Feynmann 5.,-6. kötet. Én is ebből tanultam az egyetemen. Meg az előadónk, Fodor György könyvéből (Elméleti elektrotechnika), és a legendás Simonyi Károly könyvéből, aki egy másik párhuzamos kurzust vezetett (Elméleti villamosságtan), ahová gyakran bejártam. Mind a háromnak vannak előnyei és hátrányai, de Feynmann-é messze a leginspirálóbb. Mindenesetre ebből a háromból együtt 3 félév alatt elég jól meg lehet tanulni. Főleg azért volt jó váltogatni őket, mert amikor az egyikben elakadtam, vagy beleuntam, akkor felüdülésnek éreztem a másikba ugrani.
És azt képzeled, hogy akkor azt majd meg fogod érteni? Ugyanúgy nem fogod, mint ahogy nem érted a QED-et a kvantummechanika és a Maxwelli elektrodinamika valódi mély értése nélkül.
„ Az így kiválasztott galaxisoknál is azt látják, hogy a tömeg növekszik, és ebből azt a következtetést vonják le, hogy ez a növekedés nem a hagyományos növekedési folyamatok eredménye, hanem a kozmikus csatolásé.”
Ezek szerint, a fekete lyukak növekedése, egyben a sötét energia tértágító hatása a kozmikus csatoláson keresztül. Amennyiben a tömeg maga köré görbíti a teret, csökkentve annak görbületi sugarát, úgy a fekete lyuk átmérőjének növekedése növeli az eseményhorizontjának görbületi sugarát. Ezzel pedig globálisan tágítja a teret. Vagyis a tömeg „begörbíti” a teret, az eseményhorizont meg „kigörbíti”azt, ami globálisan a csatolás miatt, tágulásnak számít. A csatoltság azt jelenti, hogy a két görbületi feszültség (be és ki) globálisan egyensúlyban van. ???
Ezek szerint, a matematika olyan, mint egy „ötcsillagos szálloda”. Van benne királyi lakosztály, főúri lakosztály, stb. egészen a gardróbig. Teljesen mást tapasztal az ember, ha végigjárja őket.
"Azt tudjuk, hogy kb. meddig "nyújtózkodik" a vektortér, és holkezdődik a görbült tér? Vagy ez is tömegtől függő dolog?"
Kérdésed épp olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy kb. meddig nyújtózkodik a gömb érintősíkja, s hol kezdődik a gömb eltérése az érintőtől? Adott sugarú gömb esetén, mindig az elfogadható eltérés mértékére előírt küszöbszámból számítható ki a hozzá tartozó konvergenciasugár.
"Az hogy lehet, hogy a fénysugár elhalik a tömeg mellet, de a vektor nem?"
Ez a kérdés, meg olyan, mint a következő:
Hogy lehet, hogy a vasdrót elgörbülhet, az euklideszi egyenes vonal meg nem?
A vektor ugyanis egy absztrakt matematikai fogalom. A hossza és az iránya definiálja, nincs neki más tulajdonsága, pl. görbesége. Tehát csak olyan fizikai létezőket lehet vele modellezni, amelyekhez elég ez a kettő, amelyek nem rendelkeznek más tulajdonságokkal, pl, görbeséggel.
"Egy hasznos számítási eszköz, mert például az érintőtérben léteznek vektorok, működik a vektorszámítás teljes fegyvertára, addig a görbült alapsokaságban nem léteznek vektorok. ("Kanyarvektorok" ugyanis nincsenek.)"
Azt tudjuk, hogy kb. meddig "nyújtózkodik" a vektortér, és holkezdődik a görbült tér? Vagy ez is tömegtől függő dolog? Az hogy lehet, hogy a fénysugár elhalik a tömeg mellet, de a vektor nem?
Két különböző sokaság. Az érintőtér alkalmas arra, hogy az érintkezési pont kis környezetében kiszámítható pontossággal képviselje a görbült alapsokaságot. Egy hasznos számítási eszköz, mert például az érintőtérben léteznek vektorok, működik a vektorszámítás teljes fegyvertára, addig a görbült alapsokaságban nem léteznek vektorok. ("Kanyarvektorok" ugyanis nincsenek.)
Az euklideszi térből és a független időből álló Galilei téridő nem is megoldása az Einstein Egyenletnek. De még a görbületlen Minkowski téridő sem. Az áltrelben Minkowski csak érintőtérként szerepel.
Én pedig meguntam már a hebrencs szövegeidet. Semmi értelme folytatni, amíg te folyton felfedezni meg pletykálni akarsz tanulás helyett, s még csak azt sem érted, hogy miért éppen azokat az oldalakat javasoltam tanulmányozásra, ahol egy nagyon egyszerű szituációban (amikor Einstein 10 parciális diffegyenletéből csak kettő marad) jól látszik a görbületi energia természete.
Nem elterelem a szót, hanem a szakszerűség felé terelgetnélek. De mint látszik ez reménytelen. Összevissza dobálódzol mindenféle félig se értett fogalmakkal.
"Miért nem lehet a sík üres tér energiáját nullának tekinteni, ?"
Mert az áltrel alapegyenletének egyszerűen nincs olyan megoldása, amiben a téridő görbületlen. Ha a térszerű altér sík, a téridőnek akkor is görbülnie kell, a megoldhatósághoz muszály feltételezni egy kozmológiai konstanst, s ez a de Sitter téridő.
Nincs, de mivel a klasszikus mechanikában egy alapfogalom, mindenki használta.
Töltött mikroszkópikus anyagi pontok esetében a mechanikáját vizsgálva sebesség olyan nagy, hogy a helyzeti (nyugalmi energia, m0) elhanyagolható a mozgási energiához képest.
Így a mozgási és a helyzeti energiáról sincs mit tárgyalni, csak az energiáról, ami méghozzá rendszerfüggő is a specrelben.
Eddig se sikerült, és ezután se fog menni, hogy ilyen heveny ötletelésekkel, félismereteken alapuló nagyképűen naiv bemondásokkal magad kitaláld, vagy bárkitől pár mondatban kikérdezd ezeket a dolgokat. Módszeres tanulás nélkül nálad sokkal nagyobb koponyák számára se járható ez az út. Egy szakértő a saját szakterületének újdonságait megértheti ilyen módszerrel, de te az áltrelt vagy a QED-et soha. Ha érdekel, nincs mese, meg kell dolgoznod érte. Többet olvasni, és sokkal kevesebbet locsogni ide. Én most már csak annyit javasolok, hogy olvasd el a
A üres részeken csak egy bizonyos pszeudo-tenzor komponensei különbözhetnek nullától. Ez ugyan tenzornak látszik, de mégse tenzoriális mennyiség, ami úgy állítható elő, ha az egyenlet geometriai oldalának bizonyos tagjait átrendezzük az energia oldalra. Ám sehogy se lesz valódi tenzor, hiszen a vonatkoztatási rendszer megváltoztatásával az összes komponense egyszerre eltüntethető vagy kelthető.
Különös ötlet.
Persze egy akármilyen egyenletet át lehet rendezni - matematikailag.
Viszont itt az egyenlet két oldalának - állítólag - két különböző fizikai reprezentációja van.
Egyetlen kivétel a kozmológiai állandó. Arról még nem tudjuk, hogy eszik vagy isszák.
Persze nevezhetjük sötét energiának, és akkor az energia oldalon a helye.
De ez csak narratíva.
Hoppá, tévedtem. Bekajáltam egy narraívát.
Van ám vegyes tag is. gR/2
Na most ez melyik oldalra való? Az energiához, vagy a görbülethez?
Vagy pedig a kettő között lebeg, mint M. koporsója.
Most aztán tényleg nem tudom, hogy eladtam, vettem, vagy engem adtak el. :o)
