Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
Van aki társat egy életre, más szexpartnert vagy szeretőt keres ... Ez egy új kategória és az aktuális trendnek próbál eleget tenni. Van (házas)társam vagy nincs de nem is akarok, szerető túl sok nyüg, de szeretnék egy barátot vagy barátnőt, akivel mindent meg tudok beszélni és néha jó a szex is együtt. Ideális kapcsolat? Hogy gondolod?
Egy ideig néha-néha járt hozzánk takinő, de hanyag volt. Meg egyikönk sem szereti, ha idegen nyúlkál a cuccaihoz. Úgyhogy úgy döntöttünk, hogy egy négyszobás lakás nem egy akkora kihívás, amit ne tudnánk mi megcsinálni. A "majdnemfelnőtt" kölkek legyenek képesek rendet rakni maguk után, legyenek képesek ki és bepakolni egy mosogató vagy egy mosógépet, boldoguljanak a porszívóval ...stb :)
Én is néha arra kényszerültem, hogy elvegyem a mobilt. AZért nekem alapvetően a fiam egy kedves gyerek szerencsére, igyekszik a kedvünkben járni. Lehet, hogy még túl kicsi, és lesz ez rosszabb, nem tudom.
Nekem az órákig tartó viták nem mennek. Olyankor vagy bekeményítek, vagy néha megoldom máshogy. Ez a takarítás nálunk takinénivel megy, mielőtt jön, muszáj rendet rakni, és emiatt heti egyszer rend is van.
Szerintem mondd nekik, hogy aki nem tesz rendet, a szülinapjára rendelsz neki takinénit, az lesz az ajándék :) Van egy alkalmi takinéni közvetítő cég.
Igazából, egy színes egyéniségű nőt keresek aki tud segíteni ruha vásárlásban, jelenleg fekete ruhákat hordok :) jól illik a szőke hajú kék szeműeknek :), de szeretnék más színű ruhát, itt a nyár, legyek még vidámabb színű.
Székesfehérváron élek 36 vagyok, és szeretem a hosszú hajú nőt :).
De jó nektek! Nálunk egy hanyag rendrakás is legalább egy-két óra bármelyiknél. Már ha van akarat.
A középsőnknél előfordul, hogy két három napig "rakja". Ezt úgy sikerül neki, hogy inkább nem gépezik hanem lustul, alszik, nyűglődik, mobilozik, de csakazértsem pakol... :( Ha bepipulok, akkor némi pár órai emelt hangú vita után van, hogy nem csak a netet szüneteltetjük, de a mobilját is elkobozzuk.
Nagyon kínos, mert annyi idő alatt, míg marjuk egymást, röhögve rendet is rakhatna... de neki jobban esik lázadoznia, ellenkeznie... Iszonyat fárasztó, lehangoló, idegesítő... :(
Nálunk kicsit bedőlt a tervem, mert a fiam rosszul lett (valami vírus lesz az, nem a nagy munka :D), és haza kellett jönnie. A gépezésben persze nem akadályozza a betegsége.
Ez a rendrakás azért nem működik nálunk, mert ilyenkor 2 perc alatt sikerül nekik rendet tenni :) Megtáltosodnak :)
Balu is megmondta, hogy a pedagógia lényege a szigor. Ezt ma idéztem a gyerekeimnek, ám álaggodalmas orcával figyelmeztettek, hogy medvékkel ne barátkozzak, s főleg ne fogadjak el tőlük nevelési tanácsokat.
Amúgy nálunk is ma "szigor" van a köbön.
Csak nekem van netem, a gyerekek csak akkor jutnak újra hozzá, ha rend lesz a szobájukban. Húú de genyó voltam! Azt a lázongást... :D
Igen, csak az útra, amíg odáig eljutnak, arra nekünk kell vigyáznunk.
Ma egy nagy lépést tettünk előre: a napi 24 órában gépező fiam kénytelen részt venni a családi vállalkozásban, és nagyon küzdött, de 9-től 6-ig dolgozni fog. Volt egy kis hiszti, de kemények voltunk :)
Nálunk az a jellemző, hogy inkább bejönnek hozzánk beszélgetni. Gyakori, hogy szép lassan mindenki egyesével beszivárog, és éjszakába nyúló jó kis dumaparti kerekedik.
A két autó praktikus. A nagyobbik fiúnk hol az én, hol a feleségem autóját viszi... Ügyesen, megfontoltan vezet, ezért ha bármikor kéri, bármelyiket viheti, ha ippeg nincs rá szükségünk. Néha fuvarozza a tesóit is, vagy a középsőnkkel meg a haverjaikkal is könnyebb így ottalvós házibuliba menni.
Drog, cigi, alkohol.
15 éves koruktól kezdve nem tiltom, hogy alkoholt fogyasszanak. A mottó, mindig mértékkel, minőséget, nem keverni. Ezt nagyjából tartják. Mindig van itthon jó minőségű bor, ha mi iszunk egy-egy pohárral, őket is megkínáljuk.
Tudom, hogy néha cigiznek is. Amíg nem cigiről cigire gyújtanak, s nem verik el minden pénzüket rá, hanem csak néha néha, addig csak néha-néha szólok. Miféle alapom legyen a papolásra, amikor volt olyan stresszes hajtós időszak az életemben, hogy napi két dobozzal szívtam. Aztán akaraterő próbát csináltam, és évekig rá sem gyújtottam. Manapság évente jó ha 5 szál elfogy, az is baráti társaságban. Legalább látják, hogy lehet mértékkel is.
Drog.Minden ilyesminek nagyon ellene vagyok. Ám az őszinteségre és a párbeszédkészségükre jellemző, hogy elárulták, már párszor kipróbálták a füves cigit. Nem örültem ennek, de tudom, hogy ha balhéznék, akkor legfeljebb nem árulnák el... Amúgy mivel nem hülye gyerekek ők, és a a baráti körük is szolid társaság, ezért tudják és ki is mondták, hogy inkább isznak, sem minthogy valami szar vegyszerrel kezdjenek. Ezért nem tartok attól, hogy bármiféle "fürdősót" próbálnának.
Lányom meg undorodik minden fentebb felsorolttól.
A számítógép nálunk is kvázi probléma. S ne felejtkezzünk el az okostelefonokról sem.
Mindhárom gyerekünk sokat gépezik. A nagyobbik egy erősebb egyetemen szerez majd jó szakmát, a középsőnk link lustaság és nem érdekli a tanulás, a legkisebb szó szerint színkitűnő tanuló és válogathatott, hogy itt bp-en melyik jobb gimibe menjen. Szóval nem a gépezésen múlik. Ők már virtuális-világpolgárok.
Ám látod, a kamaszügyeket úgysem lehet megoldani varázsütésre, majd az évek múlása segít az ilyesmin... Amúgy láthatod, hogy noha sok az offtéma, ám néha súroljuk a topikcímet is. :D
Vajh extrának számít egy nőnél, ha férje s párja nincs, csak gyermeke van? :)
(A középsőkre nem véletlenül használják a szendvicsgyerek kifejezést. Se nem pici, se nem nagy /bár a mienké a százkilencvensok centijével..../. És igen, ha elönti a sz@r az agyamat, akkor sok csúnyaságot a fejéhez szoktam vágni, meg minősíthetetlen jelzőkkel is illetem, amire nem vagyok büszke. De sohasem hasonlítgatom a többiekhez, hogy még véletlenül se teremtsek ellenérzéseket benne, bennük)
Nálunk a biztonság úgy van megoldva, hogy sokszor kell kocsival vinni őket ide-oda, és olyankor mindig megnyílnak. Nem is kell kérdezni, mondják maguktól. Én rákérdezni nem szeretek. Na de miért is kellene közbelépni? A gyerekeknek megvannak az érzékelőik, és vissza tudnak lépni, ha valamit nem akarnak. Ha meg akarják, akkor az az ő dolguk. Gondolom, a lányod nem barátkozik olyan fiúval, aki erőszakos. Normális családból származó gyerekek nem szoktak ilyen korban. Csak legyél ott, ha baj van, de ne menj elébe a dolgoknak. Szerintem az annyira rossz, amikor egy gyerekről olyat feltételeznek, ami eszébe sem jut - pl. hogy drogozik meg iszik - ezzel valahogy pont rávezetik őket arra, ami eszükbe se jutna maguktól. Vicces volt, amikor 5. osztályban, az ártatlan lányomnak alá kelleltt írnia osztálykirándulás előtt egy papírt (ahogy mindenkinek), amit az ofő írt, hogy "Nem fogok cigizni meg alkoholt inni" - eszébe se jutott volna eddig a percig.
Értem, a nagy a rendes, a középső a lusta. Tipikus. Viszont én a középsőt kényszeríteném nagyobb önállóságra, hogy tegye magát próbára. Pl. ha nem tanul tovább, nem adnék neki pénzt, dolgozzon. Vagy elköltözhetne a külön lakásba, vagy szereznél neki munkát külföldön, hogy önállóságot tanuljon. Vagy vond be a te munkádba, legyen lehetősége bizonyítani. De nem ismerem őket, nem tudom, mivel lehet hatni rájuk, lehet, hogy ez nálatok nem működne. Nekem perpill az a bajom, hogy a fiam napi 14 órát szeretne a gép előtt játszani, és nem tudok mit csinálni, mert jól tanul, sportversenyeket nyer, nem tudok már mit kitalálni. Nem tudom, mi lesz belőle, meg vajon nem egészségtelen-e, hogy egyfolytában ott ül?
miért nem kávéztok egyet ( kettőt ) aztán minden kamaszügyet megoldotok - kiadhattok egy tanácsadó könyvet lassan ... :)))
( csak jelzem a középső gyermek nagyon rossz helyzetben van, sem nem az első, sem nem a kicsi, sem nem az ügyes, sem nem a szorgalmas...és ha ezt még mondjátok is neki.. hát nem könnyű ám neki - meg most már nektek sem. )
A lányomnál a kora miatt figyelek fokozottabban. Tudom, hogy nem leszek képes megóvni az összes csalódástól és "sérüléstől", nem is törekszem rá, ám legalább a korai időszakokban úgy helyezkedem, hogy nem tolakodóan, de bizonyos szintig biztonságot nyújtva a háttérből figyelemmel kísérhessem ... Amúgy én is abban reménykedem, hogy nem kell fizikailag közbelépnem sohasem, mert akkor minden rendben halad a maga útján, s nincs baj.
No meg újfent előjön az, hogy nem kell mindig minden apróságról tudnunk nekünk, szülőknek. Ne felejtsük el, hogy van két igencsak nagydarab bátyja is, akik bár lazák, de azért ha valami nem szülő-kompatibilis probléma akad, hozzájuk is fordulhat, ha akar ... (mint írtam lentebb, összetartó testvérek)
Félreértettél. Mert nem, nem örülök neki!
(A nagyobbik a nagyjából szorgalmas egyetemista, neki ajánlottam fel azt, hogy kezdjen önálló életet a lakásban, s a középsőnk a full lusta)
S nagyon komoly, néha igen erőteljes hangvételű jelzést is küldök neki, hogy nem tetszik az, amit csinál. Ha a személyét érintő, vagy az élethez és a világhoz való hozzáállásunkról s az értékrend különbségekről, az életét s jövőjét meghatározó cselekvésekről és szorgalomról kezdünk beszélgetést (vagy akár csak a szobájában lévő bokáig érő szemétről és dzsuváról), akkor zeng a ház.
Én komolyan gondolom, hogy neki is jót tenne az, ha megmutathatná, megtapasztalná azt, hogy mire képes a való életben a lustaságával, a nagy pofájával... (de mindezek mellé nagyon okos, végtelenül jó szándékú és néha naiv). Nem szép ilyet mondanom, de sajnos neki szüksége lesz pár pofára esésre ahhoz, hogy rájöjjön, milyen az élet, a küzdelem a felszínen maradásért, s hogy miről beszéltek a hülye szülei...
Szerintem nem lesz szükség testi fenyítésre a lányod barátjánál :D Különben az én férjem, aki amúgy soha senkit nem kritizál, érdekes módon valamiért nem szívleli ezt a fiút a lányom életében. Nem tudom eldönteni, hogy igaza van-e a kifogásokat illetően, vagy csak elfogult apa. De szerinte a lányom jól látja a dolgokat, és jó döntéseket hoz, mert van egy fiú, aki ugyancsak megjelent nálunk néha, és az a férjemnek szimpatikus volt először, de a lányom szerint azzal aztán nem fog kezdeni, mert az minden lánnyal lefekszik. Ugye, milyen kis okos? :D
Most akkor végül is örülsz neki, hogy a lusta fiatok szeret otthon lustálkodni? Lehet, hogy olyan nonverbális üzeneteket küldesz neki, hogy nem baj, hogy lusta, csak legyen kedves meg más dolgok, amik jók nektek. Különben meg nem tutujgathatod élete végéig, ha nem tanul, akkor menjen dolgozni. Mutasd meg neki, hogy neked se fenékig tejfel az élet, nem hullik az ölünkbe minden.
Amúgy azért gondoltam magamra, mert kb egy hete a feleségemtől kaptam meg azt, hogy nem szabad rátelepedni a 15 éves lányunkra, tud Ő vigyázni magára, meg hogy bezzeg a fiaimat nem féltettem ennyire... :) Ugyanis alakulgat nála egy egyelőre ártatlanka tinilamúr... Én meg nem is szeretném ha több lenne, és barátságosan mosolyogva jeleztem a srácnak, hogy tessék jól viselkedni... aki amúgy tudja, hogy küzdősportot is űzök aktívan... :) :)
Jóvanna, apuci kicsilánya, félteni kell, na!
Az egyetemista fiamnak felajánlottam, hogy fogja a cuccait s költözzön be a frissen felújított ám eladásra váró kis lakásba, egye fene, nem lesz eladva, de köszönte szépen, elvan a "mamahotelben".
Azt mondta, hogy szar szülők vagyunk, mert nem genyóztunk eléggé, nem voltunk eléggé utálatosak vele, és ezért jól érzi magát a társaságunkban. :)
Nem rád értettem, hogy rátelepszel, hanem a fiadra, de mindegy :D
De akkor nem ti vagytok azok, mert ők még mindig osztálytársak.
Különben ez a kitelepítés nekem is tetszik. Van egy távoli ismerősünk svéd család, ahol a gyereknek a szülők vettek egy-egy házat az utcájukban, és már 16 éves koruktól ott laknak.
Pedig nálam jófejebb após-alapanyag tuti nincs az országban :) Vigyáznom is kell, hogy a lányok ne az én kezemre pályázzanak ... :D :D
Amúgy kontroll mánia ide vagy oda, nem szokásom rátelepedni a fiatalokra, véleményem szerint az a legjobb, ha járják a saját útjukat. Ha rajtam múlna, minden 18 év feletti fiúnak kötelezővé tenném azt, hogy valami munkával eltartsa magát, a szülőktől elköltözzön és kezdje el építgetni az életét. (én is így tettem)
Talán azért is ez a véleményem, mert a szorgalmas, jótanuló kamasz fiú mellé van egy nagypofájú szemtelen lusta fiúnk is. :)
Onnét tudom, hogy a lány a fiam osztálytársnője volt évekig, és bár a hivatalos verzió szerint csak nagyon jó "barátok", közös a baráti társaságuk, rengeteg buliban összefutnak, néha éjszakába nyúlóan beszélgetnek, néha meg egy-két hétig köd, valamint a fiam elmesélt pár apróságot nekem és a feleségemnek, és tanácsot is kért... amit mellesleg megfogadott.
Tapasztalatlan, fiatal és egyre jobban érdeklődő, humoros, bár kicsit nehezen oldódó, pesti srácként keresem olyanok társaságát, akiknek egy kicsit több tapasztalatuk van a meztelenkedés, nudizmus, könnyedebb férfi-férfi kapcsolat terén.
Vagy lehet, hogy a szintén teljesen tapasztalatlan lenne a legjobb!!! Hú, nehéz kérdés...
Normális, intelligens, kulturált, egészséges, jól szituált ember vagyok, így hasonlókat keresek. Aki nem ismert magára, kérem, NE írjon.
Írjatok rám. Bemutatkozó leveledben írj egy kicsit magadról és pár képnek is örülnék, de nem feltétel.
Miért gondolod úgy, hogy van neki "barátnő extrákkal"? Ő miért nem barátnő - pont és kész?
Nekem a lányomnak van egy fiú az életében, de mindig pontosan lehet tudni, hogy akkor most járnak, vagy nem. Igaz, akkor is együtt járkálnak helyekre, ha nem járnak, de azt lehet tudni, hogy olyankor más minőségben :D Te véletlenül nem a lányom barátjának az apja vagy? :DD Mert akkor most elmondanám neked, hogy a lányom szerint a fiad nagyon rátelepszik :DD Azért elmegy vele nyaralni :D
Az óvszeres dolog tényleg praktikus. Sok fiatal azért nem védekezik, mert vagy pénze nincs óvszerre, vagy nincs felelősségérzete. esetleg mindkettő. Amúgy ezért adok nekik nagyobb dobozos kiszerelésűt, hogy ne kelljen minden egyes darabért kuncsorogni.
Nem mászom bele a fiaim nőügyeibe, főleg hogy nincsen olyan partnerük, aki mellett hosszabb időre lehorgonyoznának. (pedig jobb szeretnénk azt, ha tartós kapcsolataik lennének) Ha fel is hoznak valakit, akkor úgysem vagyunk itthon. Bár az egyiknek van topikcímben szereplő mondhatni "barátnő extrákkal", vagy valami ilyesmi, azt a leányt ismerem, sőt a szüleit is.
De megint képbe jön az, hogy nem kell mindig mindenről tudnunk... :)
Én ezért használok sok szmájlit. Igyekszem jelezni velük, hogy jókedvűen és viccelődve írom azt, amit.
Az irigykedőkkel és rosszindulatúakkal nem foglalkozom. Ezek többsége gyáva. Meg amúgy is jut belőlük a való életbe is bőven, éppen ezért megtanultam kezelni őket.
