Keresés

Részletes keresés

Callie Creative Commons License 2010.06.10 0 0 13

De nem értem, hogy oldja meg ez a Kepler-pályás problémát. Hiszen azok itt vannak, vagy nincsenek, nem a szomszéd bránon.

És van arra számítás, milyen messze lehet tőlünk a szomszédos brán?

Előzmény: Angelica Archangelica (12)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.10 0 0 12
Igen, valóban, ha a gravitáció több dimenzióban a végtelenségig terjedne, pl. nem korlátozódna a bránra, akkor nagy távolságokban gyorsan csökkenne, ennek következménye lenne pl. a Naprendszer instabilitása. Ezért a bránelmélet feltételezi, hogy az extra dimenziók az általunk lakott brántól nem messze végződnek egy másik bránon. Vagy pedig ha az extra dimenziók mégis végtelenek, azoknak erősen görbülteknek kell lenniük, amely görbület "árnyékbránként" viselkedik, így a végeredmény ugyanaz: a gravitáció a brán közvetlen környezetére korlátozódik......

OFF: Az "árnyékbrán" kifejezés Plátónt juttatja eszembe, aki "barlangos" hasonlatában "árnyékvilágról" beszélt. Csak nem Neki lesz mégis igaza?:))
Előzmény: Callie (11)
Callie Creative Commons License 2010.06.10 0 0 11

Köszi.

Kérdezem világosabban:

én úgy tudom, hogy a dimenzióelméleti vizsgálatok szerint (Ehrenfest), ha általánosítjuk a klasszkus newtoni gravitációt n>3 dimenzióra, akkor nem kapunk zárt és stabil ellipszispályákat pl. a bolygók számára a Nap körül. Csak n=3 esetben léteznek a Kepler-pályák.

Viszont a tapsztalat azt mutatja, hogy igenis vannak ilyenek. Ezzel a problémával foglalkozik egy 4 térbeli dimenziós bránmodell?

Előzmény: Angelica Archangelica (8)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.10 0 0 9
Sötét energia:
Viszkózus disszipatív Chaplygin-gáz által konstruált homogén és izotróp kozmológiai modellt tanulmányozva sikerült kimutatni, hogy az Univerzum skálafaktorának illetve a gáz energiasűrűségének viselkedése tökéletesen visszaadja az észlelési eredményeket. Az Ia-szupernóvák eredményeivek történő összehasonlítás megadta az elmélet észlelési eredményekkel korreláló paramétereit is.
Kozmológiai állandó létezését feltételezve tanulmányoztuk az 5 dimenziós Weyl-görbület kozmológiai következményeit. Sikerült levezetni a luminozitás-távolság-vöröseltolódás közötti kapcsolat analitikus alakját. Az elmélet jól összeegyeztethetőnek bizonyult az Ia-szupernóvák észlelési eredményeivel, illetve korrelált a nukleonszintézissel.
Előzmény: Törölt nick (6)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.10 0 0 8
Igen, az 5d bránmodell értelmében létezik egy, csak a gravitáció számára létező 5. dimenzió.
De pl. a "szupergravitáció" elmélet szerint a téridő 4 dimenzióján kívül extra feltekeredett dimenziók, az ún. Grassmann-dimenziók is léteznek, amelyeket antikommutativitás jellemzi, tehát e dimenzióknál x*y=-y*x.
Előzmény: Callie (4)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.10 0 0 7
Még az sem bizonyított, hogy forgó féreglyukak, sőt, egyáltalán, féreglyukak léteznek-e, a "sztatikus" féreglyuk pedig csak MODELL.....
Előzmény: Törölt nick (5)
Callie Creative Commons License 2010.06.09 0 0 4

Az nem világos ebből, hogy akkor a gravitáció "áthat" az egyik bránról a másikra, vagy sem?

A sötét anyag magyarázatához át kell hatnia. De akkor az egy 4. térbeli dimenzión keresztül történik, ugye? Annak a térbeli dimenziónak akkor kiterjedtnek kell lennie, nem felcsvarodottnak. Ha viszont van egy 4. kiterjedt térbeli dimenzió, akkor pl. hogyan jönnek létre a zárt Kepler-pályák? Nem mond ez ellent neki?

Előzmény: Angelica Archangelica (3)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.09 0 0 3
Akkréciós korongon azt a vékony korongot kell érteni, ami a sztatikus féreglyukak körül keletkezik. Az elemzést kiterjesztettük egyébként forgó esetre is, valamint összehasonlítottuk a Kerr-féle fekete lyuk és a forgó féreglyuk körül keletkezett akkréciós diszk tulajdonságait, és eltérőnek tapasztaltuk. Ez egy MODELL.

Rendben, akkor dióhéjban a bránelméletről:

Míg más elméletek azt feltételezték, hogy a téridő 4 dimenzióján kívül a többiek extrém kicsiny nagyságúra fel vannak tekeredve, a bránelmélet szerint az extra dimenziók közül 1 vagy 2 nagy méretű, sőt végtelen is lehet, és mi ennek az extra dimenziónak a felszínén, egy bránvilágban élünk.
A barionos anyag illetve a nem gravitációs jellegű erők a bránra korlátozódnak: a gravitáción kívül minden úgy viselkedik, mintha 4 dimenziós világban élnénk.
Az extra dimenziók viszont- hogy a gravitáció az észlelésekkel összeegyeztethető legyen (ugyanis amennyiben a gravitáció több dimenzióban a végtelenségig terjedne, nagy távolságok esetén gyorsan csökkenne, aminek következtében a bolygópályák instabilakká válnának, és a bolygók a Napba zuhannának vagy elhagynák a Naprendszert)- egy másik, általunk lakott brántól nem nagy távolságban véget érnek. Azaz, a gravitáció tulajdonképpen a bránra korlátozódik.
Mi az egyik bránon élünk, és tőlünk nem messze egy másik bránvilág létezik, de azt nem észlelhetjük, mivel a fény terjedése az egyes bránokra korlátozódik, nem képes belőle kiszabadulni. Az ilyen ún. "árnyékbrán" gravitációját viszont észlelhetnénk: a mi bránunkról úgy látszana, mintha azt olyan objektumok okoznák, amelyekről csupán gravitációs hatásuk révén lehet tudomást szerezni.
Az elmélet létjogosultsága: amennyiben magyarázatot szeretnénk kapni az egyes csillagok galaxison belüli mozgására, úgy látszik, hogy sokkal nagyobb mennyiségű anyag létezik, mint amennyi észlelhető: ezt nevezzük sötét anyagnak: pl. a spirális galaxisok centruma zömében csillagokból tevődik össze, azonban a külső területein a láthatatlan sötét anyag dominál. Amiről még szinte nem tudunk semmit, csupán azt tudjuk, hogy létezik, amire egy számításba jöhető magyarázat a bránelmélet, de vannak egyéb magyarázatok is: pl. egzotikus részecskék.
De az is elképzelhető, hogy az extra dimenziók mégsem egy másik bránon végződnek, hanem végtelenek, de rendkívül görbültek. E görbület hasonlóan, "árnyék" brán gyanánt mutatkozna: a gravitáció a brán közvetlen környezetére korlátozódna. Az ún. "árnyékbrán" elmélet szerint lehetséges, hogy egy fekete lyuk átnyúlik valamely másik bránra.
Előzmény: Callie (2)
Callie Creative Commons License 2010.06.09 0 0 2

Érdekes és lényeges témakör.

Kérdések:

- Az akkréciós korngon mit értetek? Amikor a féreglyuk kialakul, vagy már egy kialakult körülit?

- Miért Schwarzschild-típusú fekete és féreglyuk? Reális fekete lyuk valószínűleg Kerr-típusú, átjárható féfeglyuk meg Thorne-Morris. Ez egy első közelítés, ahol könnyebb számolni?

- Ahhoz, hogy konstruktív reagálások legyenek ilyen fórumon, nem ártana a brán-elmélet alapjait röviden vázolni, vagy linket adni hozzá

Előzmény: Angelica Archangelica (-)
Herold Creative Commons License 2010.06.08 0 0 1
Gondolom ez csak elméleti probléma, mivel a féreglyukak létezése még nem bizonyított.
Előzmény: Angelica Archangelica (-)
sneci Creative Commons License 2010.06.08 0 0 0
a 0 gravitációelmélet a tuti.
Előzmény: Angelica Archangelica (-)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.08 0 0 topiknyitó
A sztatikus féreglyukak körül keletkező keskeny akkréciós diszk fizikai jellemzői (pl. sugárzásának radiális profilja, illetve spektruma) a Schwarzschild-féle felete lyukaknál és a féreglyukaknál különböznek.
Az általános relativitáselmélet alapján ismeretes Oppenheimer-Snyder (por) kollapszussal ellentétben, a bránon kollabáló csillaganyagban fokozódó negatív nyomás (feszültség) lép fel, amely a kollapszus utolsó stádiumában a sötét energia feltételnek felel meg. Asztrofizikai fekete lyukaknál ez azonnal a horizont alatt megtörténik, galaktikus fekete lyukaknál pedig mélyebben a horizont alatt.
A galaxisokét felülmúló távolságléptékekben a gravitációs dinamika sötét energia létezését feltételezi. Az egyik számításba jöhető elmélet a sötét energiára a Chaplygin-gáz (olyan energia, amely extrém energiasűrűség esetén sugárzás gyanánt mutatkozik, alacsony energiasűrűség esetén pedig negatív nyomást kelt, mint pl. a kozmológiai állandó).
A Friedman-elméletbe inhomogenitás gyanánt beillesztett Schwarzschild-féle fekete lyukak szolgáltatják az ún. Swiss-cheese kozmológiát. A fekete lyukak 5d kiterjesztése fekete húrokat szolgáltat. Negatív kozmológiai állandó illetve a brán beágyazásának jelentéktelen aszimmetriája esetén az általános relativitáselméletbeli Einstein-Straus elmélet lényege megmarad. Extrém nagy pozitív kozmológiai állandó, illetve nagyobb aszimmetria esetén az Univerzum újfajta, ún. nyomás-szingularitásba fejlődhet.
A klasszikus bránmodellekben a brán feszültsége a kozmológiai evolúció folyamán állandó marad. A folyadékmembránok feszültsége azonban az Eötvös-törvény értelmében függ a hőmérséklettől.
A gravitáció kvantumelméletében az idő központi szerepet tölt be. Valamely térszerű irány szintén központi szerepet tölthet be, pl. egy szimmetria, illetve az 5d bránmodellben csak a gravitáció számára létező ötödik dimenzió.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!