Ez a topik Ukrajnanak a törtenelmevel foglalkozik, bele ertve az ukran ethnie törtenetet is (Ukrajnak mint önallo allamnak is ---avagy csak allamkepzödmenynek, vagy a földrajzi területen elök altal fizetett adok es sarcok stbk fogadoinak/kiszaboinak egyes atmeneti rövidebb-hosszabb uralkodoi befolyasi avagy a helyi lakossaggal/azok kepviselöivel kötött megallapodasaival, tehat azokkal az idöszakokkal is melyekben a hatalom gyakorlasa barkik altal is törtent, de ez a hatalom gyakorlasa meg nem egy un allamszerkezeten /kepzödmenyen belül törtent --- a hataraival különfele idöszakokban is), bezarva a 90-es eveknek az elejen levö evekkel, az 1993-as evvel, tehat matol (2022. masodik felevetöl) 40 evet visszaszamolva zarodik az idöszak a relevans temazasra Ukrajna törtenelmevel kapcsolatban, a targyalt idöszak kezdete pedig a mai földrazi Ukrajna allam 1993-at megelözö evekböl barmilyen korai idöszakaig is visszanyulhat.
A politikai keretek átalakulása, illetve folyamatos változása elmélyítette a keleti szláv régiók között már meglévő különbségeket. A tatár hatás közvetlenül a Moszkvai Rusz és a belőle létrejövő Oroszországban jutott kifejezésre. Közvetve persze a Rusz nyugati területeit is érintette, hiszen a tatárokkal való küzdelem több évszázad konstans tényezője maradt. A későbbi Ukrajna területét alkotó lengyel–litván uralom alatti részek azáltal, hogy egy nagyobb politikai egység részévé váltak, számos olyan változáson is keresztülmentek, amelyek elsősorban ezeket az államokat érintették. Az impulzusok köre széles volt: a gazdaság és társadalom struktúrájától kezdve a nyelvi–kulturális szféráig. Végeredményben mindezek adaptációja és ötvöződése a korábbi keleti szláv gyökerekkel eredményezte azt, hogy a keleti szláv csoport végérvényesen több részre szakadt, és megjelent a belorusz és kisorosz (ukrán) identitás.
Az ukránoknál a „kisorosz” elnevezés a 19. századig élt, akkor kezdte felváltani az „ukrán”. Az „Ukrajna” mint területi megjelölés már a 13. századtól kezdve kimutatható a szónak eredeti, „határvidék” jelentésében. A „határvidék” státusz időről időre más-más területekre volt értendő, és egyáltalán nem kötődött stabilan egy meghatározott földrajzi térséghez. „Ukrajná”-nak nevezték a halicsi fejedelemség és a litvánok közötti „határsávot” éppúgy, mint a Russia Minor és a tatárok közötti ütközőzónát. Ez utóbbi különösen sokat változott. Legautentikusabbnak a források szóhasználatát tekintjük, és alkalmazzuk minden egyes korszak esetében.
Itt egy most krealt babakocsival ne generalj legyszives egy fantomvitat, helyette olvass ha az idöd megengedi, peldaul ezt a tartalmat, ebben a kontextusban vannak az eddig irottak >
Kezdetnek, kiindulasnak probaltam összeszedni (azt is bekalkulalva, hogy a hatalom gyakorlasa nem mindig jelent azonosat az un allammal/vagy a hatalom gyakorlasa mikor jelent azonosat az allammal), hogy a mai Ukrajna allam területen - vagy annak egy reszen - mikor es kik is gyakoroltak a hatalmat, velelmezem hogy a sorolas nem teljeskörü, …
A mikor es kik gyakoroltak a területen a hatalmat kerdesre adando valaszt kicsit bonyolitja a közepkorban a területen felvett keresztenyseg, mert ilyen esetben egy területen volt vilagi hatalom is, valamint velelmezem (mert reszletes ismeretem ebben a vonatkozasban nincs), hogy a területen az epitett egyhazi epületek-es birtokok es a kereszteny egyhaz tagjai vonatkozasaban az egyhaznak az igazgatasa/iranyitasa ala tartoztak az emlitettek, tehat de jure nem a vilagi hatalomgyakorlas területe volt.
Es nekem arra sincs konkret ismeretem, hogy az erinett földrajzi területen valoban a mindenkori vilagi uralkodo rendelkezett-e a közepkorban mar szokasos un piaci-jogokkal, a penzveresi jogok kizarolagossagaval, vagy a legeltetesi jogok kit illettek meg, es a cehek elelnörzesi joga hol volt.
Ezeket ^ is figyelembe veve en momentan - konkret ismeret hianyaban - nemigen tudom megmondani egyertelmüen, hogy a területen mikor ki melyik uralmat gyakorolta.
Kezdetnek, kiindulasnak probaltam összeszedni (azt is bekalkulalva, hogy a hatalom gyakorlasa nem mindig jelent azonosat az un allammal/vagy a hatalom gyakorlasa mikor jelent azonosat az allammal), hogy a mai Ukrajna allam területen - vagy annak egy reszen - mikor es kik is gyakoroltak a hatalmat, velelmezem hogy a sorolas nem teljeskörü, vagy esetekben tevedtem is:
Okorban:
- szkitak, görögök (a Krimen pl), a boszporuszi birodalom, keleti gotok, hunok, (proto)bulgarok;
Közepkortol:
- kazarok, Kiewi Rus, Genua (a Krimen es az Azowi Tengernel), Arany Horda, Krim-Kansag, Nogaji Horda, litvanok (kesöbb Lengyel-Litvan unio < personal majd realunio);
- Orosz Birodalom, Ausztria-Magyarorszag, az 1. Vh vegen polgarhaboru (itt az un Ukran Nepköztarsasag konkuralt az ukrajnai területen levö bolsevikokkal), Lengyelorszag (Lemberg), Romania, Csehszlovakia, a 2. Vh alatt a nemet megszallas alatt az un Reichkommissariat Ukraine, Szovjetunio, majd 1991.-ben a mai Ukrajna kinyilvanitotta a SU-tol valo függetlenseget, önallo souveren allamisagat.
Talan meg ki lehetne egesziteni ezt ^ a mai Ukrajna allam területen korabban letezö kis resz-hercegsegekkel (pl Csernihiv?, Halics, Galicia-Volhiniai /Volinyi terület) , vagy a kozakoknak a területeit kellene meg itt talan pontositani, a besenyökkel es kipcsakokkal is nagy valoszinüseggel lehet kiegeszites, de ezen a teren nekem ismeret hianyossagom van, igy inkabb a magam reszeröl maradnek az emlitetteknel, habar a reszleteknek hasonlo sulyuk van mint az altalam konkretan emlietteknek, de a nagyvonalakon kivül itt mint mar irtam nekem ismeret-hianyom van.
Meglepetessel lattam, hogy Ukrajna allamnak – es az ukran ethienek mely az allam nevet is adja - a törtenelmevel kapcsolatban nincs topik, igy ez a topik ennek a hianyossagnak a potlasara szolgal.
