Mutameg! Filmes fotógaléria
Én azt gondolom - naívan -, hogy valamiért a fotózás, fényképezés része a fotó is. Amin vannak mindenféle dolgok, mint például emberek, utcák, tájak, érdekes témák, és nem csak mérhető szürkeárnyalatok. Én nem tudom, hogy ez az én fejemben, hogyan kapcsolódik össze, de valamilyen módon látok kapcsolatot a fotózás és a fotó között. Azonban azt vettem észre, hogy itt, a filmes analóg fórum topikjaiban alig vannak, vagy szinte egyáltalán nincsenek már képek, ellenben a “verbális fotózás” mesterfokozatú művelése megy jelentős energiabefektetéssel. Ezért gondoltam, hogy létrehozok egy képeket mutogató, azokról beszélő topikot, ahol remélhetőleg a képek lesznek túlsúlyban. Nem az a cél, hogy egy kép után végtelen szájtépés induljon, hogy alexpós, felexpós, és “én így csináltam volna, meg innen vagy onnan csippentettem volna, és én máshonnan fotóztam volna és én inkább szőke lányt fotóztam volna”, mert én errefelé nem találkoztam még olyanokkal, akik joggal taníthatnának bárkit a fotózás "művészetére". Én ezt valamifajta fekete-fehér (vagy színes), filmes fotókiállításnak szánnám, és őszintén remélem, hogy lesz is benne kép. Persze lehet a képekről beszélni, de mindenkinek a józan ítélőképességére bízom, hogy a bőre eresztett kommentáradatot ki, mikor fogja megszakítani egy újabb képpel. Nyilván valami leírás jól jön az adott képekhez.
Lehet kezdeni.
Igen, határozottan van értelme. Én is csináltam 4x5-ös argentotípiákat, ambrotípiákat, ferrotípiákat, de klasszikus kontaktmásolatokat is. Egyrészt kipróbálni, gyakorolni bizonyosan jó, sőt esetenként még bekeretezni is, másrészt inspiráció egy nagyobb képformátum felé. A 18x24/ 8x10 már elég kellemes :)
Sok sikert és ha kérdése lenne, írjon (ide, vagy drótpostán) - szívesen segítek, ha tudok.
Egyébként az alábbi kép az Ipoly folyón átívelő hídról készült a valahavolt Nógrád vármegye kicsit észak-keleti, Gömör-Kishonttal határos oldalán, a falu neve Ipolybolyk (szlovákul Bolkovce). A második világháború után 99,5 %-ban magyar lakosú, jelenleg a magyarság részaránya alig éri el a 19%-ot...
Az argentotípia is színezhető (szürke-fekete-barnásra), pl. arany- és palládium-kloriddal, de ezek az anyagok elég drágák. Erősítésre is van lehetőség, citomsav, hidrokinon, ezüst-nitrát segítségével. Az érzékenyítő oldat sötét üvegben tartva stabil - hónapokig eláll.
Az argentotípiához nagyon hasonló eljárás a cianotípia (kéknyomat). Szintén Herschel fedezte fel 1842-ben, és csakis a vassók fényérzékenységén alapul - ezüst nincs benne, ezért talán a legolcsóbb másolóeljárás.
A oldat: 10g vörösvérlugsó (kálium-ferricianid K3[Fe(CN)6]) + 100 ml deszt. víz B oldat: 25g ferri-ammónium-citrát (zöld) + 100 ml deszt. víz
Az érzékenyítő csak pár napot áll el, ezért csak annyit készítsünk, amennyit fel is használunk.
Ugyanúgy ecseteléssel érzékenyítjük gyenge benti fényben, száradás után (ekkor a jól érzékenyített papír sárgászöld) ugyanúgy exponáljuk, mint az argentotípiát, csak hosszabb ideig. Az UV fény hatására a sárgászöld szín kékes-szürkésre változik. Előhívás, fixálás nincs. Exponálás után vízben mossuk 20-30 percig, többszörös vízcserével. Mosás közben a kép kitisztul, kékre változik. A mosóvízhez pici hidrogén-peroxidot adva mélyebb szürkés, acélkék színt érhetünk el. Savval (pl. gyenge sósav, ecet, citromsav) erősíhetjük képünket, lúggal (pl. nátrimum-hidroxid) gyengíthetjük. Ha véletlenül túlgyengítenénk, akkor savval "visszahívhatjuk". Csersavval (tannin) barnás-vörösesre színezhetjük:
A oldat - halványító: nátrium-hidroxid 5g + 1000 ml víz B oldat - festő: tannin 20g + 1000 ml víz
Az A oldatban kihalványítjuk (vigyázat a nátrium-hidroxid, más néven marónátron erős lúg - óvatosan dolgozzunk!), majd a B oldatban festjük, barnás színt kapunk. Tannin helyett, mellett használhatunk erős fekete tea főzetet, vagy instant kávét. Mindkettő tartalmaz tannint, ezekkel érdekes színvariánsokat érhetünk el. Mindkét eljárásnál fontos a kontrasztos, fedett, de részleteiben jól kirajzolt negatív.
Mudman kolléga, Maconka nincs túl messze tőlünk, szép hely. A kép is tetszik.
A múltkorában kint jártam az Ipoly mellett, a 24x30 cm-es géppel kollódiumra fényképeztem, de síkfilmre is. Nem álltam meg és az egyik planról készítettem egy argentotípiát. Az argentotípia nem keverendő össze az ambrotípiával. A szóban forgó előbbi egy másolótechnika (más néven Van Dyke barna, kallitípia, szépiaeljárás) az utóbbi egy üvegre készült kollódiumos direktpozitív kép.
Érzékenyítő: A oldat: ferri-ammónium-citrát (zöld) 9g+ 33 ml deszt. víz
B oldat: borkősav 1,5 g + 33 ml deszt. víz
C oldat: ezüst-nitrát 3,8g + 33 ml deszt. víz
Keverési sorrend A+B+C
A pH neutrális enyvezett papírt ecsetéssel érzékenyítjünk (normál benti fénynél), majd száradás után másolókeretbe helyezzük a negatívval együtt, UV fénnyel (napfény, UV-cső) exponáljuk - negatív fedetségétől és a fény erejétől függően kb. 7-15 percet. Ez változó lehet, ezért szemmel ellenőrizzük a kép kifejlődését. Az előhívás lényegében 2-5 perces vízzel való mosás, ezután 5%-os nátrium-tioszulfát oldatban fixáljuk kb. 30 másodpercig, majd mosás és szárítás következik.
Sir John Herschel 1842-körül fedezte fel a cianotípiával kb. egy időben. A vassók fényérzékenységén alapul, de képalkotó anyag az ezüst is. A gyakorlatban az 1880-as évektől használták. Egyszerű, olcsó, érdekes. Kipróbálásra ajánlom.
Mátra, Maconkai víztározó. 5x7-es VDS kamerával készült, 210-es Rodenstock-kal, Foma 100-as filmre, papírhívóban hívva. Ez volt otthon. A kép erősen vágott, a középső 6 centis sáv van csak beszkennelve, az Epsonom csak ennyit tud. Mondjuk akkor is tudtam, hogy csak ennyi hasznos lesz belőle, amikor a képet csináltam.
Pár évvel ezelőtt a szilveszteri bulik elől elmenekültünk egy horvát szigetre, nyugiban lábat lógatni, fényképezni, tengerparti sziklákon csövezni. Ott készült ez a kép is, Fuji GX680-assal, kedvenc 180-as objektívemmel, Foma 100-as filmre. A képen - vagy szaron - a kiváló Kovász úr bíbelődik 4x5-ös kamerájával.
Kicsit rugóznék még a gyümölcskosaras képen, ha nem veszed zokon. :)
Írtad, hogy neked csak egy fekete paca van a monitoron és ezen elgondolkodtam. Lehet, teljesen mást látunk. Nincs túl puccos, drága monitorom, de nekem a háttérben is vannak részletek, pont annyi, hogy el tudjam helyezni a látottakat a tágabb térben. A dohszagot - elnézést, nem kívántam vele Minarik kolléga ingatlanát leminősíteni -, ragadós félhomályt, vagy a sűrű csendet, amibe csak valami régi óra ingájának fáradt kattogása zavar bele, simán mellé tudom képzelni, és ettől már tetszik. Ez van, nem vagyok túl bonyolult figura, könnyű nekem örömet szerezni.
Viszont jobban megnézve az is feltűnt, hogy a baloldali harmada valamiért sötétebb, mint a jobb.
A fórumok, ill. a netes kommunikáció egyik átka a félreérthetőség. Ha egy kellemes borozóban beszélgetünk, akkor bizonyosan úgy érted a mondandómat, ahogy gondoltam: mert nincs "ilyen" véleményem Rólad, nem is ismerlek, már hogyan is lehetne, írásaid alapján inkább szimpátiával nézem ténykedésedet. A soraimat a jó ismerősök, kollégák között megengedhető, humoros megjegyzésnek szántam, elnézést, hogy félreérthetőre sikeredett. Igaza lehet a feleségemnek, aki a viccelődéseimről azt tartotja, hogy senki sem nevet rajta, ellenben a hallgatóség fele vérig sértődik... :) Komolyra fordítva: úgy vélem, semmi okod sincs elnézést kérni, és semmi gond nincs sem a véleményeddel, sem annak a kinyilvánításával. Remélem ezzel tisztáztuk is a dolgokat: úgy mint eddig, továbbra is érdeklődve és tisztelettel olvasom a véleményedet.
Köszönöm :)
P.S.:
Egyébként a Minarikkal folytatott beszélgetésben mindkettőtökkel egyet tudok érteni. Sok igazságot véltem felfedezni a 280-as hozzászólásodban is, annak ellenére, hogy Laborzona bicajos képét is érdekesnek találtam...
Sajnálom, hogy ilyen véleményed van rólam, de ez van.A Te kisérleteidet is megdícsértem és nem baksis reményéban, de lehet, hogy az én gépemben van a hiba ( HP új) hogy egy fotó helyett csak sötét vattacsomagokat látok,és meg mertem kérdezni, hogy ez mi lehet. Elnézést is kértem tisztelt kollégától. A kísérletezési kedv sem áll tőlem nagyon távol csak más az irány. Ha sikerül felrakok egy pár szart amikkel megpróbáltam egy kissé visszahozni magamnak az impresszionizmus szelét. Ezek nem képek hanem kísérleti lapok
Kedves Minarik kolléga, olvasom, ahogy facsavar kolléga rendesen leszedi a kísérletező kedvről a keresztvizet :) A témához kapcsolnék egy portrét és néhány mondatot a tapasztalataimról. Fotópapír-negatívra kis akarattal és gyakorlattal majdnem úgy lehet fényképezni, mint az ortho filmanyagra. Előzmények: a 18x24 cm-es kamerát még csak-csak megetetgettem klasszikus pan és ortho síkfilmmel, de mikor elkeztem 30x40 cm-re fényképezni ez a dolog kissé nehézkessé vált - ilyen méretű film beszerzése nemcsak nagyon költséges, hanem elég bonyolult dolog is (nem árulják minden sarki trafikban...). Ekkor keztem el komolyabban foglalkozni a fotópapír negatívként való felhasználásával. Több papír-hívó kombinációt kipróbáltam, nekem talán az Ilford MGP.44M tetszett a legjobban Ilford Multigrade hívóval hívva (1+9, 1+20...). Persze más kombinációkkal is megy a dolog. Ugyanerre a papírra kontaktolom, a pozitívot ugyanolyan hívóban hívom. A mostani kedvenc formátumomnál a 24x30 cm-esnél is csak kis mértékben javul a fenti filmanyagokra való megállapítás, ezért ennél a méretnél is gyakran használok fotópapírt negatívként.
Pozitív: 30x40 cm-es Ilford Multigrade MGP.44M, hívó Ilford Multigrade 1+9, mély barnára festve a már említett tiokarbamidos színezővel
A multigrade papír (pozitívnak) azért is előnyös, meg ki lehet használni az osztott szűrőzés adta lehetőségeket. Kontaktolásnál nagyítóval világítok, ennél a képnél kb. 70 cm magasról f8-nál 9 s volt az optimális idő. A kész képet primitív módon csak digitális géppel fényképeztem be, ennél a formátumnál nincs lehetőségem komolyabb digitalizási módszerre - ez sajnos meg is látszik rajta. A modellem most is, mint a kísérleteknél elég gyakran, egy önhibáján kívül fényképészetileg túlképzett felelség :)
Most ultem vissza a kocsiba. Kicsit setaltam az kozeli kaptatokon, kozben elpazaroltam egy roll Rollei retro80-at. Ha ahazaertem, bescannelem. Kivancsi vaguok en is. Valoban hosszabb ido kellett a feketedeshez.
Csak egy érdekesség a mai digitális szuper világban.
A SAUL fia című mozi operatőre nyilatkozta, hogy ezt a témát csak ananlóg filmre tudta fotózni, mivel az éles és életlen felületeket ( mélység nincs) digitálisban nem tudta volna így megoldani.
A hovihar teljesen elkerult minket. Kevesebb, mint 10 centi esett. Az 50 km/h szel levert mindent a fakrol. Azota meleg van. Csak foltokban van ho. Kedvem sincs csatangolni. Ma van 50% esely hora a kovetkezo oraban. Ezert sem cuccolok fel.
Egyszer még békében egy festőművész műtermében megjelent a Képzőművészeti Zsűri Bizottság, beárazni a művész képeit. 40 db képről volt szó .Valahogy a végére 41 lett és a legmagasabbra értékelt képről kiderült, hogy az nem nevezett + volt a művész " ecsetmosó palettája." :))
Ne haragudj meg, de hiányoltam a magyarázatot ehhez a képhez, mert nem vagyok hozzászokva, hogy te szarokat raksz fel. Voltak itt dumák sokféle elképzelésről, technikai marhaságokról mostanában,de nem hiszem, hogy a te vagy még egy pár tettestárs látásmódját befolyásolta volna. El vagyunk vitatkozunk,majd mindenki visszatér a saját kerékvágásába és teszi amit tud. Néha leszűr tapasztalatokat ami talán ragad rá mint a kosz, de az érdemi dolgok a fejben dölnek el.
Ha sikerül felrakok egy pár szart amikkel megpróbáltam egy kissé visszahozni magamnak az impresszionizmus szelét. Ezek nem képek hanem kísérleti lapok
