Az édesapja szépreményű villamosmérnök, tanseg volt Simonyi prof mellett, az egyetemi ürkutatási TDK egyik társalapítója, aztán '90 után úgy döntött, jövedelmezőbb a politizálás. Jövedelmezőbb és kevésbé fárasztó, csak gyomor kell hozzá...
Édesanyja, Ilonka rettegett, de igazságos vizsgáztató volt szintén Simonyi mellett a Villanytan tanszéken, de Ő legalább visszavonult...
Volt, van kutatási program. Az, hogy sem te, sem a gazdád nem tud róla, az csak csekélyértelműségetek jele :-)))... A világon azért számon tartják. A Műegyetemi csapat készítette például az AMSAT AO-10,13 és AO-40 műholdak teljes energiaellátó és kezelő egységei.
Az ő idejükben az volt a magyar csúcstechnika, amikor a bokorba hugyozó bájgúnár taxisofőr Made in Italy kutyaszarszippantó-gépeket vásárolt az időkereke mellé.
Ki tudja, hogy mi lett eme takarítógépekkel. Valószínű, hogy már régen a világ legnagyobb hülyeségeinek múzeumában szerepel a főhelyen.
Akkor most talán mesélhetnél a 300 Ft-os vizitdíjról, ha az nem lenne offtopic. Az viszont nem az, hogy Charles Simonyi, azaz Ifjabb Simonyi Károly, a néhai Simonyi professzor fia 20 millió $-ért (~ 7 milliárd Ft) volt fenn tíz napig, a qrmány meg most 20 milliárd Ft-ot szán arra, hogy legyen egy FarkasBerci-II...
Nem annyira :-))) A műholdak egymáshoz képest azért gyorsabban mozognak, mint a lajosmizsei személy :-)))
A műholdakat úgy tervezik, hogy annyi üzemanyaguk maradjon, hogy a tervezett élettartam végén egy elegáns fékezéssel a sűrűbb légkörbe zuhanva elégetik magukat. Úgy is lehet mondani, hogy amikor a telemetria szerint már csak annyi üzemanyag maradt, amennyi a fékezéshez kell, akkor ott a pózna vége, felküldik a selyemzsinórt...
Eddig egyetlen esetről volt nyilvános információ, hogy egy leállt műholdat az egyik űrrepülőgép befogott, lehozta, lent megjavították, feltankolták, majd újra pályára állították...
Egyelőre a NER csak pénznyelő automaták előállításában jeleskedik, lehet, hogy ez is csak egy űr-pénznyelő lesz... Olyan, mint a szovjet csodafegyver: 20 km magasan repülve 50 km-es körzetben mindent ellop...
Amilyen a geostac pályán a relatív sebesség, pár szivacs megteszi ütközőnek (nem vok szakember). Mindenesetre ott a nyüzsgés nagyságrendekkel kisebb, mint 400 km-es magasságban. És ha lejár egy bérlet, akkor a bérlőt vajon el kell távolítani? (Elképzelem, hogy megkapjuk a kilövési engedélyt, Mo bérel egy lézerálgyút - vagy épít egyet a feleslegessé váló lélegeztetőgépekből.)
A Műegyetemi csapat rendkívül erős, a névadás az Ő érdeműk.
Gschwindt Bandi nem csak szakmailag "építette fel" a csapatát, hanem kinevelte az utánpótlást is és a megszerzett tudás átadásának igényét is továbbplántálta...
Egy adott foldi koordinátához rendelhető olyan geostacionárius poziciók száma, ahonnan az adott terület biztonsággal besugározható, nem túl nagy, figyelembe véve, hogy a műholdak nem zavarhatják egymást és nem ütközhetnek.
Utána kellene nézni, hogy mikor történt meg az országok számára az engedélyezett poziciók kijelölése, nyilván Magyarország is kapott egy vagy több ilyen poziciót. A 20 éves "bérleti idő" azt sejtteti, hogy az oda pozicionált műhold élettartama ennyi és utána a pozició szabaddá válik.
Mondjuk a cikk valóban úgy fogalmaz, hogy a 4ig állítja pályára, ők nem csak az üzemeltetők lesznek? Megépíteni és felküldeni gondolom majd mások fogják.