A bővítés nem hiszem, hogy jó ötlet, de majd a gerendások megválaszolják, hátha van rá valami korrekt megoldás.
Az utólagos, plusz válaszfal szerintem nem nagy falat, de gerendánál nem tudom pontosan hogy kell bekötni a meglévőbe.
A külső kezelés a továbbiakban attól függ hogy mivel volt eredetileg kezelve. Ezt meg kéne tudni. De a 3 réteg felújításnak szerintem mindenképpen marhaság, hacsak nincs annyira tönkremenve. (ha meg igen, akkor nem venném meg)
A szekrényt nem a lambériához kell rögzíteni. Ismerni kéne a szerkezetet, de ha vannak benne függőleges elemek (ha belül lambéria van, akkor szerintem van ilyen) akkor azokra lehet pl. tenni vízszintesen egy tartót és ehhez a tartóhoz lehet rögzíteni majd a felső szekrényeket. De biztos van erre más ötlet, megoldás is, nekem hirtelen ez jutott eszembe.
Még egy kérdés. A falra szekrények felszerelése (konyhai felső szekrények vagy könyvespolcok) hogyan megoldhatóak egy ilyen típusú háznál? Elbírja tartósan deformáció nélkül ez a belső lambéria a szerkény súlyát?
Sziasztok. Kacérkodom egy gerendaház megvásárlásával. Az a kérdésem, hogy az ilyen technológiával épített ház milyen könnyen bővíthető, ha a már készen van a ház? (Sajnos nekem kicsi, ráadásul kellene belső válaszfalakat is utólag felhúzni, valamint egy falat üvegtéglára cserélni.) Probléma még, hogy a külső kezelést a tulajdonos nem végezte el az elmúlt 10 évben. Milyen négyzetméter ár munkadíjjal lehet számolni a külső kezelésnél? (Azt mondták, 3x kell átmenni rajta lazúrral a gombaölő réteg és a csiszolás után.) Valamint milyen lazúrt és gombaölőt javasoltok erre?
Nekem is Attack van, csak DPX35P van 1500-as pufival (jövőre még egy megy mellé) és egy 200-as drazsice hmv is erről megy. Én szálköbölve veszem a fát (ami sztem a legkorrektebb elszámolás). Lemérik előttem a fa átmérő plusz hosszt és erdészeti táblázatból meg is van mennyi. Régen vettem tölgyet, de már csak bükköt mert szinte nulla a kéreg rajta. Nekem szilikát ház van falon 10cm dryvit, betonfödém jövőre szigetelve, és 10-12m3 szokott elmenni egy évben. Kb 560lm3 amit fűtök 220m2...
18500-ért veszem így szálköbölve a bükköt ami sztem jó ár. A 12 erdei hasogatva és berakva kb 19 üzemi szokott lenni. Fedett tárolóm van, nyomon tudom követni. Fuvar plusz fűrészelés összesen ez 250e nálam. Sosem lesz korrekt elszámolás q alapján. Max akkor lenne ha lábonszáradt fa.
Nos, én a Viadrus U22D5 vegyest cseréltem Attack DPX25 profi-ra. mindkettő 25kW fával, 1000 literes puffer.
140nm-ből ~130nm padlófűtés.
A két kazán között számomra annyi a különbség, hogy a vegyeskazánt az első adag leégése után kb 30-50 percenként kellett eteni pár fadarabbal (~5kg/rárakás), hogy takarékos legyen - ennyi elég volt, hogy a 70-80C előremenőt adja.
A faelgázosítónál elég egy felfűtés alkalmával összesen kétszer megrakni. Egyszer a begyújtásnál, egyszer később.
Ha van napsütés is, és 0 fokos átlaghőmérséklet, elég 3naponta begyújtani, november eleje és feb vége/március eleje között.
Ezzel folyamatosan ~20 fok van a házban, ill. a nappaliban van egy cserépkályha is, ide napi szinten gyújtunk be.
A kályha az adott légteret (kb 180 légköbméter) 22-23 fokosra fűti.
A ház hőmérséklete így folyamatosan komfortos - a hőérzet jobb benne, mint egy téglaházban 24 fokos szobában!
Szóval a vegyes és faelgáz hőleadás szempontjából tud azonos lennie, csak utóbbi komfortos (kevesebb interakciót igényel) és takarékosabb is.
Ez így van. Én a feleségemmel simán bekopogtunk egy gerendaházba, és a tulaj nagyon kedves volt. Körbe vezettek minket, látták hogy azért értünk hozzá és elmondtak mindent a tapasztalatikról.
Ez azért relatív. A mázsára vett fa mindig a nagy lehúzás. Nálam a 12m3 szálköbölt fa (helyszínen előttem átmérő/hossz majd erdészeti táblázat) bükk esetén úgy szokott kinézni évek óta, hogy a 12m2 az 15tonna! Szóval a mázsára adott fa az sosem lesz korrekt elszamoslás.
A puffer Lényege nálam, hogy napi 1x begyújtok és max 1x teszek rá... Sima vegyesnél ezt nem tudod megcsinalni. Tudom, mert resómnál egy 5tagos viadrus van 1000-es pufin. Minden része mint a faelgáznál...
Puffer+padlófűtés+faelgázosító a legjobb kombó. Ez már rengeteg embernél bizonyított. A radiátoros nem lesz olyan komfortos mint a padló ami maga is plussz puffer. Egy kollégám sportót űz abból, hányszor gyújt be egy évben. Ez Álltalában 27-30 egy szezonban!!!!! Padlófűtés, 30-as atmost, 2000-es puffer, padlófűtés mindenhol, es 10cm kőzetgyapot szigetelés a házon. Nem fáznak, felfűtés napján 25-26°, másnap, 24-25°, harmadnap 23° körül, negyedik nagy gyújt be megint. Itt lakik mellettem, tudom hogy nem kacsa...
1500-as pufferem van. Még vezérelt árammal sem lenne annyira kedvező, mint puffer nélkul egy ionkazán és napelem... Számolj csak utanna. Főleg ha padlófűtésről beszélünk. Annál jobb puffer nem kell....
Én nem tudom, más hogy van vele, de szerintem jórészt nem zárkóznak el, ha meg szeretnéd nézni a házat... Sőt, én ha az utcán látnék egy ilyen házat simán bekopognék megkérdezni a tapasztalatokat.
Mi is kb annyit fűtűnk el, 140nm hasznos alapterülettel. (és itt nem a tavalyi, tavalyelőtti telet mondom)
Nálunk is padlófűtés és parketta van.A puffernek az is előnye, h bármilyen hőfokot ki tudsz keverni belőle padló előremenőnek. Szóval nem kizáró ok, sőt!
Ha azt veszem alapul, hogy a szomszéd egy 100 nm-es házat (tégla ház dreyvitezve) sima vegyes tüzelésű kazánnal és gravitációs csőrendszerrel, radiátorokkal 23 fokosra tudja fűteni, akkor ezek a rendszerek elég bonyolultak és drágák is, mielőtt bárki elkezdené kritizálni, a saját szememmel láttam, hogy olyan a fűtésrendszere és évi 100 ezer forint az 5 erdei m3 fa amit eltüzel benne. De nekem tetszik ez a puffertárolós-faelgázosítós rendszer, mindenki dicséri, viszont én padlófűtés párti vagyok.
A hőszivattyú COP értéke különböző hőfokokra van megadva. Van levegős, vizes, talaj hőszivattyú, más más értékekkel és beruházás feltételekkel.
Pl egy talajszondás hőszivattyúhoz kell több darab 100m (v mélyebb) szonda, amihez bányászati engedély kell pl. és az esetleges meghibásodás utáni javítása sem triviális 100m mélyen...
A hőszivattyúk 0-5 fok felett akár 3-4 COP (jóságfok) értékkel bírnak, azaz 1kWh befektett elektromos teljesítményből 3-4kWh hőteljesítményt adnak. Minél alacsonyabb a hőfok, annál inkább romlik, talán -10C hőfok alatt már COP<=1 azaz azonos v kevesebb hőteljesítményt ad mint a befektett energia.
Nálunk faelgázosító van, padlófűtéssel, és van egy cserépkályha is.
Az éves fűtési ktg nagyjából 100-120e (a jelenlegi fa árak mellett).
Utólag belegondolva - ha előre meg tudod finanszírozni - értelmes alternatíva lehet a jófajta elektromos radiátor (pl Nobo / Adax) vagy hőszivattyú is - ezek kiegészítve napelemmel. Ha jól tippelek, egy ilyen módon kiépített fűtésrendszer ára ~4-6millió HUF.
Egy faelgázosító+pufferes fűtés rendszer ára emlékeim szerint durván 2-3 millió.
A különbség az 20-30 évnyi faanyag ára - és a vele való munka megtakarítása.
Úgy gondoltam én is ahogy te írtad, de azért köszi, h szóltál :) amúgy a telek már meg van és a közmű is rajta van, kivéve a gázt, de nem is nagyon hajlok rá, hogy bevezettessem, az önkormányzatnál megérdeklődtem az építéssel kapcsolatos infókat, annyi a lényege, hogy elektronikus úton kell beküldenem az építeni kívánt ház hivatalosan megtervezett rajzait, majd vissza jeleznek, hogy van-e benne szerintük hiba vagy nincs, de műszaki felelős stb. ugyan úgy kell, és bármikor kijöhetnek ellenőrizni, hogy valóban az a munka folyik ami a rajzokon látható és az építési napló is vezetve van-e.
Ne kerülje el a figyelmedet wpeople hozzászólásában az "alap nélkül" megjegyzés! Tehát veszel telket, terveztetsz, engedélyeztetsz, elkészíted a beton alapot közmű bekötésekkel, és onnan kb 200/m2 szerkezetkészen.
Szóval olyan 20 milla körül számoljak a szerkezetkész házra értem, és fűtésből milyen rendszert használtok? A faelgázosító kazánról és a puffer tartályról elég sok jót hallottam, valamint padlófűtés vagy radiátor, esetleg mind2? És még valami, leírnád neked ki volt a kiviteleződ? Ha ide nem szeretnéd akkor jöhet az e-mail címemre is, köszi.
Két teljesen ellenkező építési móddal. Beregszásziék (tudtommal) favázas házat építenek, külső gerenda burkolással, Ubrankovicsék pedig gerendafalas házat, belső szigeteléssel. Utóbbinak biztosan van többfajta struktúrája az előbb említetten kívűl (dupla boronafalas ill. Boróka készpaneles szerkezet).
A teljesség igénye nélkül van még a NémetFa (Lenti), (Euro)Honka Budapest, Kecskeméten a Kárpát Unió (v éppen milyen néven futnak).
Nos a kérdéses újságban láttam olyan cégtől hírdetést, aki a szomszéd faluban épített környezettudatos orvos házaspárnak gerendaházat, amiről utólag kiderült, hogy a használt erdélyi anyag bizonyítottan rákkeltő anyaggal (gombaölő?) volt kezelve. Ezt talán a műszaki ellenőr találta meg, amikor átnézett mindent.
Én azt láttam, hogy a "szaki" 10kg-s kalapáccsal próbálta helyére "illeszteni" az egyik gerendát. No, nálunk ilyen nem volt, a kivitelezőnk svájci esztergája
érdekes módon nem tud hibázni :-)
Nyilván a fent említett anyag "némileg" olcsóbb, mint a minálunk használt osztrák származású hossztoldott, rétegragasztott gerenda...
Nos, ha jól számolom, nálunk ~200e-re jött ki (hasznos) négyzetmétere, szerkezetkészen, alap nélkül. Osztrák boroviból,szigetelve 5éve.
Amikor a kivitelezőt kerestük, ez nem a legdrágább volt, elfogadható feltételekkel sikerült megállapodni. Azóta ugye olcsóbb lett az áfa, viszont kb uannyival drágább az EUR is.
Mondjuk szemben az egyik finnfaház kivitelezőjével: a szerkezetkész árnak a felét előre, hogy nekifogjanak a finn gyárban a gyártásnak, a másik felét
mielőtt kigurul a gyárból a kamion...
A fentiek fényében azonos minőséget _talán_ kaphatsz 10-15%-al olcsóbban, ami ennél olcsóbb, az már erősen a minőség rovására megy. Nyakamat rá, hogy Te nem fogod tudni eldönteni a gerendáról, hogy honnan származik, milyen minőség, és milyen ragasztással/toldással van.
Itt viszont lehet akár 50% különbség is!
A legjobban szerintem akkor jársz, ha 1) keresel egy tervezőt, vagy skicceled a megálmodott házat. 2) az ÉMI v EOTA oldalára felmész, és kikeresed kik rendelkeznek megfelelő engedélyekkel,
3) elküldöd neki a tervedet/skiccedet és megvárod a kalkulációt (ami pár hét)
mi kb 1 évig terveztük a házat, és ezen idő alatt körbejártuk az országot az esélyes kivitelezők házait megtekinteni...
Egyáltalán nem haragszom, pont ezért írtam ide, hogy tisztában legyek ezekkel a dolgokkal, de akkor írjátok meg milyen nm árakkal lehet számolni, meg pár kivitelező cég nevét is megadhatnátok.
...azért ne ejtsük el fel, hogy Richárd esetleg beleolvasott néhány "Gerendaházak, rönkházak" magazinba, amelyekben még nem is túl régen szép számmal voltak hirdetések 100 ezer forintos négyzetméterárakkal, és ha a becenéchezben szereplő szám a születési év, akkor az is érthető, ha Richárd ezeket elhitte.
