Köszi, megtaláltam. :-( Nyilván saját probléma, de vicces, hogy kb. 120 m2-nyi új hasznos lakórész fog kialakulni, nem sima tetőbeépítés által, hanem többek között alapozástól kezdődő bővítéssel egyetemben, ami sima bővítésként van elkönyvelve, holott már maga a bővítmény is adott esetben nagyobb, mint egy teljesen újonnan épülő ház. Nem mintha egy hű de mekkora összeg lenne, de azért több mint 1 misi pluszban.
Ha elolvasod még egyszer, találsz olyat (10. oldal alja 11. oldal), hogy a tetőtérben kialakított lakás akkor minősül új lakásnak, ha beépítéssel 2 új, önálló albetéten lévő lakás jön létre. Tehát két új lakás kell a tetőtérben. Ha nem tetőtérbeépítés/emeletráépítés, akkor az alapoktól minden szerkezetében újonnan épített lakást fogad el a rendelet.
Ami bizonytalanná tesz a kérdésben az az, hogy ha új tetőt (megváltozó külméretek, szerkezet és társai) alakít ki az ember, akkor azt újnak írja a leírás. A tetőtérből használatbavételi engedélyezéssel lakótér lesz. Nekem is a bővítés az ésszerűbb, de nem tiszta (számomra) a megfogalmazás.
A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével: a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,"
Mi úgy bővítjük a házunkat, hogy a meglévő részen új lesz a tető (változnak a külméretei, magassága) és mellette lesz egy bővítés alaptól a tetőig.
Erre illik a fentiek leírása vagy külső bejárattal függetlennek kell lenni a fenti résznek az alsótól?
olyan kerdesem lenne, hogy van-e olyan tapasztalat h valaki csak a 10MM vissza nem teritendo tamogatst igenyelte...melyik banknal , ?
A felallas a kovetkezo. Eloszerzodes mar van vallalkozoval. Varjuk h szerkezetkesz legyen es vegleges szerzodest kossunk, ugye amivel elindithatnank a CSOK igenylest.
A finanszirozas az ahogyan halad az epitkezes, azaz mar fizettunk egy bizonyos osszeget, es az utolso osszeg lenne a 10MM forint. Ez igy jarhato ut?
Nézd, lehetne erről vitatkozni. A bank és a MÁK a lakcím létesítését ellenőrzi. Nyilván a visszaélés lehetséges, de a fenyegetettség megvan. Bármikor ellenőrizhetik az állami támogatás jogszerű felhasználását. Magyarországon mindenki azt keresi, hogy hol a kiskapu. Csak halkan jegyzem meg, hogy nagyon könnyen le lehet bukni, ha egy család a különböző támogatásokkal, átjelentkezésekkel trükközik (bölcsi, ovi, iskola). Sok esetben szándéka ellenére saját magát jelenti fel sok ember. :-) Csak nem ugranak mindenre a hatóságok.
Vagy egy jofej szomszéd bejelentése kiadás esetén, ugye megintcsak Magyarországon vagyunk. Az nem túl gyakori, hogy egy család több ingatlannal rendelkezik. Persze vannak ilyenek, de arányában kevés az össznépességen és vélhetően a igenylőkön belül is.
Igazad van.Ezért írtam hogy ellenőrzés nélkül lehetőség van a visszaélésre.
Hozzátenném, számomra az is furcsa lenne ha valaki nem a munkahelye és az esetlegesen a meglévő lakása közelében venne új lakást.
Amit írtál az részben engem is igazol, sajnos.
Ésszerű esetben az ember költözik a munka után, ideiglenesen vagy akár végleg ha a lakóhelyén nem talál, de nem vesz lakást az ország túlsó végén amennyiben nincs szándéka odaköltözni rövid időn belül.
Bár a rendelet betűjébe ez is belefér.
Viszont ha csak a lakcímkártyát nézik akkor még erre (távoli munkahely) sem kell hivatkozni.
Véleményem az, hogy ugyan lakcímkártya kell a CSOK-ra vásárolt/épített ingatlanra (10 évig), de a rendeletben engedélyezi hogy az első öt évben ne lakj ott.
Pl.: Jelenlegi házam lakókörnyezetében dolgozom, az ország másik felében meg veszek egy CSOK-os házat. Maradok az eredeti házamban, mert a munkahelyem oda szólít. A rendelet engedi!
Azt meg külön megnézem, hogy a hatodik évtől ki ellenőrzi hogy életvitelszerűen átköltöztem e a CSOK-os házba.
Azért ez nem teljesen egyértelmű. A bejelentett állandó lakcím csak a bejelentkezés tényét igazolja, nem a szándékot, még kevésbé az életvitelszerű használatot.
Ebből az következik hogy a valódi ellenőrzés hiánya lehetőséget adna a visszaélésre .
Egy példa erre, hogy a jobb módú 3 gyerekes család 10 milliós támogatással vásárolhat magának egy lakást ahova bejelentkezik , aztán kiadja bérbe. Természetesen csak akkor ha az állam elmulasztja ellenőrizni hogy mire adott ki 10 misit.
Bocs hogy kicsit negatív voltam, de remélem jó helyre kerülnek a támogatások.
Beköltözők részéről érdekelnének a tapasztalatok, ha van ilyen.
Komolyan veszik ezt, vagy csak papíron marad a CSOK rendelet szándéka?
Segíthetnétek nekem, mert bár sokat olvasok a témában, de még sem világos minden.
A helyzetem:
- Jelenleg családi házban élünk (feleségemmel és három gyermekemmel). Erősen gondolkodom az építésben, de három gyerekkel nem egyszerű a költözés, stb. Van egy gondolatmenetem, ami aránylag kevés kényelmetlenséggel járna a családomnak. Ezt szeretném leírni, s aki jártas a témában - erősítsen meg vagy cáfolja a leírtakat. A bevezetőhöz hozzátartozik, hogy nincsen megtakarított pénzem csak egy építési telkem.
Szóval:
1. Felveszek 5MFt jelzáloghitelt a mostani házamra.
2. Az 5MFt-ból eljutok kb. közművesítés+tervek, engedélyek+szerelőbeton
3. Megigényelem a CSOK 10MFt-ot és szakaszosan "elköltöm".
4. Visszaigényelem az eddig beforgatott 15Mft után az Áfát, ami 4,05MFt
5. A 4,05MFt-ot ráköltöm ismét az építkezésre
6. Eladom a házamat cca. 12MFt-ért, melyből kifizetem az első lépésként felvett 5MFt hitelt
7. A megmaradt 12-5=7 MFt-ból befejezem a házat (muszáj mind a 7MFT-ot ráköltenem??)
For-Zsi válaszára hivatkozva helyesbíteném az előző válaszomat. Amennyiben meg tudod venni a még be nem fejezett ingatlant és az előző tulajnak az eddigi elkészült munkák legalább 70%-áról van számlája, akkor Te építés jogcímén befejezheted a házat, de támogatást (és támogatott hitelt) csak a még hátralévő munkálatokra kaphatsz. Az el nem készült ház megvásárláshoz viszont támogatott hitelt nem kaphatsz.
Igen, még el nem készült lakóingatlan építésének befejezéséhez is igényelhető a CSOK, de ilyen előrehaladott műszaki készültségnél már nem éri meg, mert idén január 1-jétől csak a hátralévő építési költségek erejéig nyújtható CSOK vagy 3%-os kölcsön.
Vagy számlás értékesítés kell, ha gazdálkodó szervezet, vagy az előző tulajdonos, saját célra építtető magánszemély nevére szóló számlák kellenek 70%-ban.
16/2016. Kr.
18. § (3) A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos - az e rendeletben meghatározott feltételekkel - igénybe veheti.
44. § (3) Új lakás építése esetén a támogatott személy a használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt történő megvásárlása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.
37. § (1a) A családi otthonteremtési kedvezmény a kérelem benyújtásakor az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető.
A tetőtérben vagy emeletráépítéssel kell két új lakást kialakítani. Amelyikre támogatást igényelnek, annak kell a feltételeknek megfelelni. Az ingatlan egyéb részeinek bővítése, beépítése új építésként nem vehető figyelembe.
A hirdetéseken nem szakemberek teszik fel az eladó ingatlanokról, azokon sajnos hiába szeretnéd számon kérni a CSOK igénylés feltételeit.
A "10%-os" szabálynál valamit félreértettél. A rendelet nem azt írja elő, hogy csak "10% mehet", hanem azt, hogy csak 10%-ot LEHET ÁTADNI KP-BAN, a további önerőt folyószámlára kell teljesíteni.
Egy bank semmilyen kockázatot nem vállalhat arra, hogy egy építési vállalkozó/beruházó lakásvásárlás esetén lelépjen a vevő számára kiutalt támogatással, ezért a rendelet úgy szól, hogy csak akkor lehet a CSOK-ot folyósítani, ha már a lakás/ház készen van, azaz van Használatbavételi Engedély, (vagy az ezt helyettesítő egyéb Önkormányzati igazolás). Az sajnos tipikus magyar szokás, hogy a gyenge lábakon álló cégek eleve a vevők pénzéből szeretnének építeni, de pont itt van a legnagyobb kockázat arra hogy becsődöl a vállalkozás, akkor viszont mindenki futhat a pénze után. (Nem egy ilyen meghiúsult építkezés van az országban évekkel ezelőttről, épp ezért jöttek a szigorítások.) Van már olyan terv, hogy vásárlásra is lehessen szakaszoltan finanszírozni a vevőt, de abban biztos lehetsz, hogy nem a kisvállalkozások által épített 4-8 lakásos társasházak fognak ebben részt venni, hanem olyan ismert nagy cégek (nagy banki háttérrel), ahol a magánszemélyt finanszírozó is biztonságosan kihelyezheti a pénzt szakaszolva. Azok a vevők vannak bajban, akik pl "10+10"-ből szeretnének megvenni egy kb 20M Ft értékű új építésű lakást, mert velük valóban nem szívesen állnak szóba, hiszen alig tudnak valamit átadni a használatbavételi előtt, de pl akik csak 2 gyerek után veszik igénybe a 2,6M Ft CSOK-ot és sok az önerő is, ott szívesebben szerződik az eladó, tehát az nem megtévesztés, hogy CSOK is igényelhető, csak épp az eladónak jogában áll azt mondani, hogy nem mindegyik CSOK-os vevővel szeretne szerződni.
A másik ami bosszantó, a "CSOK igénybevehető"hirdetések
Jelentkezünk egy hirdetésre, új, társasház X lakása
A bankon keresztül menne, ugye csak a 10% mehet és a többi bankon keresztül
A vállalkozó pedig 8 lakásból 4-et eladott/lefoglalt vevőknek. A vevőktől lakásonként 6-8M HuF a beugró. A bank azt mondta, hiába vagyunk hitel/CSOK képesek, csak 10% mehet, uténa a többi, hiába a meglévő gyerekek.
A gyanú: - nem tőkeerős vállalkozó - igaznak bizonyult, ingatlanos bevallotta
- nem akar építési hitelt felvenni, pedig OTP-nél van
- mi történik ha a lefoglalt vevők kicsúsznak a 3-ik negyedévi átadásból, mert csak 4 beugró van a 8 lakásból és emiatt nem tudja elkezdeni? Indíthatnak kártérítési pereket emiatt? Miért van ott, hogy CSOK igényelhető, ha a BANK csak a használatbavételi után utalja a CSOK-ot, utolsó részként? Megtévesztő az ilyen hirdetés és sok ilyen van...
CSOK csak annak az ingatlannak a megvásárlására igényelhető, amit eladási céllal cég/vállalkozó újonnan épít, tehát nem tudod igénybe venni a CSOK-ot. Az sem járható út, ha megvásárolod és a befejezésre kéred a CSOK-t, mivel ebben az esetben csak bővítésre járna CSOK, a megnevezett munkákra nem.
A tetőtér-beépítéshez kapcsolódva. Hallottam valami olyat, hogy létező és használt ingatlanon/ban ha társasházzá alakítva létrejön +2 új helyrajzi szám, akkor ezek az új lakások (vagy legalább az egyik?) lehet(nek) max CSOK-ból épített(ek). Ebből mi igaz ill. a +2 hrsz csak tetőtér lehet-e vagy a ház bármely része, ami addig nem volt lakóterületként használva pl. garázs, tároló, egyebek (természetesen átalakítva lakhatóvá)?
Ha a támogatott ingatlanba szól a lakcímkártya, akkor a szándékod tiszta, ott van a lakóhelyed. Nyilván megértené a hatóság, ha egyébként valamilyen körülmény időlegesen akadályozza a beköltözést. De nem kell izgulni szerintem :-)
használatba vételi után a lakcímkártya megszerzését követően mennyi idővel kell valóban beköltözni az ingatlanba? Gondolok itt arra, hogy hiába van használatba vételi engedély, ha pld hiányzó konyhabútor miatt még sem költözöl be és jönnek ellenőrizni, hogy az adott lakcímen laksz-e? Nem kiolvasható ez a törvényből....
Nincs joghézag, megelőlegezett CSOk-ot akkor lehet igényelni, ha a korábbi gyermekvállalás teljesült az arra vonatkozó az igénybevételkor hatályos szabályok szerint. Ha meglévő gyermekekre igényelnél támogatást, akkor elég lenne pl. a 3. gyereknél a 12. hét.
Köszi a választ hiteltudor,de sajnis mégaek fogadják el a pocaklakót,amíg meg nem születik. Az új csok-nál meglévőneo számítana,de addig nem vehetjük igénybe az új 10+10et amíg nem "teljesítettük", és a teljesítést anyakönyvi kivonattal kell alátámasztani. Szerintem ez nem fair. Egy jogi hézag.
2016.09.19-től a 12 hetes magzat már meglévő gyermeknek számít, így ha Te már nyáron babát vártál, bőven túl vagytok ezen a koron, tehát teljesült a 2. baba.
