Lehet filozófiailag érvelni amellett, hogy ha már létezik egyáltalán akármi, akkor nincs okunk feltételezni egy korlátozó tényezőt, ami leszűkítené a ténylegesen létező dolgok körét. De akár sejthető, akár nem, elképzelni mindenképpen lehet egy olyan multiverzumot, amiben összességében véve minden megvalósul, ami elméletileg egyáltalán megvalósulhat.
A topik témájának a szempontjából lényegében nem számít, hogy az összes elméletileg lehetséges dolog tényleges létezését hipotetikusan magába foglaló teljességet multiverzumnak nevezzük, vagy univerzumnak, vagy valami másnak. Csak a "multiverzum" szó talán jobban az ember eszébe idézi azt a komplett sokféleséget, amiről szó van.
Egyre többen bizonygatják az adott asztrofizikusok és más szakmabeiek, hogy rossz ezen Georges Lemaitre belga rkat pap vágyvezérelt gondolkodási hibájára, lobbizására, mémjére, lázálmára alapuló számítás és mérés is. A monoteizmus ellentétben van a politeizmussal. Logikailag egymás kizárói. Az egy és abszurd és abszolút ŐsRobbanás elmélet ellentétben van a sok-sok Robbanással, tehát a Multiverzum ( PoliŐsRobbanás ) elmélettel. Egymás logikai kizárói. De ezen kívül is számtalan más alaplogikai hiba is van benne.
A multiverzum elmélet modern támogatói közé tartoznak : Don Page , Brian Greene , Max Tegmark , Alan Guth , Andrei Linde , Michio Kaku , David Deutsch , Leonard Susskind , Alexander Vilenkin , Yasunori Nomura , Raj Pathria , Laura Mersini-Houghton , Neil deGrasse Tyson , Sean Carroll , Stephen Hawking , stb...
Mi az a Multiverzum? Mivel több mint az Univerzum?
Az Univerzum az én értelmezésem szerint teljes, mert végtelen. Több Univerzum párhuzamos léte amit lehetne Multiverzumnak hívni azon feltételezésen alapul, hogy az Univerzum nem teljes, tehát korlátozott, nem végtelen. Jó, de akkor mekkora? El tudok menni a szélére? Van ott egy üvegfal amin túl nincs semmi, esetleg ott kezdődik egy másik Univerzum? De akkor mi osztja fel a létet (vagy a teljességet) sok véges (esetleg végtelen) Univerzumra?
Szóval számomra a Multiverzum fogalma nem értelmezhető, mert az Univerzum már teljes.
Számomra csak Univerzum létezik. Egyetlen lét van, nem létezik több. Ezért "Uni". Az viszont végtelen. A végtelen nem egy bazi nagyot jelent, hogy több ilyen tegyen ki egy teljességet. A végtelen maga a teljesség.
Nálam a teljes Multiverzum = Univerzum.
Szerintem a Multiverzum fogalma felesleges bonyolítás.
Ezzel együtt nyitott vagyok a fogalmak tisztázására. Lehet, hogy én tévedek.
"The argument from morality, as initially formulated by Robert Merrihew Adams,[31] criticizes modal realism on the grounds that modal realism has very implausible consequences for morality and should therefore be rejected. This can be seen by considering the principle of plenitude: the thesis that there is a possible world for every way things could be.[32][33] The consequence of this principle is that the nature of the pluriverse, i.e. of reality in the widest sense, is fixed. This means that whatever choices human agents make, they have no impact on reality as a whole.[34] For example, assume that during a stroll at a lake you spot a drowning child not far from the shore. You have a choice to save the child or not to. If you choose to save the child then a counterpart of you at another possible world chooses to let it drown. If you choose to let it drown then the counterpart of you at this other possible world chooses to save it. Either way, the result for these two possible worlds is the same: one child drowns and the other is saved."
""Például a proton élettartama nagységrendileg 10 a 36-on év"
én elhiszem, de megfigyelted már ezt? :P "
.
Sem én, sem senki. Ebből tudják, hogy a szabad proton baromi stabil részecske, és az élettartama években valami csillagászati szám lehet. De nem spontán bomlást a különböző részecskefizikai kutatóberendezésekben nyilván megfigyeltek, és ebből, meg az elméleti modellekből ezt számolták ki.
A valószínűségi hullámfüggvény akkor rögzül részecske formába, amikor kölcsönhatásba lép valamivel (akár csak a megfigyelés által), és így a függvény felvesz egy konkrét értéket.
A húrelmélet szerint a tér szerkezetében az alapokig lehatolva végtelen számú mikro húr rezgése alkotja az "elemi részecskéket", és így az egész makrovilágot. :)
"elemi részecskék - az ideiglenesen rögzült állapotú energia - nem örök életűek"
hogyan "rögzül ideiglenesen" egy hullám-részecske kettős tulajdonsággal bíró részecske materializálódott anyaggá? ráadásul a hullám ugye csak akkor részecske, ha becsapódik és a becsapódás jele látszódik. a láng is látszik, de a láng maga nem anyag. persze hozzá tartozik, hogy a hullám mégcsak nem is látszódik.
"Az anyag a különböző formákban ideiglenesen befagyott energia által alkotott"
hideg, v. mi? mi az "befagyott"? mi fagyott be, ha az atom hullám-részecske kettősséget képvisel? hullám, ha megakarod találni valahol, részecske, ha a fotonlemezbe csapódik.
24 definíció az anyagnak, mint anyag? az anyag definíciója az összes materializálódott anyagra érvényes kell legyen az pedig ugye nem 24, hanem egyetlen egységes.
olyasmi lehet ez, mint az élet fájának definíciója az életre vonatkozóan, mint élet. bár nem tudon van e ilyen.
Az anyag a különböző formákban ideiglenesen befagyott energia által alkotott, az ember által is megtapasztalható szinten megmutatkozó nagyléptékű képződmény.
Az energia a sokdimenziós téridő szerkezet folyamatos állapotváltozása alapszinten, és az anyag által hordozott állapotváltoztatási potenciál makroszinten.
.
Most mondtam valamit, de teljesen mindegy, hogy mit, mert ugyanúgy nem jelent semmit, mint bármi más.
Egyelőre a tudomány csak haladjon szépen tovább a világról a mind több információ begyűjtésében, vakon, tyúklépésben, tapogatózva. Még tízezer év, és talán majd el lehet kezdeni adekvátabb kérdéseket feltenni, ha megválaszolni még nem is tudják majd akkor sem. :)
pontosan nem értem mire is gondolsz, de az elektron párjának teremtője az ember. a természetben nem jön az létre. de legalábbis én nem hallottam még ilyenről.
ami az elektront mint részecskét illeti, uo. hullám-részecske kettős, mint a foton. de ez igaz az összes részecskére.
ezért aztán; - mi az anyag? - kérdésre nem is hallottam még igazi választ.
"Lehet definiálni egy valóságot a maga "egyedisége" szerint?"
szerintem nem könnyű kérdés. de, amennyiben felfogja az ember, hogy nincs jelen, ezért a valóság megtörtént esemény, vagyis csak a múltra igaz, akkor lehet. a múlt a megtörtént események valóságát takarja. na vigyázz, nem az a valóság amelyet az ember belegondol, v. magyaráz, hanem a valóságos valóság. a hipotézis vélt dolog, míg a valóságos valóság megtörtént. hát az utóbbit igen nehéz bizonyítani, ha nem volt ott az ember.
"Ha minden jövő valóságos, akkor melyik jövő a mi jövőnk?"
minden jövő valóságos lehet. melyik jövő a miénk? ha tervezted jövődet és terveidhez képest alakult, azt mondod; - sikeres múltam volt. a jövő azonban ismeretlen. még azon a szinten is, hogy látod az érkező villamost, buszt, akármit, v. akárkit, de beüt a krakk. a jövőt nem tudjuk, legfeljebb elképzeljük, tervezzük.
