Keresés

Részletes keresés

Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 192

Óriás vagy, köszönöm a felvilágosítást. Ez az az infravörös sugárzás ami nem látható a földfelszínről, mert a levegőréteg ezt a sugárzást elnyeli.

 

És úgy tűnik épp ez az az infravörös fény amit a Webb teleszpók érzékelni képes.

 

Ne erőltesd, ettől jobb már nem leszel, próbáld meg felfogni. A képzeletbeli sötét anyag fő tulajdonsága, hogy nem létezik.

Előzmény: Elminster Aumar (191)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.27 -1 0 191

Figyeld! Csak neked elmagyarázom még egyszer: a molekuláris hidrogéned kölcsönhatásba lép az elektromágneses sugárzással, EZÉRT FELMELEGSZIK, és infravörös sugárzást bocsájt ki.

Azaz nem "sötét".

 

A sötét anyag semmiféle sugárzást nem bocsájt ki. Ez a fő tulajdonsága.

 

Előzmény: Astrojan (190)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 190

És hogyan vették figyelembe ha nem látták?

 

Nem érted, hogy a földfelszíni eszközökkel nem látszik a H2, mert a gyenge vonalait elnyeli a légkör.

 

Most, csak most nyílik lehetőség a molekuláris hidrogén átfogó vizsgálatára. A Webb előtt csak egyszer próbálkoztak az űrben, és találtak is tízszeres mennyiségű H2-t az atomoshoz képest.

 

Amit persze igyekeztek kézzel lábbal megtaposni, mert hát annyira kedves állatok azok a wimpek.

Előzmény: construct (189)
construct Creative Commons License 2022.10.27 0 0 189

Elolvasta!

És elolvastam én is, amit írtál.

De akárhányszor ismételgeted, nem igaz, hogy:

"nem vették figyelembe a sokkal sokkal stabilabb H2-t"

"a molekuláris hidrogén . . . a sötét anyag"

De figyelembe vették. Sőt figyelembe vették még az ionizált H+3-at is, ami a csillagközi felhőkben lévő molekuláris hidrogénből keletkezik a kozmikus sugárzás hatására. Tudjuk például, hogy ez a világegyetem egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ionja.

A kölcsönhatásaik alapján feltérképezték az összes olyan anyagtípust, ami részt vesz bármi anyagi kölcsönhatásban a gravitáción felül is. De az így talált anyag átlagos sűrűsége még mindig csak 4%-a annak, aminek pusztán a gravitációs hatásai észlelhetők. Akár a galaxisokra átlagolunk, akár a galaxis halmazokra, akár az ezek feletti struktúrákra.

Ezt a kölcsönhatásokat nem (vagy csak jelenleg kimutathatatlanul gyengén) produkáló, de gravitáló anyagot nevezték sötétnek.

A molekuláris hidrogén nem ilyen, hisz a sugárzását illetve az elnyelését eddig is mérni tudtuk.

 

Előzmény: Astrojan (188)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 188

Persze az is egy lehetőség lenne, hogy elolvasod amire válaszolsz, de nem, mert okoskodni jobban szeretsz.

 

Akkor mégegyszer, a fizikusok feltérképezték az Univerzum anyagkészletét azon a hullámhosszon amit észlelni tudtak nevezetesen a hidrogént 21 cm-en. (Csakhogy ez atomos hidrogén ami nagyságrendekkel reakcióképesebb mint a hidrogén molekula. Ha gyűjtenél belőle egy fazékkal, felrobbanna).

 

Ezzel a módszerrel kevés lett a galaxisok anyaga nyilván, mert nem vették figyelembe a sokkal sokkal stabilabb H2-t. Erre kitalálták az általad is erőltetett hülyeségeket, wimpeket és fel is soroltad a kitalációkat.

 

De mivel pár évtizede már lehetőség nyílt IR spektroszkópot küldeni a levegőréteg fölé, azonnal kiderült, hogy a molekuláris hidrogén mennyisége kb tízszerese a térképezés alapjául szolgáló atomos hidrogénnek. Pont meglett a gravitációsan hiányzó anyagmennyiség, ami a levegőatmoszféra alatt működő távcsövekkel nem látszott.

 

Nem érted ugye, okafogyottá vált az erőlködésed, már nincs szükség a sötét agyadra, mert megvan a hiányzó anyagmennyiség. Nem baj ugye.

 

És a Webb most képes részletes vizsgálatokra. Nem a hülyeségeket kell keresgélni -még akkor sem ha az jól fizet- hanem fel kell térképezni a H2-t is végre, elérkezett ennek a lehetőségre is.

Előzmény: Elminster Aumar (187)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.27 -1 1 187

"A Webb teleszkóp képes a molekuláris hidrogén megfigyelésére, ami a sötét anyag."

 

A molekuláris hidrogén elektromágneses sugárzással gerjeszthető, sőt még saját színképvonalai is vannak. A molekuláris hidrogén tehát ELNYELI az elektromágneses sugárzást, FELMELEGSZIK vagy GERJESZTŐDIK, és saját maga is elektromágneses sugárzást bocsájt ki.

Következésképpen a molekuláris hidrogén NEM LEHET A SÖTÉT ANYAG.

 

 

"Emiatt várható, hogy valakinek végre eszébe jut ráfeküdni a témára"

 

Lásd fent. Ami már induláskor is egy fizikai ostobaság, arra senki sem fog "ráfeküdni"

 

 

"Ezen a képen például ragyog a H2, az atomos H meg csak dereng."

 

Erről beszéltem az előbb!!!

A molekuláris hidrogéned SUGÁRZIK, ha gerjesztést kap.

A sötét anyagnak meg az az alaptulajdonsága, hogy nem lép kapcsolatba az elektromágneses sugárzással: maga nem bocsájt ki ilyet, nem nyel el ilyet, a sugárzás úgy halad át rajta, mintha ott se lenne. Ezért nevezték el "sötétnek".

Előzmény: Astrojan (186)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 186

A Webb teleszkóp képes a molekuláris hidrogén megfigyelésére, ami a sötét anyag. Emiatt várható, hogy valakinek végre eszébe jut ráfeküdni a témára és kiderül a disznóság a nemlétező wimpekkel és egyéb kitalált részecskékkel.

 

Ezen a képen például ragyog a H2, az atomos H meg csak dereng. A kezdőknek említeném, hogy az atomos hidrogénnel térképezték fel a Világegyetem anyagtartalmát, de így sajnos hiányzott a galaxisok anyagának úgy 90 % -a.

 

Molekuláris hidrogén a a Tarantulában, LMC.

 

Egyébként kb tízszeres a mennyisége a H2 -nek az atomos hidrogénhez képest. Pont elég.

Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.10.24 0 0 185

https://sg.hu/cikkek/tudomany/151139/kepet-lott-egy-exobolygorol-a-james-webb

kitakarták a közponi csillag fényét

nagy gázóriás bolygó kb. = kis csillag

Előzmény: Bölcs Árnyék (183)
emp Creative Commons License 2022.10.24 0 0 184

bocs, de ez nem ér meg egy MC-t :)

Előzmény: 2robot2 (159)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.10.24 0 0 183
Előzmény: Bölcs Árnyék (178)
atherton_ Creative Commons License 2022.10.21 0 0 182
atherton_ Creative Commons License 2022.10.16 0 0 181

szerintem jól látod, a ciklikusság biztos régebbi 17-nél, csak elhalványodik/eloszlik a távolság függvényében. a torzulás vajon a két test mozgása miatt van? elrántja egy irányba?

Előzmény: bakibaby (179)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.10.16 0 0 180

Lehet hogy csak új üveg kell a szemüvegednek !

Előzmény: bakibaby (179)
bakibaby Creative Commons License 2022.10.15 0 1 179

" Korábban a földi teleszkópokkal csupán két ilyen gyűrű volt látható, a James Webbel azonban 17-et is el lehet különíteni az égen." - én legalább 20-at látok, lehet, hogy 21-et. Rosszul látom?

Előzmény: Bölcs Árnyék (178)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.10.15 0 0 178
Előzmény: Bölcs Árnyék (177)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.09.30 0 0 177
Előzmény: Bölcs Árnyék (169)
Diótörő Creative Commons License 2022.09.26 0 0 176

A távoli kisbolygókat kellene fotózni, mint a Sedna,Eris és tsai.

Ezzel sok érdeklődőnek lehetne magyarázni a tükör fontosságát.

Mert ezek csak pár pixel nagyságrendűek még a Hubble képein is.

construct Creative Commons License 2022.09.24 0 0 175
Fat old Sun Creative Commons License 2022.09.21 -1 0 174
Fat old Sun Creative Commons License 2022.09.21 -1 0 173

Diótörő Creative Commons License 2022.09.20 0 0 172

Érdekes lehet az ott élőknek a látvány, ha felnéznek az ottani égboltra.

Amúgy a két galaxisnak lehet vagy ezer milliárd csillaga ( vagy még több ), azok körül százmilliónyi bolygó,tízmilliónyi lakható bolygó, azokon vagy milliónyin élet. Sok közülük már millió évekkel ezelőtt elpusztult valami miatt, sokon meg majd ezután fog kialakulni.

Aztán sok bolygón még csak most jött rá az ottani " ember " a kőbalta készítésének a módjára.

Mi meg tanulmányozzuk a színképét :-))

pk1 Creative Commons License 2022.09.19 -1 1 171

"a galaxis nem egy különös"

 

Aztán ugyanez a cikk írja, hogy magja aktív - tehát mégsem annyira átlagos.

 

De gondolom a cél kiválasztásának fő oka nem ez volt, hanem hogy a Zsiráf felé könnyű kilátni a Tejútrendszerből.

Előzmény: Bölcs Árnyék (169)
bakibaby Creative Commons License 2022.09.19 0 1 170
Előzmény: Bölcs Árnyék (169)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.09.19 0 0 169

https://hvg.hu/tudomany/20220919_ngc_1961_galaxis_hubble_foto_nasa

a galaxis nem egy különös, de a kép nagyon éles róla

Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.09.13 0 0 168

csak véletlenül botlottam bele ebbe a linkbe 

Előzmény: Diótörő (166)
construct Creative Commons License 2022.09.13 0 0 167
Diótörő Creative Commons License 2022.09.11 0 1 166

Hogy a Webb is figyeli arról még nem olvastam, ez a videó sem említi.

Amúgy lehet, hogy még Mátyás királyunk életében felrobbant, csak még nem ért ide a fénye :-)

Előzmény: Bölcs Árnyék (164)
Diótörő Creative Commons License 2022.09.11 0 0 165

A most fellőtt BlueWalker műhold a maga 64 négyzetméteres antennájával - és lesz belőle 168 darab - na meg a folyamatosan fellődözendő SpaceX több ezer, meg a jövő - Amazon tulajdonú - szintén 3 ezer feletti műholdja teljesen lehetetlenné teszi a földi távcsövek építését és működését.

 Minek ide 30 méter feletti földi távcsöveket építeni?

Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.09.10 0 0 164

Már a James Webb űrtávcsővel is figyelik azt a Betelgeuse csillagot, ami BÁRMIKOR FELROBBANHAT

https://www.youtube.com/watch?v=Me944sRnfvw   2.01 perces

Előzmény: Bölcs Árnyék (163)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.08.31 0 0 163

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!