Csak idő kérdése és majd felszínre kerül még itt Hoffman Rózsa foltvarró szakköröse, Szőcs Géza tádzsik kecskefanta-készítője, a selejt az mindig bosszút áll, ismétlem, csak idő kérdése. :)))
Pont, mint a negyvenes évek végén, amikoris talpig becsületes, megbízható, jóelvtárs villamosvezetőkből csináltak gyárigazgatót, és nem értették, hogy miért nem mennek mégse a dolgok.
Már hónapok óta Illés Zoltán államtitkár egykori személyi titkára vezeti azt a környezetvédelmi felügyelőséget, amely két héttel a gátszakadás előtt ellenőrizte az ajkai timföldgyár vörösiszap-tárolóját. Az államtitkár júniusban nevezte ki az eredetileg általános iskolai tanár végzettségű Zay Andreát, aki korábban a Búbos Banka Kör aktivistájaként került kapcsolatba a környezetvédelemmel, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet élére.
"Az biztos, a kapucsengőjén úgy szerepel, mint Dr. Kiszel Tünde, ami csak azért furcsa, mert semmilyen doktori végzettsége nincsen. Amikor rákérdeztünk, hogy miért akkor a doktori cím, meglepő választ adott.
Azért, mert az édesapám, sőt a nagypapám is doktor volt – mondta tágra nyílt szemekkel. Amikor próbáltuk neki elmagyarázni, hogy ez a cím nem örökölhető, mint mondjuk a grófi cím, közölte: akkor majd ír valami doktori disszertációt..."
Ha elvégezte, irt diplomamunkát, megvédte, akkor vegyész / épitész, stb/ mérnök.
Ha meg csak elvégezte, de nem irt, nem védte meg, akkor nem mérnök.
Gondolom én."
A fészkes fene tudja, hogy az idők folyamán éppen hogy változnak az elnevezések!
Régebben valahogy úgy volt, hogy aki elvégeze a műegyetemet, de nem diplomázott le, azt a köznapi szóhasználatban üzemmérnöknek nevezték. (Meg azokat is, akik műszaki főiskolát végeztek.)
Aki meg lediplomázott az egyetemen, az odaírhatta a neve után, hogy okleveles mérnök.
(Az, aki nem diplomázott le, annak is megvolt minden vizsgája, csak valami miatt nem adta be a diplomamunkáját, vagy nem védte azt meg.)
Ezt én is csak feltételeztem. A hősugárzós fázist hipotetikusan a legrosszabb esetre írtam (miután a képződő gőz kiszorított az összes vizet).
A műszaki kialakítás hibáin lehet elmélkedni. Az ipari balesetek általában nem olyanok, mint mondjuk az autóknál, hogy sok törésteszttel, jobb elektronikával minimalizálható a hatásuk. Az atomtechnikában ezek a részek már annyira körül vannak járva és túlbiztosítva, hogy igen ritkák balesetek. A nagyobb üzemzavarok többnyire olyan okokra vezethetők vissza, amire korábban nem számítottak. Pl. az a tartály sem bojlernak készült, hanem mosóteknőnek, és ennek megfelelően volt felműszerezve.
Az üzemzavart műszaki és emberi hibák együtt okozták. Ha a németek nem felejtik el kinyitni a hűtővíz csapját, akkor semmi gond. Persze az emberi hibák hatását is próbálják minimalizálni. Az autóknál pl. ezért van ABS, ESP, szervokormány, biztonsági öv visszajelző stb., hogyha hülyén viselkedik a sofőr, lehetőleg akkor se viselkedjen hülyén az autó. De az ESP sem tehet sokat, ha 80-al megyünk be egy derékszögű kanyarba, az ABS sem segít, ha ugyanannyival húzunk el az iskola előtt és valaki kiszalad, vagy csak simán elalszunk a szervokormánnyal a kezünkben.
Ez sokkal megy fejlettebb szinten az atomtechnikában. Ott már a fő rendszerek biztonsága gyakorlatilag kijátszhatatlan, de a hosszú fejlesztési és engedélyezési eljárások ellenére az ilyen kisegítő technológiák sose juthatnak el arra a szintre, mert akkor egy WC ülőke cseréje is 5 évbe és 5 MFt-ba kerülne, és egyszerűen nem lehetne üzembe tartani a fő rendszereket.
Autóknál is ez megy. Egy normális biztonsági szintű kocsi ára 7-8 MFt-nál kezdődik, de az emberek inkább beültetik a családot a 2 MFt-os autóba, mert arra van pénzük. És így járnak jobban, mert ha vennének helyette drága felső kategóriás bicikliket, az ugyan olcsóbb lenne, de sokkal veszélyesebb, és nem jutnának vele messzire. Ha meg drága autót vesznek, akkor a szupermarketben kellene erősen nézegetni az árakat és a kínai könnyű- és élelmiszer-ipar termékein tengődne a család. A hajszárító néha ráz a párás levegőben, meg a gyerek szandija biztos, akkor szakad el, mikor a fa külső ágán támaszkodik vele, néha kiderül, hogy ipari hulladékkal dúsítják a tejet stb. Lehet mérlegelni.
Nehéz megtalálni az optimumot. Építhetünk szénerőműveket, de ehet, hogy holnap azok meddőhányói folynak le, vagy bányászok maradnak lent vagy vesznek oda a nyersanyagtermelésben.
Hibátlan rendszer nem lesz soha, mert akkor megállna a fejlődés. Ezért törekedjünk rá, hogy legalább azoknak legyen meg a kellő tudásuk és rátermettségük, akik a stratégiákat meghatározzák.
Szóval a környezetvédelmi államtitkári poszt olyan szakmaiságot követel meg, ami magasszintű atomenergetikai képzettséget feltételez, míg egy atomerőmű vezetéséhez még annyi szakmai ismeretre sincs szükség, mint egy technikusnak.
Világos.
Most már csak azt nem értem, hogy a Paksi Atomerőmű élén miért volt előtte is utána is mindig olyan ember, akit helyből emeltek ki, igen magas szakképzettséggel, és legfőképp sokéves szakmai tapasztalattal bírt.
Meg azt sem értem, miért pont akkor történt az a fránya baleset, amikor egy "szakmailag teljesen analfabéta" vezette az erőművet.
Meg azt sem értem, hogy miért állítottak egy privatizációban jeleskedő, menedzser típusú vezetőt egy olyan erőmű élére, ami nem piaci körülmények között termel, ahol még azt is két tucat szabályzat írja elő hol szellenthet a dolgozó.
Manapság egy vezérigazgató nem végez operatív tevékenységet. Nagy cégeknél még a 2-3. szintű vezetők sem. Ami azt jelenti, hogy szakmailag lehet teljesen analfabéta, nem számít. Neki nem az atomerőműhöz kell érteni, hanem a közgazdasághoz, stratégiához, és képesnek kell lennie döntéseket hozni. A döntéseket pedig az alapján hozza meg, ami adatokat neki a beosztottai szolgáltatnak.
Mit gondolsz, miért van az, hogy az állami cégek élén kéthavonta váltják egymást a vezérigazgatók? Talán azért, mert mindegyik a szűk szakma mestere? Fenét. Sokkal nélkülözhetőbbek ezek a menedzserek, és sokkal könnyebben pótolhatók, mint egy egyszerű szakmunkás, aki a szakterületén speciális ismeretekkel bír.
Találtam egy cikket, ahol Illés bővebben kifejti a témát: http://www.hunhir.hu/index.php?pid=ke&id=000142
Becsületére legyen mondva így kezdi: "Elöljáróban hangsúlyozni szeretném, minden információ, amivel rendelkezem, nem saját kútfőből származik,"
Ez persze csak súlyosbítja a hülyeségét, hogy kiáll a rádióba vitatkozni az ország egyik legismertebb szaktekintéjével, és még a saját mondókáját sem tudja rendesen elmondani.
A környezetvédelmi államtitkári poszt szakmai jellegű, de elég általános képzettséget, inkább rálátást igényel a dolgokra Illés alkalmassága nem szakmailag, inkább az allűrjei miatt emberileg kérdőjelezhető meg.
De mi lenne, ha mondjuk a Paksi Atomerőmű vezérigazgfatójának nevezik ki, mint azt a pártkatonát aki az erőművet vezette a baleset idején.
Mekkora része volt a balesetben annak, hogy egy pártkarrierista, Kocsis István volt a vezérigazgató? Például az engedélyezési eljárás során kizárólag szakmai szempontok érvényesültek-e, vagy a karbantartásnál nem ugyanaz az emberi tényező játszott közre mint Csernobil esetében, ahol a politika felülbírálta a szakmaiságot?
Csak megkérdezném:
DR. SZATMÁRY ZOLTÁN írt-e nyílt levelet amikor egy pártkatonát neveztek ki a Paksi atomerőmű élére?
Engedd meg, hogy bár látom értesz a témához, laikusként vitatkozzam néhány dologban. Először is, úgy tudom nem volt a tartály felműszerezve, tehát hogy beállt-e az egyensúlyi állapot, azt legfeljebb feltételezni lehet. A hőleadással kapcsolatban sem osztom a véleményed. A rudak szerintem nagyrészt nem sugárzással szabadultak meg a termelődött hőtől. Ezt csak a külső kazetták tudták megtenni, a belsők ugyanannyit kaptak is a szomszédaiktól amennyit lesugároztak, gyorsan beáll ilyenkor egy hozzávetőleges sugárzási egyensúly a csőköteg belsejében. Szerintem inkább a tartály alsó felében megmaradt forrásban lévő víz gőze hűtötte a kazettákat felfelé haladva a kéményhatás elve szerint, majd a tartály falain lecsapódva lehűlve lecsorgott, egy körfolyamatot létrehozva.
Ez a hűtés azonban folyamatosan romolhatott a vízszint csökkenésével, tehát ha nem veszik le a tartály fedelét a hőmérséklet tovább emelkedik.
A tartályon tudomásom szerint semmiféle érzékelő, nem volt. Ha veszek egy közönséges bojlert, legalább négy féle biztonsági elem, és hőmérő található rajta.
A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a mérnöki tudományokban dolgozó olyan egyén, aki megfelelő szakirányú egyetemi vagy főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével, (a diploma megvédése) vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte, tehát aki ezt a hivatást, pályát, illetve szakmát választotta munkájára.
A kettő egybe van vonva. Behívnak ekkorra és ekkorra, először 10 percben bemutatod a diplomamunkádat póverpointtal, az odahívott 3-4 szaki belekérdezget, te izzacc egy kicsit, válaszolgacc, aztán megkapod az államvizsga-kérdéseket, 30 perc alatt kidolgozod őket (nekem 3 államvizsga-tárgyam volt, a kérdések kábé szimpla kollokvium-nehézségűek, csak éppen nagyobb anyagból kérdeznek, mint egy féléves kollokviumon), előadod a táblánál, aztán kézfogás, mérnökké fogadom, satsatsat. Aki a diplomavédésből és az államvizsgából az egyiket nem csinálja meg, az nem oklevél nélküli mérnök, hanem semmilyen mérnök. Egyébként a BME-n kábé fehér holló az, aki, ha már eccer eljutott az államvizsgáig, és megírta a diplomáját, akkor pont ezeken bukik meg, ott már gyakorlatilag mindenkit átengednek, a lemorzsolódások 99,9999%-a azelőtt történik.
