Az azért nem gyenge, hogy a város hivatalos web oldala http://www.tekirdag.gov.tr/ mind az angol, mind a török változatában egy Mikes Kelemen idézet van az introban rögtön elsőként.
Magyarul: Rodosto. 23 may 1720. "...és azokban a sok gyümölcs fák. ugy tettzenek mint ha mind kertek volnának..."
Ezen oldal szerint "Tekirdag first appeared on the stage of history as “Rhaedestus” in the 4th century".
A http://www.encyclopedia.com/html/T/Tekirdag.asp szerint "It was known in ancient times as Bisanthe and as Rhaedestus and later as Rodosto. Founded by Greek colonists from Sámos, it later became an important city of the Thracian kingdom. It was conquered by the Ottoman Turks c.1360. The name was officially changed to Tekirdağ in 1923."
Kolozsvár: Első ilyen említése: 1257-72/1331: Kulusuar. Korábban 1177 k.: Clusiensis, 1213/1550: de caʃtro Clus. Hasonló típusú névnek tűnik, mint ami a vármegyék névadó székhelyei esetén tipikus. Ez pedig valószínűsíti azt, hogy a Kolozs előtag megegyezik a Kolos személynevünkkel, amely több más helynevet is adott (pl. Apátkolos, Kolozs). E név a német Klaus (< Nikolaus 'Miklós') névről veszi az eredetét. Mindemellett nem zárható ki a szláv kluž 'hegyszoros, sziklahasadék; duzzasztógát', ill. ennek középfelnémet előzménye a klús 'ua.', annak pedig a latin clusa 'útzáró'. A német Klausenburg, sőt a szláv (szlovák) Kluž párhuzamos névadás eredménye (akár a személynévi eredetet, akár a köznévi eredetet is vesszük). A román Cluj a szlávból jő. A középkori lat. Claudiopolis a n. Klaus ~ m. Kolos neveknek a lat. Claudius szn.-nek való mesterséges megfeleltetése nyomán, tudatos fordításként keletkezett.
A Napoca az ugyanitt elhelyezkedett római település neve volt. E név -- mint sok más római név -- meglehet egy dák nemeztségre-törzsre utalt. (Ennek ellenére a forrásom a dák törzsnév esetén a görög lejegyzésű szkíta[!] Napai törzsnevet említi.)
A Cluj-Napoca, Drobeta-Turnu Severin nevek, amelyben megjelenik az azon a helyen lévő római település neve, fiatal, tudatos névadások.
Fogaras: Valóban a m. fogor 'fogoly' madárnévvel kapcsolják össze, amely székely családnevet is adott. Első adata -- 1291: Fogros -- még rendesen "mozgó" o-t mutat, vö. fogoly > foglyok ~ fogolyok
> vajos Rab sziget neve származhata magyar rab főnévből?
Rab olasz neve Arbe. Ha ehhez hozzátesszük azt hogy az ősszláv korszak végén minden szláv szótag nyílttá lett, többek közt VrC > rVC, VlC > lVC hangzócserével, akkor a kettő közül az olasz név struktúrája tűnik ősibbnek, tehát Arbe > Rab(e), mint pl. Elba > cs. Labe.
Az Arbe névhez eddig nem találtam etimológiát. Több dolog felvethető:
- A m. Árva víznévvel való analógia. Ez utóbbit nem a megfelelő magyar árva 'szülő nélküli' köznévből magyarázzák, hanem az ieu. *er ~ *or 'megmozdul, megindul' származékaként
- A m. árva 'szülő nélküli' finnugor szónak indoeurópai párhuzamai vannak (ez az fgr.-ieu. egyezések egyike). Idejő a lat. orbus 'árva, gyermektelen, özvegy' (ill. görög orfanosz stb.), amely szintén lehet a név alapja.
- Esetleg az ősszláv arbъ tő áll mögötte, melynek mai folytatói pl. a szláv rob ~ rab 'szolga, munkás' szavak, ill. a robit' 'dolgozik, csinál' ige, valamint a robot is. Sőt, innen jó a magyar rab is. (Így közvetve lehet összefüggés.) Meglehet ez nem a szlávból való, hanem más nyelvből, mert e tő a germán nyelvekben is fennmaradt, vö. n. Arbeit. (Ez a tő szegről-végről ugyanaz, mint a latin orbus 'árva', csak az egyes ieu. nyelvekben eltérő jelentés rögzült; az árva > dolgozni kénytelen > munkás jelentésváltozáshoz vö. Móricz Árvácskája.)
De más megoldás is elképzelhető.
> Nyilván a térség földrajzilag, és történelmileg szoros kapcsolatban voltak, illetve földrajzila mindig is szorosan kapcsolódik.
Utána néztem közben Ragusának. Illír eredetűnek vélik, a kikövetkeztehető *ragus alapszó folytatójának tartják a rrush 'szőlő' szót. nyilván illír telepesek kerültek Szicíliára is, ahol szintúgy a szőlőről nevezték el a településüket, vö. a sok magyar Szöllős helyenevet.
> Horvátországhoz kapcsolodó kérdésem még a Rijeka illetve egykori Fiume elnevezés. Jól érzem a Fiume az eléggé "olaszos" csengésű?
Jól érzed, sőt ugyanúgy közszói eredetű név, mint a Rijeka: mindkettő egyszerűen 'folyó' jelentésű párhuzamos névadás. A név a város (és az oszágok :)) határában folyó ol. Eneo (másképpen Fiumara) ~ hv. Riječina ~ szb. Rečina folyóra utal. A városnév eredetileg a folyó neve volt, később a folyó neve továbbképződött, hogy (ismét) megkülönböztetődjék a városnévtől.
> egy Raguza nevű település, amit ma nem tudok hova tenni, de gyanítom et a mai Dubrovnik lehet, amit a Monarchia idején Raguzának neveztek.
Jól gyanítod.
> Viszont térképen fedeztem fel, hogy van Szicilia szigetén is egy Ragusa nevű település. Van-e összefüggés a dél-olasz (sziciliai) és az egykori horvát település néveredete között?
Dubrovnik Raguza nevét az olaszoktól vettük át: a dalmát partvidék urai igen sokáig Velence volt, így szinte mindennek van párhuzamos horvát és olasz neve. A magyar nevek vagy az olaszból vagy a németből valók (a kevés eredeti magyra név, mint pl. Tengerfehérvár -- ma Biograd (na Moru) -- hamar archaizálódott.
A Raguza név a kiejtésen alapuló magyaros írásmódú, eredetiben Ragusa-nak íródik, tehát ugyanúgy, mint az említetted szicíliai név. A településnevek etimológiáját fejből nem tudom, csak annyit, hogy a dalmáciai név a latin korba megy vissza (Ragusinum), így eléggé valószínűnek látszik, hogy a két település esetén a római korba visszamenű azonos indítékú (tehát összefüggő) névadásról van szó.
Lemaradt Paks: A különböző névformák első adatai - 1332-7: Pakws; 1495: Paxi; 1610: Pax, Paks. Személynévi eredetű, vö. 1224: Pacus szn. Ez utóbbi vlsz. a ma csládnévként is adatokható Bakos személynév egyik formája, amely viszont a bak 'kecske hímje' köznév -s kicsinyítő képzős formája. Hasonló alapról származó helynevek: Baks, Bakony.
Köszönöm, tényleg sokáig úgy hittem, hogy vkiről nevezték el a hegycsúcsot még a régi Jugoszlávia idején.
csak akkor lett gyanús amikor 4 éve Szlovéniában jártam és ugyanez a neve volt és Triglav-i Nemzeti Parknak a hegycsúcs közelében.
Más
Biztos emlékeztek (nekem kedvencem volt) a Sándor Mátyás című filmre, abban szrepelt egy Raguza nevű település, amit ma nem tudok hova tenni, de gyanítom et a mai Dubrovnik lehet, amit a Monarchia idején Raguzának neveztek.
Viszont térképen fedeztem fel, hogy van Szicilia szigetén is egyRagusa nevű település.
Van-e összefüggés a dél-olasz (sziciliai) és az egykori horvát település néveredete között?
Horvátországhoz kapcsolodó kérdésem még a Rijeka illetve egykori Fiume elnevezés. Jól érzem a Fiume az eléggé "olaszos" csengésű?
Medina: E névalak első említése - 1725: Medinán; a település első említése - 1446: Mede. Ez utóbbihoz vö. milyennincs #458. A névváltozás a szerb betelepülésnek köszönhető, ui. a szerbek a szerb szövegkörnyezetbe nehezen illeszthető nevet az ő településnév-rendszerükben gyakori -ina birtokos képzővel honosították: Medina (općina) 'Mede (települése)'.
Baglad: Első említése - 1773: Baglad. Bízvást személynévi eredetű -- mint az a magyar településnevek esetén igen gyakori --, vö. 1211: Bogliod személynév, melynek mai olvasata Baglyod, azaz a bagoly madárnév + -d kicsinyítő képző.
Abony: Első említései - 1332-7: Minor Oton (olv.: Obon); 1466: Abon. Személynévi eredetű: a régi Abony személynévre megy vissza. Ez utóbbi a magyar (kabar) nemzetségnévként is ismert Aba (tör. 'atya, ős') személynév -(o)ny kicsinyítő képzős formája. Településnevek ugyanebből az alapnévből (különböző kicsinyítő képzőkkel): Aba, Abod, Abos.
Adony: Első említése - 1332-7: Odon. Személynévi eredetű. A személynév vagy a régi magyar Odum személynév (amely az Ádám bajor-osztrák alakja), vagy más nevek Od alakjának/rövidülésének -(o)ny kicsinyítő képzős formája. Ilyen nevek lehetnek: Ad 'ad (ige)', Odo 'Ottó'. Hasonló nevek más kicsinyítő képzővel: Adács, (Diós)ad.
Algyő: E névalak első említése - 1514: Algew; a település első említése - 1138/1329: Geu. Az eredeti Győ településnév a Felgyő helységtől való elkülönítés végett kapta az Al- előtagot. A Győ személynév volt, amely a kazár dzsevü, dzsevi méltóságnévre megy vissza. E név -csa kicsinyítő képzős alakja van a téves olvasatként rögzült Géza személynevünk, eredetibb Gyejcsa, Gyeücsa formájában. Hasonló eredetű helynevek: Decs, Décsi(puszta), Décső, Déva, Devicse, (Mária)gyűd, (Magyar/Maros)décse.
Attala: Első említése - 1138/1329 Atila. Személynévi eredetű, ez valóban megegyezik a mai Attila személynevünkkel, de ezt akkoriban németek használták.
Döge: Első említése - 1272-91: in Diogam. Személynévi eredetű, vö. 1275: Dege, 1237-40: Deg. A személynév vagy az alnémet Däge, Dege (mai német Tage 'nap, 24 óra') személynév átvétele, vagy a m. dög 'hulla' köznév áll mögötte. Hasonló eredetű településnevek: Dég, (Maros)dég, Ág(falva) (< n. Agendorf < Dagendorf)
Taliándörögd E névalak első említése - 1850k: Tallan Dőrőgd; 1863: Taliándörögd; a település első említése - 1270e: Drugd. Az előtag nem a talján 'olasz' népnévből jő, hanem az ott birtokos Tallián család nevéből. Az eredeti Dörögd név a régi D(u)rug személynév -d kicsinyítő képzős származéka. A m. D(u)rug szn. a szláv Drug 'társ, barát' személynévre megy vissza. Hasonló eredetre megy vissza Dorog neve.
> *) tud-e valaki még más görög nevű magyar helyekről?
Eperjes: Első említés - 1233: Epuryes. Magyarból etimologizálható, nevének jelentése: 'szamócásban gazdag hely', vö. régi m. eperj 'szamócam, földieper' + -s melléknévképző. Kis Lajos Szerint a régebbi n. Eperies és a szlk. Prešov a magyarból való (mondjuk én ez utóbbi kialakulásának útját nem nagyon látom), az újabb n. Preschau és az ukr. Пряшів /prjasiv/ pedig a szlovákból. Hasonló nevek vö. Eperjes (Csongrád megye)
Lőcse: Első említés - 1249: Leucha. A város a mellette folyó vízről kapta a nevét. A víznév szlovák eredetű: Levoča, amelyet vagy a szláv lěvъ 'bal' melléknévből, vagy a liti : lěją 'önt' igéből eredeztetnek. A n. Leutschau a magyarból -- pontosabban a mai hangalakot megelőző korábbi Leucsa < Levcsa hangalakból -- való népetimológiás -au 'rét, liget' (< -a) végződéecseérvel.
Bártfa: Első említés - 1247: Bardfa. Magyar eredetű, valószínűleg szóösszetétel: bárd 'akkora erdőrész, amekkorát egy ember egy nap alatt kivághat; a községi erdőilletmény alapegysége' + fa 'erdő' (vö. hasonló köznévi alakulat: bárdaljaerdő). A n. bartfeld és a szlk. Bardejov a magyarból valók népetimológiával.
Trencsén: Első említés - 1111: Treinchen. Az etimológia a szlovák Trnka 'kökény' személynévből indul ki -in birtokos melléknévi képzővel. Az így kapott Trnčini-je még a szlovákban megnyúlt az -ín végű településnevek analógiás hatására. Ezt a Trnčínt vette át a magyar Trencsén alakban. Ezt visszakölcsönözte a szlovák, mint Trenčín.
Zsolna: Első említések - 1208: terra de Selinan; 1267: Sylna. A korai adatok alapján a név eredetileg hosszabb volt. Az etimológia alapjának a szláv Žeľa személynevet tartják (a Žeľa 'kb. óhaj, kívánság' a Žeimir, Žel(j)oslav, Želibor stb. nevek rövidülése). Ebből fig-in birtokos képzővel állat elő a Želin helynév. Ez -- szlávok közt nem szokatlan módon -- testesebbé vált: Želiňany (jelentése: 'zseliniek'). Ez került a magyarba Zselinyán alakban, mely végén a magyar nyelvérzék helyragot érzett, így elvonta: Zselina, ebből lett később a hangrendi illeszkedés első lépéseként Zsilina (az i inkább szerepelhet mély hangrendű szavakban, mint az e). Ezt az alakot kölcsönözte vissza a szlovák, és lett a Žilina, míg a magyarban ezzel párhuzamosan a kétnyíltszótagos tendencia és a teljes hangrendi illeszkedés eredményezte a Zsolna formát. Eddig a FNESz., azonban meg kell mondani, a Žilina a szláv területen ezen kívül másutt is előfordul, így nem feltétlenül "kell" visszakölcsonzést feltenni. A hasonnevé Kiszsolna (ma: Jelna, Románia) éppen egy ilyen, magyartól "független" Žilina helynévből való (ez utóbbi a szl. Žila 'élő' személynévből ered -ina[/ig birtokos képzővel).
Zólyom: Első említések - +1135/1261/1566: Zolium (hamis iratban), 1150k/XIII-XIV. sz.: Zouolon, 1231/1261: Zolum. Az etimológia alapja a szlovák Zvoleň helynév, amely egy Zvolen 'kiválasztott' személynév -jь birtokragos alakja. Ez került át a magyarba, ahol a szv- ~ zv- szókezdetek torlódása ált. nem mgh.-betoldással, hang msh.-kieséssel oldódik fel, az szóvégi -om pedig a latin -um hatására létrejött analógiás változás. A n. Altsohl népetimológia a Zvolen ~ Zólyom-ból Besztercebánya Neusohl nevének hatására. Hasonló nevek: le. Zwoleń, cs. Zvoleněves.
Triglav szlovénul annyit tesz, hogy "három fejű (hegy)", és arra utal, hogy a hegynek cukorsüvegre emlékeztető hármas csúcsa van. Olasz neve pedig Tricorno, ami háromszarvút jelent.
Eredeti neve Balaszentmiklós (a szalók nembeli Balákról). ~ ill. a szomszédos elődtelepülései közül több szintúgy védőszent nevét viselte, pl. Szenttamás (mely ma a méneséről híres), vagy Balaszentmihály.
Palánkvárként tartósan töröklakta település volt, viszont a hódoltsági idők végére elnéptelenedett, s csak harmadik próbálkozásra, jó 20 évvel, hogy a törökök (is) elhagyták, sikerült a benépesítése (az ún. megülés).
Egyszerűen a Szentmiklósok közöl ezt elfoglalta a török 1552-ben, s sarcot fizettek évtizedekig a békénhagyás fejében. Így itt annyit tesz "törökfoglalta Szentmiklós".
Tegnap egyik közismert magyar településünk neve ütött szöget a fejembe kérdést feltéve.
Törökszentmiklós ez a település.
Nos a török (ami gondolom itt a népre utal) ami alapvetően iszlám nemzet + utána "szentmiklós" a településnévben tehát Szent-Miklós aki ha jól tudom görögkeleti szent, de ez ügyben nem mondanék badarságot így nem erősítem meg.
Nos hogyan jött létre a Törökszentmiklós településnév?
Más
Az egykori "nagy Jugoszlávia" legmagasabb csúcsa ma Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav.
Az érdekelne ez a név honnan ered, mert sokáig azt hittem, hogy ez a hegycsúcs valami híres jugoszláv emberről kapta nevét, akárcsak Titovgrád ami ugye Titoról kapta, de ma már másképp nevezik a montenegrói várost (neve sajnos most nem ugrik be)
> Akkor ne is merjek kérdezni többet, csak ami esetleg nincs benne a FNESz-ában?
Merni merhetsz... :) Félretéve a tréfát: az ajánlgatásunk csupán annyit jelent, hogy ilyen áron szerintem -- és vélem rumci szerint is -- érdemes megvenni annak, aki csak egy kicsit is érdeklődik a földrajzi nevek etimológiája iránt. Három doboz cigaretta ára, és tovább tart, mindemellett kevésbé károsítja a tüdőt...
Persze aki nem veszi meg, annak válaszolok. Ámbár momentán nincs annyi időm, hogy kiirodalmazzam az utóbbi hozzászólásokban felmerült sok helynevet, így egy kicsit várni kell... (Viszont aki megveszi a FNESz.-t, az rögtön megkeresheti magának... :))
Kis Ádám > 2. Túlnyomó részük Romániában van, magyarországival nem találkoztam, ezzel szemben 2 szlovákiaival (Oláhdubova, Valaská Dubová, Árva megye; Oláhpatak / Vlachovo, Kassa megye)
Itt az oláh 'valach' jelentésű: ez legelőváltásos gazdálkodást folytató pásztorokat jelöl, akik egy sajátos, nemzetiség fölötti (pontosabban román--ukrán--kelet-szlovák vegyes) néprajzi csoportot alkotnak (alkottak) az ÉK-Kárpátokban.
rumci > Hátha valakit érdekel… Az alábbi helyen most nagyon olcsón beszerezhető a Földrajzi nevek etimológiai szótára: http://szakkonyv.hu/konyv.php?i=307
Javítom a linket: <[link]>. Ennyiért (kb. 1500 Ft) láttam IRL is Szegeden a Tömörkény könyvesbolt kirakatában.
Mint említvém, beírás közben elszállt az Index, és nem volt kedvem újraírni, és akkor abba is hagytam, de már majdnem a végén jártam.
Ezért most résletezés nélkül írom az emlékeimet:
1. Nem jellemző, hogy az Oláh- előtagú helységnevek településrészt neveznek meg, de van ilyen is.
2. Túlnyomó részük Romániában van, magyarországival nem találkoztam, ezzel szemben 2 szlovákiaival (Oláhdubova, Valaská Dubová, Árva megye; Oláhpatak / Vlachovo, Kassa megye), és egy burgenlandival (Oláhciklény, Spitzzicken).
3. A romániaiak ma román nevükön szereplnek a térképeken.
4. Mivel közülük a többség román falu, kérdéses, hogy az Oláh- előtagú magyar név él-e még egyáltlán.
Megkutattam a magya helységnévtárat. HA nem tévedek, akkor Magyarországon Oláh- előtagú helségnév nincs (illetve az Oláh egyáltalán nem szerepel magar helységnevekben). A településrészeknél a következőket találta,:
Tiszakécske Oláhházdűlő (ez gyanús, hogy személynévből)
a kérdést azért is tettem fel, mert nekem is gyanús volt, mintha hallottam volna már Oláh-s faluneveket. Ugyanakkor, feltételezem, ezek inkább településrésznevek (már amelyik még ma is MO területén van, az autósatlasz, amelyből idéztem, Magyarországénak nevezte magát), vagy nincs saját közigazgatásuk, mert azért nem feltételezem, hogy a térképkészítők az helynévszedetnél ennyire hanyagok lettek volna. :-)
milyennincs megjegyzéséhez meg annyit, hogy mint pl. Pécs esetén látjuk, még a városközigazgatás által kiadott turisztikai prospektusok is gyakran népetimológiai vagy nem kellően tudományos néveredeteket hírdetnek. Guglizni tudok, csak hát, hátha itt vannak okosabb emberek. :-)
"A település az 1400-as évek elejétõl lakott. Egyetlen olyan község Tolna Megyében, ahol szerb kisebbség él. A község nevének eredetérõl keveset tudunk. Egy oklevél említi egyházi birtokként 1394-ben, s mint települést 1445-ben írják le elõször Mede néven. A "med" szó szárazat, kiszáradót jelent. Illett is ez a községre, mert a Sárvíz uralta a vidéket, végtelen mocsárvilágával. Egy leírás szerint a Kilátóhegyen, ott, ahol a halom áll, tanyázott egy török basa a seregével. Õ is lehetett a névadó."
Ezek nem mindig kellően megalapozottak, sokszor helyi legendákat is tükröznek, esetünkben, ha 1400-a évektől lakott, akkor a török személynévből való eredeztetés olyan, mint Rákóczi fái...
