Tippek és tanácsok a Jáva, Szumátra, Kalimantan (indonéz Borneó), Sulawesi (Celebesz), Nusa Tenggara (Kis Szunda-szk), Maluku és Pápua (indonéz Új-Guinea) iránt érdeklődők számára. Mivel a csak Balira utazóknak már van egy régóta pezsgő téma, arról inkább oda érdemes írni!
A vezetőnk mondta, hogy évi 3-4 alkalommal ültetnek és aratnak rizst. Tehát én ebből úgy értelmezem, hogy nem szezon/ávszak függő, hanem hogy melyik fázisban van. Mi láttunk mindenfélét, meg éppen nem használt földeket is.
Pár nap múlva indulunk Indonéziába. Mire készüljünk a rizsteraszok látványában ebben az évszakban ? Zöld, sárga vagy aratás utáni iszapos látvány vár ránk ?
Be kell vallanom, hogy a választásban az is közrejátszott és közre is fog a jövőben is, hogy kissé kényelmesek vagyunk és nem szeretünk, meg nem is tesszük meg, helybéli vonattal, busszal vagy komppal akármivel utazni, azt szeretjük, ha gyorsan és kényelmesen lehet váltani a helyek között, szóval repülő, más országokban autóbérlés, esetleg taxi, sofőr, de Sulawesibre már megvolt egy komplett 3 hetes programtervünk, csak rettentő nehéz volt A-tól Big eljutni nagy bőröndökkel, mi pedig 50 évesen már a hátizsákból kinőttünk, szóval ezen kényelmi okok miatt sok helyre soha nem fogunk elutazni.
Igen, utólag mi is igy láttuk ezz. Sajnos nagyon nehéz ismeretlen helyeket előre betervezni. De azért sehol nem voltunk csalódottak, minden szuper volt és nagyon vágyom vissza.
W.L., ez a Nuabari falu nagyon felcsigázta az antropológus identitásomat! Mindenképpen beiktatjuk az utunkba! Imádtam annak idején Tana Toraja régiót is, igyekeztem minél jobban beleásni magam az ottani megalitikus hagyományokba, az élettel-halállal kapcsolatos hiedelemvilágba, szokásrendszerbe.
Köszönöm a tippeket, mindennek utánanézek. Komodón pontosan melyik bungalós szállásra gondolsz? Amit én látok a neten, az kifejezetten drága és úgy tűnik, telített is.
A beszámolót a FB-ra irom, onnan másolom ide be, azért van olyan magyarázó mesélő módban irva, mert akik olvassák, azt sem tudják, a világ melyik részén vannak ezek a helyek. ;-)
Elsőnek azért választottuk Senggigit, mert eredetielg át akartunk menni ilyen egy napos hajókirándulással a Gilikre, meg fel akartunk menni északra Sambaloen környékét megnézni, valamint a Tiu Kelep és még másik két északi vízesést, itthonról térkép alapjáán azt hittük, ez menni fog, de túl nagy volt a táv, nem jutottunk el északra és a Gilikre végül nem volt kedvünk már menni. Viszont Senggigi környéke jobban tetszett, mint Kuta, mert nekünk Kuta már nagyon turistás volt és lapos, száraz, jobban tetszenek ezek a hegyes, zöld tájak, amik Senggigi közelében vannak.
Erdekes, hogy ennyi esot kaptatok a szaraz evszakban az orszag legszarazabb regiojaban. Ez is mutatja, hogy mennyira megbolondult a klima vilagszerte. Vagy csak pechetek volt.
Ha jol emlexem, mar az utazasotok elott is irtuk, hogy Lombokra a tervezett ido strandolas es Rinjani nelkul kicsit sok lehet. Es Senggigi helyileg nem is igazan idealis a sziget legtobb latnivalojanak felkeresesehez bazisnak, mert mint szrevettetek, onnan eloszor at kell menni a fovaroson, Mataramon.
Eltelt az időnk Flores szigetén és a Komodo-szigeteknél, minden egyes program között visszatértünk egy köztes éjszakára Labuan Bajoba. Már ezt a helyet is megszerettük. Fura érzés volt most elhagyni az a csodavilágot és nem örömmel teli várakozás volt bennem, hanem nem akarás. Másnap aztán elrepültünk Bali-i átszállással Lombokra (Bali szomszéd szigete, szintén elég nagy sziget). Lombok most éli azt a korszakát, amit Bali 20 évvel ezelőtt (helybéli mondta), azaz most kezd a turizmus erélyesebben kifejlődni. Mivel a sziget nagy, két helyre osztottuk fel az itteni 10 napunkat. Az első 4 napban a nyugati part északibb részén, Senggiginél szálltunk meg. Az első 3 nap egy részében itt ömlött az eső. A szálálsunk egy nagyon hagulatos tengerparti pici családi hotel volt, a közelben jó érkezdékkel. Motort béreltünk, ezzel jártuk be azt ami elérhető volt egy napba számítva, de ami itt van közlekedés, azt szavakkal leírni szinte lehetetlen. Minden jó, szószerint minden, autók, egy sávban 4 motor egymás mellett, lovas kocsi, olyan teherautó, ami úgy meg van pakolva, hogy maga az autó ki sem látszik a cucc alól és a minden irányba lelógó teher az egész utat elfoglalja széltiben. Midneki előz és bal oldali forgalom van, ahol egy lámpa nélküli kereszteződésben a jobbra kanyarodés nagyon sok idegsejtbe kerül és több, mint életveszélyes. Mindenhol az útszélén vagy sütnek, vagy égetnek valamit, folyamatosan füstben megy az ember és szivja be a füstöt, hogy néha már fuldoklani lehet tőle. Mindeki úgy megy, ahogyan akar és ez a káosz, meg a keskeny, kanyargós utak azt eredményezik, hogy egy óra alatt maximum 30 km-et lehet megtenni, és nagyon megerőltető odafigyelni, koncentrálni, hogy az ember ezt túl is élje.
Bevezetőnek ennyit.
Szóval nem volt nagy kedvünk elmenni Floresről, ahoyg írtam és hogya az első 4 napban esett az eső, nem kicsit, Lombokon, eléggé leverte a kedvünket. Elsőre a hely sem tetszett, ed aztán megszerettük, pont addigra, mir ismét odébb álltunk. :-) Két Flores szigeten voltam életemben és mindkettő a világ legszebb és legautentikusabb és nyugodtabb helye volt: Flores-sziget az Azóri-szigetcsoportban és Flores-sziget a Komodo-szigetcsoportban, egyik a hideg Atlanti-óceánban, másik a forró Indiai-óceánban. Tehát, amit Floresnek hívnak, az csak jó lehet. :-) Most nem írok részletesen a napokról egyesével, hanem kiemelném a két nagyob kirándulásunkat, a rizsföldekhez, amikhez 60-70 km-et kellett mennünk a robogóval, ami 3 órát tartott és egy hatalmas városon kellett átkelnünk, ahol a közlekedés csak öngyilkosoknak való, de túléltük. Lenyűgőző a riszföldek végtelen élénk zöldje, hangulata. Itt egy vízesést is megnéztünk.
Maumerebe nem lehet menni, csak LB-i átszállással, heti 3x a nyári szezonban, tehát LB-ban mindeképp kell lenni, szerencsével átszáll az ember, szerencse nélkül ott ragad. Ha azon a napon repülünk, amikor nincs tovább repcsi Maumerebe, akkor másnap lehet csak vagy 2 nappal később, igy ha másképp nem passzol, ott marad az ember előtte, szerintem ez az ok. Nekünk csak a hétfői nap volt, ami lehetett és igy az egsz utazász e köré kellett körbesakkozni. :-)
Bar errol nem kerdeztel, meg annyit hozzatennek, hogy amennyire en emlekszem/tudom, Flores legszebb hegyi erdoje a Ruteng koruli termeszetvedelmi terulet.
Nem igazan ertem miert kezdtek Labuganbajoban es repultok onnan Maumerebe. Nem lenne jobb Maumetenen kezdeni es LB-ban vegezni?
Szerintem Komodo erdekesebb mint Rinca.
Kulonosen jo volt ott megszallni a park bungaloiban, mikor a napkozbeni latogatok mar eltuntek.
Ehhez mi 3-an sajat hajot bereltunk. Nagyon nem szerettem volna csoporttal menni ezekre a szigetekre, szamomra tul erdekesek/fontosak voltak ahhoz.
Maumere varosa szerintem eleg unalmas, ha valasztani kell, inkabb Endeben toltenek egy ejszakat, a kozeli Wolotopo falut is felkeresve. Maumere es Moni kozott szamonra Nuabari falu felkeresese volt a legerdekesebb, de vegul is a Monitol delre fekvo lio falvak is hasonloak.
Riungban a 17 szigetre valo hajokirandulason kivul semmi erdekeset nem talaltunk.
Az onnan delre Bajawaba vezeto ut okes volt, Soaban en a szines piacra emlekszem, sok nepviselettel.
Bajawabol erdekes minel tobb ngada falut felkeresni a legompozsnsabb de legturistasabb Benan tul is.
Tudtommal Wae Rebo az egyetlen epiteszetileg hagyomanyos manggarai falu. Nem eppen titkos hely , de hogy hanyan szallnak is meg oty, azt nem tudom.
Szamomra a legemlekezetesebb manggarai falu az volt ahol egy (azota elhunyt) magyar misszionarius elt a hegyek kozt, de ott hagyomanyos hazak nem voltak.
En Floresen inkabb a kulturara koncentraltam mint vulkanokra, igy azokrol nem tudok tippeket adni, de a msi blogos vilagban gondolom vannak boven a neten.
Nekünk pár dolog sajnos kimaradt, mert szeretünk sokáig nézelődni, fotózni és néhány helyen túl sokat voltunk, igy másik helyre már nem jutott idő, mert elért az este. Azt tudni kell, hogy a borzalmasan kanyargós, keskeny úton iszonyatos forgalom van, mindeki agy nélkül előzget és nagyon lassan lehet haladni. Az Ende és Bajawa és Bajawa és Ruteng, majd Ruteng és LB közötti távolság brutális, majdnem egész nap csak az autóban ültünk és mentünk mentünk, itt már alig volt idő egyáltalán megnézni valamit. Akiknél foglaltuk ezt a 4 napos túrát, nekik van 7-8 napos verzió is, ha most mennék, azt választanám, abban sokkal több dolog is van, ami nekünk kimaradt sajnos.
Bena csodálatos.
Összességében Flores nekünk csodálatos volt, annyira autentikus, pl. csak ott láttuk azt a szokást, hogy a felmenőiket a saját kertjükbe, a ház elé temetik és szépen lecsempézik a sirokat, amik aztán padként, pihenő ágyként szolgálnak, ahol nappal azon ücsörögnek. Az emberek annyira kedvesek, közvetlenek és úton útfélen vannak a pampában, a semmi közepében kajáldák, kávézók, csoda zöld az egész sziget, csomó másik vulkánt is lehet látni a körutazás során. Nekünk pont Rutengnél olyan köd volt, hogy ott egyikre sem láttunk rá sajnos, de előtte az Ebulobo közelében ment a főút, ami még puffogja ki a gázt, az csodaszép volt. Még nagyon frissek az emlékek, másfél hete jöttünk haza. Arra készülj fel, hogy ha helyi busszal, vagy gyűjtőtaxival mentek, még lassabb lesz az egésznek a lefolyása. De látom, bő 10 napot adtatok neki, az elég lesz, de mennék vissza most rögtön. Ha ott helyben bármi infó kell helybéltől, Maumerében a szállásadónk segit bármilyen szervezésben és a vezetőnk is, meg tudom adni mindkettő számát.
A Komodo-szigetek között mi 3 napos hajózáson voltunk, arról éppen most tettem fel rengeteg képet a FB-ra.
Mi is Maumeréből mentünk visszafelé Labuan Bajóba. Csak egy jól járható út volt Bajawa és Ende között, az, ami Bajawatól picivel délebbre a sziget közepén kanyarog, mint az úrült és a tengerparton éri el Endét. Ha picit visszalapozol, már leírtam ezeket a napokat. Ugyanez volt nagyjából nekünk is a túra menete, mint amit te leírsz.
Mi Mőnchenből repültünk, éjjel voltunk Sinagpúrban, onnan másnap délben Balin, egyet aludtunk, auztán kora reggel rpültünk Labuan Bajoba, a Maumerébe való repülőt törölték, egyet ott aludtunk és végül másnap Endébe repültünk onnan 5 órás út még Maumere. Mi eredetileg Maumerében 4 napot akartunk pihenni, nem messze tőle van egy tengeri nemzeti park, ha a térképen megnézed, kicsit északkeleti irányba eső szigetekkel, itt nagyon jól lehet sznorkelezni, azt gondoltuk, ide el tudunk kirándulni, de amiket kináltak lehetőségekezt, az 100 Euróba került, privát alapon egy csónakkal csak nekünk, ez kicsit sok volt, kihagytuk. Mi Maumerétől keletre kintebb laktunk a Waira Village Gueste Houseban- nagyon jó volt, bookingon is lehet foglalni. De ott nincs lehetőség kimenni a partra, igy motort béreltünk és a pár km-mel odébb fekvő Coconut Garden Beach Hotelhez mentünk standolni. Nagyon szép part volt. Rengeteg képem van, ha akarod vedd fel velem privátban a kapcsolatot (megtalálsz FB-on: Andrea Vojáki (Photographyy) néven). Wuring érdekes volt, de kihagyható.
Moniig csak a Koka Beachet néztünk mi is meg.
A Kelimutun le van zárva az első kráter szélén lévő kilátó, ami össze van dőlve a rengéstől, de az közvetlenül a kráter szélén is van és balesetveszélyes, de simán be lehet meni a lezárás mögé, én is felszaladtam egyetlen fotóért, ott most az ikertavak jobb oldalijába látsz bele, az éppen fekete. Mivel emiatt nem tudsz odameni, ahol a duplakráter elválasztó része van, hogy egyszerre ráláss mindkettőre, csak a magasabban fekvő kilátóból lehet odalátni, de nem nagyon jól, főleg az első, most türkiz szinú tóra, a hátsóra már nem.
Folytatom egy újabb bejegyzésben, mert sokszor van, hogy sokat irok és elszáll....
Nagyjából összeállt a flores-i utunk, kérlek, ha időd engedi, fusd végig. Ha bármilyen megjegyzésed, javaslatod van, előre is köszönöm. Augusztus 1-23. között leszünk úton, Flores előtt-után kis kitérőt teszünk, de azokat nem részletezem.
Flores:
08.04. Utazás: Kuala Lumpur – Denpasar – Labuan Bajo (estefelé érkezünk: Jl Soekarno Hatta-n másnapra hajófoglalás + Pasar Malam)
08.05. 1 napos „gyorshajós túra”. Megpróbálok valakit keresni, akinél mi állíthatjuk össze, hová szeretnénk menni. Ide szeretnénk eljutni: ha lesz lehetőség, akkor Komodo helyett Rinca lenne a cél; Padar kilátópont (nem hajnalban) + esetleg a Pink Beach; Karang Makassar („Manta Point”); esetleg Siaba Besar („Turtle Point”); Taka Makassar (vagy helyette valami kevésbé turistás rész).
08.06. Reggel Cunca Wulang vízesés; a fények miatt délben/koradélután Gua Rangko; ha belefér, akkor Gua Batu Cermin (de csak azért, mert láttam szép ostorlábús fotókat onnan); naplemente a Sylvia Hill-en.
08.07. Átrepülünk Maumere-be, délben érkezünk. Mit gondolsz, érdemes itt megszállni 1 éjszakát? (A Pantai Paris Homestay szimpatikusnak tűnik). Talán megnéznénk Wuring-ot. Ha nem maradunk Maumere-ben, akkor van ötleted, hogy hol lenne érdemes megszakítani az utunkat Moni felé?
08.08. Maumere – Nita – Koka Beack – Moni (valami erdei bungalót keresünk, ahol tudunk rovarokat fotózni, és ha bejön a hely, akkor 2-3 éjszakát is eltöltenénk itt)
08.09-10. Moni és környéke: Kelimutu (talán több napszakban is felmennénk, ahogy annak idején a Bromo-ra is); Koanara, Jopu, Murundao vízesés.
08.11. TARTALÉK NAP
08.12. Moni – Ende (útközben Wologai), Ende – Riung (ha esetleg nem busszal megyünk, akkor útközben a Pantai Batu Biru).
08.13. Riung: 17 Islands Marine Park
08.14. TARTALÉK NAP
08.15. Riung - Bajawa (Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy az Ende felé vezető északi úton menjünk, és arról térjünk le majd a Bajawa felé, vagy bevállalható helyette a közvetlenül északról délre tartó vacakabb út? Ha ez utóbbin megyünk, akkor megállunk az Air Panas Soa-nál).
08.16. Bajawa és környéke: Bena; Luba; Tololela; Air Panas Malanag. Esetleg tudsz ajánlani helyeket, ahonnan szép a kilátás az Inerie-re?
08.17. TARTALÉK NAP… és persze Merdeka! :)
08.18. Bajawa - Aimere – Ruteng (este piac)
08.19. Ruteng (Beo Ruteng Pu'u); Todo; Wae Rebo. Azt tervezem, hogy fent alszunk a faluban. Mit gondolsz, érdemes? Nem sok a turista? Ha esetleg igen, akkor tudsz ajánlani valahol olyan manggarai-i falvat, ahol meg tudnánk egy éjszakára szállni? (De ha bárhol máshol az utunk során tudsz ajánlani olyan helyet, ahol tradicionális házban meg lehet szállni, akkor köszönöm, ha megírod.)
08.20. Wae Rebo - Labuan Bajo (ha a „tartalék napok” miatt hamarabb visszaérünk, akkor még 1-2 napot sznorkerezgetünk a környéken).
08.21. Utazás: Labuan Bajo – Denpasar
Minden javaslatnak, észrevételnek nagyon örülök. Rengeteg segítséget kaptunk tőled a jávai, szumátrai, szulavézi utunk szervezése során is! Természetesen bárki mástól is szeretettel veszem a hozzászólásokat.
Le Pirate-sziget (magánsziget, csak felnőttek, KOmodo-szigetek, Labuan Bajo) Ezt is nagyon vártuk. Fantasztikusan szép, egyedi hely, nagyon jó sznorkelezéshez a riff, a nagyobbik fajta, afrikai szafari sátor szerű bungalót foglaltuk, ami közvetlenül a tenger mellett volt, mint egy álom álom. A szigeten kiváló az érkező és elmenő vendégek logisztikájának megszervezése, minden tökéletes módon ki van agyalva és a kivitelezés is elsőosztályú, mint például a már kicsekkolt utazsok, akik még fürdenek, azok átöltözési lehetősége vagy zuhanyozás, és a poggyászmegőrzés, az újonnan érkezők és a kijelentkezések közötti köztes idők kitöltése. Tényleg különösen finomak az ételek. Kész menük közül választhattunk. Nagyon jópofa volt, hogy a kiválasztott főétel egy banánlevéllel fedett kosárkábaba került a szobaszám szerint, a többit pedig egy remek svédasztalból lehet összerakni. A víz, tea és kávé benne van a szállásárban, minden mást fizetni kell. Víz is biztosított a szobában, akárhányszor lehet utántölteni a recepciónál. De az itteni étkezés, azaz a teljes ellátás rendkívül túlárazott a Labuan Bajo környéki más helyekhez képest. Ennek ellenére az ittlét egy különleges élmény, szinte összehasonlítható a Maldív-szigetekkel (ahol idén voltunk), és sokkal olcsóbb is. Éjszaka elviselhetetlen volt a hőség, a nyitott kunyhók és szél ellenére is (és elég nagy szél) extrém kibírhatatlan volt hőség az ágyban és sok volt szúnyog, amik az ágy körüli háló ellenére is valahogyan bejöttek, és egész éjszaka idegesítettek. Két éjszaka szinte egyáltalán nem tudtunk aludni. De ezek a dolgok elviselhetők, és a lényeg, hogy a paradicsomban vagy, a többi nem számít. Aki így kitalálta és felépítette ezt a szigetet, az egy zseni. Mint a Maldív-szigeteken, de sokkal olcsóbban (egy hét nem luxus, olcsóbb Maldív-sziget ára több volt, mint egy hónap Indonézia.!) Békauszonyok és pipás sznorkelmaszkok mindegyik bungallónál oda voltak készítve. A sátras bungalónak saját fürdőszobája van, rendkívül hangulatosan van berendezve, a szabad ég alatt, ahol majdnem szénné égtem a wc-n ülve a perzselő naptól és a fejem felett halászsas keringett. Egyedülálló élmény. A sziget egy paradicsom, és kár, hogy csak két napig voltunk itt, és nem tovább. Esténként szabadtéri mozi van, ami igazán szórakoztató és még popcornt is felszolgálnak. Szuper barátságos a személyzet. Több strandmester is odafigyel a sznorkelezőkre, tájékoztatást ad az áramlatokról stb., és segít a rászorulóknak. Igazán nagy dicséret az átgondolt szervezésért. A falábon álló mini bungalót, amit én csak vadászlesnek hívtam, mi már nem vállaltuk be, egy picivel több komfort kell már így az 50-et elérve. :-)
Igy szepen sorra fuzhetok a latnivalok, Karimunjawan vegezve. En magam kulonben sosem jartam ott.
Es ha mar szigetek es Banyuwangi: Utobbibol olcson tesznek kirandulasokat a Bali Barat NP-ban levo Menjangan-szigetre sznorkellezni. Erdemes megfontolni, mikent a Baluran NP meglatogatasat is.
