Nagyon hepciás ez a Kohn Bence, ideje lenne megfékezni egy kicsit:
SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ!
Itt a DCB (Daniel Cohn-Bendit) szövege vágatlanul, eredeti brüsszeli fordításban. Ez ment OV fülébe közvetlenül. Csak az ő válaszát (kokijait) ismerjük a hazai médiából, de lássuk azt is, mire válaszolt:
=====================================
Elnök úr, Miniszterelnök úr!
Előrebocsátom, hogy néha nem tudom követni a történéseket, ám azt tudom, hogy azt mondta: Európa erős, Európának cselekdnie kell. Erősnek kell lennie Európának ebben a nehéz politikai és gazdasági helyzetben. Amikor ezt mondta, mindenki megtapsolta.
Aztán azt olvasom Öntől idén márciusban: “1848-ban nem fogadtuk el a bécsi diktátumokat, 1956-ban és 1990-ben nem voltunk hajlandók elfogadni Moszkva diktátumait, és ma sem rendeljük alá magunkat Brüsszel diktátumainak.” Ki mondta ezt? Vaclav Klaus? Nem! Ön Orbán Viktor! Idén, márciusban a saját közönsége előtt. És aztán Barroso úr megkérdezheti, vajon miért nem szeretik ebben az országban az Európai Uniót és Európát. Azért, mert vannak olyan politikus férfiak és nők, akik máshogyan beszélnek Brüsszelben vagy Strassburgban, mint a saját hazájukban. Ez árt Európának, ez leértékeli Európát.
Ön, Orbán Viktor azon politikusok egyike, aki ezzel lealacsonyítja Európát.
Tagadhatatlan, Ön és az alkalmazottjai jó munkát végeztek az elnökségben. Ám a skizofrénia általános esetével állunk szemben, ráadásul egy hihetetlen nemzeti cinizmussal. Ez végeredményben azt jelenti, hogy Magyarországon Önök tönkreteszik azt, amit Brüsszelben és Strassburgban csinálunk. Erre azt fogja válaszolni, Orbán úr, hogy ez nem fontos.
“Azt várjuk a tüntetőktól, akik nem az államot akarják tönkretenni, hogy Magyarország érdekeit szolgálják, tehát eljárásokat fogunk kezdeményezni (mindig a törvény keretei között), hogy megvédjük magunkat az idegenek ellen. Ki mondta ezt? Orbán Viktor! És ezt ki mondta? “Nekünk magyaroknak megvan a saját módszerünk arra, hogy elbánjunk velük, akkor is, ha ez kellemetlen, mert ez az a mód, amit követnünk kell.” Kádár János mondta! 1985-ben. Ez az ön problémája, Orbán Viktor úr. Egyrészt 1989-ben a szabadság mellett harcolt, aztán hirtelen megjelent itt, és nagyon furcsa módon, gyanakodva jött ide. De hiszen ön Európa elnöke volt, ám mert gyanakvó Brüsszellel szemben, így saját maga ellen gyanakszik. Önnek, Orbán Viktor, inkább saját magában kellene kételkednie, mert csak így tudná megérteni azt, ami történik. Például az ön saját országában két baloldali liberális újság akart összeolvadni, az Európai Unió, tehát Barroso úr támogatta ezt a fúziót, de a magyarországi önálló médiahatóság, amely valójában az ön kezében van, azért akadályozta meg a fúziót, mert ellenzéki újságok. Létezik egy független rádió, Klubrádió a neve, és teljesen véletlenül elveszik tőle a frekvenciáját, és továbbá teljesen véletlenül egy katolikus rádió fogja megkapni a Klubrádió frekvenciáját. Erre persze azt fogja mondani, hogy a történelmi szerencse forgandó: egyszer ennek van szerencséje, másszor a másiknak. Csóválhatja a fejét, ha akarja, látom, de tudom, hogy igazam van. De ez önt nem érdekli, mert utánam tartani fog otthon egy jó kis nacionalista beszédet, amiről minden magyar azt fogja gondolni, hogy hurrá jól megmutattuk nekik Brüsszelben. Ön harcolt a szabadságért, viszont nem hallottam a hangját, mikor olyan országban, mint Egyiptomban és Tunéziában az emberek a szabadságért harcoltak. De amikor arról van szó, hogy Kínát fogadja, akkor sem lehetett hallani a nagy szabadságharcos hangját. Akkor lapított. Kérem, a meséjét majd ne itt mondja el!
Térjünk vissza az európai határok kérdéséhez. Pl. ahhoz, ami Dániával történik. Nagyon fontos, hogy az EU elnöksége és a EU Bizottság elnöksége mondja ki, hogy ennyi, és ne tovább. A schengeni szerződés megmarad, azon nem lehet módosítani. Egyik országnak sem, sem Dániának, sem Magyarországnak nem lehet változtatnia az európai határokon és szabályokon. Ha módosítani kell az európai szabályokon, akkor ezt itt, közösen kell elvégezni. Majd akkor meglátjuk, milyen többsége lesz itt a Parlamentben Önnek.
Orbán úr, ismétlem, az ön munkatársai jó munkát végeztek az elnökségük idején. Ön kiemelkedő harcosa volt a diktatúráknak, ám most ön a diktátor, így személy szerint önnek, már Orbán Viktor ellen kellene harcolnia. Kérem, tegye meg!
