Nem lesz összeásva csak a melegvizes tó mind a 2 oldalán lesz egy olyan lefolyó vízeséses rész mint ami most vezeti le a vizet a csónakázó tóba illetve a melegvizes részbe több helyen is fog melegvíz befolyni ha minden igaz (valami régi befolyót is újra működtetni akarnak ahol régen a rákos patak vize ömlött a tóba de most a fürdőből fog folyni oda is a víz) az árok amit ásni fognak ott 8 vízeséssel fog összekötődni a felső tó a csónakázóval
Hát nem akarok vészmadár lenni, meg aztán nekem igazán szívügyem a városligeti tó,
de a rendezési tervben ez a melegvízű rész összeásásra kerül a hidegvizes résszel.
Azt lenne jó tudni, mikor kerül -és kerül e egyáltalán- megvalósításra mindez.
Egyébként a Kistó' hasznosításába hogyan lehetne magánszemélyeknek beszállni?
Félek, hogy csakis pénzügyi alapokon nyugvó társaság vagy talán valamilyenfajta egyesület formájában.
A mai világunkban szerintem nincs másféle lehetőség, de az esélyekről csak annyit, hogy a fogadóirodák legalább százszoros szorzóval fizetnének, ha bejönne.
én a fb-on kb pont ezt próbáltam megvilágítani, ebbe az irányba próbáltam vinni a vitát, amikor a tavat leengedték, és a srác, aki itt is írt más állásponton volt, mint én.
a lényeg szerintem, hogy LEHET úgy csinálni, hogy ne legyen a hazai halakra nézve katasztrófa, de mindemellett gyerekek (és felnőttek) megcsodálhassák a tavat, és amik benne élhetnek, élhetnének.
én arra emlékszem, hogy milyen CSODA volt gyerekként "akváriumi" halakat fogni, milyen fantasztikusan szép piros szifók voltak.... meg megannyi színpompás hal, hosszú éveken keresztül. ... mégsem szaporodtak el, nem lett világvége.
no, de visszatérve a fb-nézeteltérésre, ott annyiban lett lezárva, hogy a srác kiírta, hogy őt igazából nem is érdekli a tó.
ezért gondolom, hogy talán most lenne aktuális az évek óta dédelgetett álmunk, hogy az illetékesek elé állni egy olyan ötlettel, ami megvalósítható, vállalnánk benne feladatot,... és melytől újra LÁTVÁNYOSSÁG lenne a tó - anélkül, hogy bármely hazai élőlényben kárt tennénk
Igen, sajnos telepítik, de ugyan ilyen jó szolgálatot tennének a xifók és a guppik amik nem hidegtűrőek és sokkal érdekesebbek valamint a többi hallal szemben nem olyan csipkelődősek.
Pedig meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az őshonos halfajok egy része előbb vagy utóbb
el fog tűnni.
Ennek elsődleges oka, a hazai vizek, tavak, holtágak, csatornák, mit több folyók lepusztulása.
Hol van manapság a folyóinkon a május-júniusi zöldár, amikor a folyó friss vízzel tölti fel a kiöntéseket
holtágakat, illetve ivadéktömegek juthatnak vissza az élővízbe.
Az aranykárász, compó stb. eltűnésének elsősorban ez az oka, és nem az ún. invazív fajok megjelenése.
Megfigyelések szerint pl. az ezüstkárász elszaporodása egyedülivé válása jól jelzi azt, hogy a víz komolyan beteg.
Magam találtam /40 éve/ tolnamegyében egy csodálatos kis holtágmaradványt teli keszegfélékkel és
csodás aranykárászokkal és ki tudja még mi mindennel. A vize kristálytiszta volt, hirtelen mélyülő vizébe vagy két méterig le lehetett látni. Kb. 10 év múlva láttam ezt a kis vízi mennyországot újra,
a partján pár hétvégiház, a vize zavaros, halfauna: ezüstkárász!
Vagyis egyesek seggel fejfelől ülik a lovat. Nem az ezüstkárász az ok, ő csak az okozat, elfoglalja a már előzőleg leromlott vizeket.
A leromlott vizek újratelepítgetését őshonos halakkal jobb ha elfelejtjük: kidobott pénz.
Előbb a vizeket kell lehetőség szerint feljavítani.
A folyókkal sajnos nem tudunk mit kezdeni, a kétszeri áradás sajnos úgy tűnik, már soha sem jön vissza.
Az öntözőcsatornákat viszont újra gondozni kellene, az elhagyott széthordott zsilipeket helyreállítani,
a vizet folyatni.
A megásott, lebetonozott vízfolyásokat eredeti állapotukba visszaalakítani.
Csak élő, és valóban élő vízbe érdemes azután megpróbálkozni az őshonos halak újratelepítésével.
Én telepakolnám naphallal, pisztráng sügérrel, kínai razbórával, kerekfejű gébbel, törpeharcsával. Ezek nem baj, ha kikerülnek, mert úgyis itt vannak már mindenhol, ugyanakkor nagyon látványosak. Nem az unásig megszokott szürke, hazai halak. Lehetne még mondjuk vörösszárnyú, csapósügér meg koi, hogy színes is legyen. Így mindenki nyugodtan aludhatna : )
az invazív faj mindig "ellenség" gyorsan szaporodnak, rettenetesen szívósak, agresszíven terjednek, nagy károkat okoznak (ilyen a törpeharcsa és a kínai razbóra, márványrák, ezüstkárász)
az idegenhonos nem ilyen mert csak bizonyos körülmények között maradnak meg, kipusztulhatnak bizonyos okok miatt nem szívósak meg nem is okoznak ilyen-olyan kárt az őshonos élővilágban ilyen SZINTE AZ ÖSSZES városligetben élt hal leszámítva 1-2 lejjebb említett fajt
(csak kijavítottam, mert "minden invazív idegenhonos, de nem minden idegenhonos invazív")
tapsolok! tökéletesen fogalmaztad meg, mit lehet, mit nem, reálisan látod a jó oldalát, ill azt milyen helyzetben valóban ellenség lehet az invazív faj.
ezt próbáltam az elejétől kezdve elmagyarázni a facebookon is: mindkét fél lásson túl a saját árnyékán, gondolkodjon felelősen, körültekintően... ... ennek lett a vége, hogy a srác (itt T.Thick) annyit tett hozzá, őt tulajdonképpen nem érdekli a tó.
Azt hiszem az emberi kapzsisàg,butasàg sokkal nagyobb kàrokat csinàl,mikor mindent feltúrnak,"kitisztîtanak",beépìtenek.Érdekes dolog pl.az invazïv bàlványfa...esete...,ami alkalmas lenne az olyan belvàrosi,hàz elötti területek zöldîtésére,ahol semmi nem marad meg....
Amit itt ìrsz,annak a fele marhasàg,a màsik felében igazad van.
A lesőharcsa telepìtése jó ötlet,a környékbeli hajléktalanok egészen biztosan jókat fognak csemegézni belőlük:)
Komolyra fordìtva a szót,a Hévìzi törpeponty,illetve a Rakowitza kele telepìtése jó ötlet,közönséges pontyok dézsa méretűre nőttek a betonteknőben,a Rakowitza kele is szerintem vîgan elfickàndozna benne.
A Hévizi tó természetes vìz,ez meg Te is mondtad,egy betonteknő.
Mégis olyan halak is éltek,szaporodtak benne,amelyek sajàt hazàjukban is végveszélyben vannak.
Egészen elképesztő lakók is voltak: fiatal arapaima,szaporodó diszkosz,illetve vitorlàshalak,kajmàncsukàk,vörősfarkú harcsàk és egy 84 centis àrgus kîgyófejű hal,pacuk,càpaharcsàk stb.
A kîgyófejű kivételével a hasamat fogom a röhögéstől annak hallatàn,hogy ezek a Dunàban invazîv fajokkà vàljanak.
Ezt szerintem szegény Hack Gyula,az Àllatkert néhai halszakértő akvaristàja,aki pl. a vöröstorkú sügéreket(gyönyőrű àllomàny élt a tóban)telepîtette...is megerősîtené.
A tó lehetne afféle szabadtéri akvàrium,európàban szinte egyedülàlló szînességgel,fajgazdagsàggal.
Itt a gyerekek és a kockàvá vàlt felnőttek is megszerethetnék a természet csodàit, felidézhetnék rég elfeledett biológiaóràk anyagàt.Kàr mindent agyonszabàlyozni a Ligeti tó pont azt bizonyîtotta be,hogy mennyi minden életben tud maradni egy betonteknőben...
A Hévìzi tavat meg kell tisztìtani az invazìv fajoktól,a Ligeti tavat meg élni kell hagyni,az ott valaha és
fajok 99%-a kb.1000 év alatt tudna csak alkalmazkodni hazànk zord időjàràsàhoz...
Szerintem menjünk és írtsuk ki a nyárra kerti tóba kitett trópusi díszhalakat valamint esetleg az akváriumokból és a városi DÍSZtavakból! Semmi keresnivalójuk ezeknek magyarországon!
Ki tart velem?
Illetve ajánlatosnak tartanám hogy építsünk őrzött szögesdróttal és kutyákkal védett kerítést eme helyek köré, valamint vezessünk bele áramot. Ha ez sem működik véleményem szerint akár atomtámadás is végrehatása is indokolt a díszállatkereskedéseken és importőrökön hogy véletlen se jusson ide semmi, ezzel megelőzhetnénk ezt a hatalmas kockázatot, mert ugye mindenki tudja mennyi helyen vadultak már ki mérsékelt éghajlaton afrikai és közép amerikai sügérek és milyen hatalmas károkat okoznak a mesterséges dísztavainkban.
hévíz meg más dolog az természetes víz illetve a püspökfürdői kis termáltó is teljesen más téma azt meg azok tették tönkre akik a környékén túl sok termálkutat fúrtak és kiszáradt a forrása
ezt szerintem ugyanúgy "nem fogják megérteni", mint ahogy az is érthetetlen egyesek számára, hogy egy 24-27 fokban elő hal, mely esetleg tolerálja a 20-22 fokot, az pár hónapon (tehát még egy generációnál is jóval kevesebb időn) belül nem tudja megszokni a 0 fokot. tehát el fog pusztulni :/
viszont olvasva soraidat, azt beláthatjuk, hogy még szerencse, hogy bár nagyon szeretnéd, mégsem te vagy a rendőrség, bíróság, büntetésvégrehajtás egy személyben; az a sok bűnöző kisgyerek, akik szerették a tavat (amelyről ugyebár te azt írtad, hogy nem érdekel), kifogtak belőle kishalakat, otthonról hoztak bele... szóval ezek a bűnözők már bűnhődnének tetteikért.
Baráti hangnemet a lentebb olvasható, velem kapcsolatos hozzászólások és általában az eddigi tevékenységetek alapján ne várjatok.
A vécén lehúzásban igen nehéz tetten érni bárkit, lévén valószínűleg négy fal között, az otthonában történik. Szívem szerint természetesen azt sem hagynám büntetlenül. A legjobb persze az lenne, ha megértenék az emberek azt az egyszerű tényt, hogy tájidegen fajokat butaság szabadon engedni bármilyen formában - de, azt hiszem, ezt sosem fogják megérteni.