Baja múltja, jelene és minden bizonnyal jövője is sokszínű, gazdag kulturális kínálatról tanúskodik. Legyen ez a téma a rendezvények előrejelzésének és a róluk szóló recenzióknak a helye.
Kedves Zoltán, sajnos a hozzászólásokat érdemes egy másolásos megoldással elmenteni a küldés előtt. Főleg akkor, ha az kicsit hosszabb vagy valami miatt várakozik ( pl. befut egy telefonod írás közen) - a rendszer ilyenkor egy új hozzászólásos ablakot dob fel és amit írtál az köddé válik.
Okosabbak ezt nálam jobban el tudják magyarázni, de magam is sokszor jártam már így.
Nincs szerencsém az internettel. Témát - magyarul topicot már régen nem nyithatok -, ha beírok valamit, az a legtöbbször kitörlődik a beküldéskor.
Rövidre fogom. Tegnap volt a Liszt Ferenc Zeneiskola és Vizuális Tagozata táborának zárókoncertje. Illesse köszönet az intézmény minden dolgozóját, pedagógusokat és techniakai munkatársakat egyaránt, akik kora reggeltől késő estébe nyúló munkával ilyen színvonalas tábort hoztak létre.
Felhívom figyelmüket Rapcsányi László, Baja Díszolgára, a Magyar Rádió Örökös Tagja remek új könyvére, - Ha angyalt látsz, szóljál! - melyet Merk Zuzsa történész, muzeológus mutatott be csütörtökön, nagyszámú érdeklődő előtt a múzeumban. A negyven önálló írást, beszélgetést, rádiós tárcát tartalmazó kötetben szerepel beszélgatés Farkas Imrével, az Iglódi diákok c. operett szerzőjéval, Jávor Pál színművész és a kivégzett Rajk László özvegyével, hogy csak néhányat említsek a kötet gazdag és érdekveszítően olvasmányos anyagából.
Amikor nyitottam ezt a témát, egyik levelezőtársam megkérdezte a címmel kapcsolatban: - Van olyan?
Van bizony. Sőt a bőség zavara jellemzi. Igyekeznék mindenütt jelen lenni, Baráti György kiváló fotográfus barátom és kollegám munkáját folytatni - nem az ő tudásával, csak szorgalmával - de ez szinte lehetetlen.
Ma és holnap Terray Orsolya fiatal művésznő előadóestje lesz a Vén Dióban. Ugyancsak holnap a Kultúrpalotában játszik a vaskúti Kraul Antal Fúvósegyesület Zenekara. Hétfőn dr. Maruzsa Zoltán történész tart előadást a Könyvtárban. Szerdán Döme Ottó történelmi fotókiállítása nyílik a Kultúrpalotában. Csütörtökön a Könyvtárban Szilágyi Károly vajdasági író mutatkozik be. Pénteken a Városháza dísztermében a Türr István Múzeum a névadójáról szóló könyveket mutat be.
Próbálom életben tartani ezt a témát (magyarul topicot), de nincs sikerélményem, mert az elkészült bejegyzés után az Előnézet kitörölte az egészet.
Ma 17 órai kezdettel a Csitaonicában karácsonyi műsor lesz. Ugyanekkor a Bácskai Kultúrpalotában a hagyományos "Karácsony versben, muzsikában" gálakoncert.
Holnap fél 11-kor a Bányai Szakközépiskola (régen Megyeháza) dísztermében bemutatják a Martonosi Attila által szerkesztett és kiadott Bajai arcélek c. könyvet. A tartalmat nem ismervén csak az általam írott három interjúról, ill. visszaemlékezésről tudósíthatok. B. Mikli Ferenc festőművésszel, dr. Rapcsányi László íróval, az MR Örökös Tagjával készítettem interjút és Kelemen Márton tanárról emlékezem meg. Szerénytelenül hangzik részemről, de a szerkesztő úgy ítélte meg, hogy jómagam is jeles időknek voltam tanúja, ezért Géczy Zsolt kollegám velem is készített interjút.
Kedden 18 órai kezdettel a zeneiskola növendékei adnak hangversenyt a Bácskai Kultúrpalotában.
A Múzeumőr c. folyóiratban megemlékeztem dr. Schwalm Pál jeles néprajztudósról, a bajai német gimnázium alapítójáról halálának 10. évfordulóján. Anyaggyűjtés közben derült ki, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban nincs meg Wahrheit ohne Dichtung (Valóság költészet nélkül) c. könyve. A könyv lényegében a német gimnázium alapításának története. Szeretném, ha az OSZK rendelkezne a forrásértékű könyvvel, mely a tulajdonomban megvan ugyan, de a számomra írott meleghangú ajánlás miatt nem szeretnék tőle megválni. Ha valakinek a tulajdonában megvan, és az OSZK számára átadná, kérem könyvészeti áron adja el nekem vagy ajándékozza meg vele az OSZK-t. (Utóbbi esetben értesítsen engem az ajándékozásról.)
Címem: Dr. Gál Zoltán, 6500 Baja, Zengő u. 22. Tel.: 20-312-6900
Egy minden bizonnyal különleges kiállításra hívom fel szíves figyelmüket.
Július 8-án, pénteken 16 órakor nyílik a Türr István Múzeum emeleti kiállítótermében a
"Két lábnak egy a kaptafája"
c. cipészkiállítás, melyet Kothencz Kelemen néprajzos muzeológus rendezett. Megnyitót mond dr. Cseh Béla, az EJF gyakorló iskolájának címzetes igazgatója. Fuvolán közreműködik Dancsa Kamilla és tanára, Szalai Gyöngyvér.
Szombaton délután egy nagyon szép hangversenyen vettem részt. Gyermekek játszottak, muzsikáltak, táncoltak a zeneiskola által szervezett egy hetes tábor zárórendezvényén. A növendékek azt mutatták be, amit a tábor ideje alatt tanultak. Köszönet illeti a pedagógusokat, aki szó szerint reggel 7-től este 9-ig szolgálatban álltak. A technikát kezelő szakemberek néha még tovább is. Nyomtatott programom nem lévén, - talán nem is volt -, nem merném elmondani, hogy milyen hangszerek szólaltak meg, mivel biztosan kifelejteném valamelyiket. Zongorista, fuvolista és hegedűs növendékek játszottak, kis-zenekar, fúvószenekar. Volt oboa, mélyhegedű, sőt basszusklarinét is. (Utóbbi biztosan tanár kezében.) Három leány népdalokat adott elő, együttesek kíséretével.
Különösen örültem annak, hogy ismét kisiskolás gyermekek lettek a tábor résztvevői. Valamikor így is kezdődött vagy három és fél évtizeddel ezelőtt. Feleségem és jómagam is tanítottam benne, temészetesen ingyen. A gyerekek nem csak Bajáról voltak, jöttek az egész megyéből. Aztán a tábor átalakult magas fokon játszó hazai és külföldi zeneakadémiai hallgatók drága táborává, bennünket természetesen kihagytak további működésből. (Ennek egyéb okai is voltak, akkor készült el az új zeneiskola mai épülete, és ezzel együtt befejeződött az én bajai zenei pályafutásom. Egyébként nem ért véget, mert még sokáig működött az MTA Akadémiai Bizottság Zenetörténeti Szekciója, melynek aktív tagja maradtam, vizsgaelnöknek is jó ideig felkértek még.)
A Pro Musica nemzetközi zenei tábor hallgatóit zeneakadémiai tanárok, élvonalbeli művészek tanították. (A helyet adta a zeneiskola.) Hogy miért szűnt meg a Pro Musica nevű tábor, arról nincs tudomásom, legfeljebb a kapott prospektusokból látom, hogy szerte a világban rengeteg zenei "kurzus"-t tartanak. (Ezek csak keves magyar péntárcájának valók.)
Érthető az örömöm, hogy Baján ismét visszatértünk oda, ahonnan elindultunk. A kicsinyeket nevelni a művészet szeretetére. Erre van Bajának igénye, lehetősége. Erre vannak lelkes és jól felkészült zene- és néptánc tanárai.
Egy kis összállítást készítettem azokról a rendezvényedkről, melyekről tudok, És amelyeken magam is jelen leszek.
Holnap. júl 2-án, szombaton 19 órai kezdettel dr. Méhes Balázs orgonakoncertet ad a Belvárosi Templomban. Közreműködik az érsekcsanádi Összhang Kórus Bálint Márta vezényletével.
5-én, kedden 17 órakor nyílik dr. Kincses Ferenc festőművész kiállítása a Közösségi Házban.
Úgy túnik, kihal ez a téma (magyarul topic). Hogy most mégis előhoztam, annak oka, hogy három kiváló emberről emlékeztünk meg, illetve emlékezünk meg a közeli napokban. Meg is írtam valamennyit előre, és amikor az Előnézetben megkíséreltem a hibáimat kijavítani, eltűnt az egész írás.
Tegnap Bárdos Ferenc születésének 100. évfordulójáról emlékeztünk meg a könyvtárban. Múzeumalapító, könyvtáros, pedagógus, író volt, sokan ismerhették. Nekem tiszteletre méltó kollegám, a tekintetben, hogy nagyon sok újságcikket publikált, és a Bajai harangok című könyvét, melyet fő művének tekintett, én néztem át annak idején, és megtisztelt azzal is, hogy egy másik könyvéhez az előszó megírására engem kért meg. A közelmúltban egyébként bemutatták rádiójátékából írt művét, a Sugovica balladáját. A tegnapi emlékesten jelen voltak fiai, unokái, dédunokái, természetesen családjaikkkal együtt. És nagyszámú érdeklődő, aki Bárdos Ferencet ismerte, és tisztelte. Közreműködtek a zeneiskola növendékei és a Rábl Színpad tagjai. Bárdos Ferencre emlékeztek fiai, Moretti Gemma és dr. Gerő Gyula könyvtárosok, mint volt munkatársak. Engem ért a megtiszteltetés, hogy a beszélgetést vezethettem. A megemlékezést Vargáné Blága Borbála, a Bárdos Ferencről elnevezett helytörténeti klub vezetője rendezte. A tárlókban látható kiállítás gazdag anyagát pedig fiainak, Bárdos Attilának és Csabának köszönhetjük.
Csak előre jelzem: július 2-án, szombaton 10 órakor avatják Schmidt Antal emléktábláját, és mutatják be könyvét a Bácskai Kultúra Palotájában.
Július 7-én, csütörtökön a kiváló helytörténeti fotós, Baráti György emlékkiállítása nyílik 17 órakor a Belvárosi Bemutatóteremben.
Tegnap három jelentős rendezvény is volt Baján. (Lehet, hogy több is, én ennyiről tudok.)
Tóth Kálmán születésének - aki az Országházat is eltolta volna Bajára - jubileuma.
Háromnemzetiségű táncház.
Udvardi Erzsébet kitüntetése a Baja Város Hírnevéért-díjjal. Az átadásra eljött testvérének, Udvardi István csellóművésznek özvegye és leánya. Bensőséges, megható ünnepség volt. Az idős művésznőt, most töltötte be 81. esztendejét, mindenki szereti. Nem csak művészetéért, de kedvességéért és szerénységéért. (Van neki mire szerénynek lenni, hogy egy szellemes mondást idézzek.)
Nekem különösen eredményes volt ez a nap. Megkapom Udvardi István zenei írásait, melyek nyilván rengeteg adatot tartalmaznak Bajáról is. (Ismeretségünk régi keletű volt, így tudom, hogy nem csak kitűnő művész, hanem művelt, bölcs ember volt.)
Tisztelettel:
Gál Zoltán
U. i. Az átadáson örömmel találkoztam városunk díszpolgárával, egykori kitűnő muzsikus társammal, dr. Abonyi József főorvossal. Örülök, hogy Erzsébet leánya - részben az én internetes bejegyzáseim által - Bajáról mindenről értesül.
Köszönöm a szellemes írást. Nem ismertem. Kodály - ezt már akkor is tudtuk a kicsit nagyobbak - olyan nagy ember volt, hogy anekdoták keletkeztek körülötte. Egy tanítványától hallottam a következő igaz történetet, amit maga, Kodály mesélt el a tanórán.
Kodály a tiloson haladt át a Nagykörúton a Zeneakadémiára menendőben. Akkor még úgy volt, hogy a rendőr fütyült a sípjával. Célszerű volt ilyenkor megállni. A Mester is így tett.
Most látom, hogy további magyarázat is kell. Annak idején a büntetést a jövedelemhez mérték. A jogosítványban például három betétlapot kellett hordani, melyekre fel volt tűntetve a havi jövedelem. (Azokhoz tartoztam, akiket tévesen a nemzet napszámosainak neveztek. /Vas Gereben a színészekről írta./ Ezt az adatomat soha nem hitte el a rendőr. Peidg "az mi keveset írtam, igazat írtam - hogy a költő szavaival éljek. Persze régen volt, jogosítványom most tölti be az 54. életévét.)
A rendőr megkérdezte Kodályt, hogy mennyi a fizetése.
- Harmincezer forint - válaszolta.
- Mennyi???
- Harmincezer forint.
- Na menjen, maga vén bolond! - bocsátotta útjára a Mestert a rend őre.
Itt megint kell egy kis magyarázat. Abban az időben az átlagos havi fizetés 600 forint körül lehetett.
Kedves Levelezőtársam!
Köszönöm az észrevételt és a cikket. Ez arra indít, hogy legott megírjam Kodállyal való egyik találkozásomat a Sugó Hangjába. (Több is volt, mert például egyetlen Szimfóniáját mi - már a Pécsi Szimfonikus Zenekar /ma Pannon Filharmonikusok/ - mutattuk be Pécsen stb.)
"Én átlagosan heti háromszor kértem Kodály Zoltántól aláírást. Fölvetődik a kérdés, minek egy kisgyereknek annyi? Azért, mert tíz Kodályért adtak egy Puskást."
E hó 28-án, hétfőn 17 órakor a Városvédő Egyesület tagjai számára megnyitják egy bejárásra a Bácskai Kultúra Palotájának épületét. Megemlítem, hogy előbb tenni célszerűbb lett volna. Ugyanis egy kész épületről legfeljebb annyit mondhatunk, hogy jó. Ha egyéb mondanivalónk lenne, azzal már elkéstünk. (Ha valamit odaépítenek, az ott is marad. Ha valaki a Balaton közepére emelne egy szállodát, az is ott maradna, ha már elkészült.) Aminthogy ott marad a "kultúrpalota" elnevezés, mondott volt Kodály Zoltán bármi elítélőt is a "kultúr" szóról. És mondtam én is, - Kodállyal semmiképpen sem összehasonlítva magamat, jóllehet a Mester kétszer is beszélt velem -, bármit ellene. (Erről eszembe jutott, hogy megírom a történetet a jövő heti Sugó Hangjában egy jegyzetben.)
Most két fogadalmamat megismétlem:
1. Négy éve elhatároztam, tartom is hozzá magamat, hogy a főtérre nem megyek be autóval.
2. Nem írom le a Bácskai Kultúra Palotájának hivatalos nevét. (Vitatható a "bácskai", és Kodály szerint elítélendő a "kultúr". A "palota" szóval kapcsolatban azt mondhatom - jóllehet tudom, hogy egy éven belül vagy 15 ilyen nevű épület lesz hazánkban -, hogy a bajai eredetileg 3 különböző rendeltetésű épületből állt, a palota elnevezés egyáltalán nem illik rá.
Néhány évforduló jut eszembe, mely - legalábbis, úgy tűnik - csendesen elmúlt felettünk.
Például a bajai sajtó éppen 150 éves. Szeretnék róla a közeljövőben méltóképpen megemlékezni.
Húszéves a Bajai Honpolgár. Alapító föszerkesztőjeként városvédő folyóiratnak szántam. Ügyes puccs után sikerült átalakítani, úgy, hogy az én működésemre nem tart többé igényt. Természetesen sajnálom, hiszen például Bartók bajai hangversenye esetleg érdekes lehetne a város zenetörténete szempontjából is. De kicsit büszke is vagyok rá, hogy nélkülem könnyebb. A városvédelem ügye ugyanis kényes kérdés. A húsvéti tojás patkolása legfeljebb a közvetlenül érintett szakemberek körében kelthet vitát.
Idén szeretnék megemlékezni dr. Schwalm Pálról, akit leginkább a Magyarországi Németek Művelődési Központjának Alapításáról ismernek. Ez mellett írt vagy 24 könyvet. Talán lesz módom életírásáról, a Wahrheit ohne Dichtungról is néhány szót szólnom, és egy rangos folyóirat is felkért a róla való megemlékezésre.
Szíves figyelmükbe ajánlom a a Cédrus című kiadvány második számát, mely a házasság, család, gyermekek és a szociális gondoskodás témaköreivel foglalkozik. Kiadója a Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény. (www.cedrusbaja.hu) Az előszót Bánné Kiss Erzsébet, a Cédrus intézményvezetője írta. A címlapon Haarberg (Bozsér) Orsolya művészi fotója látható. (Az érsekcsanádi származású, Hollandiában élő Bozsér Orsolya a szakma számára is ismeretlenül nyerte el annak idején a rangos bajai fotókiállítás első díját. Élete első interjúját én készítettem vele. Azóta elismert, neves fotóművész lett.)
A Cédrus szerkesztőbizottsága Bán Béla, Kovács Zita, Pallós Boglárka. Bánné Kiss Erzsébet bevezetője után B. Mikli Ferenc Betlehem c. rajza köszönt bennünket, majd Pilinszky János karácsonyi írása 1968 decemberéből. Ezt követi Bán Béla, Kovács Zita és Pallós Boglárka egy-egy ihletett írása. A szerkesztőbizottság megtisztelt a felkéréssel, hogy mint nagyapa írjak ezzel járó kötezettségeimről.
Keresztes József, dr. Révfy Zoltán, Hornyák Ferencné, Zsigó Róbert, Szőke Györgyné, dr. Zöld Lászlóné írásai olvashatók, majd a Cédrus intézményeinek és szolgáltatásainak bemutatása következik.
Az ízléses kis kiadvány küllemében is, színes fotóival is kedvet ébreszt elolvasására. Ha öömét lelte a lapban, ajándékozzon meg vele másokat is! - kéri a szerkesztőség.
Széleskörű közvélemény kutatással keresi Baja az új kultúrpalota nevét. Nagyon helyesen!
Erről eszembe jut, hogy hajdan Tokajban készült egy szálloda, és sikeres páláyzat eredményeképpen meglepően jól sikerült névválasztás történt. A szálloda - fantasztikus, szinte döbbenetes - a Tokaj nevet kapta.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a kultúrpalota név eleve legyen elvetve. Úgy emlékszem, Kodály Zoltán, aki nagy nyelvművelő is volt, nagyon utálta a "kultúr-" kezdetű összetételeket, mint kultúrház, kultúrterem. Nem lesz könnyű, mert a Kultúrpalota név már eléggé rögzült.
Gondolatébresztőnek szánom a következő hirtelen ötleteimet:
Lehetne Baja valamelyik nagy szülöttjéről elnevezni. Pl. Türr István Művelődési Ház. Csakhogy ez hosszú, meghaladja a homlokzaton elférő 18 karaktert. Így a személyről való elnevezés - jó lenne, ha bajai lenne - valószínűleg általában is kiesik.
A Sugovicával kapcsolatos név elég sokszor előfordul már is. A Dunapalotának ellentmond viszont, hogy a Sugó part közelében van, és nem a Duna parton.
Van javaslatom. Legyen a neve:
KINCSESHÁZ
Innen sugároznak ki a művelődés kincsei. A "Kincsesház" rövid is, könnyen kimondható. Ugyanakkor a név magába foglalja a képzőművészet, hogy benne a zene, az irodalom, a képzőművészet stb. kincseit.
Hozzáteszem, hogy amennyiben nem ez lesz a neve, akkor is örülök az értékes épület felújításának. Bízom benne, hogy még sokszor lesz alkalmam gyönyörködni az ott tartandó rangos endezvényekben.
December 3-án, pénteken 16 órakor nyílik a Türr István Múzeum Nagy István Képtárában a Téli tárlat c. kiállítás. Megnyitót mond Kovács Zita művészettörténész. A tárlat december 18-áig tart nyitva.
Én nem maradtam le a film tv-közvetítéséről, mégis örülök, hogy jóvoltodból többször is megnézhettem. Köszönöm szépen.
Nagy szerencse, hogy ilyen kitűnően értesz a számítógéphez, és ennyi érdekességhez hozzájutunk általad. Gondolok a képekre, képeslapokra és filmekre is.
Megkísérlem több más eszközzel is közhírré tenni a következő rangos művészeti eseményt. A közzététel az előttünk levő ünnepek miatt kissé nehezebb lesz.
November 3-án, szerdán 11 órakor nyílik a Hadtörténeti Intézetben és Múzeumban (1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.)
DR. KINCSES FERENC
bajai festőművész Kik éltek, haltak" c. kiállítása.
Megnyitót mond dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója.
Az alkotások születéséről a kiállító művész beszél.
A rendezőség kéri, hogy részvételi szándékukat november 2-án 12 óráig szíveskedjenek jelezni a 06-1 325-1619 számú telefonon.
Dr. Anna Mária Hábermann, a Tamás könyve szerzője értesített, hogy családjának történetéről az RTL klub kb. félórás filmet sugároz november 2-án, kedden 23 órai kezdettel. Amint tudom, ez összeállítást követi majd egy hosszabb, teljesebb változat is a jövóben. Hogy készül a családfilm, melyet érhető érdeklődéssel várok, volt tudomásom, miután több alkalommal kaptam a szerkesztőtől Baját érintő kérdést.
E hó 29-én, pénteken, tehát holnap 18 órai kezdettel emlékkoncertet tartanak Schmidt Antal tiszteletére az MNÁMK-ban. Az est bevételét egy Schmidt Antal emlékét megörökítő emléktábla létesítésére fordítják.
A koncerten a magyar hangversenyélet jeles művészei működnek közre: Berkes Balázs, Binder Károly, Borbély László, a Molnár Dixiland Band, a Muzsikás Együttes, Tolcsvay Béla, Tolcsvay László és Vukán György.
Egy időre megharagudott rám ismét az index, az jelent meg, hogy beírni nem vagyok jogosult. Mára elmúlt a fejem fölül a vész.
Kissé restellem, hogy az első híradás most szerény személyemmel kapcsolatos. Nem is állnék elő vele, ha mai előadásommal nem a dunai halászat európai rangú tudósa, dr. Solymos Ede egykori múzeumigazgató emlékét szeretném idézni.
Az Ady Endre Városi Könyvtár régi könyvek termében tartja ma 17 órai kezdettel soros foglalkozását a Bárdos Ferenc Helyismereti Klub. Az alkalmon a Gemenc történetéről szeretnék beszélni, vagy ha ötletemet kollégáim és Vargáné Blága Borbála klubvezetőnk jó néven veszi, rövid előadás után inkább beszélgetnék róla. Ugyanis a felkészülés után megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a tartalmilag szűkre fogott előadás 44 gépelt oldalt tesz ki. A Gemenc ugyanis már nagyon régen, a harmadkorban is megvolt, egyébként pedig minden bajai ismeri.
Olyan bőséggel árad reánk Baján a rendezvények sorozata, hogy szinte nem is tudjuk követni. (Hogy ez így van, nagyon jónak tartom, csak azt sajnálom, hogy nem tudok valamennyire eljutni.)
Most egy hangversenyre hívom fel szíves figyelmüket:
E hó 11-én, hétfőn 18 órakor az MNÁMK-ban Hauser Adrienne zongoraművésznő hangversernyét hallhatjuk. A részletes műsort nem ismerem, de azt tudom, hogy a művésznő már 6 esztendős korában a Zeneakadémia (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) növendéke volt. Hallottam már számomra máig emlékezetes, nagyszerű játékát.
'A múltunk kincsiből merítve" c.ímű, a helytörténeti klub által összeállított könyvhöz a jóvő hét végén lehet hozzájutni a könyvtárban. A bemutató nagyon szép körülmények között zajlott le tegnap, a Szent László ÁMK és a Zeneiskola növendékeinek közreműködésével.
Jelzem, hogy hétfőn a kézművesek kiállítása nyílik a Közösségi Házban, kedden, szintén 17 órakor az MNÁMK-ban Schubert Péter grafikus tipográfus tárlata.
Én úgy tapasztaltam a templomi hangversenyeken, így a barátok templomában és a belvárosiban is, hogy az orgona elöl szól a legjobban. Nem hallom külön a basszust és külön a magas szólamokat, az összhangot kerekebbnek érzem. Minden hangszernek, így az orgonának is vannak mellékzörejei, a zongora hangzásába bele is tartozik, ezt az orgonahangversenyen elöl nem hallom, és nem hallom a fújtató-motor hangját sem. Ezért én mindig előre ülök az orgonahangversenyen. De lehet, hogy ez csak szubjektív véleményre alapozódik, az akusztika tudománya nagyon bonyolult tudomány. Amikor a kis szerb templomot felújították a vízügy jóvoltából a Vízügyi Kamarazenekar próbatermévé, és a zeneiskola kezelésébe adták, akkor készíttettem egy tanulmányt. Kiderült, hogy itt is elöl a legjobb a hangzás,
Persze az ortodox szerb templomban nincs orgona, és egyéb világi zene is a szertartás-rendbe ütközik. Amikor a nagy szerb templomot felújították, kértem Vujicsics püspök urat - a nagy zeneszerző édesapját -, hogy ott Haydn vonósnégyeseket játszhassunk a Bajai Vonósnégyessel. Sajnálkozva utasította el a kérésemet, hogy ezt a templom rendje nem teszi lehetővé.
Kedves Erzsébet! Azért ilyen hosszan válaszolok, mert érdekes akusztikai kérdésetek engem is régóta foglalkoztat.
Ami a könyvet illeti: úgy gondolom, hogy a kötethez hozzá lehet jutni a könyvtárban, de részleteket nem tudok. Azon kívül, hogy a magam kis penzumát a terjedelem pontos betartásával elküldtem, nem is érdeklődtem, hiszen olyan jó kézben volt az ügy. De ma 6 órakor többet tudok, és rögtön válaszolok. Külön is odafigyelek, mert két újság is igényt tart a recenzióra.
