...tegnap láttam az embered a busojáráson! (Pestieknek: hosszú o-val.)
Szépen ki van tockosodva és mintha kicsit meg is valagasodott volna:)! Néhány pillanatig tűnődtem, hogy honnan is olyan ismerős, de az egérszürkére szinterezett lóbaszó telék miatt (lásd még: 6892 hsz.) csak ráismertem!
Biztos most akarja majd űberelni az utsó NatGeo-ban megjelent hóttszar és semmitmondó busós képeket:)!
Az igazság kiderítésében segített - Csalások a tudomány berkeiben Hamisítástörténeti jégmadár a szegedi múzeumban
A szegedi múzeum állattárába látogatók időről időre felfigyelnek egy kitömött jégmadárra. Testtartása tökéletesen azonos a National Geographic magyar kiadásának egyik, korábbi számának címlapján megjelent jégmadáréval. Hazai és külföldi szakértők sokasága mondta róla annak idején és mondja azóta is: hamisítvány - tehát a fotó nem bravúros pillanatfelvétel, hanem preparált madár és döglött rovarok fölhasználásával készült.
Különleges, mintegy tudománytörténeti jelentőségűnek is mondható, kitömött jégmadár látható a szegedi Móra Ferenc Múzeum állattárában. A szemlélőnek rögtön feltűnik: a madár testtartása azonos National Geographic című magazin magyarországi kiadásának egyik, három évvel ezelőtti címlapfotóján szereplő jégmadáréval. A kép azt a pillanatot láttatja, mikor a jégmadár tiszavirágzáskor éppen elkapni készül egy, a folyóból épp kiemelkedő tiszavirágot, azaz kérészt. Madarász és rovarokkal foglalkozó, neves szakembereknek a lap megjelenése után azonnal kétségeik támadtak a kép valódiságáról. A Magyar Természetfotósok Szövetségének szegedi tagja - akkoriban alelnöke, későbbi elnöke -, Kármán Balázs kezdeményezésére fölhívták a nemzetközi figyelmet a hamisításgyanúra. A szegedi múzeum jégmadár-preparátumát is ennek az ügynek a kapcsán készítette Barkóczi Csaba, a Magyar Madártani Egyesület (MME) tagja, preparátor. A preparátum az igazság kiderítésében segített volna. A National Geographic washingtoni központja azonban végül - neves magyar és külföldi szakértők véleménye ellenére - hitelesnek fogadta el az inkriminált felvételt. A magyar és nemzetközi természetfotós szakma nagy részének azóta is változatlanul meggyőződése: hamisítás történt. Nemcsak a madár preparált, hanem a fotón látható kérészek is döglöttek, Gaskó Béla, a szegedi múzeum igazgatója - entomológus - véleménye szerint is. - A hamisítás a természettudományok környékén időnként előfordul, anyagi haszonszerzés vagy hírnévszerzési okokból - mondja Kármán Balázs. Egy ritkaságszámba menő élőlényt, helyzetet "élőben" megörökítő fotó összehasonlíthatatlanul nagyobb értéket képvisel, mint egy beállított, manipulált kép. Ismertet egy esetet: a National Geographicban megjelent egy fotó kelet-afrikai bennszülöttek egy hatalmas elefántagyarat cipelnek - mintha épp most térnének haza vadászatról. Csakhogy az agyaron a figyelmes szemlélő észreveszi a leltári számot... A tudomány területei egyébként nem ismeretlen a hamisítás, a Természet Világa című folyóirat egyik cikke egész csokornyit ismertet. A közelmúlt szenzációja - írja Főzy István - egy kínai ősmadárlelet volt, melyről csak utólag derült ki: két különböző maradványból állították össze. A nem létező új fajról épp a National Geographic Társaság lapjában adtak hírt, az eset meglehetősen kínosan érintette a társaságot. Ez egyébként csak a jéghegy csúcsa: számos alkalommal előfordult, hogy mesterségesen állítottak elő ősmaradványokat megtalálók vagy a kereskedők. Jó példa erre egy olyan, kínai "tollas dinoszaurusz" - Magyarországon is szerepelt egy kiállításon - melynek farka tollbokrétában végződött. A valódi dinoszaruszfarokra kerülő tollbokrétát kődarabhoz erősítették, a kődarab és a csontok összeillesztését a hamisítók nagy gonddal végezték el. A "tollas dinoszaurusz" azért lett volna kimagaslóan érdekes, mert jól szemléltette volna a hüllők és a madarak közötti átmenetet. Másik minősített esete a tudományos csalásnak a "piltdowni majomember" koponyája. A leletről - melyet a majom és az ember közötti, hiányzó láncszemnek tekintettek - csak negyven év múlva derült ki: egy majom állkapcsából és egy ember koponyacsontjából barkácsolták össze. A hamisítást egy tudományos babérokra vágyó ember követte el. Marokkó némely falvaiban ma is tömegével készülnek "megélhetési hamisítványok": formába öntött háromkaréjú ősrák-maradványok, melyeket aztán turistáknak adnak el borsos áron - közelben talált, eredeti ősmaradványként. F. Cs.
Lehet bizony védeni. A '90-es évek elején, amikor még a VESA sem volt szabvány és annyi grafikus driver volt ahány kártya, írtam egy általános képmegjelenító modult, amit a cégem a rendszereiben felhasznált. Akkor derült ki, hogy bizony vannak védett formátumok. Ilyen volt pl a GIF, amit a Compuserve védett le és ha GIF megjelenítőt írtál, akkor royaltyt kellett érte fizetni. Ha jól emléxem...
Node mi itten a RAW konverzióval nem kereskedni szeretnénk, hanem csalni.... :-)))
Amennyiben a file-formátum valamilyen algoritmus eredményeként jön létre, akkor természetesen lehet szabadalma, van is. Pl. a JPG tulajdonosa óriási cirkuszt csinált 2 éve, mert szinte senki nem fizetett neki. Megnyerte a pert, azóta minden gyártó fizet liszenszet / kamera. (pontosabban te fizeted meg)
Korábban olvastam valahol, hogy nem akárkik készíthetnek RAW konvertert, mert a fg-gyártók nem adják ki a szükséges leírásokat. Azt nem tudom, hogy ez szabadalmi, vagy csak technikai probléma-e. De azt sem, hogy egyáltalán le lehet-e védetni fájlformátumot (jobban belegondolva, valószínűleg nem).
