A darwini evolúciós, azaz a természetes kiválasztódás elve alapjaiban rendben van. Nagyon sok helyen és féleképpen meg is lett már erősítve és pontosítva is. Miben várható még további pontosítás?
A "Vírus" az élet létrejöttének és számtalan variációjának olyan fontos egysége, ami az élő és élettelen határán helyezkedik el és még ma sem értjük igazán. Itt voltak a földön akkor is, amikor mi emberek még nem. Tehát több százmillió, de lehet milliárd éve. Nekünk embereknek meg jó ha van néhány százezer éves múltunk.
Az emberek és az óriás testű majmok és a makik is egy közös ősből egy mókus nagyságú emlősből fejlődtek ki.
A tudomány jelenlegi állása szerint az, hogy mi nem nagytestű majmok lettünk, hanem leválasztottunk magunknak egy külön ágat az evolúció fáján, az nagyon is lehet a különféle vírusmutációk oka, amelyek megbirizgálták a DNS-ünket.
A növények is éreznek! Legyen szíved egyél követ! :-)
Oké, de az ideológiai térítést hagyd máshova. Van arra is külön téma. Kevés húst eszünk, többnyire főzelékeket kedveljük. 2-3 évig kipróbáltam a húsmentes életmódot is, de nem éreztem magamat jobban tőle. Az ember genetikailag és evolúciósan mindenevő.
A sertés ősi közös genetikát fejts ki inkább légyszíves.
Ezt a sertés gént az egyik közös őshöz kifejtenéd itt írásban részletesebben?
Az adott videót érzelmi okokból nem tudom megnézni.
Volt egy kismalacunk gyerek koromban Cunci volt a neve, mert neki az anyakocánál már nem jutott csecs és tej és majdnem elpusztult. Ilyenkor a gazdák elajándékozzák másnak nevelésre. Tehát cumis üvegen neveltük fel, ezért lett Cunci a neve.
A szüleinknek nem hagytuk levágni sem. Hivatalos orvosi jelentés szerint bélcsavarodásban halt meg. Szabad lett volna feldolgozni és megennyi. Eltemettük.
1) A legkorábbi közös ős (60–70 millió éve): mókuscickány‑szerű főemlős
Méret: kb. 10–20 cm, farokkal együtt 25–30 cm
Súly: 50–150 gramm
Életmód: éjszakai, fán élő, rovarevő
Jelentősége: ebből a vonalból váltak szét később
a félmajmok (pl. makik),
az újvilági majmok,
az óvilági majmok,
az emberszabásúak,
és végül az ember.
A későbbi közös ősök, amelyek már közelebb állnak az emberhez
2) Óvilági majmok és emberszabásúak közös őse (kb. 25–30 millió éve)
Egyiptomi majom (Aegyptopithecus) típusú fajok:
Méret: 6–7 kg
Jellem: fán élő, gyümölcsevő, még nem emberszabású
3) Emberszabású majmok és ember közös ősei (10–15 millió éve)
Ide tartoznak:
Dryopithecus (Európa)
Sivapithecus (Ázsia)
Rudapithecus hungaricus (Magyarország!) – kb. 10 millió éves, az ember és a nagy majmok közös ősének egyik jelöltje.
Méretük: 20–40 kg Jellemük: fán élő, hosszú karú, emberszabású jellegű majmok.
4)Az ember és a csimpánz utolsó közös őse (5–8 millió éve)
Ez már egy Afrikában élő, két lábra részben képes, de még erősen majomszerű lény volt. Nincs pontos fajnév, mert a leletek hiányosak, de a legkorábbi emberelődök (pl. Sahelanthropus, Orrorin) már nagyon közel állnak hozzá.
A darwini evolúciós, azaz a természetes kiválasztódás elve alapjaiban rendben van. Nagyon sok helyen és féleképpen meg is lett már erősítve és pontosítva is. Miben várható még további pontosítás?
Nekem is van egy sejtésem. Egy kicsi mókus-szerű közös ősből fejlődtünk tovább és lettek a különféle félmajmok, majmok, előemberek és emberek. Ezt a nagyon eltérő természetes kiválasztódást, csak a környezeti tényezők szabályozták csak vajon?
Nem lehetséges-e, hogy a vírusok és más mikro-organizmusok is belepiszkáltak az elődeink génjeibe és ez mutációkat okozott?
A legfontosabb, de több is lehetett, (60–70 millió éve) a közös ős egy mókuscickány‑szerű, apró, fán élő rovarevő lehetett. Méret: kb. 10–20 cm, farokkal együtt 25–30 cm. Súly: 50–150 gramm.
