Keresés

Részletes keresés

Mad árka Creative Commons License 2006.12.26 0 0 985
Üdv! A pele (mint állat) szónak mi az eredete?
citrompótló Creative Commons License 2006.12.19 0 0 984
A Drága szerintem egyszerű metonimikus áttétel, sok helyen előfordul hasonló berögződés a magyar nyelvben...szerintem inkább a hölgy szó eredete vicces:)
Előzmény: amanibhavam (971)
rumci Creative Commons License 2006.12.09 0 0 983
A felhasználóbarátságával nincs gond. A tartalma azonban elég egyenetlen. Laikusnak használható, szakmabelinek nem ajánlanám.
Előzmény: shash (982)
shash Creative Commons License 2006.12.08 0 0 982
Sziasztok,
használja valaki esetleg a Szó-tár-lat cd romot?
http://www.arcanum.hu/kiadvanyok/lexikonok_szotarak/szo_tar_lat .html
ajándékba szeretném megvenni, de aggódom, hogy jól használható, felhasználó-barát-e, úgymond :)
Onogur Creative Commons License 2006.12.08 0 0 981
Való igaz, hogy tájnyelvben létezik 'feloldódott' változat, de az elterjedt változat egyedi a többi hasonló szóeleji mássalhangzó torlódás megoldásához képest.
Előzmény: neofrix baszmacs (980)
neofrix baszmacs Creative Commons License 2006.12.08 0 0 980
Egy kicsit azért feloldódott: a Gugli ad vagy 800 találatot a derága szóra.
Előzmény: Onogur (977)
Via Galvani Creative Commons License 2006.12.08 0 0 979
P. Howard (Rejtő Jenő) - bizonyítani nem tudom. Újságcikkeket is írt.
Előzmény: Onogur (978)
Onogur Creative Commons License 2006.12.07 0 0 978
Honnan eredhet a "kóbor apácák megtévesztésére" kifejezés?
Onogur Creative Commons License 2006.12.07 0 0 977
drága: 'értékes, költséges' - Déli szláv eredetű, szb-hr. szln. drag, draga, drago. Egyedi módon a szóeleji mássalhangzó-torlódás nem oldódott fel.
Előzmény: Nyersike2 (974)
rumci Creative Commons License 2006.12.07 0 0 976
Дорогие Товарищи! Дорогие Друзя!
Előzmény: Yogi (975)
Yogi Creative Commons License 2006.12.07 0 0 975
Fejből annyit, hogy szláv eredetű. Pontosabbat este tudnék, de addig hátha beírja valaki.
Előzmény: Nyersike2 (974)
Nyersike2 Creative Commons License 2006.12.07 0 0 974
A szó eredetéről akkor semmit tudtok?
Előzmény: Yogi (973)
Yogi Creative Commons License 2006.12.07 0 0 973
Legfeljebb akkor lehet bántó, ha direkt úgy ejtik vagy olyan szövegkörnyezetbe helyezik.
Előzmény: Nyersike2 (970)
Nyersike2 Creative Commons License 2006.12.07 0 0 972

Bocsi, nem fogalmaztam teljesen és érthetően. Legyen két példa, én arra gondoltam, amikor a "drága" a mondat végén nyomatékosított:

 

"Drága Hölgyem, nem szeretnék erről vitatkozni." (sima megszólítás)

 

"Nem szeretnék erről vitatkozni, Drága." (tehát nem a "tipikus" megszólítás)

 

Lehet, hogy csak én hallok ki némi különbséget? :)))

Előzmény: amanibhavam (971)
amanibhavam Creative Commons License 2006.12.07 0 0 971
Bevallom, magát a kérdést sem értem; hogy függ egy megszólítás kompromittáló volta attól, hogy a mondatnak melyik csücskében helyezkedik el?

Eredeti jelentése elég transzparens szerintem: drága = értékes, ebben én semmi bántót nem látok.
Előzmény: Nyersike2 (970)
Nyersike2 Creative Commons License 2006.12.07 0 0 970

Sziasztok!

 

Engem érdekelne, és remélem tudtok hiteles válaszokat adni, hogy a drága megszólításunk honnan ered ill. kompromittáló-e mondat végén. Természetesen tudom, hogy ez személyfüggő ill. szövegkörnyezettől is függ, de eredeti jelentését tekintve lehet-e bántó valakire?

 

Köszönöm

Törölt nick Creative Commons License 2006.11.21 0 0 969

Kedves LvT, nagyon köszönöm a Tőled megszokott módon részletes és színvonalas választ!

 

Előzmény: LvT (968)
LvT Creative Commons License 2006.11.21 0 0 968
Kedves malaczky!

Ad tessék: Úgy vélem, az eredete itt is a középkori európai udvariassági formulákban keresendő.

A kiindulási pontom a francia s’il te/vous plaît ’legyél/legyetek/legyen(ek) szíves(ek)’, amelynek szó szerinti jelentése ’ha neked/nektek/ön(ök)nek tetszik/örömet szerez’ (< plaire ’örömet szerez, tetszik vkinek’ < ófr. plaisir < lat. placere ’tetszik’). A francia kifejezésnek itt van latin előzménye: si placet ’ha [neked úgy] tetszik’.

Az olasz vi piaccia accomodarvi ’tessék helyet foglalni’ vélhetően a franciával párhuzamosan alakult ki a latin előzményből, minthogy a lat. placere igével már a latinban is állhatott főnévi igenév, vö. Cicerónál: duo placet esse Carneadi genera visorum ’Karneadésznek úgy tetszik, hogy két fajta képzet van’, placet enim esse quiddam in re publica praestans et regale ’mert a köztársaságban valami jelesnek és királyinak tetszik [nekünk] lenni’, si enim pecunias aequari non placet ’mert ha a pénzt kiegyenlíteni nem tetszik’.

A fr. s’il te/vous plaît a világos mintája (sőt az ófr. plaisir igén keresztül a közvetlen előzménye) az angol if you please > please ’legyen szíves, kérem’ fordulatnak.

A tessék-fordulat így eredetileg felszólítások udvariassági „kelléke” lehetett, a felszólítás tompította a ’de csak, ha neked/önnek tetszik, kedvére van ez’. Az alaki megvalósulás eredetileg is kettős lehetett: a tessék-ige állhatott felszólító (v. kötő-) módban a főige főnévi igenevével (vö. fenti olasz és magyar tessék), ill. a felszólítást után következhetett a kijelentő módú tessék-igét tartalmazó feltételes mondat (vö. francia, angol előzményei).

A fenti helyzetben a tessék-szerkezet, különösen a feltételes mondattal szerkesztett változat, analóg a kérem-szerkezettel, vö. Tegye meg, ha tetszik = Tegye meg, kérem. Amiből az következik, hogy ha tetszik = kérem. Ezt a jelentésbeli átértékelődést mutatja a francia és az angol, ahol a tessék-szerkezet ’kérem’ jelentésben áll.*

Ahol azonban a tessék-szerkezet igenévként vonzza a főigét, ott a szerkesztésmód jelentősem eltér a kérem-szerkezettől, vö. Tessék megtenni ~ Tegye meg, kérem; így a tessék-szerkezet jelentése nem értékelődhetett át (olyan) könnyen ’kérem’-mé.

A magyar megoldás magyarországi elterjedésére mutat a szlovák nech sa páči ’tessék, kérem’, szó szerint ’tetsszen, tetsszék’, amely a magyar tessék szó szerinti megfelelője. Azonban használati köre átmenetet képez a feltételes szerkesztésmód felé. Ugyanis már csak önálló udvariassági kifejezésként használandó, amely beékelődik egy ettől független mondatba, nem pedig segédigeszerűen kapcsolódik ahhoz. Ilyen már a magyarban is van, de ez csak korlátozottabb használatú változat: Tessék, tegye meg! A szlovákban azonban ez az elsődleges, így a szlk. nech sa páči a magyarnál már némileg jobban egybemosódott a prosím ’kérem’-mal.

* A német bitte ’kérem, tessék’ esetén viszont a franciával és az angollal ellenkező irányban tapasztalható a tessék- és a kérem-szerkezet egységesülése: a kérem generalizálódott mindkét alkalmazásban.
Előzmény: Törölt nick (967)
Törölt nick Creative Commons License 2006.11.14 0 0 967

Kedves LvT!

 

Ha már szóba került a "kérem", akkor hadd kérdezzem meg Tőled a "tessék" segédige (?) használatának eredetét is. Azt tudom, hogy olaszul létezik, legalábbis valaha létezett ilyen fordulat: "vi piaccia accomodarvi" (= 'tessék helyet foglalni'). Vajon lehet-e szó itt valamiféle derivációról? Válaszodat előre is köszönöm.

k2k Creative Commons License 2006.11.13 0 0 966
Nagyon szépen köszönöm a kimeritő választ. Bár nem bizonyitott, mégis azt gondolom,hogy én axiomának veszem:)
Előzmény: LvT (965)
LvT Creative Commons License 2006.11.13 0 0 965
Tisztelt topik!

A köszönetre adott kérem fordulat ügyében én nem mennék vissza az alapnyelvig, de még a latinig sem. Én egy középkori – feltehetőleg udvari – fordulat rövidülését látom mögötte. S ha már középkori udvariasság, akkor gyaníthatóan a francia a „tettes”, legalábbis az elterjesztést illetően. A francia, mint műveltségnyelv az egész kontinensen részt vett a művelt nyelvállapotok kialakításában, így ezzel még a kostas által említett görög párhuzam is megmagyarázható.

Ugyan nem vagyok spíler a franciában, de ott találkoztam a magázó / többes számú je vous en prie, ill. a tegező egyes számú je t’en prie fordulattal, amely a forrásaim szerint a merci ’köszönöm’-re adható udvariassági válasz. A fordulat szó szerinti jelentése ’arra kérlek téged/benneteket, arra kérem ön(öke)t; azért könyörgök neked/nektek/ön(ök)nek’.

Úgy vélem – de erre nincs közvetlen bizonyítékom–, hogy egy ’arra kérem, tekintse semmiségnek’, ’arra kérem, hogy ne köszönje meg [hiszen semmiség volt]’ stb. alakú udvariassági fordulat állhatott eredetileg az egész mögött, amelyből a használati kopás folyamán csak az [arra] kérem főmondat maradt meg.

A fenti folyamat, tehát hogy az [arra] kérem főmondat helyettesíti a ki nem tett, és az udvariasságot eredetileg specifikáló almondatot, tetten érhető a hasonló [arra] kérem fordulatok változatos jelentésében: mondhatjuk, ha valakit ki előre engedünk az ajtónál (’kérem, ön menjen előre’), ha valakit biztatunk, kínálunk (’kérem, tegye meg / vegyen’), ill. – és ez közelebbről „rokon” a köszönésre adott válasszal – ha valakinek az elnézéskérését hárítjuk el (’kérem, ne zavartassa magát’, ’kérem, felejtsük el’).
Előzmény: k2k (958)
amanibhavam Creative Commons License 2006.11.13 0 0 964
Nem lehetetlen, hogy az alábbi tőnek köze van a dologhoz:

prek-

(pray - prego - proszę - prosim - paragalo? stb.)
kostas Creative Commons License 2006.11.13 0 0 963
hát az olasz "grazie-prego" az tuti, a spanyol szvsz inkább "de nada" (nem tesz semmit).
Előzmény: Onogur (962)
Onogur Creative Commons License 2006.11.13 0 0 962

Úgy tűnik, hogy nem latin, mert egy latinos ismerősöm nem talált példát ilyenre az irodalmi latin szövegekben. A népi latinról meg ilyen oldalról nincs információ, de ha lett volna, akkor kellene lennie spanyol, froncia, olasz, román párhuzamoknak. Tudja valaki, hogy divat-e ezeken a nyelveken a kéremezés?

Előzmény: Onogur (961)
Onogur Creative Commons License 2006.11.12 0 0 961
Talán latin az 'ősforrás'?
Előzmény: kostas (960)
kostas Creative Commons License 2006.11.12 0 0 960
lengyelül is ugyanez a megoldás, ami lehet német hatás, viszont görögül is, ami kevésbé valószínű:)
Előzmény: Yogi (959)
Yogi Creative Commons License 2006.11.11 0 0 959
A kér ige finnugor eredetű.
Ami az említett jelentést illeti, meg lennék lepve, ha nem németből vettük volna át.
Előzmény: k2k (958)
k2k Creative Commons License 2006.11.11 0 0 958
sziasztok!!egy barátom küldött hozzátok, hogy ti biztosan tudtok nekem segiteni:)
szóval:
Tudna nekem valaki abban segiteni, hogy a "köszönöm"-re adott válaszként használt "kérem" honnan ered és miért ezt mondjuk rá?
előre is köszi:K
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.05 0 0 957
Kedves LvT, nagyon köszönöm ezeket az információkat is, így most már számomra teljes a kép, egyik oldalról (or.: sz odnoj sztoronü, lengy.: z jednej strony) és másik oldalról (sz drugoj sztoronü, z drugiej strony) is. (Egyébként a status ügyében nem vitattam, csak kiegészítettem az Általad írottakat.)
Előzmény: LvT (956)
LvT Creative Commons License 2006.10.05 0 0 956
Kedves malaczky!

> Nyitva van azonban még az a kérdésem, hogy az orosz "sztrana" rokonságban áll-e a sztán-nal.

Az orosz страна (sztrana) ’ország, vidék, állam’ valójában egyházi szláv jövevényszó, az eredeti orosz változata is él: сторона (sztorona) ’irány, oldal, felület; táj, vidék’. Vö. még szlovák strana ’oldal, irány; (szerződő) fél; oldal, lap; párt’, szerb-horvát strana ’oldal; rész, táj; külföld; (szerződő) fél’.

Ez a így szó nem is a lat. stare (sto) áll’, hanem a lat. sternere (sterno) ’szét-/leterít, elnyújt’, stratum ’kiterített mn.; padozat, felszín, alapzat, réteg fn.’, ill. gör. στέρνον (szternon > orv. lat. sternum) ’mell(kas); sík (felület)’. Ezek alapja az ie. *ster(ə)- ’kiterjed’ tő, és nem a *stā- (< *steH2) ’áll’.


---

> a status az ókori latinban elsősorban 'állapot'-ot jelent

Nem is vettem fel a latin jelentések közé az ’állam’-ot, csak a más nyelvekbe került átvételeit.
Előzmény: Törölt nick (955)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!