Már elnézést, ki az aki most a vb kapcsán bármiféle rózsaszín álmokat kergetett....?
Olvasva a hsz-eket senki nem jött azzal h ilyen vagy olyan jók lennénk. Itt mindenki tisztában van a realitásokkal. Többek közt azzal hogy az up-sikerek legjobb esetben is a 2020-as évek közepére hozhatnak változást. Előtte nem.
Realizmus erény. A silány minőség felismerése nem egyenlő a pesszimizmussal.
Mert akkor legalább tisztában vagyunk azzal mennyire messze vagyunk attól az elittől, ahová vágyunk.
Álmok kergetése helyett ha a közvetlen riválisok legyőzésére koncentrálunk, azzal előre lépünk, és közben nem esünk pofára az álmainkban lévő rózsaszín köd miatt.
Az biztos hogy nem könnyű annak optimistának lennie akik a lányoknak szurkol,mert hát nagyon nem adnak rá okot,de mást nem igen tehetünk,én legalább is nem teszek,mint hogy optimista maradok.....egyszer ez az átok is el kell hogy múljon.
OK, másoknak van stílusa, de pl Koreának is van, vagy akár Japánnak, ettől még verjük őket.
Van azért délszláv stílus is, pl feketehegyi, ettől még most ők is a vert mezőnyben végeztek.
A spanyol iskolának vannak erényei, komoly klasszisok nélkül (vagy aki volt, már kikopóban) is szívós csapat, ez a szoros meccsekhez talán elég nekik, de a minőség már hiányzik náluk, és a brazilok sem fiatalodnak.
Arra mondjuk én is kíváncsi lennék, milyen az a magyaros stílus. Mit jelent ez?
Régen voltak klasszikus lövőink, pl Farkas-Radulovics idejében, aztán pl Tóth-Mehlmann, de hát az már nem az a kategória volt. Irányítóban meg volt egy korszakos tehetségünk, aki generációkon átívelt.
De hogy voltaképpen mi volt az a magyaros stílus? Lehet, a 80-as években még lehetett ilyen.
A 90-es években, vagy a 2000-es években még esetleg kapitányi koncepcióról beszélhettünk pl Laurencz vagy Mocsai idején, ami AKKOR még nem volt teljesen idejétmúlt.
Aztán Némethtel jöttek a mellékállású kapitányok, és egyszer csak azt vettük észre, hogy elhaladt mellettünk a világ.
Mondjuk amikor 8 érmet nyertünk, 1 arany, 3 ezüst, 4 bronz, 1995-2005 között, úhy emlékszem, többségében akkor sem volt jó védekezésünk. Csak akkor volt elöl annyi klasszisunk, hogy megoldottuk. Meg akkor még belefért a támadás-védekezés csere, meg akkor még szűkebb volt az elit, meg akkor még nem ilyen volt a tempó... Most sem a támadójátékkal van a nagyobb baj, de ott is vékony a jég.
Ott még fel lehet fedezni elemeket, pl gyors játék, Rasmussennél inkább a betörések (bár ez annyira nem valósult meg) és a szélső befejezések. Eleknél nagyobb hangsúly helyeződött az átlövésekre, Zácsik visszatért, ez néhány meccsen működött, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy sokkal hatékonyabbak lettünk. Több gólt lövünk, de többet is kapunk, magasabb a támadásszám is...
Vovánál talán a beálló megjátszásában próbálunk előre lépni.
Na a védekezés az egy talány, kiugráló kettesekkel egy olyan védelemben, amiben Planéta és helyenként Szabó alkotják a hármas védő párosunkat...
Én sem szeretnék az lenni, de pl. most visszanéztem, hogy miket írogattam már 5-6 éve, és azóta sem lett jobb semmi, de 1 kicsit, óriási mákkal kijutottunk az olimpiára...
Nem folytatom, de vicces és egyben szomorú - lehet rám nézve is az - hisz szinte szóról szóra ugyanezeket írtam le pl a 2016-os eb-hez. Lehet én vagyok maradi és nem érzem a fejlődés szelét, de én nem tudok már hinni ebben olyan nagyon, persze örülnék, ha mi lennék az új norvégia és franciaország, de nem leszünk...
Olyan jó lenne ugrani hirtelen öt évet és megnézni mi lesz akkor? Sztem semmi, mi még továbbra is várjuk, hogy a 2006-os és fiatalabb évjáratok majd elhozzák a jövőt, elfolyik addig újabb párszáz milliárd, és?
Bárcsak hinnék ebben, hogy eddig semmi, de majd a mostani fiatalok? Hát a remény hal meg utoljára, úgy néz ki, hogy a mostani felnőtteket már nem lehet rávenni a több és minőségibb munkára? (miért nem?), de majd a mostani fiatalok képesek és hajlandóak mindent is beleadni és minden szuper lesz,csak még pár év és pár szükséges milliárd. Hogy mondta ma a nagyvezír, a fociban már nem pénz kérdése a fejlődés, hanem minőségi a probléma, de ezt hogy lehet, és kell-e itt értelmezni? A minőség mit jelent, edzőt, játékost? Vagy azt kellene elhinnünk és felfognunk, hogy az utánpótlásban bekövetkezett minőségi fjelődést most sikerül átvinni felnőttbe is? Hát én nem hiszem sajnos...
Kisfaludy's finest hour .... És ezt most pozitívan értem: mindenkinek töke tele volt akkor már a norvégokkal, és Anett legalább földhöz vágta az egyiket.
A válogatottnak viszont Kisfaludy is segítség lehetett volna, mert nem annyira rossz középső védő, mint a jelenlegiek. A jövőben remélhetőleg nem lesz szükség rá (feltételezve Bordás és társai fejlődését, plusz Tomi esetleges visszatérése), de soha ne mond, hogy soha...
És tényleg értékelnünk kell, mert az előttünk lévőket nem sűrűn fogjuk megelőzni. Ha a hollandokat nézzük, erősebb a keretük, ha az orosz hiányzókat nézzük, akkor a mi hiányzóink fasorban sincsenek az övéikhez képest.
8. Orosz csapat 9. Hollandia 10. MAGYARORSZÁG
Örüljünk, hogy az összes ex. Yugo csapatot magunk mögött tudjuk, román és top ázsiai válogatottakkal szembeni pozíciónk sem evidens.
A visszaesés elkerülése is eredmény, előre lépéshez nincsenek meg az emberek. A riválisok bakijaiban inkább lehetne bízni, mint a mostani csapat fejlődésében, mivel ebből a csapatból teljesen hiányzik az az egységes stílus, egyértelmű iskola, ami mondjuk a spanyolokat jellemzi. De igaz mindegyik top4 csapatra, hogy mindegyik játékát viszonylag pontosan lehet jellemezni, a magyarokét nagyon nehéz lenne. "Valahogy begyötörjük" és a "talán nem kapunk gólt".
Varga Ákos meg a spanyolokat keverte a magyarokkal, ráadásul egy olyan meccs alatt, amikor már rég itthon voltak a lányaink... Aztán az M4 volt annyira amatőr, hogy az ominózus jelenetet még meg is ismételték egy későbbi meccs felvezetése előtt. No comment.
Ha Kisfaludy Anettet hiányoljuk a csapatból, akkor bizony tényleg értékelnünk kell még ezt a 10. helyezést is, mert akkor valóban semmi közünk a jó csapatokhoz.
Nah most van aki halvérű az a baj. Van aki mosolyog az a baj. Mi jön még...?:)
Háfra is jó lesz újra ha 1) kap végre játékidőt egy jó csapatban és 2) talál egy olyan edzőt aki bízik benne. (Ez a kettő persze összefügg.)
És amit Borsos mondott: ne próbáljon egyszerre minden lenni a pályán, irányító, átlövő, betörő és még sorolhatnánk. Egyelőre csinálja azt a két-három játékfeladatot amiben a legjobb. Tökéletesítse magát ebben. Ezzel újra eredményes lesz, visszajön az önbizalma és aztán ráér majd bővíteni a repertoárt.
Ne haragudj de ezek sületlenségek.....ha mind igaz lenne ezek közül,akkor most mi nem is beszélhetnénk Háfráról,mert egy no name játékos lenne valahol az első osztály és a másodosztály környékén.....
Szinte semmiben sem értünk egyet,ilyen is van,tény hogy Rita elég póker arc,én sem bánnám ha kicsit kifelé is "élne" de ez semmit nem vesz el a tehetségéből....ami most is meg van,viszont a formája az most nincs túl jó állapotban.
De szerintem kár lenne már is leírni őt mint potenciális kerettagot.
A beállósaink mind mind fiatal,azt sem vitatom hogy olyan szinten vannak mint az általad említettek,de Kulcsi óta nem hogy kiemelkedő játékosunk nem volt ezen a poszton,de nemzetközi szintű is csak talán Piros,most vannak fiatalok akik legalább olyan szintre érhetnek mint Piros....ami azért már értékelhető......nekem továbbra is rejtély hogy mit látsz Kisfaludyban,mert az nem lehet ok hogy ő legalább lecsap egy két embert.....
Na ha valami nem jut eszembe Lakatos Ritáról, az a tűz. Én még ilyen halvérű játékost nem láttam, talán még Kiss Niki a másik. Mindkettő ott is van a siófoki játékostemetőben. Bár talán Bregar lehel beléjük némi életet, és akkor kiegészítő játékosként szóba jöhetnek.
Senki nem tudja megoldani a beálló posztot, talán Bordást kivéve csak jobb híján vannak ott, ebben a pozícióban a legnagyobb az elmaradásunk a nemzetközi elithez képest, nézd meg Foppa, vagy Brattset, Blohm, vagy akár a dánok, hollandok beálló játékát, egyszerűen közünk nincs ehhez a szinthez.
Remélem, visszahívja Vova Kisfaludy-t, ő legalább leüt egy-két embert, és akkor lesz némi tekintélye a védelmünknek.
Ha ők a klasszisok, akkor a női kézilabdában igen kevés klasszis van, max 50, vagy még annyi sem.
Elég lenne, ha HN tényleg erősödne fejben, de valószínűleg ezt a legnehezebb. Jó lenne, ha eltünne az arcáról a Nacsa féle Korda Gyuri bácsis 'nemtudomholvagyok, mitcsinálok, miezazegész' mosoly. De ez nem bántás, puszta ténymegállapítás. Ettől még tetszik, nem tetszik, sajnos Ő a magyar kézilabda válogatott aranyposztján az első számú játékos, és ez inkább ránk nézve szomorú és nem rá.