A szövetségesek célja -1943 márciusától!!- az volt, hogy „diszkreditálják a magyar vezetést a németek szemében”, és ezzel kikényszerítsék az ország német megszállását. Annak ellenére folytatták ezt az irányvonalat, hogy biztos tudatában voltak annak, hogy Magyarországon él Európa legnagyobb zsidó közössége...
"...Ebből a szempontból nem érdektelen magának Eichmann-nak a véleménye sem. Amikor emlékiratait hangszalagra vette – és amikor, tudvalevőleg, még nem tudhatta, hogy egyszer bíróság elé fogják állítani –, arról elmélkedett beszélgetőpartnere előtt, hogyan járna el a nácikkal kollaboráló zsidókkal szemben, ha zsidó lenne. Ebben az esetben – mondta a zsidók hóhéra – „a lista első helyén dr. Kasztner állna”. Eichmann szerint Kasztner gyakran mondta neki: „Elviheted a többit, de ezt a csoportot add nekem! És miután Kasztner nagy szolgálatot tett nekünk azáltal, hogy segített fenntartani a nyugalmat a gyűjtőtáborokban, beleegyeztem csoportja megmenekülésébe. Végül is ez a kicsi – mintegy ezer vagy valamivel több zsidót számláló csoport – nem érdekelt. Ez volt a »gentlemans’ agreement« köztem és Kasztner között.” („Eichmann vallomása”, Life, 1960. XI. 28. – XII. 5.) ..."
"1944. július 18-án Horthy kezdeményezésére a magyar kormány ajánlatot tett a még nem deportált zsidó származású magyarok (különösen a gyermekek) külföldre történő evakuálása érdekében (főként Palesztinába és Svédországba), valamint a nemzetközi segélyszervezeteket a koncentrációs táborokba irányuló segélyszállítmányok küldésére ösztönözte Svájc budapesti külképviseleténél. A kezdeményezés, amelyhez meglepő módon a németek is hozzájárultak, elbukott, mivel az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai okokból sokáig késlekedett a döntéssel és így a hadi helyzet változása miatt végül nem kerülhetett sor az akcióra. A Jad Vasem szerint azonban a kudarc ellenére a Horthy-ajánlat jelentős hatással volt a magyarországi zsidómentő tevékenységre.[111][112][113]"
Bencsik, Gábor. Horthy Miklós, 4. javított, Budapest: Magyar Mercurius, 261. o. (2004). ISBN 963 855285 9
↑Hungary in the mirror of the western world 1938–1958, Chapter 5. The Holocaust in Hungary/Randolph Braham:The politics of genocide the holocaust in Hungary. online verzió
"...Ifjabb Horthy Miklós részt vett egy „nemzeti középkormány” létrehozására irányuló kísérletben, és felvette a kapcsolatot a Magyar Front ellenzéki köreivel. Ugyancsak megkísérelte a kapcsolatfelvételt a jugoszláv partizánokkal. Édesapja, Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérletéről értesülve a német titkosszolgálat 1944. október 15-én kicsalta Miklóst a Budai várból, ahol az Otto Skorzeny vezette kommandó rövid tűzharc után elfogta, majd szőnyegbe csavarva elszállította. Miklós Bécsen keresztül a mauthauseni fogolytáborba került. Zárkája a krematórium fölött, a kínzókamrák mellett volt, így éjjel-nappal a megkínzottak ordítását hallhatta. Emellett - feltehetően a lelki terror fokozásaként - közölték vele, hogy kötél általi halálra ítélték.Mauthausenben több magyar politikus, többek között Kállay Miklós egykori magyar miniszterelnök is fogolytársa volt. 1945 áprilisában előbb Dachauba, Innsbruckba, végül Niederdorfba szállították. 1945. május 4-én az amerikai csapatok kezére került és Capri szigetén töltött három hónapot őrizetben. Végül 1945 augusztusában Rómában szabadon bocsátották.
A kormányzó sorsáról azonban nem a bíróságok, hanem aKelet-Európát is felosztó, a Győzelem napjától kezdve már egymással is rivalizáló nagyhatalmi vezetők döntöttek.
Elolvastam kétszer, de egyre erősebb az érzésem, hogy bagatellizálni szeretnéd az ügyet.
Az ügy: egy történész véleménye tények (iratok) alapján. Nem föltételezés/kitaláció, nem tudománytörténet.
Nem véletlenül megvilágít olyan dolgokat, amik eddig nem voltak logikusak és érthetőek.
(Ti. hogy miért vannak agyonhallgatva bizonyos ügyek a második VH. történelmében?! Pl.:miért nem volt kíváncsi senki Horthy tanúvallomására a háborús bűnösök perében, még tanúként sem idézték be!!).
"Az OSS elemzései rámutattak Horthy nehéz helyzetére: nem akar túl hamar lépni, hogy ne váltsa ki Hitler haragját, de megkésve sem, nehogy a szövetségesek elveszítsék a türelmüket. Ami a briteket illeti, teljes volt az egyetértés, volt, aki Budapest bombázását sürgette a kiugrás siettetése érdekében. Egyedül a befolyásos Alexander Cadogan fejezte ki kételyét, szerinte mind a magyar, mind a román kiugrás elképzelhetetlen, amíg „nem tudjuk őket megvédeni.” Nem Cadogan volt az egyetlen, aki a brit Foreign Office berkein belül hozzájutott a német népirtásról szóló jelentésekhez, a jelek szerint mégis csak ő volt, aki tartott a német megszállás következményeitől."
"Érdekes hiányra lehet figyelmes az, aki végigolvassa az OSS mintegy 180 oldalas irományát, ami mindenre kitér, a politikai pártokra, a közhangulatra, a bányászatra és hadiiparra is.
EGYETLEN SZÓ SEM ESIK AZONBAN A MAGYARORSZÁGON ÉLŐ 825 EZER FŐS ZSIDÓ LAKOSSÁGRÓL,
így tehát arról sem, hogy rájuk és a németellenes elemekre milyen hatása lehet, ha a magyar kiugrás kiváltja a szövetségesek által várt hatást, a német megszállást."
-Lehet, hogy már tárgyaltak Hitlerrel a tárgyban? (Vannak, akik szerint Hitler eredetileg túszként -esetleges kedvezőtlen harctéri helyzet esetére!!- vitette el a zsidókat a táborokba!!)
--Lehet, hogy a zsidók kivégzése a hitleri zsarolás fokozásaként következett be???
Ez a hozzászólás is igazolja, hogy - szerintem - ez tudománytörténeti topik.
Sajnos e fórum topikcsoportjai (talán nem véletlenül?) nem fedik le a lehetséges témaköröket.
S ahogyan a tudományon belül a fizikának is van történeti oldala, ugyanúgy más - gyakorlatban is hasznosítható - tudománynak is van kísérleti oldala, illetve ezen tevékenységek történeti rögzítése, és annak elemzése.
S ahogy pl. a fizika a kezdeti ösztönös megfigyeléseket túlhaladva kísérleti tudománnyá vált már sok évszázaddal ezelőtt, ugyanúgy - lassan már több száz éve - a politika tudománya is kísérleti diszciplinává nőtte ki magát az egyre inkább kínálkozó befolyásoló lehetőségek kapcsán.
Kísérlet, megfigyelés, elemzés, gyakorlati hasznosítás, illetve előrejelzések és újabb kísérletek, stb. S mindezek mellett a tapasztalatok folyamatos rögzítése (történelem) a későbbi felhasználás céljából.
Ám ahogyan a labirintusban futkosó egereknek sem árulják el, hogy mi is történik velük a valóságban, mi sem a valóságot éljük át, hanem egyszerűen hétköznapi, spontán történéseknek véljük a világban zajló folyamatokat.
Ne higgyük, hogy a magasra fejlődő civilizációnk nem jutott el idáig, hogy a saját életeink folyását globális szemszögből ne tanulmányoznák már hosszú ideje. Ez a vélekedés korlátoltságra vallana. Ám ez a korlátoltság, amely sokakban törvényszerűen, s el nem ítélhető módon ma megjelenik, valójában szintén egy tapasztalatok által megvalósított gyakorlat végső eredménye! Azaz szándékosan erre alkalmas eszközöket felhasználva, a túlságosan felcivilizálódott embert, aki átláthatná az önnön sorsán való sakkjátszmákat, egy civilizációs hanyatlásba szándékoznak taszítani. S erre - a történelmi elemzések alapján - megvannak a gyakorlatban hasznosítható, jól bevált módszerek. Mát több mint 100 éve folyik ennek a realizálása (a túlcivilizálódottság ugyanis régi felismerés, s a korrekciós folyamat történelmi távlatú). Ennek csupán egy lépése a II. VH (az első nem volt eléggé sikeres), s az erre épülő 68-as események eredménye (a BabyBoom fiataljai által) tökéletesen végzi el a kívánt hatás kialakulását.
Természetesen a politika tudományának szűk, gnosztikus körein kívül is folytak publikusabb kutatások, s ezek közé tartozik J. D. Unwin (a kutató Sex and Culture c. műve 1934-ban jelent meg, és 1936-ban aztán meg is halt 41 évesen). Ebből kikövetkeztethető, hogy miről is van szó, de abból is, hogy az 50 éve elkezdődött "szemléletváltás" teljes neve: "Szexuális, Feminista és Kulturális forradalom". (Viccnek látszik, de irtózatosan komoly, és Unwin tanulmánya szerint 3 emberöltő alatt fejti ki hatását!).
A történelmi részletek izgalmasak ugyan, de kérdéses, hogy 20 év múlva lesz-e olyan kulturált ember, akiknek felkelti majd az érdeklődését, vagy elégedetten bólogat egy rehabilitáción (főleg, ha a többségük nem az európai kultúra hagyományain nevelkedett fel).
December 18-án az ifjabbik Horthy Miklós üzenetet juttatott el Allen Dulles-hoz, az amerikai háborús hírszerzés, az OSS svájci rezidenséhez, a magyar békeküldöttek rendszeres tárgyalópartneréhez. A kormányzó fia kifejtette, hogy amennyiben a szövetségesek Magyarország kapitulálását kérik, tesz róla, hogy ez megtörténjék. A közvetítő magyar követ a maga részéről hozzátette, hogy Budapest csak a jelre vár.
-ennek alapján az sem kizárt, hogy amerikai (vagy angol) ügynök tette el láb alól a kormányzóhelyettest...
"Az angolszászoknak, akiknek már 1942 nyarától elég pontos értesülései voltak az európai zsidóság sorsáról, a titkos megbeszélések tanúsága szerint világos volt, hogy német megszállás esetén elviszik a magyar zsidókat is.!!
