Szerintem is jónak tűnik az elképzelésed. A samott ragasztásához már próbáltam elég sok mindent, a különböző vízüveges keverékektől a Rath által forgalmazott nem is olcsó tűzálló samott habarcsig, de eddig nekem az agyagos homok valamilyen kötőanyaggal (szalma törek, fűnyíróval vágott széna, de a fűrészpor is jó) kevés vízüveggel megspékelve vált be a legjobban.
Köszönöm a válaszodat! Sokat számít, ha már sok tapasztalata van valakinek az adott témakörben. Többször elolvastam, amit írtál és mivel nekem ezen a téren semmilyen tapasztalatom sincsen, hagyatkozom az általad leírtakra.
A batch-box változat mellett maradok. Elkezdtem az anyagokat összeszedni.
Az emelő csövet (négyzet keresztmetszetű) és a tűzalagutat samott téglából terveztem kialakítani. Esetleg az emelő csövet kívülről megerősítem egy szögvas, laposvas, lemez kombinációval elkészített támasztékkal, ami kívülről körbe fogná.
A víztér belső fele, autógáz tartályából (vastagabb a fala mint a villanybojlernek), a külső 120 literes bojler tartályából lenne.
A meleg füst először a tartály belső köpenye és az emelő cső között lefele haladna, majd utána a külső oldalán felfele áramlana és a kazán tetején távozna. A víztartály mindkét oldalát melegítené a füstgáz.
Egy 220 literes vashordó lenne a külső köpeny felső része, az alja pedig egy 6 mm-es kerek vaslemezre hegesztett 2 mm vastagságú és 480 mm magas hengeres vaslemez palást megfelelően kisamottozva és a batch-box csatlakoztatására megfelelően kialakítva. Az oldalán, egymással szemben, két tisztító nyílás lenne.
Az egészet kb. 120 mm magas lábakra állítanám, hogy alul legyen hely a hamuládának.
Nagy vonalakban ez lenne az elképzelésem.
Ami még mozgatja a fantáziámat, hogy mi lenne a legjobb kötőanyag az emelőcső élére állított samott tégláinak össze ragasztásához. Samottliszt, fehér cement, vízüveg kombinációjára gondoltam.
Találkoztam hőálló ragasztóval is pl.: MAPEI MAPEFLEX FIRESTOP 1200 °C - tűzálló habarcs.
Kíváncsi vagyok a véleményedre, hogy mit javasolnál?
Hajrá! A samottal teljesen igazad van, viszont mindkettő jól tartja a hőt és a rakétakályha működését ez tudja nagyban fokozni. Talán, ha elfogadsz egy tanácsot, a habsamott beépítése után mindenképpen itasd át vízüveggel a tűz felőli részeket, mert e nélkül hajlamos kopni. A palást hőátadó felületének a növelésére hatékonyabb lenne, ha nem függőlegesen, hanem lefelé haladva spirál alakban lennének terelő bordák hegesztve. Így a leáramló hőnek hosszabb utat kellene megtenni és lényegesen jobban átadná a meleget. Ezt javasoltam Ogre szomszédomnak is, de a nehezebb megvalósítása miatt maradt a függőlegesnél. Egyébként a víz melegítéssel nincs tapasztalatom, így a méretezésébe nem tudok bele szólni. Talán csak annyit, hogy a horpadástól nem kellene tartanod, mivel a bojlereket lényegesen nagyobb (4-6 bár) nyomásra tervezték gyárilag. Ogre szomszédomnak sikerült ugyan behorpasztania, de azt kompresszorral történő nagy nyomás próba alkalmával tette. A tűztérrel jó ha kísérletezel. Én már ezt a részét beszüntettem. Úgyszintén a pellet, meg apríték adagolást is. Pelletből csak napraforgó pelletet próbáltam (mert ezt tudtam elfogadható áron beszerezni) de nem jó semmire! A második kis mennyiség rá-tételekor már felég, vagy annyira salakosodik, hogy szinte elalszik. A rakétakályha szűk etetőjét is mellőzöm használni, mert ugyan a nagyon koncentrált szívó hatásnak köszönhetően nagyon magas hőmérséklettel ég a beletett tüzelő, de ennek több negatív hatása is van. Egyszer a nagyon szélsőséges hőterhelés, aminek nagyon kevés anyag tud ellenállni, valamint a tüzelő anyagának a kényessége, nagyon vékony és nagyon száraz jó csak neki, valamint a parázs hiánya (ha leégett a benne levő tüzelő, már lehet újra begyújtani) és van még egy, amiről kevés szó szokott esni, mégpedig, hogy borzasztó sok pernyét, hamut visz magával a kályha minden járatába. Egész napos folyamatos tüzelést nem is lehet vele végezni, mert egy idő után a tűzalagút keresztmetszete annyira leszűkül a behordott hamutól, hogy a kályha működése teljesen elromlik. Mindezek nem állnak fent a batch box-os megoldásoknál és itt is meg van az a hatékonyság ami a rakétakályhánál, sőtt még a nagy tűztérnek köszönhetően, több füstgáz termelése nagyobb hatékonyságot is eredményez.
Végül én is arra jutottam, hogy a nagyon meleg részeket samottból vagy habsamottból fogom megépíteni. A kettő közt az a legfőbb különbség (ahogy utána olvastam), hogy a samott hővezető, a habsamott viszont hőszigetelő, de mindkettő tűzálló anyag.
Most már "csak" a hőátadó felület nagysága kérdéses.
Ogre fórumtárs videóit megnézve belebotlottam, hogy nála is problémás volt a hőátadó felület nagysága, vagyis eleinte kicsi volt.
Én is már a többedik verziónál tartok e tekintetben. Arra jutottam végül is, hogy a rakéta kazánom egy öszvér megoldás lesz.
A tűzalagút és az emelőcső, valamint ezek alapja samottból vagy habsamottból lesz, a többi vasból.
Egy talpakon álló vaslemezre szeretném ráépíteni az egészet, így ha kell egyben el is tudom mozdítani a helyéről. Ha beválik mondjuk a régi kazán helyére állítom.
Kísérleti stádiumban mindkét berendezés megmarad.
Visszatérve a fűtőfelületre a nagyságát úgy növelném meg én is, hogy laposvasból élére állított bordákat hegesztenék rá hosszirányban a hengeres palástra és a nagyobb mérvű hőátadást elősegítendő a víztér minden külső felületét érne a meleg füstgáz. Tehát a belső palástot és a külső palástot, na meg persze a véglemezeket is érné a meleg.
Így a 100 l-es és a 120 l-es villany bojlerekből (ezek vannak jelenleg) álló hengeres palástok hosszát 300-400 mm-el megnövelve talán elég lesz a fűtő felület. Az egészet egy nagyobb (pl. 220 l-es) fémhordóval borítanám le, ahogy Ogre is a legutolsó videójában mutatta.
Ami még eszembe jutott, hogy a belső hengeres köpenyt horpadásra terheli a nyomás, emiatt a külső köpennyel több ponton össze akarom kötni a kettőt furatokba hegesztett csapokkal. Túl nagy nyomás nem éri (0,5-0,6 atm.), de a bojler palástok eléggé vékony anyagból vannak és esetleg nem árt a merevítés.
Ha lenne egy biztosan jól működő méretezett rakéta kazán rajz, akár az egészet samottból és téglából (kivéve a víztér és részei) a fix helyére meg lehetne építeni.
Az etető száj esetében egy olyan változaton gondolkodok, hogy könnyen cserélhető legyen a hagyományos rakéta etető száj egy batch box változatra. Így mindkét változat kipróbálható lenne.
Pellettel és esetleg más szemcsés fűtő anyaggal kapcsolatban van valakinek tapasztalata?
Esetleg találkozott valaki nagy illó anyag tartalmú egyenletes, kis szemcse mérető szén vagy barnaszén felhasználásával rakéta kályhában?
üdv Gábor! A leírtakkal nagyon jól megfogalmaztad a lényegét a dolognak. A saját tapasztalataim szerint is saválló fémből, ha mindenképpen fémből kell építeni, de inkább olyan megoldást javaslok ahol jó minőségű samottból, (esetleg habsamottból a kritikusabb részeket, mert ez jobban bírja a hőterhelést) lehet megépíteni legalább a belsejét. Én az utóbbi időben inkább a batch box megoldásokat próbálom előtérbe hozni, mert azon túl, hogy a nagy tűztérben kényelmesebb a tüzelés, nincsenek akkora szélsőséges hőmérsékletek, mint a rakéta kályhában.
Szeretnék építeni én is egy rakéta kazánt a családi házunk fűtésére.
A régi Totya 4-es kazánunkban való fűtéssel elég sok gondom volt már.
Füstöl, kátrányosodik, nem igazán gazdaságos vele a fűtés stb...
Végig olvastam a fórumot és rengeteg videót és rajzot megnéztem.
Nagy vonalakban ismerem a tervezés szempontjait és hozzávetőleg ki is számoltam a szükséges méreteket.
Ami aggaszt, az a rakéta kályhában képződő magas hőmérsékletet (ez a lényege a rakéta kályhában történő égetésnek) elviselő megfelelő szerkezeti anyagok kiválasztása. A fórum indulása óta több féle anyag felhasználása kudarc volt, mert nem viselték el a képződő magas hőmérsékletet.
A legutóbbi kísérletek során rozsdamentes acél emelőcsövet és tűzalagutat javasoltak a fórumtársak.
A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy az ilyen anyagokkal megépített fűtő berendezésekkel mi a tapasztalat?
Mennyire tartós ez az anyag a rakéta kályhában alakalmazva? Milyen hozzávetőleges élettartamra lehet számítani?
Esetleg célszerű lenne-e úgy tervezni a rakéta kályhát, hogy a fent említett erős hőhatásnak kitett alkatrészeket a későbbiek folyamán viszonylag könnyen cserélni lehessen?
A válaszok után döntök majd a kritikus pontokon alkalmazott anyagok beszerzéséről.
Valamit nagyon mellé néztél! Volt olyan csomós nyárfa kuglim, amit jó fél órán át küldtem egy komoly hasító fejszével a legkisebb siker elérése nélkül és evvel pár perc alatt szépen szét tudtam szedni kis darabokra. Nem is beszélve a hajolgatásról, amit a hagyományos hasogatás során művelni kell. Itt viszont csak egyszer teszem fel a kuglit az asztalra és a kész, széthasított darabokat csak össze fogom és dobhatom a helyére.
Hogy milyet érdemes megvenni? Szerintem amihez hozzá tudsz jutni. A kisebbekből legalább kettőt, hogy össze lehessen hegeszteni őket, ha nem lenne elég magas egy.
Szia Gábor! Tudod, "szegény ember vízzel főz" amim éppen volt. Vagyis kidobott villanybojlereket tudtam szerezni aránylag olcsón, ezért abból. Egyébként nagyon megfelelőnek tartom a tartóssága miatt. Nehéz vele bánni, mert belül zománcozott, kívül meg vastagon horganyzott. Viszont nem fog kiégni soha.
Hát azért még tökéletesnek nem mondanám, de az igaz, hogy főleg a hatékonyságán sokat már nem tudok rajta csiszolni. Amin szeretnék kicsit még fejleszteni, az a külalakja. Kicsit lehetne pofásabb, kályhásabb. Na meg persze a sütő rész is hiányzik a tetejéről.
Készül egy újabb kályhám. Több módosítást végeztem rajta az előzőekhez képest, hogy még jobban el tudja égetni a füstöt a meglévő konstrukciót megtartva. https://youtu.be/lwAvzEyB8hM
Most még a design van hátra, hogy azért kicsit nézzen is ki valahogy.
Romániába -25-30°C mellett évekig hiba nélkül működött a hőcserélős rakétakályhája.
Idehaza nem olyan kemény és hosszú a tél, vígan elfütögetett vele.
Stirling-motort is épített a rakéta kályhájához, gyakorlatilag hálózati feszültség nélkül is tudta üzemeltetni a vízteres fűtését, nem semmi koponya.
Az újabb videóiban románok szóvá tették, hogy miért csak magyarul publikálta..
A román cégnek, akiknek eladta a rakétakályha szabadalmat, nyilván ők se lelkesek, hogy Árpibá tovább publikálta. Cégnek az az érdeke, hogy minél többet eladhasson, nem pedig az, hogy odahaza olcsón készüljenek.
A videói után a hozzászólásokban van + és - vélemény is, kap hideget meleget is.. részben megértem, ha visszavonul a nyilvánosságtól, nem is fiatal már
Mostanában nem látni Árpibá újabb videóit. Ez azt jelenti, hogy nem úgy szuperált a szerkezet, hogy érdemes lenne elénk tárni? Vagy csak én nem találom?
Most még a design van hátra, hogy azért kicsit nézzen is ki valahogy.