A "Keltetőgép építés és keltetéstechnológia" topic után a baromfit fel is kell nevelni, ezért van szükség egy ilyen topic-ra, mert sokan tapasztalatlanok sokan viszont szívesen átadnák a tapasztalataikat.
Nos nincs ebben olyan nagy tapasztalatom, de egyes tápok ha 100%-os arányban etetik őket, akkor adhatnak kellemetlen mellékízt a húsnak,
és szerintem még egy kellemetlen illatot is. Sőt, még a tojásnak is.
A tojás ízzét mindenképp befolyásolja az élelmezés mikéntje, és ez régi tapasztalatom, még vagy 6 évvel ezelőtti, amikor először kezdtünk baromfit tartani.
Persze ez lehet függ a táp árától, márkájától, minőségétől is, de összetételétől mindenképp.
Talán annyiból lehet más már a helyzet azóta, hogy akkor ha jól tudom még használtak állati eredetű fehérjéket is a tápban, ami jórészt halliszt volt,
de bármilyen állati eredetű dolog lehetett a fehérjefeldolgozó üzemből...
Azóta ha jól tudom az ilyen újra feldolgozott állati eredetű dolgok már EU-hatáskörrel be vannak tiltva, takarmányba nem keverik.
Bevallom, én ennek örülök, mert ez mindig is nyugtalanított a kergemarhakór-"járvány" óta.
Azóta csak szóját és takarmánymag-keverékeket, meg vitaminokat nyomelemeket egyebeket tartalmaznak a tápok, ami mégis biztonságosabb szerintem.
Az állati fehérje erősebb volt, de megvoltak a maga kockázatai.
Egyébként a mostani tápkeverékek is tartalmaznak tollaprítékot, egy bizonyos fehérje vagy anyag pótlására.
Szóval lehet ez az íz-hatás már mióta nem használnak állat fehérjét, azóta nem olyan erős, vagy nem annyira felismerhető, mint régebben.
A szója vitakérdésébe most meg ne menjünk inkább bele...
Ha a takarmány max. 1/3-a tojótáp, a többi egyéb takarmánymag--keverék, akkor még biztosan nincs ízzhatás-romlás a tojásnál.
Én főleg vegyes-hasznosításúakat tartok, a húsért és a tojásért is. És elég nagy kifutón.
És bár már többször is neveltem fel csibéket táp nélkül, (sőt dara nélkül is!) , a csibéknek én is indítótápot adok,
3 hetes kortól 6 hetes korig meg nevelőtápot. Utána már a felnőtt takarmányt kapják, ami többnyire takarmánykeverék.
A tojótápot kerülöm, többnyire nem használok. De pld. idén télen, amikor nagyon (nagyon) lecsökkent a tojásszám, akkor vettem és kevertem
egy kis tojótápot is (kb.20%-max.30%-ot) a takarmánykeverékükhöz, mert a feleségem nagyon "morgolódott", hogy itt van
tizenegynehány tyúk, és a boltból kellene venni a tojást... Nos jobban is tojtak tőle utána.
A fehérjepótlást nagyon nehéz megoldani szója vagy táp nélkül. a takarmányborsó és egyéb alternatíváival kevesebb lesz valamivel mégiscsak a tojásszám.
Érdekes, hogy ez csak idén télen volt, előtte lévő években télen sem tojtak ennyivel kevesebbet. Tavasszal meg vedlettek....
De idén télen kevés (tojó) tyúkom volt, mert a nagy részük még növendék volt, tehát még nem tojt.... Szóval elszámoltam magam.
A most következő idei télre a tyúkok száma jóval több lesz, úgyhogy ha nem akarom, akkor nem fogok rákényszerülni a tojótáp etetésére.
"Dehogy ad"....Dehogynem ad. :) Bizony más az íze. Talán a "stb." összetétele miatt. (tartósítószerek, kötő adalékanyag, mesterséges hozamfokozók, mesterséges enzimek...) Lehetséges, hogy nem minden tápnál érezhető a különbség, nem próbáltam végig mindenyiket. :) Én a tojáson is érzek (sőt látok is) különbséget tojatótáp használatánál. Nálunk a Dabasi indító/nevelő/tojató táp kapható (Vitafort). a "stb." még tartalmaz gyógyszereket is, olyannyira, hogy még kötelező 5 napos élelmezési várakozási időt is előír.
Ha felmerül ez a téma, határozottan állítom, hogy érezhető különbség a tápon, vagy kizárólag természetes takarmányon (növényi és állati) nevelt baromfi íze között. Sajátunkon "teszetltem", azonos tényezők mellett, kizárőlag az eleségen változtatva.
Én is az izmos, "rágható", sötétebb színű kakas / tyúk húsa mellett voksolok. Fiatal korban a kakast még rántani is szoktuk. De ízlések és pofonok különbözőek, szokták mondani. Inkább az omlós, világos hús a keresettebb. Kevesebb idő alatt szét fő a pörköltben, mint a hagyma. :(
" a táp savanyú mellékízt adhat a húsnak". Dehogy ad, nem tartalmaz semmi olyan adalékot, ami erre okot adna. Már maga a " táp" elnevezés is hibádzik,ezek keveréktakarmányok, szemes takarmány és ásványi kiegészítők, vitamin stb. van bennük. Nálam almaecetet és Citr-mixet is kapnak, soha nem volt ilyen panasz.
Az hogy melyik hús a jó szerintem relatív ki mit szeret. Pl. szerintem nincs jobb egy jó kis öreg házi kakasból főzött pörköltnél:)
Én nekem nincsen túl nagy helyük, de azért van kifutó a felnőtteknek. A kicsik most lesznek 4 hetesek még a nevelőt eszik tisztán. Lassan elkezdem nekik kavarni kukoricával. Ezek nagy része kettős hasznosítású saját keltetés. Vannak köztük eredeti paraszt fajták is.(kopasznyakú, fekete, gatyás) A kettős hasznosításúakon gondolkodok hogy azokat tovább tolom nevelő táppal hogy hamarabb legyenek hűtőládába valók..:)
Az íze biztosan jobb, mert a táp savanyú mellékízt adhat a húsnak.
Ezért tartják sokan úgy, hogy 3 hét indító után nevelőtáp, (a hús tipúsúaknál hízótáp), majd megfelelő méret elérésekor
egy hónap tápmentesen, kukorica, búza, takarmánykeverék.
Egy-másfél hónap alatt kiűrül a táp savanykás mellékíze a húsból.
A legkiválóbb minőségű húshoz persze olyan fajtájúak is kellenek (húshibrid).
Valamint sajnos le kell írnom, hogy az intenzív tartás része az is, hogy viszonylag szűk helyen tartják őket...
Tehát ez nem csak a helytakarékosság miatt van, hanem tudatosan kis szűk helyen tartják őket.
Mert ott kevesebbet mozognak, és nem tudják leszaladgálni a súlyt, mint egy nagy kifutóban tennének. Tehát gyorsabban nőnek.
De ennek más a hús állagát javító következménye is van. A nagy kifutón szaladgáló, kapirgáló tyúk húsa inasabb, erősebb, keményebb lesz még jérce korában is.
Mert a fizikai igénybevétel megváltoztatja a hús (az az izom) szerkezetét, szívósabbá téve azt.
Tehát ha igazán zsenge, omlós, puha husit akarsz, akkor egy nagy húshibrid kell, ami igen szűk helyen van tartva,
alig mozog, erőnléte nulla, izmai zsengék, saját súlyát is alig bírja sokáig állva megtartani. Ezek a legjobb húsáruk.
hali. A hus izére ott a pont! De nyugodtan adhatsz söt szerintem jobb ha legalább 6-8 hétig kapják a tápot is. 3 hétig intenziv inditót aztán a nevelöt. Teljesen csak takarmánnyal nehezebben indulnak meg,persze mehet a táphoz kukorica dara meg kapirgaljanak stb.a táp iz igy nem marad rajtuk és nyersz egy hónapot, s ugyanugy sárga bőrü jó izü csirkét eszel.
sziasztok, sok jót olvasok innét ezért felteszek még egy alap kérdést:)
Ha nem intenzíven neveltek csibéket akkor azt milyen darával élelmmel és milyen ütemben teszitek?
Én eddig a saját keltetésú kettős haszonítású csibéimet indítóval kezdtem, majd kb egy hét után nevelőt adtam nekik, kb 3 hetes korukig. Utánna leginkább kukorica napota kétnaponta csíráztatott búza és mostmár minden. Ez elég jól bevált elég szép nagyok lettek már igaz ezek már nagyok (decemberi keltetés)
Gondolkodtam rajta kipróbálm a most kikelt csibéken az intenzív nevelést de meggondoltam magam:) egyszerűen lényegesen jobb ízű a szépen kukoricán és egyebeken nevelt csirke hús íze:) még ha lasabban is nő fel akkor is:)
Nos csak javaslatokat szeretnék tőletek kérni hogy esetleg ti mit adtok enni és mikortól? Látom itt többen extra profi csirke tartók:) ezért gondoltam tanulok valami újat tőletek:)
Nálam a különböző korosztályú csibék és tyúkok összeengedése a nagy kifutóban szinte "folyamatos".
Sajnos agresszíven viselkednek sokszor az idősebbek az újoncokkal.
Két fő szabályom van: csibét csak kotlóssal, de azt is csak ha nagyon muszáj.
A második, hogy kotlós nélküli csibéket csak 5-6 hetes korban leghamarabb. No akkor is kaphatnak, de akkor már el tudnak futni az agresszor elől,
és túlélik ha egy nagy tyúk a csőrével fejen vágja őket. Általában egy év közös kifutós tartás után már csökken az erőfitogtatás, csak néha egy-egy finoman
utaló csőrvágás esik meg alkalmasint, az is csak a miheztartás véget.
Mivel így többnyire nem eshet komolyabb bajuk, a kisebb harcokkal, verekedésekkel nem foglalkozom.
Sajnos a tyúkok igen agresszívek, és nem jó nézni, hogy a kis kedvencünket elpüfölik.
Nálam az összeszoktatás sosem megy simán, de még egyetlen egyszer sem szedtem ki tyúkot a falkából emiatt. Hosszútávon lerendezik egymás között.
Sokan biztos nem is értik, akik ezeket a fórumokat olvassák, hogyan lehet baromfit tartani, ha félsz tőlük. Pedig nálam is pont ez a helyzet, vagyis inkább ez volt. Hatodik éve foglalkozom velük, keltettem géppel, vettem előneveltet, kitojt tyúkot, voltak és vannak kotlósaim, de a félelem a repülő valamiktől és a csípésektől talán soha nem fog teljesen elmúlni, de jelentősen javult a helyzet az elmúlt évek alatt.
Anyám szerint ez a félelem visszavezethető 2 éves koromra, amikor bementem közéjük és megijedtem. Akár ez is lehet, nyilván megtudni nem fogom soha, pókokat, egyéb rovarokat bármikor megfogok, azoktól soha nem féltem. A tyúkokkal is csak akkor van bajom, ha repülnek:) A családom nem is érti igazán, hogyan lehet olyan hobbim, amitől félek, de ez a helyzet. És imádom az egészet úgy ahogy van:)
Igen, ez menni fog, mert mi is kialakítottunk egy külön helyet a csibenevelésre. Nálunk csak egy helyre volt lehetőség, ezért kellett családösszevonást csinálnunk, ami végül segítséggel:o), de sikerült. Hát hogy hány hét lesz belőle azt nem tudom, majd az a négy tyúk adja meg a választ akiknél sajnos meg kellett szakítani a kotlást. Gondolom (remélem) ha elmúlik a kotlólázuk akkor nem lesznek agresszívek a csibékkel és az anyjukkal így majd a beszoktatás is gördülékenyen megy.
Siker! Örömmel osztom meg veled, hogy elsőre sikerült megtalálni azt a kotlóst amelyik befogadta a többi kotlós csibéit. Időrendi sorrendben a középső, 10 csibés kotlós vált be. Köszönöm, hogy vetted a fáradtságot és reagáltál a kétségbe esett levelemre:o))) Valószínűleg túl aggódtam a dolgot, de még annyit kell rólam tudni, hogy kicsi gyerek korom óta baromfi fóbiában szenvedek, 1 éve kezdtünk bele az önellátó életbe és ehhez hozzátartozott, hogy tartsunk baromfit. Napos csibével kezdtük, mert egyedül attól a korosztálytól nem viszolygok. Arra gondoltam, hogy ha én nevelem fel őket akkor a kötődés miatt nem fogok tőlük félni. 70%-ban sikerült, csak a tyúkok közti verekedések hozzák elő bennem újra a pánikot. De most ebben is egy lépést előre haladtam, hogy sikerélményem van egy új probléma megoldásában. Hálás köszönettel: Tünde
A legjobb (legbiztonságosabb) az, ha a csibék kb. 5 hetes koráig elkülönítve tudod tartani őket (még a nagy tyúkoktól is), egy pár négyzetméteres helyen.
Általában én így csinálom, bár ha több kotlik vagy kel ki, akkor adódnak itt is problémák....
Még idén, vagy jövő év elején, a keltetési szezon előtt emiatt ki akarok alakítani még egy külön kicsi csibenevelő helyet....
helló. A hiba ott van hogy nem hamarabb irtál ide,a többi csak tapasztalatlanság de majd belejössz. Talán még van esélyed arra hogy egy kotlós alá csapd a 14 csibét. A 3 közül ahhoz amelyk nem bántja a másikét. A másik két kotlót dobd ki a tyukok közé,pár nap és elhagyják a kotlást,majd ujra tojnak. Lesz balhé de majd lerendezik. A csibés kotlot rakd külön,idövel majd azt is belelehet szoktatni a csapatba a csibékkel együtt.
Kezdő baromfi tartó vagyok. Akadt egy kis problémám hibáztam és több japán tyúkom is megkotlott (5 db), amit sajnos hagytam. Viszont külön tartom őket mert amint az első csibe ki kelt nagy verekedés tört ki é szét kellett költöztetnem őket, 3 kotlóst hagytam meg külön kotlani kettőt visszatettem a többi tyúkhoz a baromfi ketrecbe. A három tyúkomnál kikeltek a csibék. Most hallják is és látják is egymást de nem tudnak átmenni egymáshoz. De sajnos csak ideiglenes a megoldás a jelen helyeiken nem maradhatnak tovább. Van esélyem összeszoktatni a kotlós brigádot a és a többi tyúkot vagy felejtsem el építsek nekik külön tyúkólat? Az első kotlós alatt 5 csibe kelt ki a második kotlós alatt 10 csibe kelt ki és a harmadik alatt 1 db. Kb. 3 nap van a felsorolt kotlósok csibéi között. Az első kotlóst kiengedtem és gyakorlatilag a tyúkudvar nem kotlós tyúkjaival nem volt gond csak azokkal akik szintén kotlani akartak de a balhé után alattuk nem hagytam tojást hanem vissza tettem a többi tyúkhoz. Így jelenleg van a baromfi ketrecben 4 tyúk (ebből kettőnél megszakítottam a kotlást) és egy kakas. Három helyen elkülönítve pedig a három kotlós. A tojásuk miatt tartom őket és szerettem volna növelni az állományt. Ha valakinek van ilyen tapasztalata akkor megköszönném ha tanácsot adna.
Amikor ellenőrzöm a befulladt csibéket, az okokat elemezve, a javát félreteszem és jó egy órán át főzöm. Akkor darát szórok rá és kézzel szétnyomkodom. Ez e morzsalékos, nedves anyag a tyúkoké.
