam volna. :-)
Mostani munkahelyemről könnyen tudok a Római felé gurulni a kora esti órákban, általában fél hattól. :-) Tegnap le is mentem a partra, és meglepve láttam, micsoda élet van ott hétköznap este. Mint a régi mesevilágban... Csak a kajakosok hiányoznak. :-(
Vicces volt, ma először szólított valaki főnöknek. :-)) Eddig keresztnéven szólított meg, de ma kiakadt valakire, és ez lett belőle. :-)
inkább vízzel talán, kevesebb az esélye a baciknak. Szerintem a jó zserbó titka, hogy az elkészítés és a fogyasztás között legalább 24 óra elteljen. Akkor jól megszívja magát, összeérik, a tetején a csoki kicsit megszilárdul, de alul még krémes..
Ha matt volt, akkor a cukor+kakaó+vízecske+vaj recept elég - a tojásfehérjétől csak fényesebb lesz. A kávétól, amit a szakértőnk írt kap szép sötét színt, illetve az ízébe is beleszól természetesen. Próbálgatni kell - az én nagyanyám pl. nem rakott bele kávét :) de majd este előkeresem a receptfüzetét.
Én azt az ízt és állagot keresem, amit unokatesóim másik nagymamája csinált gyerekkorunkban (cukrászüzemben dolgozott). Nem volt kemény, de olvadós sem, inkább matt volt, mint fényes és nagyon kakaós.
Ezt a tojásfehérje dolgot nem értem, hogy miért kell. Találtam tegnap is pár ilyen receptet. Van egy süti, ami alapjában véve tartós (ha nincs TTB-s a közelében :) ), nem romlandó és akkor nyers tojást tegyünk a tetejére, amivel én néhány óra után már nem merném senkivel megetetni?
Hát akkor jöjjön a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező cukrász (én :)) glazúr-kinyilatkoztatása: :)
Glazúr: 8 deka porcukrot, 2 ek erős feketekávét, 2 púpos ek kakaót összemelegítek. A tűzről levéve még 8 deka vajat keverek bele. Ha teljesen elolvadt a vaj, a sütire öntöm, elegyengetem.
Ez amúgy régi családi receptúra, tökéletes az állaga, színe, íze. A cukiban sem találkoztam jobbal rövidke karrierem alatt. :)
4-5 evőkanál kakaó, ugyanennyi cukor, pici víz, sűrűre összefőzöd, tűzről le, egy darabka vajat bele, amikor már kellemes langyosra hűlt, akkor mehet bele egy kevés tojásfehérje. De majd az illetékes megszakérti, hogy helyes-e?
Rákerestem a zserbó szóra a topikban, hátha találok valami tuti receptet, de itt mindenki csak eszi. :) Hogy kell a zserbóra csokimázat csinálni? Otthon mindig "pucér" zserbó van, csoki nélkül. Vagy tortabevonós, de annál meg az is jobb, ha nincs rajta semmi.
Viszont ma megettem a haladagomat. Hetek (hónapok?) óta tonhalas tésztát akartam már főzni, csak mindig volt rendelt kajám, hát HALasztottam.
Na de most! Ahogy én szeretem, gyöngyhagymával, lepirítva! És jó volt. Nagyon! (Annyira, hogy olyat tettem, amit szintén régóta nem: repetáztam. Sajnos így a vacsorának való is elfogyott.)
- hétfőn döntés a salgótarjáni rajtban: nagyon szép lesz az 50 helyett a Karancs-Medves 20 is, így is lett, majd autós + gyalogos kombóval Cserháti források + geoládázás, alvás Romhányban
- kedden részvétel közelítésben fakitermelés után Romhányban, depórakás, na a gyertyán nagyon el tudja magát hagyni, alvás Vácon, ez már egész szokatlan volt
Balaton megkerülve, (a déli parton melegebb, mint 15 fok), szigligeti másik hegy meg a bácsi domb környéke bejárva (THNY50 két kitérője), Káli pontőrködve.
Leltár: sok kedves ismerős ember, sok ismerős kedves hely, egy hámló orr, egy köcsög zimmerferis (negyed tízkor, mikor megérkeztünk, közölte, tárgytalan a foglalásunk), rengeteg fénykép.
Gasztro szempontból a leglényegesebb az Igen Büdös Pizza (fele-felében a lacuspelsos tonhalas-spenótos és a füstölt sprotnis pizza). Ez a tegnapi vacsorám és mai reggelim volt.
Olyan "nagy" hátihordónk nekünk sincs, a saját súlya is elrettentő. Nekünk egy csatos van, szövet, és úgy teszed fel, mint a hátizsákot. Viszont pakolni mellé nem lehet.
Nem nézünk hülyének :) Ilyesmi okokból nem vittem a srácokat gyakran túrázni. Komoly hátihordóra nem igazán tellett(amiben van pakolóhely, magáll a lábán, napellenző, kényelmes stb), a kis sportkocsival a terep rémálom, a nagy futóbabakocsifélét meg nem tudom átverekedni a BKV járatain....Amíg pöttöm volt, jó volt a kendő, aztán nagykerekű babajárgány itthon.
2-3 helyen volt csak necces. Sajna a jó terepjárgányok min. 10 kilósak, de inkább 12 lehet az átlag (azt meg tolja, akinek két anyja van), és jellemzően elég szélesek. Pl egy osztrák alpesi dózerútra kiváló. Ezzel a kocsival pár helyen centizve fértem át.
Lehet, hogy a végállomási szervezés miatt. Vagy azért, mert a Mechwart ligetig túl hamar odaérne, és beállna az előző villamos sejhajába?
(a villamos-könyvünkből tudjuk, hogy régen az országútiaknál is volt megálló, de az útra kellett lelépni, aztán megszüntették, amikor megnőtt az autóforgalom)
Hogy csinálja a BKV, hogy a 4-es villamos 5 percet megy a Margit híd budai hídfőtől a Moszkva térig, a 6-os meg 6 percet? Legalábbis a menetrend szerint.
még annyi jöhet közbe, hogy nagybátyám esetleg meglátogat minket, de még maga sem tudja... Esélyes a csütörtök, szóval lehet, hogy később érünk csak oda.
G-t most tettem le aludni, teletömve előtte persze, gondolom, csak holnap ébred valamikor. :) Nem akartátok volna azt a műsort végighallgatni, amit kb. fél 6-tól adott volna le.
Ejjjj, mire büfé közelbe értünk a gyerek elaludt... Most a patakban áztatom a lábam, és várom, hogy gyertek. A Bükkös-pataki 4. állomás alatt vagyok kevéssel.
Szolgálati közlemény: sikerült oláhtamásékkal boltolni a szentendrei túrát.. :)
győzzön meg valaki, hogy reggel fölkelnem és Szentendrére kihéveznem ejj de jó lesz, hogy 10 km-t sétálhassak melegben egy 9 kilós gyerekkel a hátamon... Teljesen határozatlan vagyok.
A Mandulavirág 15 túrán voltam a faterommal, a célban a megérdemelt zsíroskenyér és mandulás süti, ásványvíz. Utána fürdés a kellemes 15 fokos Balaton hullámaiban a csopaki strandon (ingyen). Sajnos a Mandulaünnepre szervezett halászléfőző verseny eredményét nem tudtuk megkostolni, mert előre elkelt az összes jegy. Így egy fokhagymakrém levest ettem piritott zsemlekockával és pincepörköltet (=sürűre készített paprikáskrumpli) a Mandula vendéglőben.
Az idő tökéletes volt, hosszabb távnál már le is égett volna a karom. Az útvonal első 2,5km-én letudtunk 210m szintet (Endrődy-kilátó), az össz.szint nagyobb részét, a többi csak kellemes séta volt, nagyrészt erdőben. 230-an voltak a három távon.
Nincs valakinek üres amerikai nutellás üvege? Én még a magyarokat is el szoktam dobni, pedig ki tudja, mire lehetne jó! Na most megyek és kenyérre kenem. :-)
na ja kukac, már csak az a kérdés, hogy vékonykát, normált, vagy vastagot vigyek magammal, mert ezeknél a halaknál sohasem lehessen tudni, melyikre harapnak szívesebben :)
jaj, a maradék kenyérnek szerencsére jó helye lett, elfogyott a Sárpentelén.. :) Meg anyós is vitt haza, azt az egyet, amit elhoztam. :) De a hagymaleves meg a hagymáslepény még mindig tart
Tegnap remek tekerés Vác-Verőce-Katalinpuszta-Szendehely-Nógrád-Diósjenő-Kemence útvonalon, emberes emelkedőkkel, majd délután kisvasutazás Kemence-Feketevölgy-Kemence etapon. A kettő között 2-9 fasírt és sült kacsacomb.
:)