Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Szeged mellett lakok ,email címem nem biztos hogy ki van írva de ide ki merem írni ( hspityu@freemail.hu ) erre a mailra írsz pár sort ,akár telószámot is adok ha kell.
Othello szőlőt keresek ,a nagyobb szeműt ,ha esetleg van valakinek kérem vegye fel velem a kacsolatot,egy tőkét szeretnék ,3 db 50-60cm-es vessző már elegendő lenne.A postát természetesen fizetem cserébe tudok felajánlani pár fajtát,pl Vénusz,Dubovszkíj r. a többi tőkém még épp ültetés utáni .
Ha valaki idén oltócsapnak való vesszöt akar szedni, az írja be a naptárába a december 1-ét, ugyanis sokkal elöbb nem fog tudni vesszöt szedni, mivel folyik(!) a metszlapon a szölö leve, ezért már nincsenek mélynyugalomban a tökék...
Ebben egyetértünk amit leírtál. De engem csak az érdekelne, amit nem, vagy minimálisan kell permetezni. Ezekre mondom, hogy ellenálló fajta. Továbbmegyek-- aminek univerzálisan minden gomba ellen van védekezőképessége az az ellenálló fajta szerintem. Hogyha az egyik a peronoszra a másik a lisztharmatra érzékeny azt már kerülném.- Nem is nevezném "rezisztens" fajtának amelyik specifikusan csak egy gombabetegségre ellenálló.
A határvonalat nehéz meghúzni, de a mutáns, ellenálló gomba bizonyos szempontból már egy másik gomba.
A szőlő ellenállóképessége alatt viszont egy fajtatulajdonságot értek, amit a permetszer nem befolyásol. (A bőrszövet, a sztómák tulajdonságai, az életritmus, mittudomén) Adott gomba valamilyen eséllyel meg tud fertőzni egy szőlőt. Ha a permetszer hatásos ellene, akkor meg tudjuk védeni vele. Az ellenálló mutáns ellenben életben marad, és károsítja ugyanazt a szőlőt.
Ha így kifejtve is egyetértünk, akkor minden rendben.
Teljesen jól mondod! Rezisztencia a gombáknál alakul ki a permetszerek ellen. A szőlő meg ezek a gombák ellen elvesztik az ellenálló képességüket. Azaz a rezisztenciájukat.
A Zalagyöngye ellenállóképessége nem változik attól, hogy permetezed. De sajnos, a kártevő gombák fertőzőképessége változik. Ezért csökken a permetezés hatékonysága.
Ezt nem gondolom, hogy így lenne. Mármint, hogy a permetezésnek nincs hatása a rezisztenciára. Felénk az alföldön, mikor behozták a zalagyöngyét a térségbe, nem kellett kémiai növényvédelem neki. (pedig a fertőzési nyomás megvolt a hagyományos fajták miatt) Azt is elmondanám, hogy volt olyan gazda, aki a többi szőlővel együtt bepermetezte a zaláját és megszűnt fokozatosan az ellenálló képessége. Míg mások még évekig nem permetezték. (mostanra már ők is) Ezt nem én találtam ki, hanem a sok szőlősgazda jutott erre a következtetésre.---De van benne logika, mert a növény nem fordít a védelemre "energiát" mivel azt megteszi a kémia helyette.
Van egy mély fekvésű telkem, ahol a talajvíz is közel van, egy műveletlen részét hasznosítani szeretném. Tudom, hogy nem egy klasszikus szőlőterület, fagykáros lehet, párás lehet, de a szomszéd Nérója szépen terem, pedig nem csinál vele semmit. Tudtok javasolni olyan fajtát, ami ilyen helyen működhet? Arra gondoltam, egy-két rezisztens, minél később fakadó fajtával tennék egy próbát. Tudom, tudom! Hagyjam a fenébe, nem szőlőnek való! De azért piszkálja a fantáziámat...
Egy támrendszer huzalozásának felújítása előtt állok. Milyen vastagságú huzalt használtok az egyes szinteken(vezérdrót, hajtástartó huzalpárok)? A sor hossza kb 30 méter, 6 méteres oszloptávolsággal.
Segítséget szeretnék kérni: saját, kisebb "ültetvény" bővítéséhez keresek "rezisztens", piacosabb fajtájú, elsősorban orosz/ukrán nemesítésű fajtákból oltóvesszőt.
Elsősorban dubovszkij r., preobrazsenyié, nagyesda azos érdekel, de minden más is számításba jöhet.
Nem ingyen és bérmentve várom el, nyitott vagyok korrekt egyezségre.
A fajtaválasztással kapcsolatban jótanácsra nyitott vagyok.:)
Személyesen átvenni JNSZ megyében, illetve a szomszédos megyék közelebbi régióiban tudom, esetleg postán is fogadnám, természetesen teljes térítés mellett.
Ugyanitt keresek Teleki-kober 5bb sima alanyvesszőt, közepes mennyiségben, hasonló "feltételekkel".
Előre is köszönöm a segítő szándékot! ha késnék a válaszadással, nem minden nap jutok számítógép elé...
Most így visszanézve, végig gondolva: kapunk egy állítást, ami egyszerű rövid, a levegőben van, mert semmi konkértumot nem tartalmaz. (Bár az is megér egy misét, hogy a rezisztens magyarul ellenálló, szóval az a kijelentés, amit neki tettek, minimum vicces. Sokkal jobb lett volna, ha egyszerűen azt mondják, hogy teljesen rezisztens fajta nincs...)
Na de: próbálunk rá ezer dolgot magyarázatként írni, de ez mind bonyolult, összetett, sok-sok különböző tényező eredménye. És persze érezheti azt bárki, hogy de hát nem is rezisztens a "valami" . De ezt is leírtam az elmúlt pár hétben: a szabad földben, meg a pergolámon futtatott szőlő is másként viselkedik. Na de itt abbahagyom, mert ismételném önnmagam.
És amiket te írsz, igen, azokat említettem, hogy mi, mivel függ össze. És még bele se vettem olyat, hogy megfelelő szerekkel, megfelelő időben végzett növényvédelem... Ja, és mielőtt valaki mondaná, hogy de hát ezek rezisztens csemegeszőlők. Igen, 1, jó esetben 2 rezisztenciagénnel. A Solaris borszőlőmnek 4 van. Na, azt tudom permetezés nélkül tartani (és még azt is megkapta idén a levelén, de beszáradt rajta, feltehetően a genetikája miatt. Szóval nem mindig, és nem mindenhol lehet őket permetezés nélkül tartani.
Ja! És ezt nézhetjük úgy is, hogy a kamu rezisztenciával kapott fajta az első néhány évében esetleg kapott "egy átmeneti felmentést" a valódi érzékenysége alól. De életszerű termesztési körülmények során már nincs kibúvó, csak a rideg valóság. A végeredmény ugyan az.
Illetve még valamit ehhez. Nagyon fontos a jó diagnózis. Az utóbbi években a Moldovát nagyon elkapja a muslinca amitől tönkre is megy, rothadni látszik. De ennek semmi köze a lisztharmat vagy botrítisz rezisztenciához.
Amit Te írsz és amit kaktusz tapasztalt elfér egymás mellett szerintem. Az "idővel" jelenti egyrészt az idő múlását, másrészt a körülmények is változnak idővel. Pl a kertbe bekerült néhány könnyen fertőződő tartósan beteges fajta. Vagy, megerősödtek a tőkék, sok a fás rész amiről nehezebb eltakarítani az áttelelő képleteket és férgeket. A nagyobb és állandóan jelenlévő nyomás nyilván jobban megbetegít. Még egy dolog: az első pár év után elkezd komolyan teremni egy adott fajta, nagyobb fürtök, elhúzódó érés, nagyobb bogyók emiatt tömöttebb fürtök. Mind-mind a megbetegedési hajlamot erősítik.
A rezisztencia egy adottság, amit a tulaj tapasztal az pedig a megbetegedési hajlam, arány.
Nekem is van olyan fajtám amivel 6-8 évig semmi bajom nem volt. 4-5 éve még csak a cefrét termi.
Tavaly nem sikerült jól a növényvédelmem és szépen kirajzolódott, hogy mi mennyire ellenálló.
Előtte mindig minden ugyan azt kapta.
Fordítva viszont igaz. A kórokozó lesz rezisztens a szerre és erős fertőzésnél úgy jelentkezik mintha nem lett volna permetezve és mindent visz. (Nem teljes az ellenállóság.)
Olyan is lehet, hogy egy szőlő ellenálló a peronoszpóra, de jön egy új peronoszpóra törzs, ami már kijátssza ezt az ellenállást. Teszlák Péter említette egy előadásában, hogy most éppen egy hasonló folyamat játszódik le és egy bizonyos gén által előidézett ellenállás egy bizonyos törzs ellen kezd meggyengülni.
A rezisztencia, ahogy "öreg_néne_b" írta, genetikai. De ahogy múltkor tárgyaltuk, simán gondolnak rezisztensnek egy fajtát, aztán nem az.
Úgy egyébként rezisztencia: van lisztharmatra és peronoszpórára rezisztencia (másra is valamennyi, de ezek a főbbek, és ezekre kereszteztek, szelektáltak). Van, amikor egy, van amikor több gént sikerül átvinni. Ettől függően az is előfordulhat, hogy egyikre erősebben, másikra gyengébben rezisztens csak. Vagy olyan is van, hogy a fürt nem rezi, de a lombozat igen. És a rezisztencia mértéke is változó az egyes keresztezések eredményében. Van, ahol nagyon erős, szinte áttörhetetlen, mások csak éppen hogy, és egy erősebb ferzőzési nyomásnál már előfordulhatnak a betegség jelei (aztán a következő évben persze megint jó lesz a rezisztencia). És egy "erősebb ferzőzési nyomást" elő is lehet idézni rossz mikroklimával (locsolás, rossz hely, rossz zöldmunka is). Amúgy fordítva: ha egy nem rezi szőlőt magára hagysz, lehet, hogy nem járványos években elvan nagyjából, aztán amikor meg baj van, mindent megkap.