Keresés

Részletes keresés

Afrikaans8 Creative Commons License 2016.02.13 0 0 493

Teszek be pár képet a horvátországi Odra folyóról Dikk olvtársnak, aki a szóban forgó folyócska hossza alapján kikövetkeztette, hogy azon Arnulf császár emberei 892-ben nem közlekedhettek semmiféle vízi alkalmatossággal.

 

Afrikaans8 Creative Commons License 2016.01.02 0 0 492

A tópart, ami durvább, mint Csernobil

A Karacsáj-tóba évtizedeken át öntötték a nukleáris hulladékot a szovjetek. Ma a partján egy óra alatt lehet összeszedni halálos sugárdózist. Tovább »

forrás: Index.hu

Theorista Creative Commons License 2015.12.19 0 0 491

Ilyesmi lehet valóban a dolog mögött. A klimatikus ciklikusság és az emberi történelem ciklusaiban is van együttmozgás, ha hosszabb időszakon keresztül szemléljük a dolgot.

 

 

Manapság amúgy újfent egy természetes melegebb időszakban vagyunk darab ideje már. (Ezzel nem akarom a globális fölmelegedés emberi tényezőkre visszavezetett tézisét relativizálni, de ez is igaz.)

Előzmény: vörösvári (489)
Törölt nick Creative Commons License 2015.12.19 0 0 490

Kb. Kr.e. 100-tól Kr.u. 350 körülig tartott az ókori klímaoptimum kora. Ekkor viszonylag meleg volt az éghajlat Európa nagy részén, az Alpok hágói könnyen járhatóak voltak, mivel a hegyi gleccserek visszahúzódtak.

Ez a korszak nagyban egybevág a római civilizáció terjedésével és a római birodalom kiépülésével és fénykorával.

Utána egy kb. 400-450 éves hidegebb időszak következett, egy ún. klímapesszimum. A közép-ázsiai sztyeppék fagyossá és szárazzá váltak, ekkor zúdultak Európára a hunok, az avarok, majd a kazárok.

Kr.u. 800-tól meg ismét melegebbre fordult az időjárás, kb. 1300-ig tartott az ún. középkori meleg korszak.

Előzmény: vörösvári (489)
vörösvári Creative Commons License 2015.12.19 0 0 489

Ezek szerint akkor egy hideg periódus lehetett, hidegebb mint most, ez magyarázza az akkor pusztító járványokat is.

Előzmény: Theorista (488)
Theorista Creative Commons License 2015.12.19 0 0 488

Ammianus Marcellinus (19, 11) Constantius császár és a sarmata limigansok esete kapcsán is említi a befagyott Dunán való könnyed átkelést.

 

 

[11] A császár tehát mielőbb el akarván hárítani a közelgő veszélyt, gondos előkészületek után, mint említettem, útnak indult, és Valeriába érkezett, amely valamikor Pannoniához tartozott, de Valeriának, Diocletianus lányának tiszteletére különválasztották és róla nevezték el. Seregével az Ister folyó mentén bőrsátrakban ütött tábort, és onnan kémlelte a barbárokat, akik az ő megérkezése előtt barátságot színleltek ugyan, de titokban zsákmányszerzés szándékával Pannoniába készültek betörni még a zord tél idején, amíg a tavasz melegétől nem olvad el a hó, s a folyón mindenütt gyalogszerrel át lehet kelni, a mieink pedig a fagyos-zúzmarás terepen nehezen viselik a szabadban való tartózkodást.
A császár hamarosan két tribunust küldött egy-egy tolmáccsal a limigansokhoz, hogy tapogatózó kérdésekkel földerítse, miért hagyták ott a békekötés és a szövetség fejében saját kérésükre kijelölt lakóhelyüket, miért kóborolnak szerteszét, s nyugtalanítják a tilalom ellenére a határvidéket. Ezek félelmükben összevissza hazudoztak, hamis és alaptalan okokat hoztak föl mentségül, kérve kérték a császárt, bocsásson meg nekik, vessen véget az ellenségeskedésnek, engedje meg, hogy a folyón átkelve színe elé járuljanak, elmondhassák gondjukat-bajukat; készek a Római Birodalom területén a császár akarata szerint bármilyen távoli földeket elfogadni, hogy ott állandó békét élvezve a Nyugalmat istenként tiszteljék, s az adófizetők terhét és nevét magukra vegyék.

Előzmény: Afrikaans8 (487)
Afrikaans8 Creative Commons License 2015.12.18 0 0 487

Maszúdí: "A Kazár folyót a Nīṭas öblével összekötő víz néha befagy, s ilyenkor a ġuzzok lovaikkal együtt átkelnek rajta, mert noha a víz hatalmas, annyira megszilárdul, hogy nem szakad be alattuk; az átkelés után a kazárok felé veszik útjukat. Olykor maga a kazár király vonul ki ellenük, ha az odarendelt emberei nem elég erősek ahhoz, hogy aġuzzokat visszavessék, a jégen való átkelésben megakadályozzák, és a birodalmat megvédjék. Nyáron persze a törököknek nem áll módjukban átkelni rajta."

 

Theorista most idézte Agathiaszt (5, 11) egy másik topikban: "Miként szokásos, tél közeledtével a folyó tekintélyes mélységig befagyott, s a jég már kellően szilárd volt, hogy lóháton át lehessen kelni. Erreföl Zabergán, a kotrigurok vezére átvágtatott a fagyott vízen egy nagy lovas haderővel, nehézség nélkül kelve át a rómaiak területére. Úgy találva, hogy a terület elhagyatott, és senki nem száll szembe vele, áthaladt Moesián és Scythián, és megtámadta Trákiát. Ezen a ponton kettéosztotta seregét, egyik részét Görögországba küldte, hogy dúlják föl és rabolják ki az ottani védtelen helyeket, míg a másik csapattestet a trákiai Kherszonészoszhoz küldte."

 

 

A Volgán és a Dunán is át lehetett kelni ezek szerint lóháton télvíz idején, Netuddkivogymuk bármennyire is nem hiszi el.

Előzmény: Afrikaans8 (384)
Törölt nick Creative Commons License 2015.01.29 0 0 486

"A kitörést követő évben a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Az időjárás évekig a megszokottól eltérő mintákat mutatott és a hőmérséklet csak 1888-ra tért vissza a korábbi szintekre. "

 

Talán ezzel a kitöréssel függhet össze, hogy 1886/1887 telén rendkívül kemény, zord tél volt Észak-Amerika nyugati részén.

Wyomingban és Montanában állítóléag másfél méter hosszú jégcsapok lógtak le a farmépületek ereszéről.

Az amerikai Nyugaton a szabadban telelő rideg szarvasmarhacsordák jelentős részét elpusztította a hideg időjárás.

Százával mentek tönkre a marhatenyésztők, főleg a kisebb méretű, kevesebb tőkével és tartalékkal rendelkező vállalkozások.

Több száz cowboy vált hirtelen munkanélkülivé, ezek egy része nem talált munkát és a banditizmus útjára léptek, nőttek a társadalmi feszültségek.

A rideg marhatartásnak  ha nem is mindjárt abban az évben, de szép lassan befellegzett.

 

Végső soron ezek az események egy olyan folyamatot indítottak el, amik a "régi amerikai Nyugat", az Old American West eltűnéséhez vezettek.

Előzmény: Afrikaans8 (480)
Törölt nick Creative Commons License 2015.01.29 0 0 485

"Franklin úgy vélte, az 1783-as és 1784-es év rendkívül hideg időjárását az izlandi Laki-hasadék hatalmas kitörése okozhatta."

 

Franciaországban csapnivaló volt a szőlő- és a gabonatermés, ennél fogva a kenyér és a bor ára emelkedett, általános elégedetlenséget okozva a szegényebb rétegek körében.

A feudális Franciaországban az adóprés már így is túl volt szorítva, ehhez jött még a rossz termés, a lakosság legszegényebb rétegei szó szerint éheztek, az éhhalál küszöbén tengődtek.

 

Mindeközben az ancienne régime vezető társadalmi csoportjai, az arisztokraták és a katolikus felsőpapság tagjai hihetetlen luxusban dőzsöltek a kastélyaikban.

 

Sokak szerint a 2 hideg év és az azt követő rossz termés részben hozzájárult a francia forradalom kitöréséhez.

Előzmény: Afrikaans8 (482)
Afrikaans8 Creative Commons License 2015.01.27 0 0 484

Harangi Szabolcs

Történelemformáló nagy vulkánkitörések

In: História 2010/4

http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-04/Harangi.pdf

Afrikaans8 Creative Commons License 2015.01.27 0 0 483

Bizonyára erős hatással volt az éghajlatra a Tambora 1815-ös kitörésének, amelyet a történeti idők legnagyobb kitöréseként tartanak számon. Az indonéz Sumbawa sziget 4000 méteres tűzhányójának magassága egynegyedével csökkent a robbanások során. Két kilométer átmérőjű kalderája bedőlt, a szakemberek becslése szerint mintegy negyven köbkilométer hamu, tajtékkő, salak és bomba repült a levegőbe, kétszer annyi, mint a Krakatau 1883-as kitörése során. A lávafolyamban és a szökőárban tízezer ember lelte halálát, nyolcvanezer pedig az éhínség áldozatául esett, amely a termés elpusztulása miatt köszöntött rájuk. Az évkönyvek az 1816-os esztendőt „nyár nélküli évként” említik. Új-Angliában (USA) júniusban még éjszakai fagyok fordultak elő, helyenként pedig öt-tizenöt centiméteres hó esett. Rendkívül kevés szénát sikerült betakarítani, a kukorica pedig teljesen elfagyott. Kanadában még kegyetlenebb volt a hideg, a Szent Lőrinc-folyótól északra fekvő kis tavak vize még július közepén is fagyott volt. Az élelmiszerek ára a szegényes aratás következtében az égig szökött. Állatokat kellett idő előtt levágni takarmány híján, sok paraszt tönkre is ment. Az 1816. évi hideg nyárnak Európában is szomorú következményei voltak. Mindenekelőtt Franciaország szenvedett tőle a napóleoni hadjáratok után, amikor a kisparasztoknak és földmunkásoknak nem volt élelmiszer-tartalékuk, hogy áthidalják az 1816-os rossz termés utáni esztendőt.

Előzmény: Afrikaans8 (480)
Afrikaans8 Creative Commons License 2015.01.27 0 0 482

A tűzhányókból származó por- és gázfelhőknek az éghajlatra gyakorolt hatását már a XVIII. század második felében felfedezte Benjamin Franklin amerikai természettudós és államférfi, akinek találmányai közé tartozik a villámhárító is. Franklin úgy vélte, az 1783-as és 1784-es év rendkívül hideg időjárását az izlandi Laki-hasadék hatalmas kitörése okozhatta. A kitörés során a Föld mélyéből kiszabaduló jelentős mennyiségű gáz Izland és Észak-Európa nagy része fölött lebegett. Miután csak a kitörés kezdeti szakaszában zajlottak nagy erejű robbanások, a gázoknak csak kis része jutott fel hamufelhők útján a magasabb légrétegekbe. Egyes tudósok szerint a forró lávamezők fölött képződött konvekciós áramlások is szállíthattak – igaz, lassabban – nagy mennyiségű gázt a sztratoszférába. A gőz eltorlaszolta a napsugarak egy részének útját a Földre, és ez okozta a szokatlanul hideg telet, magyarázta már Franklin. Az 1783-as évben egy másik nagy vulkánkitörés is történt, méghozzá Japánban. Az Asama-vulkán erupciója a mai szemlélet szerint igazolja Franklin elméletét, bár az amerikai tudós erről a kitörésről mit sem tudhatott, mert a Japán Császárság akkoriban zárt birodalom volt, ahonnan alig érkeztek hírek a világ többi részébe.

Előzmény: Afrikaans8 (480)
Afrikaans8 Creative Commons License 2015.01.27 0 0 481

David Keys' book speculates that the climate changes may have contributed to various developments, such as the emergence of the Plague of Justinian, the decline of the Avars, the migration of Mongolian tribes towards the West, the end of the Sassanid Empire, the collapse of the Gupta Empire, the rise of Islam, the expansion of Turkic tribes, and the fall of Teotihuacán.[11] In 2000, a 3BM Television production (for WNETand Channel Four) capitalized upon Keys' book. This documentary, under the name Catastrophe! How the World Changed, was broadcast in the US as part of PBS's Secrets of the Dead series. However, Keys and Wohletz' ideas are not widely accepted at this point. Reviewing Keys' book, the British archaeologist Ken Dark commented that "much of the apparent evidence presented in the book is highly debatable, based on poor sources or simply incorrect" and that "Nonetheless, both the global scope and the emphasis on the 6th century AD as a time of wide-ranging change are commendable, and the book contains some fascinating and obscure information which will be new to many. However, it fails to demonstrate its central thesis and does not offer a convincing explanation for the many changes discussed."

Előzmény: Afrikaans8 (480)
Afrikaans8 Creative Commons License 2015.01.27 0 0 480

David Keys, Ken Wohletz és mások szerint a világ éghajlatának 535-ben és 536-ban történt megváltozását a Krakatau 535-ös kitörése okozta. Key Catastrophe: An Investigation into the Origins of the Modern World (Katasztrófa: a modern világ eredetének vizsgálata) című könyvében írt az óriási kitörés radikális hatásairól. Az utóbbi időben azt is feltételezték, hogy ekkor jöhettek létre a mai Verlaten és Lang szigetek, mint maradványok, illetve Rakata kezdetei. Bár minderre számos bizonyíték van, alig találtak erre az időre datálható elszenesedett maradványt.

A Krakatau hírhedt 1883-as kitörés a hirosimai atombomba energiájának az ötezerszeresével, mintegy száz megatonnával robbantotta darabjaira a hegyet, több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból, és a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta: a robbanás zajára a 3100 kilométerre lévő ausztráliai Perthben az emberek felriadtak álmukból, sőt a mintegy 4800 kilométerre lévő Rodriguez-szigeten, Mauritius közelében a fültanúk azt hitték, puskalövést hallanak. A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a földet, és még öt nappal később is érezhető volt. Hivatalos feljegyzések szerint a kitörés következtében kialakuló cunami legalább 36 147 embert ölt meg, a kitörés elpusztított 165 falut és várost és súlyosan megrongált 132-t. Sok ezren sérültek meg, főképp a pusztító, már említett cunami következtében, amely végigsöpört az Indiai- és a Csendes-óceánon, és hatalmas pusztítást végzett Nyugat-AfrikábanMexikóban és Latin-Amerikában. Az emlékezetes kitörés Krakatau sziget kétharmadát eltörölte. A Krakatau robbanása a feljegyzett legerőteljesebb hang, amely még 160 kilométer távolságban 180 dB (SPL) erejű volt. Az utolsó robbanás lökéshullámát világszerte rögzítették a barográfok és még a robbanás után öt nappal is érzékelték. Az adatok szerint a lökéshullám hétszer futotta körbe a Földet. A hamu nyolcvan kilométer magasra lövellt fel; a vulkán a kitörési időszakban (döntően a robbanásokkal) összesen mintegy 18 km³ törmeléket lövellt a levegőbe. A kitörés keltette árhullámok meg Dél-Afrika partjainál is megrengették a hajókat. A cunamikat a tengerbe omló gigantikus piroklasztárak kelthették, amelyek a vulkán robbanásait követték. A tengerbe csapódó több köbkilométernyi anyag hatalmas tömegű vizet mozgatott meg. Merak városát 46 méter magasságúra becsült cunami pusztította el. A kitörés keltette kisebb hullámokat még a La Manche-nál is észlelték. Ezek túl hamar követték a kitörést ahhoz, hogy a cunamik okozhatták volna őket, ehelyett a Föld légkörét többször is körbesöprő léglökéshullámok kelthették őket. A kitörést követő évben a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Az időjárás évekig a megszokottól eltérő mintákat mutatott és a hőmérséklet csak 1888-ra tért vissza a korábbi szintekre. A kitörés hatalmas mennyiségű kén-dioxid gázt juttatott a sztratoszférába, amelyet a szelek széthordtak a világban. A cirrus felhőkben emiatt megnőtt a kénessav (H2SO3koncentrációja, ami növelte a felhők fényvisszaverését, és így a korábbinál kevesebb napfény jutott el a földfelszínig. Az összegyűlt kén később savas esők formájában lehullott. A kitörés után évekig világszerte sötétebb volt az ég és hónapokig a korábbinál látványosabbak voltak a napnyugták.

Előzmény: Törölt nick (476)
jamaica2 Creative Commons License 2014.12.15 0 0 479

Árpa, zab és len megtermett akkor Izlandon a középkori klímaoptimum idején. Etelközben vagy 100-200 km-rel északabbra termett a szőlő és a magyar nyelv bolgár török (FU+belső keletkezésű) szőlő és bor termelési szókincsünk.

Előzmény: Afrikaans8 (472)
ArsLab01 Creative Commons License 2014.12.15 0 0 478

Érdekes, hogy az asszírok miért nem költöztek oda, ahol volt kaja?

És a médek éhségtűrők voltak az asszírok után?

Előzmény: Afrikaans8 (475)
Afrikaans8 Creative Commons License 2014.12.07 0 0 477

A krétaiak a cunamival többször is megjárták...

Előzmény: Törölt nick (476)
Törölt nick Creative Commons License 2014.12.06 0 0 476

Érdekes és köszi a linket.

Egyébként számos eset volt a történelemben, hogy egy virágzó kultúrának vagy birodalomnak az éghajlat drámai változása vetett véget.

Pl. a klasszikus maja városállamok, hogy csak egy közismert példát mondjak.

Előzmény: Afrikaans8 (475)
Afrikaans8 Creative Commons License 2014.12.06 0 0 475

http://sg.hu/cikkek/109008/a-tulnepesedes-es-a-szarazsag-vezetett-az-asszir-birodalom-bukasahoz

 

A túlnépesedés és a szárazság vezetett az asszír birodalom bukásához - állítják amerikai és török kutatók, akik a Climatic Change folyóiratban tették közzé vizsgálataik eredményét.

Adam Schneider, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem antropológusa és Selim Adali, az isztambuli Koc Egyetem kutatója egy agyagtábla szövegének megfejtése után kezdett vizsgálódni. A levelet egy udvari asztrológus írta, aki Kr.e. 657-ben arról tudósította a királyt, hogy "nem volt termés, nem volt mit aratni".

A paleoklimatológiai vizsgálatok tanúsága szerint nem egyszeri természetes csapásról volt szó, a mai Irak északi részét és Szíria területét sok éven át sújtotta a szárazság a Kr.e. 7. században. A helyzetet súlyosbította a túlnépesedés, különösen drámai volt a helyzet az olyan megapoliszokban, mint a birodalom fővárosában, Ninivében, amelyek feltartóztathatatlanul növekedtek Szín-ahhé-eríba király Kr.e. 704 és 681 közötti uralkodása idején.

Asszíria folyamatosan gyengült, lakossága lázongott, trónviszály, polgárháború sújtotta az országot, majd Kr.e. 612-ben a babilóniaiak és a médek elfoglalták és lerombolták Ninivét. A birodalom sosem éledt újjá. "Ismereteink szerint ez az első tanulmány, amely felveti, hogy az éghajlatváltozás, elsősorban a szárazság okozta az asszír birodalom bukását. Nem állítjuk, hogy éhhalál végzett az asszírokkal, csupán arra mutatunk rá, hogy a szárazság és a túlnépesedés kihatott a gazdaságra és destabilizálta a politikai rendszert. A folyamat eljutott egy olyan pontig, amikor a birodalom már képtelen volt megbirkózni a belső lázadásokkal és a külső támadásokkal" - magyarázta Adam Schneider, a tanulmány vezető szerzője.

Afrikaans8 Creative Commons License 2014.12.01 0 0 474

 

Wolfgang Behringer

A klíma kultúrtörténete

Corvina, Bp., 2010

 

http://mult-kor.hu/20100629_amire_a_nyar_nelkuli_evek_tanithatnak

 

...az ókori fejlett kultúrák kialakulása óta az emberiség mindig csak profitált a meleg periódusokból. A mostani felmelegedés így nem csak veszélyeket, hanem lehetőségeket is rejt - tudhatjuk meg A klíma kultúrtörténete címet viselő, nemrég magyarul is megjelent kötetből ... A könyv plasztikusan mutatja be az olvasónak, hogy elődeinknek milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, és azt is, hogy néha milyen rendkívül kellemes időjárási körülmények között éltek, például a Római Birodalom virágkorával egybeeső klímaoptimum vagy a fejlett középkori meleg időszak alatt, amikor egyébként Magyarországon az Árpád-házi királyok uralkodtak.

Afrikaans8 Creative Commons License 2014.12.01 0 0 473
Afrikaans8 Creative Commons License 2014.12.01 0 0 472

A Landnámabók (= A kolóniák könyve) és más források alapján úgy gondolják, hogy magát a viking kirajzást is a 3-4 fokkal melegebb éghajlat idézte elő. Mások homlokegyenest ellenkező okokat tételeznek fel... mint ahogy a mongol hódítások esetében:

 

http://mult-kor.hu/20120724_a_klima_segitette_elo_a_mongol_invaziot

"A történészek régóta úgy gondolják, hogy a száraz periódusok késztették arra a mongolokat, hogy meghódítsák szomszédjaikat. Egy új kutatás szerint pontosan az ellenkezője történt: az állandó esőzések és a meleg idő biztosította azt az erőforrást, amelynek birtokában a mongolok képesek voltak kiterjeszteni fennhatóságukat Eurázsia egy részére: ez pedig nem volt más, mint a dúsan növő zöld fű."

Előzmény: vörösvári (471)
vörösvári Creative Commons License 2014.12.01 0 0 471

Ez az időjárás eredményezte Európa középkori felvirágzását 1000 és 1347 közt, amikor végetértek a viking, magyar és arab támadások és megalakult keleten a cseh, lengyel, magyar és orosz állam. Igazából ez a korszak a mai Európa alapja.

Előzmény: Afrikaans8 (470)
Afrikaans8 Creative Commons License 2014.12.01 0 0 470

Vadas András - Rácz Lajos

Éghajlati változások a Kárpát-medencében a középkor idején

PDF

 

 

A 3. század dereka óta feltételezett, hideg telek dominanciáját a 8. és a 9. század fordulóján lehetséges, hogy melegedés szakította félbe, és a téli időjárás enyhébbé válása tartósnak bizonyulhatott. Kern Zoltán bihari jégmagvizsgálatai szerint a 9. század első felének telei voltak a legenyhébbek az utóbbi kétezer esztendőben, a hőmérséklet-növekedés értéke elérte a 1,5 °C-ot a megelőző periódushoz képest. Az enyhülés intenzitása később csökkent, de a jobbára enyhe téli időjárás az Alföld keleti peremén, s feltételezhetően az egész Kárpát-medencében kitarthatott a 12. század közepéig. A 12. század végén ugyan egy kisebb hideg periódus szakíthatta meg az enyhébb telek dominanciáját, a 13. század első fele az utóbbi ezer esztendő egyik legenyhébb téli hőmérsékleti átlagát produkálta. Az 1300-as évek első felének pozitív téli anomáliáit tartósnak bizonyuló téli lehűlés zárta le. Igen hasonló eredményekre jutott a – már több helyen említett – Sümegi Pál vezette kutatás, mely enyhe téli időjárást feltételez az Északi-középhegység területén a 7. század végétől egészen a 13. századig. Ugyan egy kisebb hideg periódus jelentkezett 1100 körül, mégis szignifikánsan magasabb téli hőmérsékletekkel számolhatunk ezen a területen is, a kis jégkorszak markáns lehűléséhez képest.

 

Az oxigénizotópos jégmagvizsgálatok és Ionel Popa és Kern Zoltán dendroklimatológiai rekonstrukcióinak eredményei alapján a középkori meleg időszak hozzávetőlegesen 800 és 1250 közé datálható. Az utolsó karakteresen enyhe telek az 1220 és 1240 közötti időszakban uralták a Kárpát-medence téli időjárását, ám feltételezhető, hogy a 9. század első felében előfordultak ennél is enyhébb telek.

Afrikaans8 Creative Commons License 2014.09.13 0 0 469
Afrikaans8 Creative Commons License 2014.09.13 0 0 468

A Dentumagyaria-kérdéshez érdekes lehet a mongol kori helyzet: az előkelők a helyi uralkodóval együtt levonultak télire a nagyobb folyók (Volga, Don, Dnyeper) torkolatához, nyárra meg visszavonultak északra ugyanezen folyamok mentén. A kazár és volgai bolgár uralkodó is így tett kíséretével.

Afrikaans8 Creative Commons License 2014.09.13 0 0 467

https://www.facebook.com/2.MagyarHadsereg/posts/399132526860076

 

A nagykanizsai könnyű hadosztály 17. és 47. gyalogezredének Voronyezstől délre húzódó szakasza a Don jobb partját követte. A települések - Gremjacsje, Kosztyenki és Alekszandrovka - a parthoz közel feküdtek. A falvak közelében lombos erdők voltak, melyek jó rejtőzködési lehetőséget nyújtottak. A Don jobb partja általában itt magasabban feküdt, mint átellenben, így ez is némi előnyt jelentett. A másik oldalon viszont szélesebben terült el a folyó árterülete, mely bozótosaival, nádasaival és ártéri erdőivel még kiválóbb rejtekhelyül szolgált.

Afrikaans8 Creative Commons License 2014.09.11 0 0 466

altercator egy órája     1720

"...árterük miatt képtelenség volt elkülöníteni a kettőt."

 

Még ha egész évben vízzel borított lett volna is a terület, a folyóknak vannak fő sodorvonalaik.

Persze áradás sincs egész évben, úgyhogy aki ott él tudja mi a helyzet.

Előzmény: Afrikaans8 (1705)

Előzmény: Afrikaans8 (464)
Afrikaans8 Creative Commons License 2014.09.11 0 0 465

Tehát még egyszer: a kazár erődök semmiben sem érintik azt a kérdést, hogy a Volga és a Don árterületének egybemosódása miatt az említett folyamok alsó szakaszait hol az egyik, hol a másik folyóhoz sorolták. Derék barátunk valószínűleg azt gondolja, hogy a kazárok mindenképp igazodtak nemcsak a mai földrajzi szemlélethez és tudásanyaghoz, de még valamiféle tabu is tiltotta nekik, hogy a Volga mentén építkezzenek katonailag.

Előzmény: Afrikaans8 (464)
Afrikaans8 Creative Commons License 2014.09.11 0 0 464

Újabb mulatságok "történeti földrajzi specialista" barátunktól (Az Árpádok felemelkedése topik):

 

 

netuddkivoltamm 3 napja     1698

"Álmos Dentümogyerban (Etelközben) magasrangú úr volt. Nem tom, h észrevetted, hogy Dentümogyer helyét elég korrekt adatok alapján belokalizáltuk."

 

... Dentumoger-nek ott kellett lennie, ahol a neve is mutatja, a Don tőnél, pontosabban a Don-Dnyeper térségben és a Kubány vidéken. 

Előzmény: Tomtom76 (1686)

 

 

Afrikaans8 3 napja     1701

"Dentumoger-nek ott kellett lennie, ahol a neve is mutatja, a Don tőnél, pontosabban a Don-Dnyeper térségben és a Kubány vidéken"

 

Attól függ, mit tekintettek a Don torkolatának. Mint a történeti példák mutatják, a Volgát és a Dont az ártér miatt összeérő kanyarulatnál hol így, hol úgy különítették el.

Előzmény: netuddkivoltamm (1698)

 

 

netuddkivoltamm 3 napja     1702

Más érvek is a Don-Dnyeper térségben volt Dentumoger. Pl. a kazár erődrendszer. 

Előzmény: Afrikaans8 (1701)

 

 

Afrikaans8 3 napja     1703

A Don-torkolat a DonDnyeper térségében van. Kérdés, hová helyezték a Don torkolatát azok, akiktől a Dentumoger-hagyomány származhat.

Előzmény: netuddkivoltamm (1702)

 

 

netuddkivoltamm 3 napja     1704

Oda, ahol tényleg van. 

Előzmény: Afrikaans8 (1703)

 

 

Afrikaans8 3 napja     1705

Mindkét folyamot hívták Etilnek is, mivel a mai Volgográdnál a két folyam rendkívül közel kerül egymáshoz, sőt kiterjedt árterük miatt képtelenség volt elkülöníteni a kettőt. Sajnos űrfelvételek a kor emberének még nem álltak rendelkezésére, így nem tudtak a te fejeddel gondolkodni, mint ahogy ennek a fordítottja is igaz: sajnos képtelen vagy felfogni, hogy abban az időben nem tanítottak az általános iskolában földrajzot, így nem volt egyezményes vélemény arról, a két említett folyam közül melyik hol ér véget.

Előzmény: netuddkivoltamm (1704)

 

 

netuddkivoltamm 3 napja     1710

A kazár erődrendszer nem a Volga, hanem a Don mentén van. Ez egyértelműsíti a helyzetet. 

Előzmény: Afrikaans8 (1705)

 

 

Afrikaans8 3 napja     1711

Hogy melyik szakaszon ki volt a túlparton? :D

Előzmény: netuddkivoltamm (1710)

 

 

netuddkivoltamm 3 napja     1712

Végig a Dontól nyugatra Dentumoger, keletre Kazária. 

Előzmény: Afrikaans8 (1711)

 

 

Afrikaans8 3 napja     1713

A sok kilométeres árterületen is építettek erődöt?

Előzmény: netuddkivoltamm (1712)

 

 

netuddkivoltamm 3 napja     1714

Jól esik hülyét játszani?

Előzmény: Afrikaans8 (1713)

 

 

Afrikaans8 1 napja     1715

Ha az erődöknek nincs köze a két folyam elkülönítéséhez, talán tovább is léphetnénk.

Előzmény: netuddkivoltamm (1714)

 

 

Tomtom76 1 napja     1716

A két folyam összekeverésére vannak/utalnak adatok. 

Előzmény: Afrikaans8 (1715)

 

 

Afrikaans8 1 napja     1717

Nemcsak ennél a kettőnél.

Előzmény: Tomtom76 (1716)

 

 

netuddkivoltamm 1 napja     1718

Te rosszul vagy? 

Az erődök romjai most is a Don mentén vannak. A Volga mentén meg nincsenek. 

Előzmény: Afrikaans8 (1715)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!