Katz munkája egy fabatkát SEM ér, a proton tömege kiszámításához hozzá SEM fogtak!
újszuper, felvágtál jogemésztö nivójára, hogy a wikiböl idézgetsz?
Mivel a részecskéknek a helye és a sebessége soha SEM határozható meg pontosan, a részecskéket valószinüségsürüségekkel kell leírni. A Maxwell egyenletben is ezért áram valószinüségsürüségek szerepelnek.
A részecskék mozgásegyenleteit meg négyes spinorokkal kell kifejezni, amik aztán a Lagrange multiplikátorokat is tartalmazzák, az elfogadott de téves kvantumelmélet helyett!!!!!!
Dirac is megcseszheti az ö egyenletét, amit ö tévesen az energia kifejezés linearizálásából vélt levezetni!
„A gravitációs tóltések elött egy minusz elöjel áll, úgy hogy az azonos elöjelü g-töltesek vonzzák egymàst, az ellenkezö elöjelü g-töltesek meg taszítják egymást.”
A proton gravitációs töltése pozitív, az elektroné negatív, ezért gravitációsan taszítják egymást. Az elton gravitációs töltése negatív, a pozitroné negatív, ezért gravitációsan taszítják egymást.
A két eltérő típusú elektromosan semleges anyagban a nagyobb tömegű résztvevők (proton; elton) gravitációsan ellenkező előjelűek, ezért taszítják egymást. De ki látott itt a Földön elton bázisú anyagot, ami a proton bázisú felett lebeg?
Az elektromos töltések elött a hstásnàiál egy pozitiv elöjel áll, ugy hogy ha a két töltés elöjele megegyezik, akkor taszító a közöttük ható erö.
A gravitációs tóltések elött egy minusz elöjel áll, úgy hogy az azonos elöjelü g-töltesek vonzzák egymàst, az ellenkezö elöjelü g-töltesek meg taszítják egymást.
Amit te a mainzi egyetemen a kvarkelméletről írtál, az évtizedek óta megbukott. De már keletkezése idején is gyenge munka volt. A feledés jótékony homálya borítja.
„Két töltés elöjele mérvadó, mert a kölcsönhátás alatt mindig két töltés hat egymásra.Egy töltés elöjele NEM dönt erröl.”
Éppen ez miatt kérdeztem rá az előjelek fizikai tartalmára. Melyik a vonzóhatás, és melyik a taszítóhatás? Amennyiben egy neutrínóban kiegyenlítik az erőiket, nem vonzanak és nem taszítanak, csak a meglévő lendületük érvényesül, ha ütköznek valamivel?
A gyógyszergyári kutató munkám elött a mainzi egyetemen kimutattam, hogy a kvark elmélet prognózisai mind rosszak, úgy hogy ezt NEM lehet egy fizikai elméletnek nevezni.
Aztán egy új variációs elvét fogalmaztam meg az instabil állapotokra ami az energia kvantálását helyettesítette. Ezt publikáltam Is.
A gyogyszergyári tevékenységem alatt meg lehet, hogy több ember életét mentettem mag, mint amivel te, újszuper, a hivatalos tevénykedésed alatt találkoztál! Miért veted ezt a szememre?
A cikk szerint, a tudósok számítógépes szimulációk alapján teszik a jóslataikat, amikből a valóság fizikai folyamataira következtetnek.
Amennyiben Gyula elmélete szerint, közelebb kerülnek egymáshoz az elemi részecskék, nagy energiát sugároznak ki. Ez magyarázhatja a fénysebesség közelébe gyorsítását a (plazmában) Nap légkörében található protonoknak.
