Tudom, hogy mindenkinek a maga baja a legnagyobb, és hogy vannak nálam elesettebb, szegényebb, rosszabb körülmények közt élő emberek, de én is kezdem egyre inkább úgy érezni, hogy minden napom nagypéntek, a feltámadás reménye nélkül. Ahogy így visszagondolok, már az induláskor lehetett valami nálam, talán nem szerettem volna megszületni, előre tudván, mi vár rám, mert nagyon bömbölős újszülött voltam, megállás nélkül sírtam. Sajnos semmiben sem tűnök ki, nem lettem sem szép, sem erős, sem okos, sem ügyes ember: anyukám ugyan megtanított írni-olvasni már az iskola előtt, de a tanulástól az iskola teljesen elvette a kedvemet, nem szerettem a bunkó tanárokat, meg főleg a bunkó osztálytársaimat, akik a fülem, a rossz fogaim, meg a soványságom stb. miatt gúnyoltak. Azokból a tantárgyakból viszonylag jó voltam, amikkel kapcsolatban magamtól olvasgattam könyveket, mert érdekeltek, de amik nem kötöttek le, azokkal alig tudtam megbirkózni, és bár az iskolából nem lógtam sosem (hacsak nem számoljuk ide, hogy szimulált meg valódi betegségek miatt sokat hiányoztam), az eredményeim egyre rosszabbak lettek az évek előrehaladtával. Nekem sosem segítettek a szüleim az iskolán kívül, mert ők sem voltak valami lángeszűek. Bár szerettek engem, de nem foglalkoztak úgy velem, hogy együtt tanultunk volna valamit, ami nem ment nekem. Úgyhogy az is csoda, hogy az éretségiig eljutottam, de már a felsőoktatás szóba sem jöhetett, az túl kemény dió nekem, túl hiányosak a tudásom alapjai.
Aztán az egészségem is sok kívánnivalót hagy maga után, mert gyenge és fáradékony vagyok, a szívemmel is van valami és a bőröm is beteg, maximális fényvédelem van előírva, tehát fedetlenül nem mehetek napra, hacsak nem akarok apukám sorsára jutni, aki pár éve halt meg bőrrákban, melanóma miatt.
Anyagilag sem állok túl jól, minden fillért be kell osztanom, emiatt még autóm sincs, üdülni sem járok sehová, örülök, hogy megélek. Illetve nem örülök, mert gyűlölöm ezt az életet, hogy nap mint nap azt látom a képernyőkről, az újságokból, hogy mások milyen jól élnek, mit alkottak életükben, mekkora hatalmuk és vagyonuk van, milyen szép nőkkel vannak együtt, én meg itt vagyok szűzen 39 évesen. Meggyűlöltem emiatt nőket és férfiakat egyaránt.
Mindig a MÁSOKról szólt és szól ez a világ, én meg egy kis szürke senki vagyok, aki lebeg a lét és nemlét között. Az ilyenekből lesznek haláluk után a gonosz démonok? Mert én arra gondolok, hogy milyen jó lenne maradéktalanul megsemmisíteni ezt a világot a kezem által egy szempillantás alatt, ha ez a hatalmamban állna, és akkor nem lennének már MÁSOK, senki, még azt sem bánnám, hogy én sem. Vagy éljek én is jól vagy más se éljen sehogy! Pusztuljon ez az egész siralomvölgy! Így tengődöm én ember- és életgyűlölőként. Vajon mennyire egyediek ezek az érzéseim, és az örökségem a múltamból, amik mérgezik jelenemet és kilátástalanná teszik jövőmet?
Másik topikban írtam már, hogy nekem semennyi kézzelfogható vagyonom nincs. Nagy szükségem volt erre az állapotomra, és ezt a legkomolyabban mondom.
Hiányt sem szenvedek semmi olyasmi miatt, amikre - szerintem - te gondolsz, tehát semmi anyagias dolog miatt. Mindenem megvan, ha mások szerint semmim sincs - is.
Te nem ismered, vagy esetleg elutasítod az Istent? - ne haragudj, ha nyersnek tűnik a kérdésem; nem akartam olyannak!
De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak"
Én már biztos nem házasodok és élek nemi életet ebben az életben, de azért elszomorító, hogy ez a túlvilágon sincs. Elég sivár hely lehet, ahol az isten által megszentelt házasságok is felbomlanak. Akkor ott férj és feleség nem találkozik újra még ha nagyon szerették is egymást? Ki akar olyan túlvilágot, ahol nem elégülnek ki a vágyai és álmai és főleg azok a dolgok, amikből élete során hiányt szenvedett?
Oké. Nincs neve, nincs nevesítve az a felekezet, és akkor nem is számít felekezetnek; vagy igen?
Nem gondolkodom ellened és a vallásod ellen, nem gondolkodom az ateisták ellen, és senki ellen sem.
Aki Pálhoz imádkozik (vagy egyéb emberekhez), az nem tagja annak a "nemfelekezetnek", amelyiknek én tagja vagyok, pedig az a "nemfelekezet" senkit sem taszít ki magából. Az lép be, aki akar. Tehát az: aki tényleg akar. :)
Én semmiféle felekezet tagja nem vagyok. Nincs bejegyzett neve annak a sokaságnak, akikkel egyetértek, akikkel együtt gondolkodom,- akik segítenek nekem, akikkel segítjük egymást.
Te nem vagy gyakorló/gyakorlott "katolikus", ugye? Mindenféle szentek segítségét kérik, akik fellelhetők a templomaikban,- és akik esetleg nem. Nem azért írtam, mert csúfolódni szándékozom rajtuk.
Akkor okos ember, de én nem tudok minden okos emberről. :)
nem hallottam róla hogy Pálhoz szokás imádkozni egyáltalán. Egyébként véletlenül Jung Szentháromság magyarázatán aludtam be...annyira hogy csak fórumozni bírok:D
Én ahhoz a felekezethez tartozom, amelyik nem imádkozik Pál apostolhoz, Máriához és egyéb személyekhez úgy - mint az Atyához, és amelyik nem nevezi át sem az Atyát, sem a Fiút, sem pedig a Szent Lelket, és nem próbálja meg egy új tanba terelni Őket.
Mt 22,30 Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
Lk 20,34
És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak:
Lk 20,35 -36
De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak:
Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
Igen, vannak rejtettnek tűnő tartalmai is, ám azok nem attól lesznek nem rejtett tartalmakká, hogy valakik egy új tuladonnevet adnak az Istennek ("Szentháromság"), és az új nevű istenüket kezdik el tisztelni, mint valami találmányt, ugye?
Hol sugallja a Biblia, hogy adj új nevet annak az Atyának-Fiúnak-Szentléleknek -- akikről Jézus (is) beszél, tanít?
Talán a "Szentháromság",- és az e névből fakadó tanok nem emberi találmányok?
Le van írva a Bibliában, hogy kicsoda az Atya, a Fiú és a Lélek; mert le van írva, ugye? Azt gondolod, hogy a Biblia írói, és a Biblia íróit ihlető Lélek - talán nem tudott volna nevet adni nekik? Vagy azt gondolod, hogy elfelejtette, és azt is gondolod, hogy valakinek végre ideje volt segíteni annak a Léleknek az általa ihletett Biblia magyarázásában? - nem gondolod ezeket, ugye? Vagy igen? :)
Ha a Kovács János - nevet adná valaki nekik, mint "összefoglaló-tulajdonnevet" - az is stimmelne a lelkednek? - Ha esetleg erre nemleges választ adnál, hát azt mondom, hogy az is csak annyira lenne emberi találmány, mint a "Szentháromság" - tulajdonnév.
Mi tartja össze az antitrinitáriusokat? Az egység a kétségben a háromság iránt. Viccen kívül: te is ilyen felekezethez tartozol?
Régen azon is gondolkodtam, hogy miért nincs istennő párja istennek? Miért van az, hogy még a szentháromságban sincs nő, csak hímneműek? Nem az lenne természetes, ha istennek is lenne felesége? Csak nem ő is olyan szerencsétlen sorsú, mint én?
Elnézést; még kiegészíteném az előbbit azzal, hogy én egyetlen bibliai igét sem tagadok meg, de te egyetlen bibliai igében sem találod a "Szentháromság"-szót, és - ennek következtében az arra tanítást sem fogod megtalálni a Bibliában. Amiket idéztél, azokat mindenki elolvashatja: egyértelmű tanítások.
Egyetlent sem tagadok meg abból. Amiről te beszélsz, az egy egyház által kitalált tanítás.
Bár te többet is említettél,- én mégis csak egy dologról beszéltem neked; csak egyetlen olyan dologról, amely nem része a Bibliának, és ez a dolog az általad "Szentháromság"-nak nevezett dolog. Ha ez a dolog benne van a Bibliában, akkor mutassad azt meg annak, akinek tanítani akarod!
"Szentháromság-tan" - ez a neve annak a tanításnak, amely miatt sokan azt sem tudják, hogy kihez imádkozzanak, kit tekintsenek Istennek. Jézus kihez imádkozott? - valami háromsághoz (vagy kettősséghez?), vagy az Atyához? Hát az apostolai kihez?
"Szentháromság" - egy tulajdonnévvel láttátok el azt, amit a Biblia (amit Jézus) Atyának-Fiúnak-Szentléleknek nevez és tanít. Csináltatok magatoknak egy istenséget, de ha szerinted szerepel a Bibliában egy "Szentháromság", hát keressed elő! Ha meg nem megy, akkor miért vitázol azon, hogy a háromságtan egy emberi találmány, és Biblián kívüli dolog?
semmiféle "Szentháromság" nincsen a Bibliában leírva.
Elborult agyú, sátán hívő szektások szerint :-)
Ezzel szemben a Bibliában ott van Jézus, Aki beszél az Atyáról (Ők egylényegűek) és megígéri a Szentlélek eljövetelét (Aki Pünkösdkor el is jön).
A Szentháromság Jézus (jelképes) megkeresztelkedésekor egyszerre jelen vannak:
Jézus, az Atya Aki szól, és Szentlélek galamb formájában Jézusra száll.
Pár Ige, amit tagadsz:
Jn 10,30 – „én és az Atya egy vagyunk.” (vö. Kiv 3,14; 20,7; Lev 19,12; 24,14-16) Jn 10,38 – „az Atya bennem van s én az Atyában vagyok.” Jn 12,45 – „aki lát, azt látja, aki küldött.” Jn 14,8-12 – Aki Jézust látta, az az Atyát látta.
Mt 28,19 – „Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére.”
1Kor 6,19-20 – Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma…? … Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben!
Lk 2,26 – A Szentlélek kinyilatkoztatást ad (vö. Jn 16,13; 1Kor 2,10) Lk 3,22 – A Szentlélek testet ölthet.
1 Kor 12,11 – A Szentléleknek saját akarata van (vö. ApCsel 15,28). Ef 4,30 – A Szentlélek megbántható (vö. Iz 63,10).
Elsőnek azt szögezzük le, hogy az Atya a Fiát szereti a legjobban. A Fiú pedig az Atyát.
Önmagát senki nem szeretheti. Ezért van az, hogy az Atya a Fiát szereti és viszont. A köztük lévő oda-vissza áramló folyamatos szeretet pedig a Szentlélek.
Így van meg a Szentháromság.
- logikusnak ható levezetés ugyan, de semmiféle "Szentháromság" nincsen a Bibliában leírva. A szentháromság, egy abszolút emberi/egyházi tanítás, és - sajnos, gyakorta eredményez olyan "hívőket", akik leborulnak a Pál szobra, vagy a Mária szobra stb. elé, és kérlelik őket valamiféle közbenjárásra, amelyre - a Biblia szerint - Jézusnak van "jogosítványa". Nincs a Bibliában semmiféle szentháromság, márpedig a Bibliából nem csak elvenni,- de ahhoz hozzáadni sem a Krisztus tanításai szerinti dolog. Az egyházak nem csupán kitalálták a szentháromság nevű, imádnivaló bálványukat, de imádják is. Te erre tanítasz valakit (a Biblia alapján?), ugyanakkor azt mondod neki, hogy olvassa azt a Bibliát - amelyben utalás sincs semmiféle szentháromságra? Azt akarod, hogy a te tanításaidat fogadja el? Vagy azt javasolod neki inkább, hogy olvassa a Bibliát?
"hogyha tényleg vki létrehozta a világot akkor miért olyanra teremtette amiben az egyik megeszi a másikat?
Miért nem lehetne a napsütés, a levegő annyira hatásos hogy más ne is kelljen?"
Erre a tudomány már választ adott (törzsfejlődés, élőlények felépítése, a magasabb szintű szervezetek táplálékigénye, autotróf- és heterotróf táplálkozás közötti különbség, stb.).
