Azt hiszem, hogy nem tudta megérteni, vagy elfogadni azt a nézőpontot, mely szerint a Haza fölötte áll a Rendszernek. Számára a Rendszer volt a fontosabb, hát aszerint cselekedett. És noha a Rendszer szempontjából lehett igaza, a Hazáéból sohasem.
Az a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó lengyel származású. Talán ezért is érezte kötelességének "kémük" rehabilitását.
(Azzal nem értek egyet, hogy aki érintett, az nem lehet tárgyilagos. Miért ne lehetne? Sőt, egyik legjobb tudója a dolgoknak, miért ne lehetne? A utólag okos utókor potentátjai sokat tehetnek a kép letisztulásáért, de korántsem csak ők tudhatnak mindent helyesen.)
Persze, hogy tudom. Nincs semmi személyes elfogódottságom, korábbi ellentétem, sem nem "nosztalgiám"....
...az USA kormánya meg miért tenne bármit is a rehabilitációjáért?
...Zbigniew Brzezinski, the former national security adviser, contacted the Polish Government.
Hm....
Nos, hogy az amerikai kormányzat kinek az érdekében, mikor, milyen lépéseket tett (illetve nem tett), az ebből is kiderül. Nyilván oka volt rá.
Fontosabb volt számukra, hogy a rendszerváltást követő évben sok tucat alkalommal naphosszat a Bartók Béla úti laktanya előtt parkoljon az ezredes asszony gyönyörű Opel Senatora....
(Történhettek a háttérben megállapodások...)
Mindenkinek az lenne a legjobb, ha a Belovai-sztorit a "helyén" értékelnénk.
Nem alábecsülve és nem túlértékelve.
Belovaira magára, tettére lehet (pro és kontra) cimkéket aggatni - de felesleges.
Aki érintett, az nem lehet objektív, érthető módon. Aki személyesen ugyan nem érintett, de elkötelezett (bármely ok miatt), az sem.
Csupán ezt szerettem volna érzékeltetni. Sine ira et studio.
Talán érthetőbb lesz neki: van a jogi rehabilitáció, és létezik az erkölcsi rehabilitáció - kitüntetés, elismerés, méltatás, felmagasztalás, életút, ténykedés objektív láttatása, példaképül állítás, állami temetés, emléktábla, szobor...
Mondom: egy percnyi csönd, hallgatás érdemesebb.....
Off (iit és most) Mindhárom (és még néhány más) esetet részletesen tanulmányoztam, mondhatom ismerem. Az elhúnytat volt alkalmam személyesen is...
...a magyar kormánynak önerőből és erkölcsi kötelességből kellett volna megtennie...
Egyik kormány sem rehabilitálta az általad említetteket. (Ugyanis nem a kormány dolga.)
A hagyományos eszközökkel vívott fegyveres harc atomháborúvá eszkalálódása pedig nem C. és nem B. árulásán múlt (volna), mint azt az akkori szembenálló két fél hadászati elképzeléseiből jól ismerhetjük. Hanem annál sokkal magasabb és nagyobb áttekintéssel, információkkal rendelkező, hadászati méretekben gondolkodni képes döntéshozókon (mindkét oldalon). A bíróság indoklása ebben a kérdésben nem mérvadó.
Ellenkezőjét állítani olyan naívitás (finoman szólva), mint az oly sok újságíró által korábban leírt gondolatsor: "...akadhat egy részeg szláv tábornok, aki megnyomja az atomgombot..." - ez nem így működik!
Tudatosan, előre eltervezetten, a saját szándéka szerint ajánlkozott fel... Erős jellemre vall, hogy meg merte tenni, hiszen nem akármilyen döntés ez!
Belovai István (nem alezredes - mert rendfokozatától a bíróság megfosztotta) tettéért bármely rendszerben hasonló (sőt nagyobb) büntetést kapott volna. Országtól, társadalmi berendezkedéstől, szövetségi hovatartozástól függetlenül. Ezért nem rehabilitálták a mai napig sem.
Az adott történelmi-politikai helyzetben nem kellett tettééért az életével fizetnie, végrehajtási kegyelemben részesült, elhagyhatta az országot és gazdái nyugodt öregkort biztosítottak neki - mindez személyes szerencséje.
Küzdelme felmentéséért hasztalan volt. Az USA kormánya sem tett lépéseket ez irányban. "Erőből" kimenekítették, ennyi. Ebből is látszik: semmelyik fél nem becsüli igazán az átállókat. Megfizeti, meghallgatja, fel/kihasználja és kész. Sehol sem ünneplik hősként őket.
Élete végéig küzdött rehabilitációjáért...
Igen! Tette lehetett figyelem felhívás, adalék a "nagy politikát" csinálók számára. Ettől még a világméretű folyamatok (politikai, gazdasági, társadalmi - benne: katonai) folytak a maguk medrében, nem az ő tette változtatta meg a világ folyását - bár tettének világ/katonapolitikára gyakorolt hatását utóbb - érthető okokból - igyekezett bizonygatni.
Sokan vélekednek úgy, hogy nagy jelentőségű volt a tette.
Mások állítják, megbocsáthatatlan a bűne.
Szerintem ebben most mi, most ne hirdessünk igazságot!
Arra ott volt a számos korábbi - immár zárt - topik - és persze más fórumok.
Belovai István halálával lezárult egy korszak. (Az index fórum életében is.)
Eltávozásával persze nem fognak változni az álláspontok....
A halott emlékének nem felmagasztalásra és nem lehurrogásra van szüksége.
Nem biggyesztettem, s nemcsak a nevét írtam oda. Hanem azt, hogy felvállalta az akasztófa nem kicsi kockázatát. (Vagy valamiféle más, nem természetes halál eshetőségét.) Tudod, mert kötöszködtél a moralitás területén.
Hát blokikám, ez nem az a topic, ahol ezt megvitathatnánk, még ha a hozzászólás végére oda is biggyeszted szegény Pista nevét, - talán valameléyik másik topicban majd egyszer...
Az atomaknazár önvédelmi rendszer. Igen markáns önvédelmi rendszer. Sajátföldön. Szerinted miért volt szükség igen markáns önvédelmi rendszerre? A moralitás tekintetében megtévedt vagy, e kérdés kapcsán is látszik. Mert milyen politikai-katonai érdekek érdekében ténykedett, ténykedik Kelet, s ténykedik Nyugat? A kommunista államterror ellen, annak globális terjeszkedése ellen fellépni egészen más mint azt szolgálni, nemde?
A jenkik nem azért építették ki az atomaknazárat, hogy német földet elsivatagosítsák, hanem, hogy sorompót állítson a Kremlnek. A sorompó jól működött. Alkalmazói nem voltak hülyegyerekek. És a Pershing rakéták sem azért voltak ott, mert a német nép öngyilkos hajlamú.* Hanem, mert az atomkorszak hidegháborúja ilyen. Ilyen az erőegyensúly fizikája. Bevált ez is. Álmoralizálással itt nem mész semmire.
Belovai István mert lépni. Mert kilépni önnön kényelmes helyzetéből. Mert egy veszélyes porondra fellépni.
-------------
Jürgen:"Inkább egy Pershing a tanyámon mint két orosz az anyámon!"
bloki, te egyre jobb stílusban írod az egyre nagyobb marhaságaidat, - mint a tüzijátékot puffogtatod a lózungjaidat.
A kémkedés tekintetében nincsen magasabb moralitás, moralitás se nagyon van, leginkább csak nyers katonai-politikai érdek: a feltételezett ellenség szándékainak kifürkészése előny szerzése céljából.
De ha már morálról beszélsz, akkor azért eltöprenghetnél azon, hogy ki telepítette tele Németországot nukleáris fegyverekkel, - halálra ítélve a német lakosság jelentős részét egy háborús konfliktus esetén, ki tervezett elsőként atomcsapást mérni Európa közepén?
Ne moralizálj blokikám, törődj bele, hogy a kémkedés piszkos munka, résztvevőinek jelentős részét belekényszerítik a hazaárulásba, vagy pénzért árulgatják azt.
Vannak persze ideológiai alapon beszervezettek is, de azok mint a fehér holló, olyan ritkák...
Sokra ment Moszkva a kém-nagyágyúival, hasznos bolodjaival - összeomlott a birodalma, ráadásul nyugati moderáció közepette. Ennek fényében is látszik, hogy mellétrafáltál, a nyugati titkosszolgálatok egészen másképp dolgoznak, mintahogy a politika gépezetük, gazdasági szférájuk is másképp dolgozik, más ott a cél- és eszközrenszer. A beteges kommunista mentalitás legyűrése magasb moralitással, nívósabb szakmaisággal, modern technológiákkal, gazdsági potenciállal volt lehetséges, és az elrettentő, feszélyező katonai erővel.
Az atomaknazárat, miután nyilvánosságra került a léte, felszámolták. Moszkva nem indította meg páncélos ékeit - nem Európában indította meg.
Egyformán mocskos módon működik az összes titkosszolgálat, ebből a szempontból nincs semmi különbség a KGB és a CIA között. A hidegháború alatt viszont az oroszok kétségtelenül sokkal eredményesebbek voltak: a Rosenberg házaspár, Klaus Fuchs, Kim Philby és az ötök, végül az igazi nagyágyú: Ames, a CIA második embere. Az amerikaiak csak álmodhattak ilyen sikerekről.
Azt hiszem, hogy a NATO-nak nagyon is érdeke volt, hogy kiszivárogjon ez az aknazár információ, éppen az elrettentés miatt. Mert tegyük fel, hogy működött volna a csapda: megindulnak a szovjet tankok, felrobbantják az atomaknákat, amire a szovjetek visszavonulnak. Katonailag újra patthelyzet alakult volna ki, csakhogy közben a fél NSZK sugárszennyezetté válik, civil halottak tízezreivel és egy tönkrement gazdasággal.
A képen Kim Philby, az angol kémelhárítás vezetője (valójában KGB ügynök) szerepel egy ötkopekes szovjet bélyegen.
A történet nem ott ért véget, hogy Belovai átadta az anyagokat a londoni attasénak. Ugyanis a CIA sakkot adott neki, megzsarolták, hogyha nem kezd - immáron hazája ellenében! - kémkedésbe, kiadják a ruszkiknak a személyét, márminthogy ilyen adatokat adott át. Belovai lenyelte a horgot és szállítani kezdte - az immáron hazai - anyagokat. Ezen bukott meg.
A nagyhatalmi torzsalkodás igen sok szálon mozog. Ezen belül a konkrét ügy is, volt már utalás például a kivégzett szovjet tisztre. (Nem jut eszembe a lengyel 'Belovai' neve - őt rehabilitálták.) Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Európa még nem szovjetizált részének megtámadása, megszállása nem csupán elhatározás kérdése, egy ilyen nagyvolumenű manőver végrehajtásához igen sok 'kedvező' feltételnek kell együttállnia. Ami iszonyatos tervezést-szervezést, konspirációt, és az ún. hadiszerencsét igényel. A hadviselés lényege meg éppen az, hogy mint ellenérdekelt az ellenség számára kedvező momentumokat felszámoljam. Röviden: elrettentsem. Erre egyik igen hatásos (mondhatni, egyetlen) módszer volt az atomaknazár.* Az, hogy a Kreml megismerte a zár paramétereit, a nyerési esélyei megnőttek, de nem volt garantálva a győzelme - az SS-20-asai ellenére sem. Már csak azért sem, mert a hadviselés gazdasági hátteret igényel, Moszkva, a VSZ, a KGST termelékenysége meg a nullához tendált. Erre jött még Csernobil, és egyebek. Végül a folyamat visszafelé sült el - A szoc. világrendszer becsődölt, összeomlott, úgy, hogy jenki, NATO-katona nem lépett a földjére - látványosan mutatva, hogy a hadviselés nem csupán reguláris erőkkel, nem csupán katonai módszerekkel történik.
Belovai István tényedését ezen igen összetett folyamatban a megfelő módon elhelyezni csak kellő körültekintéssel lehet.
-----------------
*a VSZ gigászi páncélos ékeit nem lehetett volna másképp feltartóztatni. Szárazföldi haderőben Moszkva igen nagy túlerővel rendelkezett a Nyugattal szemben.
Bátorkodnék a wikipédián szereplő dátumokat összevetni:
1978 decemberére Belovaiban megérett az elhatározás; hogy megelőzze egy atomháború kitörését, tájékoztatja a NATO-t, illetve annak vezető erejét, az Egyesült Államokat az adatkiáramlásról.
1984. május 19-én került sor Belovai alezredes és az USA kormányának képviselője, Richard C. londoni találkozójára. A CIA ügynökei ellenőrizték Belovai állításait, s miután meggyőződtek róla, hogy a birtokában álló információkat valóban csak az ismerhette, aki látta a kérdéses dokumentumokat, együttműködésükről biztosították őt.
Tehát 1978-ban úgy ítélte meg, hogy az atomaknazár ismerete miatt közvetlen veszélye van a III.világháború kitörésének, és a Varsói Szerződés emiatt le fogja rohanni Európát. Aztán eltelt közel hat év, a Varsói Szerződés (az atomaknazár ismeretében) nem csinált semmit és a világháború sem tört ki. Ezután adta át a dokumentációt a CIA-nek. Természetesen lelkiismereti okokból.
Nézd, én ide nem tudok beírni úgy, hogy megmaradjon, úgyhogy hozzá se tudok szólni... Max. ha berejtem két tiszteletteljes részvétnyilvánítás közé. Vagy úgy se.
Határozott véleményem szerint teljes, alapos, nemzet tisztulási folyamat indulhatott volna el az ő teljes rehabilitálásával!!! Ezt is elszalasztotta el a bénakacsa ország!!! Ez is bizonyítja, hogy még nagyon nagy a trutymó! Nyugodjon békében.....
