Gondolkodtatok már azon, mitől "deviza" a devizahitel? Hiszen a hitelesek nem devizát kaptak, hanem forintot. Akkor miért devizahitel?
Gondolom, az jelenik meg az emberek képzeletében, hogy a bank a meglévő devizáját átváltja forintra, és azt kölcsönzi ki. Vagy, felvesz devizahitelt, azt átváltja forintra, és azt kölcsönzi ki.
E azonban nem így van, hiszen a banknak a hitel kihelyezéséhez csak az összeg 3%-ával kell rendelkeznie valóságos pénzben, tartalékként, maga a hitelpénz virtuális, csak digitális jelek a számítógépen. Akkor viszont, még ha devizahitelt is kellett felvennie a banknak, hogy meglegyen a kellő tartalék, a törlesztőrészlet akkor is maximum 3%-ban függ a deviza árfolyamától. Ha nem vett fel devizahitelt, akkor meg az árfolyamváltozás egyáltalán nem befolyásolja a törlesztőrészleteket. Akkor miért emelkedtek meg a törlesztőrészletek?
"Ja, és ott nem havi 2 ATM pénzfelvét az ingyenes, hanem bármennyi." Milyen jó neked, hogy ismered az összes ottani bank összes ajánlatát. És az mikor szűnt meg, hogy a pénzfelvételért a kibocsátó bank mellett az ATM üzemeletetője is felszámolhat díjat, jellemzően benzinkutakon és éjjel-nappali boltokban? Ott sem ingyen hitelből van a kerítés. Szerencsére ezt még nem vették át a magyar ATM cégek, remélhetőleg soha nem is fogják.
Másik kérésedre néhány bank válaszolt: Money Fix számlacsomag -Minden belföldi ATM készpénzfelvétel díja visszatérítésre kerül -Havi 1 db külföldi ATM készpénzfelvétel díja visszatérítésre kerül
Allianz ATM Plusz bankszámla -készpénzfelvételi díjait, így díjmentesen vehet fel készpénzt a világszerte több, mint 1 000 000 Visa kártyát elfogadó ATM automatából, függetlenül attól, mely bank üzemelteti,sőt az ország postahivatalaiban is
Citibank 0 Ft-os bankszámlák -A havonta beérkező egyösszegű 150 000 Ft-os jóváírás feltételének teljesítése esetén valóban valamennyi forint tranzakció ingyenes. (TOP díjcsomagban)
Tudomásom szerint ezzel sok közgazdász nem ért egyet, mármint, hogy a pénz olyan gyorsan visszaforog, hogy nem keletkezik pénzhiány, mivel ez egy idealizált állapot, amilyen nem létezik.
"Ahol 0% (országonként változó), ott természetesen elvileg akár minden betétet is ki lehet hitelezni." A betétet persze, de én azt mondtam, hogy nem csak a betétek erejéig, hanem annál sokkal többet ki lehet helyezni hitelként. Az elején Te is ezt írtad, aztán meg azt, hogy a betét X%-át, tartalékrátától függően, 97-100%-ot. Akkor most melyik a valós?
A pénzkínálat növekedésén túl a pénzigény csökkenése is növelheti az inflációt. A pénzigény pedig akkor csökken, ha vagy a termelés csökken, vagy a pénz forgási sebessége nő (kevesebbet ülnek a pénzükön az emberek). Előbbi rossz, utóbbi előnyös.
> Akkor miből fizetik az adósok a kamatot? Hiszen pénz csak hitel útján keletkezik. A kamatra nincs meg a pénzfedezet.
Ha pl. a termelőgazdaságban is megindul a fizetőeszközök létrehozása (konvertibilis, elektronikus piacon adható-vehető vásárlási utalványok meg hasonlók), akkor a termelők áruban fizethetik meg a kamatot. Pl. egy termelőszövetkezetnek új géppark kell, hát eladja előre a termelése 10%-át pár évre, kedvezményes áron. A befektetőnek ez "kamatozik", értékesebb lesz, mire eljön a beváltás ideje, de nem keletkezik pénzhiány, sőt, minden olyan megtérülő befektetésre, amihez az anyagok és a munkaerő rendelkezésre áll, létre lehet hozni a megfelelő mennyiségű pénzt is.
Árutőzsde persze most is létezik, az mi (én meg még néhány ember) "víziónk" ennek a teljesen rugalmas elektronikus adásvétele lenne, vagyis mikor vásárolni akarok és csak hosszútávú befektetésem van, azt a vásárlás pillanatában eladhatom egy másik befektetőnek, akinél tovább nő az értéke.
> Még várom válaszodat tisztelettel, tartalékráta-ügyben.
A 97% arra az esetre vonatkozott, ahol 3% a tartalékráta. Ahol 0% (országonként változó), ott természetesen elvileg akár minden betétet is ki lehet hitelezni.
"Ha nincs monopólium, csak tisztességes szabad pénzpiac, akkor pénzhiány nem lehetséges" Akkor miből fizetik az adósok a kamatot? Hiszen pénz csak hitel útján keletkezik. A kamatra nincs meg a pénzfedezet. Még várom válaszodat tisztelettel, tartalékráta-ügyben.
Nem kell félteni a bankokat, pl. a hitelkártyapiac még gyerekcipőben jár nálunk. A receptet már elkezdték alkalmazni: bevásárlókártyák, más néven co-branded hitelkártyák (Tesco, Auchan, stb).
A bankoknak már mindegy, az átlagos lakás hitelek 12-13 évre eladósítottak már egy csomó embert, akik kitermelik szépen a bankok extraprofitját. Csak bővülni lesz nehéz, de amikor extra profitokról beszélünk, akkor már nehéz tovább fejlődni
Magyarország el van maradva a fejlett államok hitelmennyiségétől, mégis nálunk magasabb az infláció. Ha ilyen egyszerű lenne a dolog akkor már rég teljesítettük volna az eurózónás inflációs követelményeket, de sajnos nem így működik. 2012-re van megcélozva a 2,9%-os infláció, pedig a hitelek mennyisége nőni fog még néhány évig.
Ha nyitok egy topikot miszerint Csipkerózsika lett a miniszerelnök(nő) és a királyfi az államfő akkor az egyből úgy is lesz? Ha igen akkor tényleg eltévedtem, ha nem akkor pedig kérek forrást.
> Szerintem lehetne kamatmentes állami pénz (volt már rá példa)
Elvileg persze, és hasznos is lenne. Csak épp a fejlett világban a bankárlobby ez ellen dolgozik, ahogy csak tud. És tud, sajnos.
> A kamat sokkal rosszabb dolgot okoz, pénzügyi válságot.
A válságot a pénzteremtési monopólium, az ebből adódó egyirányú (bankok felé irányuló) eladósodás és a szinte korlátlan spekulációs lehetőségek okozzák. Egy egészséges gazdaságban a termelő cégek adósok, a lakosság viszont átlagban nettó megtakarító. A kamatot pedig vásárlással visszaforgatják a gazdaságba.
Ha nincs monopólium, csak tisztességes szabad pénzpiac, akkor pénzhiány nem lehetséges, a pénztúltermelést pedig a túltermelő és a bele invesztálók szívják meg (de alternatíva ugyebár mindig van). De ez egyelőre még csak utópia.
Komolyan úgy gondolom, hogy az infláció a hitelek miatt van. Igaz, hogy sok hitel van, de sok a forgalomban lévő pénz is, tehát lassabban hígul fel a pénzállomány, nincs hiperinfláció. "Ha egy banknak nincs saját pénze akkor az MNB-től kell hitelt kérjen" Van saját pénze, és annak a pénznek ( a tartalékrátának) a többszöröséért tud új pénzt teremteni, hitel formájában. Köszönöm a többi információt is. Legközelebb csak este leszek, akkor tudok írni.
A múltkor elkezdtem nézni, de majd tényleg végignézem. Szerintem lehetne kamatmentes állami pénz (volt már rá példa), és lehetne magánkibocsátású is. Most is van sok helyen. Szerintem sem (csak) a kamat okozza a tőkekoncentrációt. A kamat sokkal rosszabb dolgot okoz, pénzügyi válságot. Amit a tartalékrátáról írtál, nekem nem világos, kérlek, magyarázd el: Ha nincsen kötelező tartalékráta (én úgy tudom, hogy van, 2-10% közötti), akkor miért csak a betétek 97%-áig hitelezhetnek a bankok?
> "Én egyébként a magánkibocsátású elektronikus fizetőeszközökben látom a jövőt." > Ez a jelen, most ez van.
Most gyakorlatilag monopólium van, meg állami garancia, köze nincs a piaci helyzethez.
> Én pedig a kamatmentes fizetőeszközben, legyen az akár magán-vagy állami kibocsátású.
Ha lenne állami kamatmentes, az nem lenne rossz, csak sajnos nem lesz :) Magán kamatmentes meg természetesen nem lesz, mert miért lenne. Szerintem egyáltalán nem ördögtől való dolog a kamat, a valódi termelőpiaci igényekhez alkalmazkodó, valóban liberalizált magánpénzpiac nem kedvezne a pénzfelhalmozásnak, így nem okozna túlzott vagyonkoncentrációt. Amíg a korlátos mennyiségű arany volt a pénz, addig valóban annak a néhány kézben való felhalmozódását okozta a kamat, de ez szerintem nem a kamat, hanem az aranypénz hibája. Nem is az uralkodók szerették az aranypénzt akkoriban, hanem a kereskedők, pénzváltók, mert nekik kedvezett a használata.
Nagyon javaslom a Money Masters c. filmet, elég komoly történelmi hátteret mutat be, szerintem szórakoztató is.
Az igaz, hogy egy konkrét, erős forintnál felvett impulsos autóhitel a 200 feletti CHF idején sem érte el a felvételkori forinthitel-ajánlat törlesztőrészltetét. Cserébe szinte nulla szerződésmódosítási lehetőség, totális rugalmatlanság (pl. nincs forintra váltás, sem automatikusan időszakonként, sem az ügyfél kérésére nem tájékoztatnak (!!!!!!!!!!!) a fennálló tőketartozásról, csak egy 3 ezer Ft-os "kivásárlási ajánlatnak" nevezett manőverrel), illetve ők is magasan tartják a kamatot a hónapokig 0,25 % körüli, jelenleg 0,18-as CHF-LIBOR mellett. Azonban ez még mindig kevésbé rossz, mint azok a sajtóból, netről megismert esetek (pl. ERSTE-lakáshitelek), amelyekben a 2008. október vége előtti szintről megduplázódott a törlesztőrészlet, és a CHF LIBOR drasztikus csökkenése mellett nőtt a kamatszint. Utóbbi csürhéhez képest ezek szerint - minden adminisztrációs és egyéb természetű, jogellenesség szintjét feszegető rugalmatlanság ellenére - kész szeretetszolgálat az Impuls.
Gondoljatok bele! Az illető 2008. év elején vette fel a hitelét 2,7-2,8 %-os LIBOR mellett 5,49 %-os kamatláb mellett, majd 2009. augusztusban 0,34-0,37 %-os LIBOR mellett 7,39 %-os kamatot diktáltak neki (nem csodálkoznék rajta, ha a mostani 0,18-as LIBOR mellett is ott felejtették a kamatszintet).
> Pont fordítva. A betét (3%) többszörösét hitelezheti.
Nézz utána a pénzmultiplikáció fogalmának, és rájössz, hogy ugyanarról beszélünk, csak én egy közbenső lépéssort is leírtam. Ha jól tudom, a "Pénz mint adósság" c. filmben is le van ez egyszerűsítve.
100% betét 97%-át kihitelezik. Valószínűleg abból a 97%-ból is betét lesz, annak a 97%-át, az eredeti összeg kb. 94%-át megint kihitelezik. Satöbbi, satöbbi, sok-sok lépésben az ún. csökkenő mértani sor összege több, mint 3000% lesz.
Egyébként a világ egyre több országában _megszüntették_ már a kötelező tartalékrátát, vagyis kvázi annyi pénzt teremt a bank, amennyi hitelt csak el tud sózni.
giotti viszont jól látja, a devizahitelezés valójában egy fogadójáték-szerencsejáték (hasonló mint pl. a lakásbiztosítás), viszont ebben azért nyer mindig a bank, mert ő mondja meg, hogy melyik szám piros és miért fekete.
A pénz többféle lehet (lásd a linkeket, de sajátokat is kereshetsz, pl. egyetemi jegyzeteket amik hitelesebbek mint a Wikipedia), modern gazdaságban pedig az összes pénz legkisebb része a készpénz. Nem a kp mennyisége számít, hanem az összes pénzmennyiség. A kp költsége nagy, ezért folyamatosan próbálják csökkenteni, pl. a bankkártyahasználat népszerűsítésével.
Modern gazdaságokban sokkal kevesebb a kp mint Magyarországon, egyrészt mert sokkal nagyobb az elektronikus fizetőeszközök aránya, másrészt sokkal kisebb a zsebbe fizetés aránya a gazdasági szereplőknél (fizetésnél és egymás között is). Magyarországon is folyamatosan csökken.
"Hiperinfláció nincs, de az infláció valóban ezért van, és ezért nem kiküszöbölhető." Komolyan úgy gondolod, hogy ha így lenne, és elég lenne csak a lakáshiteleket figyelmebe venni, akkor csak 5-6% lenne az infláció? A lakáshitelek mellett pedig rengeteg más hitel van.
"A pénzmennyiség növekedését csak a hitelfelvételi képesség szabja meg. Az MNB csak elvileg felügyeli az inflációt, az államkötvények megvételével maga is gerjeszti." A hitelfelvételi hajlam csak a hitelek árát határozza meg. Ha egy banknak nincs saját pénze akkor az MNB-től kell hitelt kérjen, az MNB pedig megtagadhatja ezt. Más banktól is kérhet, de ha nekik sincs akkor ők is az MNB-hez fordulnak, így ellenőrzi az MNB a forint mennyiségét (más valutákét nyilván a saját országuk). Forint mint pénz, tehát nem csak KP. Azért vannak konkrét eszközei is az MNB-nek inflációtéren, pl. az alapkamat, amit éppen a napokban nem csökkentettek.
"Itt lehet a kutya elásva, erről nincs információm. Valaki tud erről valamit?" Az összes devizahiteles, és az összes eladó akinek devizahiteles fizetett. Kapsz ezer svájci frank hitelt, és ezt a folyósítás napján átváltják forintba majd átutalják a szerződésben meghatározott bankszámlára (általában közvetlen az eladónak). Kaphatnád devizában is, csak nem jellemző, hogy egy lapostévét euróban fizetsz. A visszafizetés fordítva működik: a törlesztés svájci frankban van meghatározva (pl. 200 CHF/hó), ezt a visszafizetés napján átszámolják forintba és ezt a forintösszeget kell befizesd *. Több banknál van lehetőség devizában törleszteni, nem kötelező forintosítani a törlesztőt. Azoknak éri meg, akiknek devizában van bevételük (pl. mert külföldön dolgozik). Ha a banknak nincs elég devizája akkor kell vegyen. Hasonlóan működik mint forintnál, csak nem az MNB hanem a devizához tartozó jegybank szabályoz.
* Sokakat félrevezet a forintban fix törlesztésű devizahitel. Itt is van árfolyamkockázat, csak nem azonnal jelentkezik, hanem a futamidő végén, ugyanis előfordulhat, hogy hosszabb lesz a futamidő.
Ezt a topicot éppen azért indítottam, hogy kiderüljön, van-e egyáltalán deviza a devizahitel mögött. Szerintem nincs, hanem egyszerű forinthitel, aminek változtatják a törlesztőjét az árfolyamra hivatkozva. Ebből kiindulva miért ne változtathatnák meg a forintosított hitel törlesztőjét, mondjuk kockázati tényezőkre hivatkozva?
"Konkrétan az van, hogy a betét 97%-át hitelezheti ki, 3%-át tartalékolnia kell. Így minden hitel mögött egy kicsit több betét van (100% betét 97% hitel mögött, innen jön ki, hogy a betét a hitelnek legalább 103%-a)." Pont fordítva. A betét (3%) többszörösét hitelezheti. Nagyon leegyszerűsítve: Ha a banknak van 30 000 ft tartaléka az MNB-nél, akkor adhat 1 millió ft hitelt, feltéve, hogy van rá kereslet. "Én egyébként a magánkibocsátású elektronikus fizetőeszközökben látom a jövőt." Ez a jelen, most ez van. Én pedig a kamatmentes fizetőeszközben, legyen az akár magán-vagy állami kibocsátású.
Nézd... amíg csak egy filmből tudod meg, hogy rossz neked, addig még egész jó :) Valójában szerintem _még_ nincs katasztrófa, hiszen egész jól élünk régebbi korokhoz viszonyítva, csak érdemes néha a dolgok mögé nézni és nem beszopni minden mesét.
Az biztos, hogy a háborúkba többnyire szándékosan, krízishelyzetek tudatos megteremtésével rángatják bele a birka népet, hiszen az az egységsugarú polgároknak egyik oldalon sem jó, ha egymást lövik. A gazdagoknak meg többnyire mindkét oldalon jó. Az ilyeneket például jó lenne elkerülni, és ehhez elég lenne gondolkodni meg tájékozódni.
> 0-s hozzászólásodban azt írtad, hogy valóban 3%tartalékrátának kell lenni a banknál, most pedig azt, hogy 103%. Én úgy tudom, hogy csak 3% kell.
Konkrétan az van, hogy a betét 97%-át hitelezheti ki, 3%-át tartalékolnia kell. Így minden hitel mögött egy kicsit több betét van (100% betét 97% hitel mögött, innen jön ki, hogy a betét a hitelnek legalább 103%-a). De a hitelből is rögtön betét lesz, így a pénzmultiplikátor 1 Ft-ból több, mint 30-at tud csinálni. Ami önmagában nem baj, az jó, ha van pénz bőven, az a baj, hogy ugyanazoknak fizet mindenki kamatot érte, ráadásul a kockázatokat meg nem is ők vállalják.
> Nézd meg a Zeitgeist Addendum-ot, abban még inkább benne van. Vagy a Pénz, mint adósság c. filmet.
Utóbbit inkább javaslom, meg a Money Masters (A pénz urai) c. filmet is. A Zeitgeist egy látványos vegyesfelvágott, mindenfélét előszednek benne, arra jó, hogy elgondolkodjon egy kicsit az ember, de millió ponton támadható. Az "Addendum" meg gyakorlatilag kommunista utópiát vizionál, ami szépen hangzik, csak ne feledkezzünk meg a dolog buktatóiról :)
Amúgy meg nem kell, hogy minden mögött összeesküvést lássunk (pedig akad pár :), de érdemes érteni a pénz működését és látni, mekkora jelentősége van a bankszektor pénzteremtési monopóliumának. Én egyébként a magánkibocsátású elektronikus fizetőeszközökben látom a jövőt.
