Maxwell egyik törvénye, hogy a mágneses tér forrásmentes, azaz a mágneses tér erővonalai önmagukba záródnak.
Egy gömbszimmetrikus mágnes (úgy értem, mágneses tulajsonságaiban is gömbszimmetrikus) akkor tudna kifelé mágnességet mutatni, ha a fluxus vonalak a végtelenbe tartanának. Ez lenne a monopólus. És ez az, ami ellentétes Maxwell idézett törvényével.
Önmagukba záródó erővonalak esetében könnyen belátható, hogy ami kilépne a gömbből, annak valahol vissza is kell mennie. Így gömbszimmetrikus esetben az eredő fluxus 0. Kifelé nem mágnes.
A fazékmágnes 2 E egymással szembefordítva, a közepe az egyik pólus. Zárt kört hoztál létre belőlük. Emiatt tudják erősen vonzani a vasat. Horgászmágnesek is fazék. Fazékmágnessel húzzák ki a vízből a rozsdás fazekat.
Én a kedvedért kipróbáltam, noha szemernyi kétségem se volt az eredményről.
Két korong alakú szekrényajtó mágnest nyomtam össze egymással szemben, olyanokat,amelyek egyik pólusa fazék alakú, a másik a belsejében lévő mag. Nehéz őket egymáshoz kényszeríteni, satu és csőfogó nélkül nem is megy. De mire pontosan sikerül, kívülről annyira semlegesséválik, hogy meg se mozdítja az iránytűt.
13-as a tagszámom a Magyar Para-kutatási Tudományos Társaságban. Láttam már pár szabadenergiás mágnesmotornak nevezett valamit. Általában mindnek az a gondja, hogy van egy olyan helyzete, amiben befeszül. Tehát ahol a mágnesek rögzített állapotot hoznak létre. Sehol sem láttam még, hogy ezt a helyzetet valaki fel tudta volna oldani.
Nekem van egy ingyenenergia készülékem. Egy led-mécses. Még 2016.12.24-én koraeste kapcsoltuk be, egyet meghagytunk, magnak, és máig folyamatosan világít. Igaz, csak sötétben látszik. Sajna nincs olyan gépem, amellyel rendesen le tudnám fotózni
Na többet megtudtam az előbbi áramkörről. Ez a közönséges Joule Thief-hez hasonlít, ami a kondenzátorról sokáig meghajtja a LED-et. És NEM többletenergia kapcsolás. Tehát ne vesztegesse senki az idejét ilyen áramkörre mint az előbbi.
Ez Akula áramkörénél is egyszerűbb kialakítás: SJR Looper breakthrough! - Light keeps going after battery removed https://www.youtube.com/watch?v=6B79UJGoNJE Itt látható a kapcsolási rajza: http://laserhacker.com/?p=406 Persze a videón látható fazékmagban bőven elfér egy elem, vagy a kondenzátorban két gombelem. Viszont az is igaz hogy a ferritmagos blocking-oszcillátorok ferrorezonancián szoktak rezegni. Ha meg ferrorezonancia van akkor induktivitás változás is van. Vagyis nem biztos hogy átverés a videó.
Na akkor még egy adag önfejűség: Szerintem a MEG nem fog bármilyen frekvencián üzemelni. A Tértechnológia 2/10-ben ( https://www.youtube.com/watch?v=AsRNEpfxOb0 ) Eperjessy András is arról beszél hogy két B-t kell összegezni. Ez eddig rendben is van, hisz négyzeten van az energiaképletben. De neki mégsem működött. Azt tenném hozzá hogy a vasmagnak a legnagyobb hangot kell adnia, jelezve a ferrorezonanciát. Mert más frekvencián szerintem nem fog többlet jelentkezni. Nem részletezem okát mert az elméletet nem szokták szeretni. De a MEG-et és a Bóday trafót kilőném a sorból. Az Akula0083 féle kapcsolásokkal célszerűbb foglalkozni. Kétféle teljesítményűt készített. Az egyik ez az:
Sok infó van róla orosz nyelven, "csak" a legfontosabb maradt ki, hátha működőt reprodukál valaki. Az hogy a két freki különbségének akkorának kell lennie hogy ferrorezonáns sípolás legyen hallható. Hasonlóan működik mint a BFO fémkeresők, két frekit üttet. Amit le is írnak, de az még nem elég.
Eltaláltad.A szememben különb vagy mint József.Ugyan nem értek veled egyet (amiket írtál "oda") de azon felül,hogy a megoldást keresed a kifogással szemben legalább te próbálsz korrigálni.Helyes elméleteket mond Józsefünk (és egyébként sok mindenben igaza is van!!) de képtelen felfogni,hogy nem minden úgy van ahogyan azt az elmélete diktál.És ezt pedig a gyakorlat adja.Makacs,kezelhetetlen önfejű.Aztán ha elmondták neki (jó sokan voltak a K-fórumon és egy darabig követtem a gyakorikérdéseken is,de átmentek egymás gyalázásába) mit és miért,jött a felháborodás.Pedig ő maga is rájöhetne.
Inkább arra gondoltam,hogy működés közben miként dolgozik.Hja ,hogy most kell igazolni?Értem.És mit keres külön a ferrittől a tekercspár?Hogyan kapcsolódik a "mágneses" körbe?
Most ilyen ferrit magos "trafókkal" és légmagos tekercsekkel kísérletezek, amelyekbe állandómágnest rakok (ez látható a képen), ez előző hozzászólásom gondolatmenetének igazolására:
Mint tudjuk a mágneses tér energiája egy adott térfogatban:
U = (B2V)/(2μ0μr )
Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban V = 1 és 2μ0μr = 1. Ez esetben az energia, U = B2. Most legyen egy B amit egy állandómágnes szolgáltat, és legyen plusz egy B amit egy tekerccsel hozzáadunk, akkor az adott térrészben a mágneses tér energiája nyilvánvalóan:
U = (B+B)2 = (2B)2 = 4B2
Tehát ha a meglévő 1B mágneses térhez hozzáadunk egy másik 1B mágneses teret akkor az adott térfogatban megduplázódik a mágneses erővonalak száma, így viszont már 4B2 energiánk lesz. Mi történt? Befektettünk 1B2 energiát, és lett 4B2 energiánk (mivel a másik 1B2 energiát az állandómágnes adta).
Hogy tudjuk ezt kihasználni? Ha hirtelen elvesszük a gerjesztésünket (a tekercs árama nullára esik), akkor ahhoz hogy visszaálljon az eredeti állapot, vagyis az állandómágnes 1B mágneses tere, összesen 3B2 energiának kell felszabadulnia, amiből 1B2 a befektetett energia, ergó marad még a végén 2B2 ingyenenergia pluszba, amit szabadon fel lehet használni.
De a fluxusállandóság miatt a szekunder tekercs árama megugrik.
Ezzel az a baj, hogy a szekuder tekercs csak fluxusváltozásra fog reagálni, tehát ha telítésbe viszed a vasmagot, csak a primer tekercsed árama fog megugrani, ami a befektetett energiát fogja növelni. Így nem fogsz több energiát kinyerni.
Sziasztok! Érdekes dolgot írtál. Vagyis hogy az állandó mágnes lemágnesezésére kevesebb energia szükséges, mint ami a visszamágneseződésekor felszabadul. Erről Leslie Szabo EBM720 generátora jut eszembe, mert ő is hasonlót mondott, hogy úgy működik a generátora hogy a forgórész mágnese és az állórész vasa közti vonzóerő hozza létre a forgatónyomatékot. Míg a vas és mágnes távolodásakor a vasmagot csak annyira mágnesezzük át hogy "láthatatlan" legyen a mágnes számára, vagyis a vonzóerő megszűnjön.
http://www.linux-host.org/energy/mcmotornolafontesaver.gif Egy másik tény, hogy két mágnes közt a vonzás erősebb mint a taszítás: Is the attraction between magnets as high as the repulsion? https://www.supermagnete.de/eng/faq/Is-the-attraction-between-magnets-as-high-as-the-repulsion Próbálom minél mélyebben megérteni az energianyeréssel kapcsolatos dolgokat és nagy jelentőséget tulajdonítok Abraham Lincoln egyik mondásának: "Ha hat órám van egy fa kivágására, akkor az első négyet biztos, hogy a fejszém élezésével töltöm." Vagyis a helyes elmélet megtalálása az első lépés. Utána következhet egy készülék fejben való megépítése. Majd a prototípus elkészítése. Ezek a siker lépései. Más sorrendben sajnos nem vezet eredményre, például hogy először elkészítik a prototípust, majd a nem működő készülék segítségével próbálnak rájönni a helyes elméletre. --- Bár én más elméletre jutottam a kutakodásaim során. Persze nem azt állítom hogy az a helyes. De lássuk az enyémet, például a MEG (Motionless Electromagnetic Generator) esetében, mivel analóg lehet a működése a Bóday trafónak is. Animáció: https://solidstateelectricgenerator.files.wordpress.com/2014/12/parallel20path.gif Írtad hogy valójában nem helyes kifejezés a fluxus terelgetés hanem vektoriális összegzésről beszélhetünk. Belátom hogy így lehet, ennek ellenére az eredeti elképzelésem szerinti "flusus terelgetés" kifejezést használom, aztán majd csiszolhatunk az elméleten. Nézzük ezt a pillanatképet:
http://jnaudin.free.fr/images/megdsq2.jpg A bal oldali vezérlőtekercs az állandó mágnes fluxusát a jobb oldali mágneses körbe terelte. Mivel két mágneses köre van. A bal oldali mágneses körben kicsi a mágneses térerősség, ezért messze van a vas a telítődéshez. Ezért a bal oldali vezérlőtekercsre csak az LˇdI/dt áramváltozás miatt hat vissza a bemenő energia, normál önindukcióval. Míg a jobb oldali mágneses körben nagy a mágneses térerősség, ezért a vasmag telítődés közelébe kerül, ami miatt a szekunder tekercs induktivitása leesik. Mivel a vas permeabilitása is leesik. De a fluxusállandóság miatt a szekunder tekercs árama megugrik. A Φ = LˇI fluxus úgy maradhat állandó ha az L lecsökkenése az I megugrását eredményezi. Ez az IˇdL/dt miatti, tehát L-változás miatti indukció. Az így keletkező áram hozzáadódik a normál (LˇdI/dt) indukcióval keletkező áramhoz. A két áram összegének energiája: E = W = ½(L-ΔL)ˇ(I+ΔI)². A négyzeten lévő áramösszeg Vajda János ismert elméletére vezet, ez okozza a többletenergiát. Jól ismert a következő matematikai egyenlőtlenség: a² + b² < (a + b)² = a² + b² + 2ab ; Látható, hogy a jobb oldal egy +2ab taggal nagyobb. Ez okozza a többletenergiát. A készülék nem reciprokális, vagyis a jobb oldali mágneses körben keletkező többletenergia nem fog visszahatni a bal oldali vezérlő tekercsre. Az úgynevezett Magnetic Flux Compression Generator-ok is induktivitás csökkenéssel állítanak elő többletenergiát. Dióhéjban néhány egyenlőség az utóbbiakkal kapcsolatban: Φi = Φf LiˇIi = LfˇIf (L-index initial és L-index final, ha az index nem kisbetűvel jelenne meg) EiˇLi = EfˇLf Vagyis ahányad részére csökken az L induktivitás, annyiszorosára nő meg az energia. De nem a MEG-gel célszerű kísérletezni. Hanem például Akula0083 készülékeivel. Azok is telítődésen és induktivitás csökkenésen alapulnak, az elmélet ugyanaz, a megoldás kissé más. A teljesség kedvéért az Indukált feszültség teljes egyenlete: U = dΦ/dt = LˇdI/dt + IˇdL/dt Vagyis a bal oldali mágneses körben csak az LˇdI/dt van jelen, míg a többletenergiás jobb oldali mágneses körben: LˇdI/dt + IˇdL/dt. Vajda János az U²/R-el is kifejezte elméletét.
