Akkor feltehetőleg én irtottam ki ezeket a környezetemből elég hathatósan. Ehhez képest épp tegnap kaptam egy e-mailt egy általános iskolai angoltanárnőtől, benne ezzel a mondattal: "az én változatom a kövi lenne". Mármint a következő, mert ha nincs kontextusban, én rá nem jöttem volna, mit akar írni.
Szerintem az -i, -csi (hosszabb szavak esetén gyakran csonkolással, szótő-módosulással, hogy a "ritmus" meglegyen) abszolút produktív becéző képzők, alkalmilag létrehozhaják újra és újra ugyanazt a szót, úgyhogy szvsz. nem nagyon van értelme kihalásról beszélni.
A pelenkát a már emlegetett nagymamám egyébként pelcsinek nevezte, ne mondjátok, hogy ez sem halt ki! Pelust viszont szerintem mondhat férfi is, mint minden más gyereknyelvi szót.
Hát, mondjuk szerintem szókincsben, intonációban és pragmatikában is elég eltérő nyelvezet van. Morfológiailag — egyelőre — csak az "ari, ubi-sali, telcsi"-szerű képzések felülreprezentációja.
A "férfinyelvben" mondjuk haver, span, partner. De férfi olyat nem mond, hogy én vagyok az Éva pasija., vagy tudtad, hogy a haverom a Józsi a Zséda pasija?
Igen, nálunk nincs külön nyelvváltozat nőknek, mint a japánban (ha jól tudom), de azért vannak szavak, amikat a férfiak nem használnak. Ezek élén áll a pasi.
Mi az a helcsi? Életemben nem hallottam, és ki se bírom következtetni. Lehet, hogy szaporodnak ezek a szavak, de tűnnek is el, a nagymamám következetesen pulcsinak nevezte a pulóvert, ma már senki nem mondja így.
Múltkor azon gondolkodtam a srác kifejezés milyen eredetű szó?
Más
Túlzónak érzem azt, hogy nyelvünk kezd zülleni, korcsosulni ezekkel a rövidítésekkel, "becézgetéssel"
Mondjuk a telcsi, zsepi, repcsi, helcsi, villcsi rövídítéssel semmi bajom (megszokott már) de a fitalok körében dívik ez az üccsi (üdítő), buri (burgonya a gyorséteremben - még reklámban is elhangzik így)
Még talán ezekkel se lenne bajom max idegesítő,
De hogy a piacon a káposzta (kápi) igaz a pari (paradicsom), ubi (uborka) megszokott
az étteremben a görögsaláta görög sali de már a főzeléket is láttam főzi-nek kiírva és ezek kiütötték a biztosítékot nálam
Valóban használatos, bár érdekes módon Umgangsprachéban is gyakoribbnak tűnik a tagadott nicht können 'nicht dürfen' jelentésben és kérdésben (Kann ich das Fenster aufmachen?) mint a (kijelentő, pozitív) können 'dürfen' jelentésben.
Ez egyetlen nyelvhasználó véleménye, de nyilván nincs egyedül, én - mint nem német anyanyelvű - nem vagyok mérvadó:
Im Sprachgebrauch wird aber manchmal "können" auch benutzt wie dürfen. Zum Beispiel: In Bayern ist seit 1.8.2010 in allen Gaststätten das Rauchen verboten. -> Man darf nicht rauchen. Umgangssprachlich kann man aber auch sagen: "Du kannst hier nicht rauchen." ==> Die Bedingungen aus dem zweiten Beispiel sind gegen mich, und diese Bedingungen sind juristische, also darf ich nicht. Aber das ist Umgangssprache.
Nem értem a problémát. Ott van az angol, a you can't do that jelentheti azt is, hogy "nincs megengedve neked, hogy megtegyed" és azt is "hogy nem vagy képes megtenni".
Ezek szerintem olyan közeli jelentések, hogy ezért a szabad és a lehet ilyen értelemben szinonimák, semmiképpen nem lehet rossz a "lehet" ilyen értelemben.
Nem én állítom a rossz mivoltát, hanem a nyelvművelők. Én épp egy biztos alapú ellenérvet szeretnék találni és ebben kértem a segítségeteket. Csakhogy nem szándékoztam előre minősíteni, és azzal befolyásolni senkit sem.
Amúgy a kérdésben lévő feltevés hibásnak tűnik. Attól, hogy valami "új" fejlemény, jelen esetben legalább 100 éves, még logikailag - de főleg nyelvileg - egyáltalán nem következik, hogy az rossz lenne.