Keresés

Részletes keresés

answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 533

Persze az utkozesi hataskeresztmetszetet nem a ket vegtelenul megnyult elektron adja meg.

Az egyik membrant nyugalmi allapottal kell szamolni.

Előzmény: answ3r (524)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 532

..es ezeregy bocs a topik inditojahoz, de valahogy idekerult a hurelmelet.

at lehet mozgatni az egeszet a "Mi az a húrelmélet? " topikba, ha gondolod.

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9037567&la=117060181

answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 531
Előzmény: answ3r (526)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 530

Igy szemlelve, az elektron is csak egy virtualis reszecske.

Egy nagy energiaju foton kepes letrehozni elektron-pozitron part.

 

A ket reszecske ugyanannak a rezgo rendszernek a ket vege.

Előzmény: answ3r (529)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 529

Nagyon erdekes, hogy igazabol most ertettem meg, mit ertenek a hurosok azon, hogy az eltero reszecskek ugyanazon valaminek az eltero rezgesallapotai.

 

Tegyuk fel, hogy az "elektron-boborek", ami mostantol helyesebb egy elemi hurnak nevezni, olyan utemben rezeg a teridoben, hogy a vege, ami egy virtualis reszecske, egy folytonos terbeli palya menten jelenik meg .Ez azt a latszatot kelti, mintha ez egy fuggetlen reszecske lenne, de valojaban egy tomegkozepponti rezgo rendszer egyik vege.

Előzmény: Aurora502 (515)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 528

A hurosok mindig arrol panaszkodnak, hogy mindenhol a 2 spinu gravitonok ugranak elo az elmeletbol.

 

Nos, szerintem az nem a graviton,,,

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 527

Az elektron a Dirac-egyenlet szerint rezeg.

Az pedig negy-komponensu.

 

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 526

Ez meg mindig keves a sotet helyek magyarazatahoz.

Igy meg mindig nem ertheto, hogyan lehetnek sotet helyek a foton-interferencia kepben.

 

A megnyulasok mindig meszik a masik elektron vilagvonalat. Nem lehetnenek sotet helyek a kepen.

 

 

Nos, most jon a kepbe a rejtett, masik dimenzio. Az elektron az elete felet ott tolti.

Ezert kell 720 fok a korbeforgatasahoz.

 

 

Nincsenek extra dimenziok?

Nos, ez inkabb csak koltoi kerdes volt. lol

 

Előzmény: answ3r (524)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 525

Ezek fenyeben en nem mondanam, hogy a hurelmelet egy legbolkapott valami.

 

Inkabb a QM egy gyenge kozelites.

Előzmény: answ3r (524)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 524

Lassuk, hogyan jon ki ebbol a foton valoszinuseg eloszlasa.

 

Az meg mindig csak kozelites, hogy az egyik elektron megnyulik, es utkozik a masikkal.

Miert?

Mert a masik is megnyulik.

A ket "nuddle-radiation" sokasag terido eloszlasa adja meg a foton-eloszlast, avagy az utkozesek eloszlasat.

 

Amikor ket elektron energiat cserel, akkor a frekvenciajuk eltero.

Tegyuk fel, hogy az egyik all az adott KR-ben, a masik mozog. Az allo elektron tu-sugarzas eloszlasa /a megnyulasok periodusa/ a teridoben szimmetrikus. Ennek a frekvenciaja a Compton frekvencia. f=mcc/h.

 

A mozgo elektron frekvenciaja az allo elektron KR-eben az energiajaval aranyos, E=mccgamma f=E/h egyenletek adjak meg.

A foton-eloszlas leirhato ugy, mint ezen terido tu-sugarzasok utkozesi valoszinusegei. A ket eltero frekvencia miatt egy egy modulacio szerint oszlik el, aminek a frekvenciaja f=E(foton)/h ahol az E(foton)=E(elektron 2) - E(elektron 1), a ket elektron frekvenciajanak a kulonbsege.

 

 

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 523

Igy van, es nyugodtan elkepzelheted igy is, amiket mondok.

 

De lassuk be, az en nezopontombol az egesz sokkal jobban osszeall.

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 522

Nemtom mi az, de csak igy van ertelme az egesznek.

Előzmény: Aurora502 (514)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 521

Regebben arrol vitaztunk, hogy az elektron hullamcsomag, vagy nem.

En azt mondtam, az nem maga hullamcsomag. Igazam is volt meg nem is.

 

Az elektron az egesz fenykupon kepes "szetkenodni". De ez a hasononlat ketlabbal santit.

Ugyanis a Dirac delta szerint kenodik szet, ez pedig annyit tesz, hogy nem tolti be a fenykupot, hanem tu-szeruen tolti ki a teridot.

Masodsorban ter-metszetekben nezve a fenykupot az egy szem elektron vitrualis reszecskeknek latszik.

 

Egy adott pillanathoz egy fenykup tartozik. De az ido telik, igy az elektron kepes az egesz teridot kitolteni, mikozben virtualis reszecskek tengerenek tunik.

 

Sot, az elektron oda van szogezve a tomegkozepponti helyzetebe, a vilagvonalara. Nem teleportalhat az egesz elektron el a vegtelenbe, mivel a masik fele ugyanugy egy masik vegtelenbe nyult meg. De mindket vegen kepes energiat leadni.

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 520

Meg sem mozdul, ha P=0. Igy ertettem.

Előzmény: Aurora502 (513)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 519

Nem teljesen ertem, mire gondolsz.

A zavart az okozhatja, hogy te csak terben nezed a hullamokat. A nyugalomban levo elektron /P=0/ terido "hullama" idoiranyu.

 

Előzmény: Aurora502 (515)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.03.24 0 0 517

Köszi szépen. Jelentkezem.

Előzmény: Aurora502 (490)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.24 0 0 516

Ez valami húrelméleti cucc. Hogy a részecskék kiterjedtek, és a Feynman gráfok nem vonalak, hanem csövek...

Előzmény: answ3r (512)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.24 0 0 515

Ez nem igaz. A jobbra és balra haladó haladóhullámok interferenciájából kialakuló állóhullámok nem nyugalomban levő elektronokból áll. A hullámfüggvény lehet, hogy  állóhullám, egy stacionárius állapot, de ebből az elektronok, aminek az állapotát leírja nincs feltétlenül nyugalomban.

Előzmény: answ3r (511)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.24 0 0 514

imaginárius idő?

Előzmény: answ3r (509)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.24 0 0 513

Meg sem mozdul?

Előzmény: answ3r (510)
answ3r Creative Commons License 2012.03.24 0 0 512

Maradhadsz a te szemleleted mellet, es tekintheted ugy az egesz folyamatot, mint virtualis reszecskek veletlenszeru osszjatekat.

De ez csak egy onamitas.

 

 

Előzmény: Aurora502 (507)
answ3r Creative Commons License 2012.03.24 0 0 511

A Dirac egyenlet szerint a terben allo elektron /1 terdimenzioban nezve/ egy fenysebesseggel jobbra, es egy ugyancsak fenysebesseggel balra halado elektron szuperpoziciojaban van.

 

Nos, amit leirtam, az pontosan egy ilyen helyzet.

Előzmény: Aurora502 (508)
answ3r Creative Commons License 2012.03.24 0 0 510

Ez nem idoutazas. Az elektron meg sem mozdul...

Előzmény: Aurora502 (508)
answ3r Creative Commons License 2012.03.24 0 0 509

Ezt a mindeniranyu rezgest ha elhagynank, akkor is leirhato lenne az egesz folyamat, de nem felelne meg a valosagnak.

Nem lenne interferencia. Arrol nem is beszelve, hogy az elektronnak pontosan kellene tudnia, merre van a masik elektron.

 

A QED megmutatta, hogy az elektron/foton minden lehetseges utvonalat szamitasba kell venni. Igy kapjuk a legpontosabb eredmenyt.

Ha a rezgo elektron-buborek vegigfut imaginarius idoben a fenykupon, akkor a legkozelebbi elektronon fogja leadni az energiajat.

Ez megfelel az legkisebb hatas elvenek , es a Fermat-elvnek is. /ami vegul is ugyan az/.

 

A masik, hogy a tavolsag fuggvenyeben a Dirac-delta egyre keskenyebb lesz.

Ezeknek a tuhoz hasonlo elektron-teridonyulvanyoknak egy idointervallumra eso szama allando, ezert a tavolsag fuggvenyeben annak a valoszinusege, hogy ez a N darab tu kozul egy eltalal egy masik elektront, a tavolsag negyzetevel lesz forditottan aranyos.

 

Előzmény: Aurora502 (502)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.24 0 0 508

Ezt nem tudom elhinni. Ezek az időutazások nem szerepelhetnek egy fizikai elméletben. Az időben csak előre lehet haladni.

Előzmény: answ3r (495)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.24 0 0 507

Igazából a virtuális részecske minden olyan részecskeállapot, ami véges élettartammal létezik. Mert a "valós" részecskék azok a kezdeti(minusz végtelen időpont) és végállapotok(plusz végtelen időpont), amik már stabilak, és örökké léteznek. Mert ezek az aszimptotikus állapotok azok amikre épít a QED, ezeknek van jól meghatározott tömegük. A virtuális részecskék véges ideig léteznek, és ezért a tömegük eltérhet az úgynevezett aszimptotikus (örökké létező) részecskemegfelelőiktől.

Előzmény: answ3r (503)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.24 0 0 506

akkor milyen dimenzióban?

Előzmény: answ3r (505)
answ3r Creative Commons License 2012.03.24 0 0 505

Az elektron rezgese nem abban az idodimenzioban tortenik, ami mit idonek nevezunk,

Előzmény: Aurora502 (502)
answ3r Creative Commons License 2012.03.24 0 0 504

Nemcsodalom.

Előzmény: Aurora502 (502)
answ3r Creative Commons License 2012.03.24 0 0 503

lattam nehany ismeretterjeszto musort, ahol a virtualis reszecskeket probaltak szemleltetni, nem sok sikerrel.

 

Sokkal jobb hasonlat, ha a teridoben mozgo elektron vilagvonalait, mint egy fenyofat kepzeljuk el. Ha kepzeletben egy szeletet vesszuk a fanak, akkor az agak metszetenel kis koralaku darabkakat kapunk.

Olyan a metszet, mintha kulonallo korokbol allna a fa.

Valojaban az egesz egyetlen, folytonos "multidimenzios" targy. /a 2d metszethez kepest/

 

Mivel az amplitudo no, /a hullamfuggveny szetterul az univerzumban/, ezert a ez a terido fenyofa alul keskenyebb, felul szelesebb, es minden aga 45 fokban all, mivel a fenykup mindig ilyen szogben ter el a meroleges idotengelytol.

Előzmény: answ3r (495)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!