Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
Nincs felháborodva? Ó dehogynem Csiba! Ha hiszed, ha nem, még mindig él a népmese széles hazánkban, mely szerint sz@rért is lehet aranyat venni (bocs a vulgaritásért). Bizony fel vannak háborodva, de még hogy?! Tavalyi eset:
-Átb@szott a ...(az illető illegálisan termeli ki tüzifának az erdejét és adja el, nevét fedje homály).
-Miért?
-Nem ég a fája.
-Nem tudtad, hogy most vágja?
-De.
-Akkor mit vártál? Az vizes.
-Oké, de ennyi pénzért?
-Mennyiért?
-1800/mázsa.
Nos, a tüzépek árai (szintén élőnedves fára) 2600-3200 közt szóródtak akkoriban. Emberünk most rakatja újra a kéményét (kiégetni már nem volt alkalmas,mert elmállott a teteje az elmúlt évek "ócó" fájától, samottozza újra a kályháját, mert tönkretette a kátrány és takarít az ebből fakadó mocsok után. Ennyit erről. Biztosan nagyon sokat spórolt az "olcsó" fával.
Erre válasz nincs szerintem. Én inkább megkérdezném: milyen szakember és pontosan miért is tartja problémásnak a fenyőt? Tudta (jó ezt a hülye kormánykampány most elég ízes felhanggal látja el:) ), hogy a fenyő fűtőértéke mintegy 10%-kal haladja meg a legjobb fűtőértékű hazai kemény tüzifát (a csertölgyet)?. A helyzet az, hogy a "szakember", "hozzáértő", stb. szavak mögött majdnem mindig "Béla 'bá" van a kocsmából, szomszédból, netről. Nehéz vele vitatkozni, mert a hitelessége valójában nem a hozzáértéséből fakad és sokszor nem is érdemes. Ha adhatok egy tanácsot, akkor az ez volna: mindenkit nem tudsz meggyőzni, inkább azokat keresd, akiket már jópárszor bepaliztak a "becsületes" fakereskedők, vagy nincs elég pénzük, helyük egyben vásárolni a tüzelőt, esetleg nem tudnak/akarnak fát vágni. Az is eléggé széles réteg. Idiótákkal pedig mindig fogsz találkozni. Elég, ha visszaolvasol itt-ott a topicban. :)
Hagyjad, felesleges vitába szállni vele. Ha elfogy az érv - ami valljuk be elég gyorsan be szokott következni - akkor felteszi szokásos lemezt, hogy miért rossz fával fűteni. Valahol ő is tudja, hogy kisarkított hülyeség amit ír, de magának sem meri bevallani. Inkább próbálja fenntartani magában a hamis tudatot.
Egy biztosítós ismerősöm jut eszembe róla. Megkeresett, hogy az X biztosítótársaságnál dolgozik és nem-e lenne kedvem beszélgetni. Bár nem volt tervben semmilyen pénzügyi termék mégsem zárok ki elvből semmit, így igent mondtam hátha ajánl valami olyasmit ami érdekelhet. Megbántam a nyíltságomat, ugyanis több mint egy órán keresztül arról beszélt, hogy mások szolgáltatásai miért nem jók, mik a hátrányai, de arról egy büdös szót nem szólt, hogy náluk miért lenne érdemes biztosítást kötni.
Jót mosolyogtam a hozzászólásodon :) A tűzifának van egy olyan tulajdonsága, hogy van nedvességtartalma, ami az idővel változik. Nem hinném, hogy van olyan kereskedő, aki légszáraz fát árul, vagyis inkabb mondjuk úgy, hogy én még nem találkoztam vele. Aki fával fűt, szerintem ezen egyáltalan nincs felháborodva. Nem azokat kell példának hozni, aki ősszel vagy még később megveszi a szezonra a fáját és sír, hogy nem tud vele fűteni, mert nem ég. Nem is értem a logikádat, miért kéne törvényben szabályozni. A hentesnél is nyers húst veszek, mégsem vagyok felháborodva, hogy az evésre alkalmatlan.
Szerintem itt rajtad kívül senki nem akar feszegetni semmit, lehalább is én nem. Az enyém tapasztalat, nem más. Volt olyan év, amikor csak brikettel fűtöttem. Kipróbáltam jó pár évvel ezelőtt 4-5 féle brikettet, amiből az egyik vált be a legjobban. Az utóbbi években csak fával fűtok, brikettet csak akkor veszek ha nincs száraz fám. A pénztárcámon igen csak megéreztem a különbséget.
A hulladék nekem itt a mellékterméket jelenti. Akiktől még anno vettem ők mondták, hogy iszonyatosan nehéz már a faiparból megszerezni a maradékot, az erdészetektől a gallyfát mert rengeteget állnak érte sorba. Ezért írtam.
A kérdés inkább az, hogy a fakereskedők meddig adhatnak el vizet literenként 30 Ft-ért. Törvényben kellene szabályozni a kereskedelmi forgalomba kerülő tűzifa nedvességtartalmának felső határát. Lehet, hogy a 65,- Ft/kg brikett-ár már nem elég versenyképes a mai gázárhoz képest, de aki helyiségenként kályhával fűt, annak választania kell. A tűzifával való összehasonlítást most ne feszegessük, ez a számtanpélda a korábbi beszélgetésekben többféle megközelítésben már ki lett elemezve.
Hanem; a zárójelek közé illesztett állításod igencsak megdöbbentett. Honnan az az információ, hogy a brikett hulladékból van?
Kérdés, hogy az az egy darabig meddig fog tartani :) Mert azt a brikettet, amit kb. 5 éve 40.000.- Ft/tonna áron vettem, most már 63.000.- Ft-ért árulták legutóbb. És sajnos én jelét sem látom annak, hogy csökkennének az árak. (Most néztem a neten és már 65.000.- Ft a tonna.)
(Mondjuk azért egy aszalt szilva előállítása igényel pár olyan műveletet és gépet, ami nem kell a gyümölcs leszedéséhez a fáról :) Feltehetően a brikettnél is hasonló a logika, csak ott az alapanyag hulladék, az aszalt szilvánál meg nem.)
Osztom a gondodat, de sajnos ez így lesz még egy darabig. Addig biztosan ameddig a becsomagolt aszalt szilva is drágább mint a frissen szedett a gyümölcsös sarkában.
Ez az ár olcsóbb mint amiért én itt Bp-en venni tudom azt a brikettet ami bevált nekem, de még így is azért jócskán magasabb, mint amiért a fát veszem.
Köszönöm a tartalmas és mindenre kiterjedő válaszodat, jó szándékoddal leköteleztél! Alapvetően nekem nincs gondom a tüzeléssel, de a fenyővel sincs. Kandallóban és kazánban is kizárólag brikettet használok, tudatában annak, hogy van némi fenyő tartalma is. Korom sohasem volt az üvegen, de a kazánomban sem.
Amikor ismerősök érdeklődésére a brikett előnyeiről adok tájékoztatást, akkor jön elő a fenyő problémája. -Ha van benne fenyő, akkor ő már be sem teszi a kályhába. A kérdésre, hogy miért nem? A válasz: -Mert gyantás és kormoz, -mert tönkre teszi a berendezést, meg egyébként is alacsony a fűtőértéke. Megkérdezem, hogy próbálta-e már? -nem, de nem is fogja. -Akkor honnan veszi ezeket az állításokat? -Neki "szakemberek" ezt mondták.
Nézd! Azt biztosan tudod, hogy a kormozódás a tökéletlen égés jele. Az okok megtalálása némi odafigyelést igényel a használó részéről, mert több tényező is okozhatja:
- túl nedves tüzelőanyagg (ez természetesen brikettnél nem jön szóba)
- túl kevés levegő, az oxigénhiány tökéletlen égést eredményez
- túl sok levegő, a feleslegesen sok levegő lehűti az égő anyagot, ami szintén kormolódást eredményezhet
- túl sok tüzelőanyag, brikettnél mindig különösen fontos, hogy mértékletesen adagolják, főleg kandallóban (vas kandallókról beszélek). Kicsi az égéstér, amit a brikett duzzadása is csökkent. Ha nincs elég hely az égéstérben, megintcsak elfogy a levegő és tökéletlenné válik az égés.
A fém kandallók esetében egyébként óhatatlan az üveg kisebb-nagyobb mértékű szennyeződése. Lévén az a leghidegebb felülete az égéstérnek (a többi rész jelemzően sammott borítású), így ott fognak lecsapódni a fagázok és a korom. Optimális adagolás- és beállítás mellett ez nem jelentős mértékű, de szélsőséges esetben akár teljesen átláthatatlanná is válhat a koromtól az üveg. Tisztítani csak hidegen és körültekintően megválasztott szerekkel szabad, mert például a hideg zsíroldó nagyszerűen távolítja el a szennyezést, viszont károsítja a tömítőzsinórokat. Én annak idején a Diavolina termékeit ajánlottam, de biztosan mások is gyártanak megfelelő tisztítószereket. Kis házi praktika: átlagos kormozódást le lehet tisztítani úgy is, hogy a tiszta fahamuba nedves rongyot, szivacsot nyomsz és azzal törlöd le az üveget. Fontos, hogy tiszta hamu legyen és nem szabad súrolni, mert karcolódhat az üveg, ami aztán repedhet is a meleg hatására.
Köszönöm a megnyugtató információkat! Magam részéről nem aggályos a dolog, mert kizárólag brikettel fűtök, mivel, hogy nekem is kézre van. Az alapanyagunk max. 10 %-ban tartalmaz fenyőt, amit nem tudok külön választani. Az érdeklődök kérdésére ezt nem titkolhatom el és - azok közül akik kandallóban vagy cserépkályhákban használnák,- emiatt néhányan mereven elzárkóznak a vásárlástól arra hivatkozva, hogy bekormozza az üveget, vagy tönkremegy a kályhája stb. Ha neki nem jó, akkor nem jó, de lehet-e érvelni ellene?
Tapasztalataim szerint ez így nem helytálló. A fenyő esetében a magasabb gyantatartalom miatti erőteljesebb fagázképződésre tekintettel azonban nagyobb odafigyelés szükséges a tüzelés során. Egyrészt kulcsfontosságú a megfelelő szintre csökkenteni a nedvességtartalmat (mivel brikettet tüzeltem, ez egyértelműen megoldott volt). A másik tényező a kellő mennyiségű égéslevegő biztosítása, mert a több fagáz elégetéséhez értelemszerűen több levegő szükséges, mint a keményfáknál. Kis kísérletezést igényel, de ha tiszta a kéményfüst és néhány nap után nem kezd kátrányozódni a berendezés és a kémény, akkor jól csináltad. Valójában egyszerű dolog és a pufferes rendszereknél szerintem gazdaságosabb is. Lényegesen gyorsabban töltöm fel így a puffert, hiszen magasabb a fűtőértéke és a fenyőbrikett emellett olcsóbb is, mint a keményfák.
Hiányzott ez neked? Most jól megkaptad!!! -Viselheted az ódiumát.
A véleményedre lennék kíváncsi. Ebben a beszélgetésben is elhangzott már és én is találkoztam olyan fűtéstechnológiai ismertető leírással mely szerint a fenyő nem ajánlott tűzifa, mert a gyantából kiszabaduló gőzök, gázok a tüzelő berendezést károsító kémiai reakciókat váltanak ki. Van erre gyakorlati tapasztalat, vagy csupán egy kis tudományos túllihegésről lehet szó?
Eddig csak arról tudtam, hogy nem tudok fűteni, most már rögeszmém is van. Ám legyen, ezzel már nem változtatsz meg semmit. Vergődsz egy picit, majd megnyugszol.
Oké pubi, legyen! Légyszíves emeld ki azt az állítást, amelyik szerinted provokáció! Csak a játék kedvéért, mert Energetikus kolléga teljesen jól jellemzett meglátásom szerint: rögeszméid vannak és nem érveid.
Számunkra az általad leírt következtetések és következmények egyértelműek. Abból az egyszerű alapigazságból kiindulva, hogy a tűz és a víz ellenségek, nem mondható ki, hogy a vizes fa jól ég. A jóembernek rögeszméje van, gondolatmenete nincs.
Aprócska bukta a jóember gondolatmenetében emellett, hogy a jól elégethető nem azt jelenti, hogy csak hamu marad utána, hanem azt, hogy a tüzelőanyagból feltárható hőenergiát a lehető legnagyobb mértékben ki tudod nyerni és hasznosítani tudod. Ez pedig élőnedves akác esetén alig haladja meg a 7MJ/kg-ot, míg a légszáraz akác már 14MJ/kg felett teljesít. Ráadásul messze nem az a legnagyobb fűtőértékű fafaj, mert az keményfák közül a csertölgy cca 16MJ/kg értékkel emlékeim szerint, a fenyő pedig még ezt is jelentősen meghaladja.
Mindenesetre nem nehéz belátni, hogy fele energiamennyiség kétszeres felhasználást eredményez alaphangon. Erre jönnek rá a járulékos veszteségek, mint például amit a rosszul égő fa által okozott szennyezés kelt. Ennek arányai nagyjából úgy jellemezhetőek, hogy 1mm koromréteg a hőfelvevő felületek felé annyiban rontja le a hőleadást, mintha ott nagyjából 5mm acélon kellene keresztüljutnia a hőnek. A vizes fa pedig nem pusztán kormol, hanem akár több centi vastag kátrányréteget "növeszt" a berendezésben. Ami a hőveszteség mellett az anyag oxidációját is hatványozottan növeli, vagyis drasztikusan rövidíti az élettartamát. Mi is a jó ebben?
Ez egy nyilvános fórum, itt bárki közbeszólhat aki regisztrált tag és betartja a szabályokat. Ha ezt szeretnéd megelőzni akkor javaslom az e-mail használatát.
Hiába lovagolsz a szavakon, nem változtatod meg vele a tényeket. Bárhogyan próbálod megmagyarázni, bármilyen irányból támadsz, kötözködsz, szavaimat kiforgatod akkor sem csökken le az egy erdei köbméter akác 364 kilóra. Hülyeséget írtál, kár ezt ragozni.
Egyem a szívedet! Végre érzékelem, hogy van benned hajlandóság a racionális gondolkodás szintjére leereszkedni. Te azt mondod, hogy jól, én azt, hogy könnyebben. A látszólagos különbség már a filozófia tárgykörébe tartozik, én is azt gondolom, hogy ebbe már ne menjünk bele. A legjobb tudomásom szerint az akácfa könnyebb égethetősége nem a víztartalmával hanem a rostszerkezetével hozható összefüggésbe.
Kérdés, hogy mit értünk "jól" alatt. Mert az igaz, hogy az akác az a fa fajta, ami friss vágásúként is elégethető. Más fával ezt lényegében lehetetlen megoldani, mert csak füstölögne. Van pár olyan ismerősöm, aki még tanácsolta nekem, hogy minek előre fát venni és kiszárítani? Vegyek akácot a szezon elején, közben, mert azt rögtön rá lehet dobni a kazánra. Aztán amikor kérdezed tőlük, hogy miért jó vizes fával tüzelni, hogy a fa fűtőértékének jelentős résza a fában lévő víz elpárologtatására fordítódik és nem a kazánvíz felmelegítésére, mer miért jó kátrányt gyártani, akkor csak néznek mint a moziban.
Szóval a többi fához képest az akáccal jól lehet vizesen is fűteni, de csinálja ezt az akinek hat anyja van :)
Persze, ez értelemszerű. Itt arról van szó, hogy belinkeltem egy jellemzést az akácról, hogy hivatkozással is alátámasszam az állításom. Ezt valahol ki kellett kezdenie jó politikus módjára. Ez a cirkusz már nem a topik témája, teljesen másról szól.
