A topic címét egy próféciából emeltem ki. Isten embertársainkon keresztül is tanít,erősít, támogat, vigasztal, nevel bennünket.Szükségünk van egymásra, hogy Isten országa növekedhessen bennünk/közöttünk.
Felekezettől függetlenül várom a tanításokat, Igemagyarázatokat, tanúságtételeket, napi áhítatokat,könyvrészleteket, Istennel kapcsolatos élményeket, amiket szívesen megosztanál másokkal is.
Ez a topic Isten dicsőségére és épülésünkre szolgáljon!
Rendbontók és kötözködők kíméljenek!
ökumenikus Mária mocskoló és (ezáltal Jézust gyalázó) sátánkutyák kedvenc idézeteik, mintegy fő ütőkártyái:
Hiszen egy az Isten, egy a közvetítő is Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus, 6aki váltságul adta magát mindenkiért és tanúságtételül a meghatározott időben.
„Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.
Mélységi elemzés nélkül, ezzel egyből van egy ordas hiba, amitől egyből lepattan e sátánkutyák vitorlájába fogott szél: Mária nem az Atyához vezet, hanem minden esetben Fiához Jézushoz vagyis az úthoz, igazsághoz, élethez....
Don Bosco legkegyetlenebb ellenségeDon Giuseppe Tomaselli írásai alapján (H/T Cordialiter Blog)
Az ördög dühös lesz azokra, akik törekednek a saját lelki tökéletességükre, és így vállalja a mindennapi harcot velük, csábítja őket a gonosz felé; ha ma nem sikerül, reméli, hogy holnap igen; ismeri a gyengeségeit mindenkinek, valamint az is, hogyan használja ki ezeket, hogyan vezesse az embereket a tisztátalanság, a gyűlölet vagy Isten kegyelmével való visszaélés felé.
De ha jámbor emberekkel így viselkedik, képzeld gyűlöli azokat, akik a lelkeket Istenhez viszik. Don Bosco a lelkek halásza volt, a démon ennek következtében felbőszült ellene abban a bolond reményben, hogy megakadályozhatja apostolságát. Az ördögi zaklatások hangos, éjszakai zajokkal kezdődtek otthonnak tetőzetén; hirtelen és rémületes rázkódás hallatszott az ajtón és az ablakokon; miközben pihent, a takarókat az ágyán egy láthatatlan kéz visszahúzta.…
A démon gyakran szörnyűséges, látható alakot öltött és személyesen támadta Don Boscot. Az ilyen jelenségek olyan rendszerességgel ismétlődtek, hogy igen megviselte a szent egészségét.
Egy éjjel Angelo Savio atya bátran úgy döntött, hogy virrasztani fog a szent előszobájában, hogy igazolja a furcsa jelenségeket, de amikor meghallotta az ördögi zörejt, megrémült és annyira megrettent, hogy visszamenekült a saját szobájába.
A fent említett zaklatások egy bizonyos időpontokban történtek, különösen akkor, amikor új apostoli tevékenységet kezdett vagy fejezett be. Egyik este Don Bosco, miközben egy csapat fiúnak mesélt szörnyű éjszakáiról, egyikük félbeszakította:
- „Ó, én nem félek az ördögtől!”
- „Maradj csendben! Ne mondd ezt!” válaszolta Don Bosco vibráló hangon, ami meglepett mindenkit. „Nem tudod, milyen ereje van a démonnak, ha az Úr megengedi neki, hogy cselekedjen.”
- „Igen, igen! Ha meglátnám, a nyakánál fogva kapnám el, és velem gyűlne meg a baja!”
- „Belehalnál a félelembe, ha meglátnád.…”
- „És hogy sikerült elüldöznöd? A kereszt jelével?”
- "Igen,de ez nem volt elég; a kereszt jele csak egy-két percre elég.”
- „Akkor szentelt vizet öntöttél rá?”
- „Néha a szentelt víz nem elég. Mindenesetre, felfedeztem egy hatékony gyógymódot, amiről nem szükséges nektek beszélnem. Nem kívánom senkinek a szörnyű pillanatokat, amiket átéltem. Istenhez kell imádkoznunk, hogy megakadályozza, hogy az ellenség szórakozzon velünk ezekkel a trükkökkel.”
A démonnal vívott minden harc ellenére a szentnek sikerült megvalósítania Isten terveit, és teljes mértékben győzedelmeskedett ellensége felett a keresztények segítője, Miasszonyunk segítségével.
Élete utolsó éveiben egy ember megkérdezte tőle: „Don Bosco, ha meghalsz, mindenki bánni fogja! Azt válaszolta: „mindenki, kivéve az ördög, aki azt fogja mondani: végre! Az, aki annyi bajt okozott nekem, meghalt!”
Istenpótlék, vagyis bálvány minden, ami annyira központi helyet foglal el a szívünkben, hogy ha elveszítenénk, nem látnánk többé életünk értelmét, így aztán gondolkodás nélkül hajlandóak vagyunk rááldozni minden figyelmünket és energiánkat, valamint érzelmi és anyagi forrásainkat is. Bálvány lehet minden ami nem Isten.
"Én, az ÚR vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül!" (5Móz 6-7).
vekker (magán) szekta hamis tana szerint Jézus a kereszten maga döntött, hogy most meghal.
Önmagában ezzel a kijelentéssel látszólag nincs nagyobb baj, de mégis van :-) Mégpedig nagy.
Annyi igaz, hogy Jézus a vérveszteségbe, kiszáradás, kínzások következményeként halt meg és nem fulladástól ami jellemző a keresztre feszítetteknél. Jézus hamarabb meghalt, minthogy eltörték volna lábszárát, hogy ne tudja magát tartani és úgy fulladjon meg.
Tamás szekta vezérszónok szerint Jézus saját maga döntötte el a pillanatot, hogy ennyi volt, végzett, meghal és átadja lelkét az Atyának.
Ez egy szemenszedett sátáni ökörség!!
Jézus önként vállalta a megaláztatást, szenvedést, kínzást és magát a kínhalált.
Mint Isten levetkőzte minden hatalmát és mint ember annyira félt a kínzásoktól, hogy vérrel verejtékezett elfogása előtt. Ezt az orvostudomány is ismeri, amikor fokozott lelki félelemben megpattannak az ember homlokán a hajszálerek. Tanítványai se vigasztalták, mert elaludtak, hiába kérte virrasszanak vele.... egyedül maradt.
Átadta magát az Atya akaratának, kérte ugyan , hogy ne keljen kiinni ezt a kelyhet, de ne az Ő emberi akarata legyen meg hanem az Atyáé.
Végül az Atya is elhagyta (Atyám, Atyám miért hagytál el?)
Miért hagyta el? Mert magára vette a világ összes bűnét, a bűn pedig nem férhet Istenhez. Ezért az Atyának is elkellett hagynia.
Micsoda sátáni mocsok tehát f. tamástól az a förtelmes tanítás, hogy Jézus akár egy pillanattal is saját maga rövidítette le szenvedéseinek hosszú óráit, azzal, hogy ő maga határozta meg, döntötte el, hogy most ennyi elég lesz mára és meghal.
Jézus teljesen átadta magát az Atyának! Ebbe Jézus semmilyen szinten nem szólt bele, hanem alázattal viselte, miközben kínzóiért imádkozott.
Jézus megtört, emberi teste adta fel a küzdelmet. Vérveszteség, kiszáradás, hívei se hoztak magukkal vizet, hanem az egyik pribék ecetes szivacsot nyomott ajkaihoz.
Utolsó leheletével lelkét újra Atyja kezébe adta.
Nem Ő intézkedett, hogy Atyám, ennyi elég volt és most már megyek, fogd kezedbe a lelkem - sátáni szekta!!!!
Vekker, mint a veszprémi szekta gyülekezet sátán kiszolgálója a megtévesztés hatalmával számos lelket visz a pokolba!
A teljesség igénye nélkül:
Mária személyének minden szinten való mocskolása
Mária hívők démonizálása
Jézusnak édes vértestvére volt Jakab
Csecsemőkeresztség érvénytelen
Jézus által alapított egyház, pápaság mocskolása
Oltáriszentség démonizálása
Bűnvallás szükségtelensége
stb. stb. stb.
Megtévesztés hatalma = számos dolgot, kb. 75%-ban jól mond, logikusnak tűnő levezetéssel miközben az Írást idézi. Pont ezért a maradék lényegi 25%-ba halálos mérgeket, sáátni mocskokat visz be, amit a kereső csontra elfogad, hiszen a Bibliából idéz.
Részletes bemutatás nélkül, csak mint két példát említve, miként működik a szekta vezér F. Tamás:
1, Bibliát olvasva idézi: "Mária haza akarta vinni Jézust, mert az megzavarodott a tanításban.
Tamáskának érdekes kiadású bibliája lehet ha ilyeneket olvas belőle :-)
2, Jakab nem büszkélkedett, hogy ő Jézus vértestvére, sem pedig külön jogokat ezért nem gondolt magának.
Majd ennek bizonyítására felolvassa Jakab első levelének első mondatát: " Jakab, Istennek és Urunknak, Jézus Krisztusnak szolgája"
Látjátok ebben a pokoli ironikus csavart? Tényként közli, hogy Jakab Jézusnak vértestvére, amit azzal támaszt alá, hogy hiába volt testvére neki is szüksége volt megváltásra, ezért nem tesónak nézi Jézust hanem urának.
Persze, hogy urának nézi, hiszen 4785. unokatesója se volt Jézusnak, nemhogy édes testvére :-)
Teljességgel logikátlan lenne, ha azon a címen, hogy Isten a szeretet, az utolsó ítélet után – amelynek komolyságára Jézus több alkalommal is figyelmeztetett – a kárhozottak táncra perdülnének, és bevonulnának a mennyországba. Az örök boldogság nem lehet kötelező, hiszen a szeretetben szabadság van: választás, elköteleződés, állhatatos kitartás. A pokol tüze sem Isten büntetése, hanem Isten szeretete; amelyet a kárhozottak egyszer s mindenkorra visszautasítottak, ezért égeti őket egy örökkévalóságon át.
(Barsi Balázs Ofm: Mi dolgunk a világon? - Szent Gellért kiadó)
"Jézus mind a sátán, mind az emberek által felkínált királyságot elutasítja, és ennek nagyon egyszerű oka van: igazi hatalommal valójában sem a sátán, sem a tömeg nem rendelkezik. Az igazi hatalom Isten kezében van, és Jézus egyedül Istentől fogadja el a hatalmat. "
Vannak emberek, akiket nehéz elfogadni. Talán rossz természetűek, önzők, kritizálók, bosszantóak, elutasítóak, agresszívak és nagyképűek. Néha jól oda akarsz mondani nekik, megadni, ami jár - és az távolról sem elfogadás. A ,,fogadjátok be egymást" parancs kényelmetlen. Ha Pál itt megállt volna, kimagyarázhatnánk azzal, hogy nyíltana a jó, értelmes, elfogadható emberekre gondol. Csakhogy ő folytatja: ,,ahogyan Krisztus is elfogadott titeket." Te jó, értelmes és elfogadható voltál? Nem, de Jézus elfogadott - minden hibáddal együtt - és még mindig elfogad! Azt mondod: ,,Valakinek helyre kellene már tennie ezeket az embereket! Meg kellene követelni, hogy rendesen viselkedjenek!" Úgy érted, ahogy Jézus is elvárta tőled, mielőtt elfogadott? A római keresztyének nehezen tudták elfogadni kevésbé érett testvéreiket, ezért intette őket Pál:
,,a hitben erőtlent fogadjátok be, de ne azért, hogy nézeteit bírálgassátok... hiszen az Isten befogadta őt" (Róma 14:1-3). Nem a mi dolgunk az emberek kioktatása, az elfogadásuk viszont igen. Isten arra hív minket, hogy elfogadjuk összekuszált életű, testies, ellenszenves, tévtanításokkal félrevezetett, szemmel láthatóan méltatlan embereket. Nem kell helyeselned viselkedésüket, nem kell kedvelned őket vagy egyetérteni velük, de az elfogadásuk nem szabadon választható! Nincs egy elit, kiváltságos, beavatott csoport. Mind egy szinten vagyunk két okból: bűnünk miatt és a kereszt miatt! A zsidók és a nem zsidók megvetették egymást, még a megváltás után is. Mindegyik a másiktól várta, hogy megváltozzon, és hozzá hasonlóvá váljon. De Pál nekilátott, hogy gyökerestől kiirtsa ezt a gondolkodást: ,,Mert Krisztus... a két nemzetséget eggyé tette... megbékéltette mindkettőt egy testben az Istennel, miután a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában"
(Efezus 2:14-16 NLT). A mi dolgunk az, hogy elfogadjuk az embereket - és hagyjuk a helyreigazítást Istenre! Ámen
„Lassan rájöttem, hogy a várakozás valójában művészet, és segít elérnünk bizonyos dolgokat.
A várakozás nagyon erőteljes lehet. Az idő roppant értékes. Ha két évig tudsz várni, néha elérhetsz olyasmit, amit ma nem érhetnél el, akármilyen keményen dolgozol, akármennyi pénzt szórsz ki az akárhányszor vered is falba a fejed…
Azok büszkélkedhetnek a legtöbb sikerrel életükben és a szerelemben, akik megtanulnak sikeresen várni. Kevesen birtokolják a várni tudás, a türelem adományát. Pedig a várakozás olyan nagy hatású eszköz, amely sok jóhoz segíthet hozzá. Nem mindig kaphatjuk meg rögtön, amit akarunk. Különféle pillanatnyilag nem elérhető dolgokat szeretnénk megtenni, elérni, megszerezni. De vannak, dolgok, melyeket, ha ma nem is tehetünk vagy kaphatunk meg, a jövőben elérhetünk.
A várakozás nem elfecsérelt idő. Valami kialakul. Nem kell szüneteltetni élettevékenységeinket, amíg várakozunk. Máshova irányíthatjuk figyelmünket: gyakorolhatjuk az elfogadást és a hálát, bízhatunk abban, hogy a várakozás közben is zajlik az életünk.
Vess számot a türelmetlenségeddel, és hiányérzeteddel! Az a régi bölcsesség, hogy az ember nem mindig kapja meg, amit akar, csak részben igaz. Az életben gyakran megkaphatjuk, amit akarunk, különösen ha szívvel-lélekkel vágyunk rá, és ha megtanultunk várni.
Ma elsajátítom a türelem művészetét. Ha erőtlennek érzem magam, mert várom, hogy valami bekövetkezzen, és nem az enyém az időzítés, akkor arra az erőre összpontosítok, amelyhez a várakozás megtanulása révén juthatok hozzá.
Aki nem tud mit kezdeni a szerzetességgel, az nem érti az Egyházat, és gondolkodása nagyon is evilági. Aki a szerzetesben csupán ingyen munkaerőt lát az iskolákban és a kórházakban, aki a kontenplatív rendeket semmittevők gyülekezetének tartja, az az Egyház eszkatologikus jellegét nem érti, azt, hogy az Egyház nem csupán e földi dimenzióban létezik, hanem a megkezdett örökkévalóság hordozója.
(Forrás: Barsi Balázs Ofm: Mi dolgunk a világon? - Szent Gellért Kiadó)
Ha az a célod, hogy Isten használjon, ne lepődj meg, ha megengedi a nehézségek és összetöretés időszakait életedben. Jézus is átélt ilyeneket, és ő azt mondta: ,,Nem nagyobb a szolga az uránál"(János 5:20).
Egy bibliatanító rámutat: ,,Isten szándéka nem az, hogy fájdalmat okozzon, hanem hogy tágítsa lehetőseinket, hogy elvihessük szeretetét a világba, melynek annyira szüksége van az együttérzésre... A bánat megtisztítja gondolkodásunkat. Krisztus iskolájában a megtöretés jó dolog. Nem kerülhetünk bensőséges kapcsolatban Istennel, amíg nem törik meg a függetlenségünk, a büszkeségünk, és amíg saját elgondolkozásunkhoz ragaszkodunk, mert jobbnak tartjuk Istennél. A megtöretés az utolsó megálló, mielőtt végre ki tudjuk mondani: ,,Nekem nem megy; csak Isten képes rá." Pál így vallott: ,,Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?" (Róma 7:24).
Ezt élte át a tékozló fiú, mikor a disznókkal kellett megverekednie az életért (Id. Lukács 15:11-32). Ezt élte át József, amikor a pohárnok elfeledkezett róla, és ő tovább szenvedett a börtönben (Id. 1Mózes 40:23). Ezt élte át Jónás, amikor a cet gyomrában megvallotta, hogy mostani helyzete annak következménye, hogy Isten elől futott.
(Id Jónás 2:1-9). Ezt élte át Péter, amikor keservesen sírt odakint, míg a főpap házában Jézust vádolták. (id. Lukács 22:62). Ezt élte át Jézus, mikor mindent átadott Istennek, így imádkozva: ,,Atyám... ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied" (Lukács 22:42).
Isten szeretettel, de kíméletlenül megfogja törni büszkeségedet, bűnödet, ostobaságodat és függetlenségi vágyadat. (Id. Máté 21:44). Ahogy Jézus a kenyeret az utolsó vacsorán, úgy Isten minket is kezébe vesz, megtör, megáld, és felhasznál. Éppen az összetörésidőszakát éled? Ne csüggedj, Istenországában a megtöretés egyenes út az áldáshoz. Ha csak egyetlen egyszer is átéljük, hogy Isten elvégzi munkáját rajtunk keresztül, az jobb, mint egy egész életen át tartó emberi erőlködés. Ámen
