Az ember felemelkedésének nagyon komoly mozgatórugójának kellett lennie. Mert ugye az állat, pl. a majom is, ha a körülményei kedvezőek leszakítja a gyümölcsöt, teleeszi magát az után nem csinál semmit csak keres egy árnyas helyet és "döglik" tovább. Ha azonban, időről időre rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok közé kerül, vagy elpusztul vagy kénytelen valahogyan túlélni.
Azt, hogy a "heuréka" élményben mi az ami közvetlenül felszabadítja a dopamint, nem tudjuk (nem ismert, hogy kutatják-e). Az emberi szervezetben ez - az általam leírt esetekben - az endorfin nevű hormon hatására történik, mely egyfajta belső - gyorsan lebomló - drog, és feltételezhető az alkotásban is a szerepe. Más, tényleges drogok is felszabadíthatják, utóbbiak nehezen bomlanak, és mellékhatásuk is van (elvonási tünetek). Ám ez utóbbi - köztudottan - nem alkotás, hanem önrombolás.
A tanítása még interneten is van. Maga a tananyag egyes részei (melyek a cikkben megvannak) vesztek feledésbe. És még van más módszer is, amelyet szintén nem tanítanak.
Szerintem többféle fajta fejlődés van. Irányított és nem irányított.
Irányított az szerintem az amikor a rendszernek a célja a fennmaradás. Pl a sejt irányítottan fejlődik, mert evolúciójának célja a sejt fennmaradása és szaporodása. Benne minden molekuláris sejtfunkció ennek a célnak van alárendelve. A soksejtű szervezetek hasonlóak. Minden szerv, vese máj, szem a szervezet túlélése miatt fejlődött ki.
A nem irányított fejlődés szerintem az elme és az ökológiai rendszerek fejlődése. Az elme működése olyan, hogy olyan viselkedések és gondolatok jelenjenek meg az agy felszínén amik lényegében még nem voltak. Az új iránti rendületlen vágy. Az új tanulásának vágya és jutalma. A mindent tudni akarok vágya. Nem csak az, hogy táplálkozni és szaporodni akarok, mint sok állatnál.
Az ökológiai rendszerben sincs egyfajta irányított szelekció. A rendszer elemei az állatok, állatfajok minden teret be "akarnak" lakni amit lehet. Irányítatlanul.
Ez szerintem az elme és az ökorendszer közti analógia.
Hobbiból, mint gyakorlott méhész is, mindig elcsodálkozom, hogy ekek a pici méhek a gombostűfejnyi agyukkal mennyi mindent tudnak. Szaporodnak, repülnek, szellőztetik a kaptárt, melegítik, tájékozódnak 5 kilométerről, eljárják egymásnak a méhek táncát. Mindez egy pici aggyal.
Na akkor nekünk embereknek minek ekkora agy? Mert a mi agyunk nem csak célirányosan erre a pár dologra van kitalálva. Mindenre ami lehetséges ebben a fizikai világban. Minden cselekvésre, minden gondolatra, ami elgondolható.
Ez a mindent feltérképezni belakni vágyó agyunk, az ember nem mellékesen összességében jobban működik azoknál a célgépeknél mint az állatok, akiknek fő céljuk a fennmaradás és szaporodás.
Szerintem ezek jobb híján csak illúziók. Amíg nincs meg az a rendszer ami elmeszerű működést produkálva magától kiemelkedik, emergenciával, addig jobb híján marad a sakk automata, mint illúzió.
"És hamarosan megjelennek a számítógépekben tenyésző gépmémek, amik még sokkal-sokkal gyorsabbak lesznek. "
A sakk-automaták gépmémek?
(Szómagyarázat kisdedek részére: Sakk-automatának nevezzük az olyan automatát, amelyik tud sakkozni, de azt nem tudja magáról, hogy sakkozik, se azt, hogy ő automata. :)
"Míg az állatoknál főként az ösztönös viselkedés dominál (ami genetikai alapú, és mutációt igényel), addig az egyfajta társadalomban élőknél, és különösen az embernél a gének helyett a mém (a kulturális átadás, utánzás gén-hez hasonló egysége) a veszi át a sokkal gyorsabban "öröklődve" a szerepet."
Az ember esetében pedig vsz. az utánzás vágya ösztönös, ami nélkül még beszélni se tanulna meg, valamint eszközök lemásolásához se volna kedve.
Íme egy ma is használatos (ókori?) kommunikációs találmány, a Gayageum - koreai népi hangszer, melyen itt egy remek utánzó "játszik" :
A "heuréka" szerintem az amikor az elme olyan állapotba kerül, mint előtte még soha. Ekkor mondjuk felszabadul a dopamin, ami megerősíti az ebbe az állapotba jutás útját.
Biológiailag meg szerintem olyasmi, mint amikor egy állatfaj egy gyors evolúcióval elfoglal egy új ökológiai fülkét. Az új fülképben lezajló evolúció után a fejlődés ott gyakorlatilag leáll, kialakul a új nagyjából állandó populáció. Tehát az ökorendszer összes "tudása" információja nőtt.
"Míg az állatoknál főként az ösztönös viselkedés dominál (ami genetikai alapú, és mutációt igényel), addig az egyfajta társadalomban élőknél, és különösen az embernél a gének helyett a mém (a kulturális átadás, utánzás gén-hez hasonló egysége) a veszi át a sokkal gyorsabban "öröklődve" a szerepet."
És hamarosan megjelennek a számítógépekben tenyésző gépmémek, amik még sokkal-sokkal gyorsabbak lesznek.
"Az értelmes embernél nem csupán egy mém megmaradása, hanem éppen az újabb mémek kialakulása az ami az értelem által sokkal támogatottabb. Azaz valójában az alkotás folyamata az ami az embernél már megjelenik."
Az alkotás folyamata is el fogja veszteni szerintem misztériumát. A felmerülnek és meggyökeresedett gondolatok az elmében olyanok, analóg, mint az új ökológiai fülkét betöltő fajok a bioszférában.
Míg az állatoknál főként az ösztönös viselkedés dominál (ami genetikai alapú, és mutációt igényel), addig az egyfajta társadalomban élőknél, és különösen az embernél a gének helyett a mém (a kulturális átadás, utánzás gén-hez hasonló egysége) a veszi át a sokkal gyorsabban "öröklődve" a szerepet.
Az értelmes embernél nem csupán egy mém megmaradása, hanem éppen az újabb mémek kialakulása az ami az értelem által sokkal támogatottabb. Azaz valójában az alkotás folyamata az ami az embernél már megjelenik.
Én továbbra is fontos elemeként értékelem a kultúra és civilizáció fejlődésében a szexualitással való kapcsolatot. Elég csak felfigyelni arra, hogy egy új felfedezés, találmány esetén gyakran megjelenik a "heuréka" élménye, amely valószínűleg ugyanúgy az endorfin nevű hormonnak a felszabadulása az agyban, mint pl. az orgazmusban (bár ott sokkal intenzívebben), de ugyanez történik pl. a sportolóknál akkor amikor átlendülnek a holtponton.
Jómagam úgy vélem, hogy ez a terület (az alkotás folyamata) az emberi civilizációnak egy olyan lényegi, és legalapvetőbb eleme, hogy ha vannak is ezzel kapcsolatos kutatások (pl. 40 évvel ezelőtt a Szovjetunióban még voltak!), azok ma féltve őrzött titokként vannak kezelve, ami nem is olyan nehéz, hisz a közvélemény többségét ez a téma nemigen érdekli. (Ezt az érdektelenséget az oktatás jelenlegi módszertana sulykolja belénk)
Az alkotás módszereinek elfeled(tet)ett titkairól érdemes elolvasni ezt a régi - Galaktikában megjelent - cikket:
Nem nagyon értitek a kérdéskör lényegét: az emberiség a földünk egy bizonyos térségében végtelen szélsőséges évezredeket élt át a jégkorszakok idején.
Akik a borzalmas időket átélték a felmelegedések évezredei alatt elszaporodtak, nyilván a szelekció által különféle speciális módszerek, szokások alakultak ki és maradtak meg a nehéz időket átvészelő népességben.
Az új emberi felismerésekből sok minden a későbbiekben is segítette a népesség létezését, életfeltételeit, volt ami feleslegessé vált, voltak továbbra is hasznosítható elemeik. A kirajzásokat követően ezek a megmaradó szokások hozzájárulhattak az emberiség felemelkedéséhez. Erről nincsen semmilyen kutatás, pedig szerintem igen sok felfedezni való rejtőzhet ezen a területen.
Még az ezredforduló előtt olvastam biológus cikkében, hogy kiskanál jód híján értelmi fogyatékos lesz Afrikában évente milliónyi gyermek. ( Ahol jódhiányos a föld - és a segélyszállítmányokat rendre elrabolják - ill. korrupt kormányok lenyúlják - na ott.)
Hajdanán TV-ben láttam egy dokumentumfilm-jelenetet:
Cousteau kapitány hajójáról leeresztett csónakkal néhányan partra szálltak egy olyan szigeten, melynek sötét bőrű lakosai akkor láttak először fehér embert.
A bennszülött férfiak láthatóan örültek a jövevényeknek - különös érdeklődést mutatva aziránt a hölgy iránt, kinek haja szép hosszú egyenes szőke volt. A legbátrabbak óvatosan meg is tapogatták a hölgy haját.
A bennszülött nők eközben - kisdedeiket magukhoz szorítva - távolról kiabáltak, ill. sikoltoztak.
Erre a kérdésre részben választ ad, ha alább megnézzük a Csányi Vilmos által összeállított Humán Viselkedési Komplex néhány elemét, amik ezzel összefüggésben vannak.
Nyilvánvaló, hogy a csoportlénnyé válás hozta ezt magával, aminek során a csoporton belüli agresszió nagy mértékben lecsökkent, viszont kifelé, a csoporton kívüliekkel szemben meg megnőtt. Ez valahol érthető is, hiszen a bennünk mélyebben lévő agressziónak valahogy ki kellett fejeződnie. Jól megfigyelhető ez az attitűd például a futball-drukkerek esetén, akik a csapatukkal, ill. a saját szurkolókkal szemben igen barátságosak, az idegen csapattal, s annak drukkereivel szemben pedig gyakran ellenségesek.
HUMÁN VISELKEDÉSI KOMPLEX
A csoportélettel kapcsolatos tulajdonságok
1. Az ember vonzódik társaihoz. 2. Az emberi közösségeknek egyedisége van. 3. Az ember hűséges a közösségéhez. 4. Az ember esetenként hajlandó a saját érdekeit a közösség érdekeinek alávetni. 5. Az emberi agresszió a közösségen belül igen alacsony mértékű. 6. Az ember hajlandó a közössége szabályait elfogadni. 7. Az ember kész a társaival megosztani táplálékát. 8. Az ember hajlandó a társaival együttműködni. 9. Az emberi közösségek könnyen egymás ellen hangolhatók.
A táborlakók megengedték, hogy vadászterületükre idegen lépjen. Ám az ő megpuszilói, ill. megölelgetői hamar meghaltak - szemben a távolságtartókkal ...
Évtizedekkel ezelőtt olyan cégnél dolgoztam, ahol mikroprocesszoros cuccok fejlesztése folyt.
Szobánkba betévedt egy darázs. Valaki kérte, hogy üssem agyon. Én ehelyett megvártam míg leszáll, majd bezárván egy gyufásdobozba kitettem az ablakpárkányra.
Kérdezték miért?
Így szóltam: - Mert e lény hitelfelvétel nélkül is képes házat építeni utódainak, és e lény parányi fejében olyan processzor van, amilyet mi - ha belegebednénk se tudnánk létrehozni.
Ha megnézitek a grafikont akkor láthatjátok, hogy kb. 1.5 millió év alatt volt 25 jégkorszak. Eleinte egészen enyhe. azután egyre radikálisabb majd az utolsó kettő egészen brutális mértékű.
Megítélésem szerint a felmelegedések idején az itt megmaradt népesség igencsak elszaporodhatott és a távolabbi, az eljegesedésektől csak csekély mértékben szelektált népességgel elkeveredhetett. az újabb túlélők az ismételt eljegesedéseket követően ugyan ezt tehették.
Hatalmas feladat lehetett megérnie az itt rekedteknek az újabb felmelegedéseket.
Az eredmény a természet törvényeinek a megismerése, számítási képesség, élelmezési kultúra, öltözködés, tűzzel bánás kialakulása, magas fokú intelligencia kifejlődése, egymás becsülése, számontartása, ma is milyen megalázó, ha valahol nem vesznek téged számításba.
Szerintem mindez csak a jégkorszakok szelekciója által alakulhatott ki.
A 9. hsz.-ban olvasható: " ... Az evolúció elveinek az a forgatókönyv felel meg, hogy amikor az ember – fejlettebb agyának köszönhetően – könnyebben jutott könnyen rágható élelemhez (általában húshoz), s ezt még főzéssel tovább puhította, már nem volt szüksége olyan erős állkapocsra, így az olyan mutációk, amik gyengébb állkapcsot hoztak, már nem voltak károsak, legföljebb neutrálisak, ezért nem szelektálódtak ki, vagyis tovább öröklődtek. ..."
Hátha ez történt: A gyenge állkapcsúak - rákényszerülvén az eszközkészítésre - látványos eredményeikkel/sikereikkel nagyfokú tekintélyt vívtak ki maguknak - elérve ezzel a kreativitás "majmolását" ...
""Azok váltak fajfenntartókká, kiknek immunrendszere képes volt kiiktatni a más pároknál fajfenntartást ellehetetlenítő - kórokozói beavatkozást.""
Abszurditásnak is vehető fantazmagória: A boszorkány Biri néni kígyómájból, békahájból, és különféle fűszernövényekből rém büdös főzetet készítve ezt rikoltozta: - Akik ezt nem hányják ki, azok utódai megérik a jövő évet!
