Egy magyar napilapból írtam ki az idézetet, de nem találom a papírt. Magyar vagy olasz egyházi méltóság volt, valószínűleg a Magyar Nemzetben. Talán ez volt a címe is a cikknek. Keresem.
"Válságban van az egész Teremtettség" - nyilatkozta valamelyik főpap nemrég, és van hál' Istennek személyes identitásválság is. Lehet miről írni. Hogy nemzeti is van, az csak hab a tortán.
Nekem valaki már 1980-ban azt mondta, hogy írni ostoba, heroikus és abszurd vállalkozás, mint kovakővel tüzet csiholni a reflektorok dzsungelében. Egy új korszak elején vagyunk, a költészet, irodalom csak egy nyelvemlék marad, egy avítt kifejezésforma, amivel már most sem igazán foglalkoznak az emberek. Ő a zene, mozgókép, számítógép szentháromságában képzelte el a jövő művészetét.
Tíz évvel ezelőtt, a Lehetetlen és a hasonló műsorok idején a kánon látványosan nem vett tudomást V.M.-ről. A könyveiről nem jelent meg kritika, ha jól emlékszem, a Mozgó Világon kívül nem is nagyon publikált. Ehhez képest az, hogy a legutóbbi könyve végén kanonizált íróknak köszöni meg a könyv megírásához adott tanácsokat, mi más, ha nem fordulat.
Igazából tömegével nem esnek neki, hanem jobbára hallgatnak róla. Bár a Bárkában épp most jelent meg egy többé-kevésbé elismerő kritika erről az erotikus könyvről. Egyébként azt is érdemes végigtekinteni, hogy alakult V.M. és a kánon viszonya az elmúlt 10-15 évben.
Akinek tömegben nekiesnek a kritikusok ( hüm, nem tom van-é erről valami fogalmad....és még egyszer :hüm) az mindenképp csirke . Még akkor is , ha minden bizottságanak ő a tagja és elnöke. Mert nem az egzisztenciája sérül, természetesen.
Még egyszer: teccett volna ezt a sok igazságot már hamarabb megfogalmazni róla, mondjuk akkor, amikor annak az izé kuratóriumnak az elnöke volt.
Vámos rég nem csirke, hanem erős kakas a dombon. Az Alexandra sincs vele rosszban, a Szépírók sem fogja most gyenge könyve miatt kivetni, és tévészereplései (ismertség, pozició) változatlan. Milyen bizottságnak is volt évekig ez elnöke? A kakas ereje fennmarad.
Itt két teljesen két külön jelenség fonódik össze. Ha tetszik: két igazság oltja ki egymást.
Vámos új regénye sokkal rosszabb, mint, az eddigiek.
Csipicsicsirkék (emlékeztek? Száll a kakukk fészkére...)a szellememberei is :ha egy csirke az udvarban megsérül - megérzik a vér szagát és közösségileg széjjeltépik.
Olvasom a kritikákat és folyton arra gondolok, ...jó, ebben van valami,... ebben is - de , könyörgöm, mért nem tetszett ezt akkor megírni , amikor Vámos még a " ne bántsuk" kategóriában volt?
Egyáltalán - mért van hallgatólagos "ne bántsuk" kategória?
Mindenesetre ez a vélekedés is segítőn erősít leküzdeni azt az ellenállhatatlan vágyat, h a könyvet a magunkévá tegyük, és/vagy átadjuk neki magunkat. :-)
Már fent van a neten, mert a mult heti szám, nem a legújabb! (Kálmán C. György a nyájas szigorú.) "Csapnivaló könyv", foglalja össze az elején, idéz néhány riasztó mondatot, majd Vámos méylrepülésének okain, a sikerkönyv gyártásának titkain mereng nyájasan, szigorúan. Egyébként az a multheti szám egész érdekes, más is van benne. (A Mammut Libri Kávézóban olvastam el. Ha télennyáron egész nap nemcsak neonfény volna ott, még egész odaszoknék.)
Kellemetlen dolog ez, mert Vámos jó ember, sokáig egy szót sem szóltam, ez a második alkalom, hogy ilyet teszek, de az a helyzet, hogy pár bekezdést olvastam pár hónapja abból az "erotikus" bigyóból, és nyomban rángógörcsöt kaptam - nem egyszerűen "nem tökéletes" volt a szöveg, hanem fájdalmasan ostoba, amit el nem tudok képzelni, hogyan és miért... Talán megint elkapkodtam a dolgot, de nem volt kedvem további kutatásokat végezni az ügyben. Egyébként ÉS-t egy jó ideje nem olvasok, arra is haragszom (mire nem?), de az online-ban megnézem, ha meglesz.
Jut eszembe: a múlt heti És-ben nagyon csúnyán bánnak szegény Vámos Miklóssal. És nem átallnak más nagyon csúnya kritikákra hivatkozni dícsérő utalással (Menyhárt Anna: MNarancs.) Idáig jutottunk?... --- Ilyenkor jön jól a legendás faarc, merthát minden héten ezután is ki kell állni az Alexandra színpadára...
