Ha 1941 tavaszan ujratamadnak azzal hogy most mar partraszallnak akkor a RAF ismet nagy hatranyban lett volna. Akkor is ha a 466 gepet kiegyeszitik azokkal amiket novemberetol gyartottak. Es akkor teljes a legifoleny, mehet a partraszallas, ami igy nagy esellyel sikerrel vegzodott volna.
Rosszul nézed a számokat. Amit írsz 466 gép az a vesztesgég! A legkevesebb vadászgép!! mennyiség szeptemberben 700-hoz volt közel . + A bombázó és Parti parancsnokságok gépállománya. A német gép számok amit említesz az a teljes légierő.
"Göring utasítására a támadások súlypontját áthelyezték az angol nagyvárosok - elsősorban London - elleni támadásokra, lemondva ezzel a RAF megsemmisítéséről, és a lakosság ellenállóerejének megtörésétől várva a győzelmet."
Hanyszor irjam le hogy az angoloknak 466 repcsi maradt, a nemeteknek tobb mint 4000 akkor ki is veszitett. Az angolokra szoktak mondani hogy gyoztek, mivel a nemetek nem szalltak partra. Ez 8,5X legifoleny. Az angol legiero azert maradt meg mivel a nemetek leallitottak a tamadasokat. Ami a flottat illeti: ha megjelenik a 2 hordozo, a tizenegynehany csatahajo es a tobbi hajo 4000 repulo + a nemet flotta (tengeralattjarokkal egyutt) szerintem igen igen elsulyeszti akar egy nap alatt is.
"466 gep maradt a nemeteknek nem hiszem hogy ne maradt volna 4000 hol nincs itt legifoleny?"
A szept 7-i váltás is azt mutatja, hogy nem volt légifölény. HA nem érezték volna reménytelennek a repterek és a RAF elleni harcot (és ha a hírszerzés tudta volna, hogy karnyújtásnyira vannak a győzelemtől) akkor nem tértek volna át a polgári célpontok bombázására. Egy légierőt uis nem a városok elleni bombázással lehet felőrölni. Itt nemcsak a gépek számából kell kiindulni sztem.
"Azt hitte hogy kibekulhet angliaval, ezert megtamadta a SZU-t."
Hát, az angolok elég világosan tudtára adták, hogy nincs egyezkedés.
És mivel látta, hogy nem tudja legyőzni Angliát, a SZU ellen fordult, hogy azt gyorsan elintézve teljes erejével Anglia ellen fordulhasson. Tkp csak az időrendet cserélte fel. Hitler forgatókönyvében Anglia legyőzése után szerepelt a SZU elleni háború, de mivel Anglia szívósan ellenállt, fordított a sorrenden. Úgy gondolta, hogy a SZU gyors leverése után fordul majd újra Anglia ellen. Nem jött be.
Nem hiszem, hogy a németek egy nappal az invázió előtt akarták volna felmorzsolni a brit hazai flottát. Sztem ez hetekig elhúzódó harc lett volna, és csak utána indult volna meg az inváziós flotta.
Persze, ez mind igaz amit írsz, csak ott van a vita kettőnk között, hogy máshogy látjuk az ok-okozat összefőüggéseket. Szerinted a seelowe lefujása után állították le a légicsatát, mert az értelmét vesztette (ha jól értelek). Sztem meg fordítva volt, azért állították le a seelowet, mert nem tudták megnyerni a légi csatát, és enélkül az invázió szóba sem jöhetett.
Oszinten mert ne lett volna legifoleny. Hitler elszarta. Azt hitte hogy kibekulhet angliaval, ezert megtamadta a SZU-t. Az utanpotlast megoldjak a hajokkal (amiket epitettek 1941-ig) es repulokkel.
Ebbol is latszik, hogy szeptember 7-en belattak a nemetek, hogy nincs eselyuk a legifoleny megszerzesere es a partraszallasra. folyami vontaik ugyanis szeptember vege utan alkalmatlanok voltak a csatornan valo atkelesre.
az meg eleg csunya, hogy kinn van a parton a 10 hadosztaly utanpotlas nelkul. bar az angolok nyilvan szivesen etettek volna oket - a hadifogoly taborokban...
csak az a baj, hogy a HOME FLEET nem tette volna meg azt a szivesseget a Luftwaffenek, hogy megjelenik a csatornaban az invazio elso ejszakaja elott...
Az első nagyobb támadás az angliai repülőterek ellen augusztus 8-án történt, ekkor a Luftwaffe 2669 gépet vetett be. A csata első szakaszában a németek elsősorban a repülőtereket, radarállomásokat, légiirányítási pontokat támadták. A történészek többsége egyetért abban, hogy az elszenvedett súlyos veszteségek ellenére közel jutottak ahhoz, hogy fölmorzsolják a Királyi Légierőt és átvegyék a légiuralmat Dél-Anglia fölött. Csak augusztus 24. és szeptember 6. között a RAF 233 pilótát és 466 gépet veszített el, miközben a teljes vadászlégierő ebben az időszakban alig haladta meg az 1000 gépet. Szeptember 7-én azonban Göring utasítására a támadások súlypontját áthelyezték az angol nagyvárosok - elsősorban London - elleni támadásokra, lemondva ezzel a RAF megsemmisítéséről, és a lakosság ellenállóerejének megtörésétől várva a győzelmet. Londont november 3-áig gyakorlatilag minden éjszaka bombázták, ezt követően pedig súlyos támadás érte Manchestert, Liverpoolt, Birminghamot, Bristolt stb. is. Coventry középkori városközpontját teljesen elpusztították, ezzel a város neve az értelmetlen terrorbombázás egyik jelképévé vált. A támadások intenzitása csak november végétől csökkent fokozatosan, miután Hitler már október 12-én bejelentette vezérkarának a Seelöwe hadművelet elhalasztását.
Viszont ha megvan a német légifölény a csatorna felett, akkor tkp felesleges kitenni kockázatnak az egyetlen hordozót.
"Nem azert, de ha a Home Fleet megjelenik, hogy megallitsak a partraszallast, legifoleny eseten szetszedhetik a flottat."
Persze, pont ez volt a légi csata célja, hogy a RAF kiiktatásával a LUFTWAFFE megszerezze a Csatorna és Dél-Anglia feletti légi uralmat, hogy így a flottával közösen ki tudják iktatni a HOME FLEET-et, és akkor utána kezdődhet z invázió.
En is foseregrol beszertem. De napoleon idejeben meg mindig messze nem erte akkora vesztesseg mint hitler idejeben. Amugy abban az idoben meg elment az ilyen zsakmanyolos dolog (pl a torokok is csinaltak ilyesmit), lehet hogy vittek valamennyi utanpotlast is, de ha elegendot visznek es nem kell zsakmanyolni, akkor az oroszok miert egetnek fel mindent?
Ráadásul Napoleon gyorsabban kapcsolt, mint Hitler, ugyanis a szmolenszki csata után ( mint a kettő megnyerte a magáét) Napoleon már hajlandó lett volna békét kötni, de I. Sándor válaszra sem méltatta... érdekes, Sztálin sem alkudozott érdemben, még a legnehezebb időkben sem ( Svédországban voltak puhatolózó tárgyalások).
Szóval van még mit olvasni Napoleon orosz hadjáratáról.
Borogyinot elég élethű csatának nevezném - s kisebb ütközetek is voltak, csak a fősereg nem bocsátkozott addig harcba. Tehát nem puskalövés nélkül vonultak végig fél Oroszországon. A Berezinát meg azt hiszem kihagyta volna Napoleon (valójában ki is hagyta, mert szépen elszánkózott a gárdisták kíséretében, hogy nem mészárolták le az egész sereget az utóvéd hadtestnek köszönhette, s mágikus vezérének).
Napoleon teljes serege, az oldalvédekkel, hátország biztosítókkal együtt olyan 600 ezer ember volt, nem gondolod, hogy zsákmányolásból tartották el magukat? Bizony nagyon komoly logisztika állt a hadjárat mögött.
Napoleon ellen két országban bontakozott ki népi ellenállás, ez Spanyolország volt és Oroszország, máshol mindenütt lenyelték a békát. Elég megnézni a seregének az összetételét, nem csak franciából és lengyelből állt, hanem mint említettem pl. osztrák hadtest, s a vazallus német csapatok...
Az meg mindig nem olyan szeles front, az oroszok lenyegeben semmit sem veszi tettek az 1812-es haboru soran (eloemberre ertem). Napoleont epp az zavarta, hogy az orosz foero nem allt meg csatazni, hanem vonult vissza. Az utanpotlasos dolog pedig igaz. Napoleonnak epp az volt a taktikaja, hogy nem lassitotta le a sereget mindenfele szekereket hurcolva maga utan. Lehet hogy vitt magaval valamennyi ellatmanyt, de mint lattuk nem eleget. A 2-es dolog pedig minden nemzetre ervenyes. Meg nem hallottam olyan neprol aki szivesen odaadta volna a hazajat masnak. (gondolj rank mennyit harcoltunk a megszallokkal).
Egy erdekesseg: olvastam hogy tobb tortenesz azt alllitja hogy a franciakkal a tetvek altal terjesztett betegsegek vegeztek. Mivel nagyon hideg volt, a katonak nem mosakodtak es tele lettek bolhakkal, amik sok betegseget terjesztettek. Nem tudom mennyire igaz, csupan erdekessegkent irtam le.
Nem ismered eléggé az 1812-es háborút. 1, Nem csak Moszkva ellen indult Napoleon, egy hadtestet indított Szentpétervár ellen, de sosem ért oda, mert megverték, a Grand Armee-tól délre, belorusz-ukrán területen is tevékenykedett egy hadtest, pont az osztrák (benne sok magyar bakával, huszárral), akik sokkal sikeresebben vonultak vissza, mint a nagy Napoleon.
2, vittek utánpótlást - egyébként sosem jutottak volna el Moszkvába, mivel az oroszok a felégetéses taktikát alkalmazták. Sőt bizonyos távolságonként depókat is létesített - ezért indult vissza ugyanazon az útvonalon nyugatra, csak az orosz partizánok, portyázó kozákok a legtöbb depó őrségét lerohanták, a készleteket elvitték, vagy felgyyújtották
csak a történelmi korrektség kedvéért, meg, hogy Napoleont se nézze senki teljesen baleknak - 2 dologgal nem volt tisztában: 1, Oroszország földrajzi méretei 2, az orosz emberek hazaszeretetével - ugyanezeneket a hibákat elkövette Hitler is, sőt még többet is.
Nem azt mondom hogy a nyilt tengeren tamadott volna hanem csak a csatorna kornyeken segitette volna a partraszallast, ahol a szarazfoldrol indulo repulok fedeztek volna. Ha megvan a legifoleny, akkor nem kell tartani attol hogy elsulyesztik. Nem azert, de ha a Home Fleet megjelenik, hogy megallitsak a partraszallast, legifoleny eseten szetszedhetik a flottat.
Ja ha az oroszokra egy varos elvesztese sem volt hatassal, akkor siman visszavonulhattak volna az Ural moge es ott alakitsanak ki egy vedelmi vonalat. A nemeteknek ugy sokkal nehezebb lett volna tamadni olyan messze az anyaorszagtol. Vagyis nem mindegy hogy elfoglaljak-e a nemetek Moszkvat stb. :)))
