Szolnok város strandjairól értekezés és magyarázat, múlt, jelen, jövő!
Jegyzőkönyv
Készült:
Szolnok Megyei Jogú Város Dísztermében 2008. november 27-én megtartott közmeghallgatásról
Jelenlévő képviselők:
Szalay Ferenc, Bagdi Sándorné, Dr. Bozó Andrea, Csala Sándor Péter, Csák László, Ferenczné Teleky Éva, Dr. Füle István, Hegmanné Nemes Sára, Jánosiné Dr. Bene Ildikó, Dr. Kovács László, Dr. Nagy Rózsa, Dr. Nemes András, Palla Béla, Dr. Póta Sándor, Szabó István, Dr. Szegedi Károly, Tasnádi Zoltán, Tóth Istvánné, Tóth Ferenc, Vörös Ádám.
Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Szakali Erzsébet jegyző
Megjelent állampolgárok száma: 12 fő
A közmeghallgatást Szalay Ferenc polgármester vezette.
A Polgármesteri Hivatal részéről a közmeghallgatáson jelen volt:
Hegedűs János, Kéri József, Dr. Rácz Andrea, Szutorisz-Szügyi Csongor igazgatók, Szűcs Miklós a Közterület-felügyelet vezetője, Pataki Ferenc főépítész, Csikós Sándor, Dalocsáné Terenyei Ágnes, Fodor György, Dr. Lédeczi Barnabás, Ráczné Terenyei Márta, Simon Gábor osztályvezetők
A jegyzőkönyvet vezette:
Kissné Vincze Erzsébet osztályvezető
Farkas Ferencné
Mint ős szolnoki, a Damjanich uszodáról kíván szólni. Személy szerint neki, de nagyon sok szolnoki embernek fájdalmas, ami történt az uszodával.
Szolnokon régen több strand volt, a Vegyiműveknél, a Cukorgyárnál, amit nagyon szerettek.
Működött a MÁV strand, ahol még trambulin is volt. Később kialakult a Tiszaligeti strand. Megjegyezte, hogy Szolnokon működött potyastrand is, ahova szívesen mentek az emberek.
A sajtóban az jelent meg a Damjanich uszodáról, hogy a vevő még mindig nem fizetett - talán 50 milliót -, de a bontási engedélyt már kérte.
Azt is olvasta, hogy meg fognak valósulni a tervek, de azt valószínűleg már nem éri meg, de az unokája meg a lánya talán. Nem úgy tűnik, hogy a vevő fizetni tudna.
Elmondta még, hogyha valaki a Vegyiműveknél, vagy a Széchenyi lakótelepen lakik, és ki akar menni a Tiszaligetbe, az nem kevés pénzzel jár, mert például egy négytagú családnak ki kell számolni, hány autóbuszjegy kell oda-vissza, és a gyerekek, de még a felnőttek is szeretnének valamit falatozni a strand területén.
Megjegyezte, hogy korábban hallott olyan hírt, hogy a Széchenyi lakótelepen is épül egy uszoda, vagy strand, de lehet hogy erre nem jól emlékszik.
A szolnokiak nagyon sajnálják ezt a körülményt, mert az uszodában volt közélet, és rengeteg úszót meg olimpikont nevelt ki.
Szalay Ferenc:
A Damjanich uszodáról elmondta, hogy a törvényt és az ÁNTSZ rendelkezést kellett figyelembe venni, azaz vagy vízforgató épül, vagy be kell zárni az uszodát.
Fél évig még működött az uszoda, a különböző büntetések fizetése mellett, majd végleg be kellett zárni.
2006-ig ennek a városnak szocialista vezetése volt, és az országnak szocialista kormánya volt.
A Damjanich uszodában kettő sportminiszter ígérte meg, hogy „életét és vérét az uszodáért”, tehát már régen meg kellett volna építeni.
Ismertette, mint parlamenti képviselő minden évben módosító javaslatot nyújtott be a költségvetéshez, az uszoda fejlesztésére, amit leszavazott a kormánytöbbség.
Később megterveztek egy három és fél milliárd forint értékű fedett uszodát a Damjanich helyére, ami teljesen tönkretette volna az uszodát, mert egy zárt tömbű fedett épület alakult volna ki.
Az uszoda bezárását követően választani kellett, hogy mi legyen a következő lépés. Megépült a Tiszaligetben az új öltözőkomplexum, az 50-es medence felújításra került, és egy új „buborékot” kapott, fedett uszodává vált.
A jegyek árát 850.-Ft-ban állapították meg. Megjegyezte, hogy ennyibe került a Damjanich uszodába is a belépı.
A gyerekjegy 640.-Ft, a sportolóknak 3000.-Ft-ba kerül a havibérlet, 100.-Ft-os és250.-Ft a szülői látogatójegy az uszodába, ami még kompenzálva van támogatásokkal.
Elmondta, hogy az „Apenta” Klub, - aki nem kis ellenállást fejtett ki, az uszoda bezárása ellen - néhány tagja már azt mondja, hogy a Tiszaligetben is milyen jó úszni és szebb lett, mint a Damjanich uszoda.
A Damjanich uszoda már nagyon rossz állapotban volt, hiszen a medence elengedte a vizet, és havonta több millió forintba került a vízcsere, amit végül is mindenkinek valamilyen formában, de fizetni kellett.
A jelenlegi tervek ismertek, amit megerősített Dr. Szegedi Károly és Dr. Füle István képviselők kérdéseire a mai napon.
Azt nem vitatja, hogy valóban nem fizették még ki a telek árát. De nem a telek ára a fontos, hanem az, hogy a telken ezen az áron, egy szálloda, egy 33 m-es medence, két meleg vizes brügölő épülne, mellé pedig egy iroda és üzletközpont. Reményét fejezte ki, hogy ebben az évben az év végére lezárul ez a kérdés.
Ha még sem sikerül értékesíteni a területet, akkor természetesen más irányba kell lépni, de hogy pontosan mi lesz ez az irány, azt majd eldönti a Közgyűlés.
Az említett többi strandról elmondta, hogy a MÁV strand MÁV tulajdonban van, most éppen 370 millió forintot kértek érte, és a sporttelepért, hogy vegye meg a város.
A tulajdonos nyilatkozott, hogy amennyiben a város nem veszi meg a sportkomplexumot, akkor majd ők értékesítik.
A potyastrandról elmondta, hogy a Tisza vízjárása Szolnoknál ismert. Senki nem tudta üzemeltetni a potyastrandot.
Szabad strandként lehet használni a mai napig, de oda vállalkozó nem fog kimenni, hogy ott bármit is szolgáltasson.
Megjegyezte, hogy Tiszapüspökibe, Nagykörűbe, Dobán, egészen más módon viselkedik a Tisza folyó.
A Széchenyi lakótelepi uszodával kapcsolatban elmondta, hogy a gimnáziumhoz volt tervezve uszoda, ami valamiért nem épült meg.
Az, hogy mi volt az ok, amiért nem épült meg, az pontosan nem ismert. Van egy lehetőség, hogy a Széchenyi lakótelepen tanuszoda épülhessen, ami a mostani „viszonylagosan jól eleresztett” gazdasági helyzetben kicsit bonyolulttá fog válni, mert nem nagyon lesz rá pénz.
A Cukorgyári és a Vegyiművek strand üzemeltetése azon múlott, hogy üzemelt, működött tovább maga a cég, ugyanis ezek a cégek működtették a strandokat, és nem a város.
A cégek nem tudtak tovább működni, és a strandok is megszűntek. Ezt így kell elfogadni.